Nógrád. 1972. április (28. évfolyam. 78-101. szám)

1972-04-20 / 92. szám

Kádár János beszéde (Folytatás a 2. oldalról.) — A benyújtott módosítá­sok megfelelőek; utalnak az államéietben, az országgyűlés, a kormány, a tanácsaik tevé­kenységében, általában az ál- lu-ni intézmények munkájá­ban bekövetkezett változások­ra ; pontosabban határozzák meg az állampolgárok jogait és kötelességeit a szocializ­mus építésének jelenlegi sza­kaszában. A módosítások ösz- szességükben alkalmasak arra, hogy az országgyűlés az al­kotmány új, egységes szöve­gét jóváhagyhassa. — Pártunk X. kongresszusa azt is megvizsgálta, meg kell-e változtatnunk államunk nevét. Ügy foglalt állást, hogy még nem érkezett el az ideje annak, hogy országunkat elne­vezésében is szocialista köz­társaságnak kiáltsuk ki. Kiin­dulva abból, hogy az alkot­mány lényegét tekintve és' el­vileg a már elért vívmányo­kat rögzíti és nem program- nyilatkozat, ennek az elvnek államunk hivatalos nevében is helyes érvényesülnie. A Ma­gyar Népköztársaság elneve­zés jól kifejezi munkásosztá­lyunk, népünk harcának leg­nagyobb eredményét. A Ma­gyar Népköztársaság neve dol­gozó népünk hatalmát, álla­mát, hazáját, az épülő új szo­cialista világot jelenti, hirdeti félreérthetetlenül mindenhol és mindenki számára. — Tekintettel azonban ar­ra, hogy társadalmi rendsze­rünk fő jellemvonásaiban, a tulajdon- és osztályviszonyok tekintetében már szocialista, helyes, hogy az új /szöveg ke­vésbé deklaratív módón, mégis egyértelműen állapítsa meg: a Magyar Népköztársaság szo­cialista állam. — Korunkban a munkás­osztály a társadalom legforra­dalmibb osztálya, amely saját felszabadítását és történelmi céljait csak úgy valósíthatja meg, hogy egyidejűleg minden más elnyomott osztályt és ré­teget felszabadít, s az egész társadalom előtt megnyitja az általános felemelkedés útját. Ez történt nálunk is. Hazánk­ban ma már csak egymással szövetségi, testvéri viszonyban álló dolgozó osztályok vannak. Az alkotmány a tényleges helyzetnek és a kérdés elvi, politikai jelentőségének meg­felelően foglalkozik a dolgozó osztályok egymáshoz való vi­szonyával és helyesen leszöge­zi, hogy a társadalom vezető osztálya a munkásosztály.. — Hazánk munkásosztálya is magára vállalta a felelősséget a nemzet sorsáért. A hatalmat történelmünk során első ízben birtokolja olyan osztály, amely a hatalmat nem arra használ­ja fel, hogy a maga számára kiváltságos helyzetet bizto­sítson, hanem a jogokkal ará­nyos részt kér és vállal a fe­lelősségből is. — Munkásosztályunk az el­múlt negyedszázadban történel­mi jelentőségű feladatokat ol­dott meg: kivívta a hatalmat; kisajátította a kisajátítókat! megszervezte és fejleszti a szocialista ipart; a földes­uraktól elvette és a parasz­toknak juttatta a földet, majd segítette őket a mezőgazdaság szocialista átszervezésében; megtörte a régi kizsákmányo­ló osztályok műveltségi mono­póliumát; elmélete, világné­zete és erkölcse kihat az egész társadalomra; élen jár, példát mutat a szocializmus építésé­ben. A köznyelvben gyakran — helyesen — a munkásosztály, a nép hatalma, kifejezést használjuk. Ebben is kifejező­dik, hogy a munkásosztály hatalma az egész nép érdeke­it szolgálja, s a hatalmat, mint a társadalom vezető osz­tálya a szövetkezetekbe tömö­rült parasztsággal szövetség­ben, az értelmiséggel és a társadalom többi dolgozó ré­tegeivel együtt gyakorolja. Pártunk helyesli, hogy alkot­mányunk új szövegében ez is egyértelműen megfogalma­zást nyer. — Az alkotmánytervezet módosított szövege kimondja: a munkásosztály marxista— leninista pártja a társadalom vezető ereje. — A munkásosztály legma­gasabb rendű politikai szerve­zete a párt, amely élcsapat­ként halad elöl, amelyen ke-, resztül az osztály megoldja kormányzati feladatait és meg­valósítja történelmi céljait és képviselje a dolgozók napi ér­dekeit. Az alkotmány­előkészítő bizottság javasla­ta, hogy alaptörvényünk új szövege rögzítse a párt vezető szerepét, nagy megtiszteltetés egész pártunk, minden kommunista számára. — Pártunk mindenkor han­goztatta, hogy a társadalom­ban betöltött vezető szerepét, kormányzati feladatait nem valamiféle uralkodásnak, ha­nem szolgálatnak, a nép be­csületes szolgálatának tekinti. Az alkotmány idevonatkozó megfogalmazását mindenek­előtt a magyar szocialista munkáspártnak, a párt min­den tagjának az egész társa­dalom előtt megnövekedett felelősségeként fogjuk fel. A , magyar kommunisták azon lesznek, hogy a jövőben is rászolgáljanak a bizalomra, híven szolgálják a népet, igaz hazafiak módjára élen járjanak a Magyar Népköztársaság fel­virágoztatásában. Egyenlő állampolgári jogok — Alkotmányunk egyik fon­tos vonása az állampolgári egyenlőség, államunk, a Ma­gyar Népköztársaság minden polgára számára egyenlő jo­gokat biztosít és .azonos kö­telezettségeket ír elő, a po­litikai jogoktól kezdve a szo­cialista biztonságig. Több mint negyedszázados politikai harcunk és építőrmmkánk egyik legnagyobb eredménye­ként alkotmányunk »egyrészt kibővíti a jogok körét, más­részt számos jogot kiterjeszt a társadalom legszélesebb ré­tegeire. — Alkotmányunk módosí­tott szövege magában foglalja az emberi jogok tiszteletben tartását, a jogoknak a társa­dalom érdekeivel összhang­ban való gyakorlását, a jogok és a kötelességek elválasztha- tatlanságát, a közügyekben való részvétel biztosítását. Kiterjeszteni az egész társada­lomra, állampolgári joggá te­szi a szocialista társadalom érdekeit szolgáló egyesülési jogot, a pihenéshez, az élet, a testi épség és az egészség védelméhez, a társadalombiz­tosításhoz, a művelődéshez való jogot. — Szocialista törekvéseink­kel összhangban bizonyos ál­lampolgári jogok jelentőségét az eddiginél jobban kiemeli, így nagyobb hangsúlyt kap a munkához való jog, a házas­ság és a család intézményé­nek védelme, az ifjúság vé­delme, és szocialista nevelése, valamint az ezekkel kapcso­latos kötél czettségek. Fc'ejezv '7, egyes tételek­hez fűzött megjegyzéseket, hangsúlyozni szeretném: pár­tunk Központi Bizottsága úgy véli, hogy ha a módosítást előkészítő bizottság javaslatai elfogadásra kerülnek, az al­kotmány új szövege minden tekintetben kifejezi népünk eddigi munkájának, harcának eredményeit, céljait, és tovább erősíti népi demokratikus ál­lamunk alapjait. Tisztelt Országgyűlés: Kedves Elvtársak! Alkotmányunk ma, az or­szággyűlés határozatával szen­tesítést nyer. Javasolt, új szö­vegezésében az eddiginél pon­tosabban összefoglalja és a törvény, az állam teljes erejé­vel biztosítja a szocializmus építésének útjára lépett ma­gyar nép történelmi vívmá­nyait, megerősíti a Magyar Népköztársaság, társadalmunk életét szabályozó, és a továb­bi szocialista fejlődést szol­gáló magasztos elveket. A törvényerőre emelést kö­vető perctől kezdve, társa­dalmunk minden szervezetű erejének, minden magyar ál­lampolgárnak- szent köteles­sége lesz a módosított szövegű alkotmány betűinek és elvei­nek maradéktalan betartása és betartatása. Az alkotmány elveinek érvényesítése és ér­vényesülése nem pusztán jogi értelemben vett törvényes kö­telezettség számunkra. Az is, de ezen túlmenően azt igény­li mindnyájunktól, hogy tet­tekkel, itthon végzett mun­kánkkal és nemzetközi tevé­kenyegünkkel egvaránt véd­jük és gvarapítsuk népünk al- kotmái.1’ foglalt vívmányait és még hatékonyabban szol­gáljuk távlati szocialista cél­jaink mielőbbi elérését. Alkotmányunk mai tárgya­lása nem igényli, és kerete nem is engedi meg, hogy most és itt, sorra vegyük bel- és külpolitikai feladataink, belső szocialista építésünk minden kérdését, ezért felszólalásom­ban én is csupán érinteni kí­vánom azokat. Szocialista fejlődésünket, a nemzet jövőjét sok tényező együttes hatása befolyásolja. Belpolitikai törekvéseink kö­zéppontjában ma az államélet, a szocialista demokrácia to­vábbfejlesztése áll. Az alkot­mány módosítása maga is en­nek egyik fontos aktusa. Az alkotmány elveinek teljes érvényesülése nem utolsósor­ban azon múlik, hogy meny­nyire sikerül a tömegeket az eddiginél is fokozottabb mér­tékben bevonni a közügyek inétzésébe. Jól tudjuk, hogy ez sem megy még magától, egyik napról a másikra. Raj­tunk múlik, ezért úgy kell dolgoznunk, hogy a szocialis­ta demokrácia, az együttes gondolkodás és az együttes cselekvés előrehaladásunknak még erősebb motorja legyen, mint eddig volt. Szocialista fejlődésünk el­képzelhetetlen fejlett tudo­mány .és technika, magas színvonalú ipar, mezőgazda­ság és szolgáltatás, az anyagi körülmények rendszeres javu­lása nélkül. De a szocialista fejlődés ennél jóval több. A szocializmus építésének elen­gedhetetlen része a szellemi javak szüntelen gyarapítása, a kultúra közkinccsé tétele. So­hasem feledkezhetünk meg a szocialista gondolkodásmód és erkölcs szüntelen terjesztésé­ről, az emberi élet sokoldalú kibontakoztatásáról és gazda­gításáról, s arról, hogy a gyermekek kiegyensúlyozott, boldog, népes családokban, szocialista szellemben neve­lődjenek, s jól készüljenek fel a társadalomban betöltendő szerepükre. Olyan új világot építünk, amely megvalósítja legjobbja­ink álmait, olyat, amelyben a haza valóban szerető édesanya minden állampolgár számára. Röviden szólva, olyan társa­dalmat, amely szocialista, egyben magyar is lesz, és a haladó népek testvéri közös­ségének egyenrangú tagja. A szocializmus építésének olyan szakaszában vagyunk, amikor továbbfejlődésünk döntően a gazdasági feladatok eredményes megoldásától függ. Az építőmunka folytatásához minden szükséges feltétellel rendelkezünk, hazánkban szi­lárd a népi hatalom, egész­ségesen fejlődik népgazdasá­gunk, élhetünk és élünk a szocialista tervgazdálkodás nyújtotta előnyökkel, az el­múlt években tovább fejlődött gazdaságirányítási rendsze­rünk, van reális népgazdasági tervünk. tív szorgalmazói vagyunk és maradunk a különböző társa­dalmi rendszerű országok bé­kés egymás mellett élésének. A Magyar Népköztársaság rendezett, normális viszonyra, kölcsönösen előnyös kapcsola­tokra törekszik a kapitalista országokkal is. Így válik eleven valósággá az alkotmány, betűje, amely a javaslat szerint kimondja a Magyar Népköztársaság, mint a szocialista világrendszer ré­sze, fejleszti és erősíti barát­ságát a szocialista országok­kal, a béke éd az emberi ha­ladás érdekében együttműkö­désre törekszik a világ vala­mennyi népével és országával. Elveink fedezetét azok a konkrét tettek, állásfoglalások adják, amelyekkel a nemzet­közi helyzet égető problémái­nak rendezését kívánják tő­lünk telhetőén elősegíteni a népek, a szocializmus, a béke érdekeinek javára. A biztonság megteremtésedé Fejlesztjük gazdaságunkat 'Nagy életerő van a mi nép­gazdaságunkban, az a felada­tunk, hogy tervszerűen és sokoldalúan fejlesszük. Az iparban és a mezőgazdaság­ban egyaránt növeljük a mun­ka termelékenységét és jöve­delmezőségét, fejlesszük a termelés technikai alapjait, és emeljük technológiai szín­vonalát. Emeljük a vezetés színvonalát, az igényeknél a realitásokból és ne a vágyak­ból induljunk ki, javítsuk a beruházási politikát és a költ­ségvetési egyensúlyt; s mind­ezek által növeljük tovább szocialista gazdaságunk ere­jét, munkánk jó hírnevét, dolgozóink becsületét. Építőmunkánk célja, hogy pár­tunk életszínvonal-politiká­jának megfeleljen, munkánk eredményével összhangban rendszeresen emelkedjék a nép életszínvonala, javuljanak életkörülményei. Népünk " életszínvonalának rendszeres emelkedése méltán sorolható nagy történelmi vív­mányaink közé. Ugyanakkor tudjuk azt is, hogy vannak még nehéz anyagi körülmé­nyek közt élő néprétegek, csa­ládok, amelyeknek sorsán fo­kozatosan javítani kötelessé­günk. Ezért határozta el a párt kongresszusa — amit egyébként ötéves tervünk is tartalmaz —, hogy bizonyos szociális juttatások nagyobb mértékben emelkedjenek, mint a bérek, s ily módon csök­kenjenek a családok közti jövedelmkülönbségek. Más­képpen fogalmazva, a bérek­ben a munkától függő na­gyobb differenciálódást, a családok jövedelmében továb­bi kiegyenlítődést akarunk. A mi viszonyaink közt ez azt jelenti, hogy mindenki munkája szerint részesedjék a megtermelt javakból, aki töb­bet dolgozik, kapjon többet, s aki hiányzik a munkából, ne álljon sorba akkor sem, ami­kor a fizetést osztják. Ez a mi igazságunk, ez a dolgozó em­berek igazsága. Gazdasági, kulturális fejlő­désünknek, életkörülményeink további javulásának kulcsa saját kezünkben van. Pár­tunk kongresszusa világos és reális programot adott, ame­lyet népünk a múlt év tava­szán lezajlott választásokon szavazatával is megerősített, és azóta iS cselekvőén támo­gat. A határozatok végrehajtása a politikai, gazdasági, a kul­turális területen, a társadalmi élet minden fontos területé' folyamatban van. Tekintettél arra, hogy a párt rövidesen elérkezik a két kongresszus közötti ciklus feléhez, a Köz­ponti Bizottság a közeljövő­ben át fogja tekinteni, hogy hol tartunk a kongresszusi határozatok végrehajtásában s ahol lemaradást tapasztal vagy új tennivalókat lát, mo- fogja tenni a szükséges intéz '•» v ■‘két. A munka színvonalának emeléséhez az élet minden te­rületén vannak még tartalé­kaink. Tudjuk, hogy nem mindig megy zökkenő nélkül terveink valóra váltása, közis­mert, hogy vannak negatív jelenségek is. Társadalmunk­ban, amely az épülő szocializ­mus társadalma, még hat és időnként helyenként újra is termelődik a maradi felfogás. Tapasztalható könnyelműség, felelőtlenség, tehetetlenség és engedékenység a mulasztások­kal és a íjiulasztókkal szem­ben. A társadalom szervezett erőinek, a felelősséget érző és vállaló nagy többségnek mindenütt és határozottan fel kell lépnie e visszás jelensé­gekkel szemben. A felemelkedés legtöbb len­dítő ereje maga a 'dolgozó ember, s legfőbb reménysé­günk munkásosztályunk, a dolgozó népünk helytállása, öntudatos fegyelme és fele­lősségérzete. Naponta va­gyunk tanúi az emberi helyt­állás, a kötelességteljesítés ön­tudatos, ugyanakkor hivalko­dástól mentes tömeges meg­nyilvánulásainak. A társada­lom érdekében önzetlenül dol­gozó aktivisták növekvő sere­ge, a szocialista brigádmozga- lom megújulása és fejlődése, a szocialista közgondolkodás fokozatos terjedése szemmel látható bizonyítékai társa­dalmunk érettségének, a kö­zösség ügyeiért, a haza sor­sáért érzett' felelősség növeke­désének. Bizonyos, hogy harcedzett munkásosztályunk, népünk — amely olykor hallatlanul ne­héz körülmények között élt, dolgozott és harcolt, mégis képes volt arra, hogy 27 év alatt gyökeresen. megváltoz­tassa ßz ország arculatát — meg fogja -oldani azokat az új feladatokat is, amelyek a fejlődés jelenlegi, magasabb szintjén, a szocializmus to­vábbá építéséből adódnak. Tisztelt Országgyűlés! A haladásért nemcsak hatá­rainkon belül, hanem a nem­zetközi politika színterén is meg kell küzdenünk. Terveink megvalósításának nemzetközi feltételeit a jövőben is bizto­sítani fogjuk. Ennek érdeké­ben egyrészt erősítjük szocia­lista hazánkat, mert a belső fejlődés minden külpolitikai aktivitás és nemzetközi hatás elsőszámú forrása, másrészt szélesítjük és njélyítjük a szo­cialista világrendszerhez, s el­sősorban barátunkhoz és meg­bízható szövetségesünkhöz, a Szovjetunióhoz fűződő test­véri kapcsolatainkat. Céljainkat nyíltan hirdetjük a magyar népben a világ né­pei tevékeny harcost és biztos szövetségest láthatnak az im­perializmus ellen, a tőkés, gyarmati kizsákmányolás min­den formájának felszámolá­sáért. a háború megakadá­lyozásáért vívott küzdelem­ben. Ugyanakkor hívei és ak­Európában a Varsói Szerző­dés többi tagállamaival együtt, a kölcsönös kötelezettségválla­lásokra épülő biztonsági rend­szer megteremtésén .fárado­zunk. Ebbe az irányba befolyásol­ná az eseményeket a Szovjet­unió és a Német Szövetségi Köztársaság, valamint a Len­gyel Népköztársaság és a Né­met Szövetségi Köztársaság közötti szerződések elfogadá­sa, valamint a nyugat-berlini négyoldalú megállapodásnak, továbbá a Német Demokrati­kus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság meg­állapodásainak életbeléptetése. A Magyaf Népköztársaság ér­dekelt e szerződések életbe­léptetésében, mert ezek az európai államok kapcsolatai­ban az együttműködés, a béke és a hiztonság távlatait erősí­tik. A szerződések életbelép­tetése érdeke kivétel nélkül minden, európai államnak, s nem utolsó sorban a Német Szövetségi Köztársaságnak. Az európai biztonsági rend­szer útján fontos állomásnak tartjuk a kormányok értekez­letét, . aminek összehívására egyre érettebbek a feltételek. Az értekezlet hívei élvezik a földrész" társadalmi erőinek sokoldalú támogatását. A biz­tonság, s így, a tanácskozás ellenzői fokozatosan elszigete­lődnek és leleplezik magukat. Pártunk és kormányunk a nemzetközi osztályharc euró­pai frontján — népünk leg- sajátabb érdekeit képviselve — azok oldalán száll síkra, akik a katonai tömböktől megszokott, hidegháborús ma­radványokkal terhes konti­nenst, valamennyi európai or­szág érdekeinek megfelelően, a biztonság és az együttmű­ködés földrészévé akarják vál­toztatná. Az általános helyzet­ben adva vannak azok a le­hetőségek, amelyekkel ha él­nek kontinensünk országai, Lezárhatjuk Európa múltjának tragikus fejezetét, a kontinens történelmének véres háborúk­ba torkolló, a népeknek oly sok szenvedést okozó korsza­kát. Elvi, internacionalista poli­tikánk vezet bennünket az imperializmus indokínai és közel-keleti agressziói elleni fellépésünkben. Vietnam hős népének igaz­ságos harcát minden tőlünk telhető módon segítjük, mert csakis országa szabadságának és függetlenségének tisztelet­ben tartása, Laosz és Kam­bodzsa népei . önrendelkezési jogának biztosítása, az ame­rikai beavatkozás megszünte­tése hozhat tényleges megol­dást a térség problémáira és szolgálja egyben a béke és biztonság általános érdekeit. Erre irányulnak a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Dél-vietnami Ideiglenes For­radalmi Kormány javaslatai, amelyek igazságosak, a hábo­rú befejezésének reális alap­jai és méltán élvezik a haladó országok, köztük hazánk mesz- szemenő támogatását. A vietnami hazafiak nap­jainkban kibontakozó offénzí- vája újabb sikereket hoz a népi felszabadító erőknek, és súlyos veszteségeket okoz az amerikai agresszoroknak és saigoni csatlósaiknak. Az in­dokínai népi háború eddigi győzelmei is bizonyítják, hogy az amerikai imperializ­mus a katonai kaland semmi­féle kiterjesztésével nem jut­hat ki vietnami zsákutcájá­ból. A vietnami nép. Indokína népei senkit sem támadtak meg, senkinek a biztonságát sem fenyegetik, hanem hazá­tok földjén, szabadságukért és függetlenségükért harcolnak a betolakodók és a zsoldosok ellen. A Magyar Népköztársa­ság, társadalmunk határozot­tan. elítéli az amerikai impe­rialisták agresszió« cselekede­teit, a Vietnami Demokratikus Köztársaság terrorbombázásá­nak felháborító felújítását és határozottan követeli: az Egye­sült Államok ne taktikázzon, ne szabotálja az indokínai kérdés tárgyalások útján tör­ténő, a térség népeinek elide­geníthetetlen jogait tisztelet­ben tartó, igazságos, békés megoldását. Vietnami testvé­reink a jövőben is szá­míthatnak az egész haladó emberiség, a szocialista or­szágok, ezen belül népünk mindenoldalú, önzetlen támo­gatására. Mi. hisszük és vall­juk: a vietnami nép, Indokí­na népeinek hősiessége, mér­hetetlen áldozatai nem hiába­valók, bármit tesz az agnesz- szor, igazságos ügyük győzel­mének napja közeledik. A Közel-Keleten szolidári­sak vagyunk az izraeli ag- resszorok és imperialista tá­mogatóik ellen következete­sen harcoló arab államokkal. Határozott álláspontunk, hogy csak az arab országok füg* getlenségét és szuverenitását, a térség minden államának nemzeti létét és fejlődését biztosító politikai rendezés felelhet meg a béke és. biz­tonság érdekeinek. Meggyő­ződésünk, hogy végső soron az imperializmus, az agresz- szió erői a Közel-Kelet tér­ségében is kudarcot vallanak. Tisztelt Országgyűlés! Népünk előtt a szocializ­mus építésének nagy. lelkesí­tő céljai állnak. Jelenünk biztató, jövőnk reményteljes. A Magyar Népköztársaság­ban — abban az államban és egy olyan rendszert, • amely megtalálja a harmóniát az egyén és a társadalom érde­kei között, amely az egész nép boldogulását szolgálja, érdemes élni, tervezni, dol­gozni, harcolni, felelősséget vállalni az élet mindennapi dolgaiban, a szűkebb közös­ség, a család, a munkatársak sorsáért, és a nagyobb közös­ségért, a haza és az emberi­ség sorsáért. Nagy társadalmi céljainkat — a szocializmust; a kommu­nizmust, népünk boldogulá­sát, nemzetünk felemelkedé­sét, a költő szavaival szólva — nem elég akarni, tenni, is kell értük. Szocializ­must' építő társadalmunkban mindenki aszerint méretik meg, hogy mennyit vid a közösség­nek. A haza mindenkitől odaadó munkát, a harcban állhatatosságot kér és álta­lános felemelkedést ígér. Ha ennek tudatában dolgozik egész népünk, beteljesedik mindaz, amire törekszünk, amit az előttünk fekvő al­kotmánytervezet átfogóan ki­fejez. Meggyőződésünk sze­rint ez az alkotmány híd, amely a megpróbáltatásokkal terhes, több mint ezereszten­dős múltból a jelenen át a szebb, boldogabb jövő felé vezet. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Az előttünk fekvő törvény­tervezet jó, és elismerés il­leti mindazokat, akik dolgoz­tak az alkotmány módosításá­nak a feladathoz illő gondos előkészítésében köszönet és elismerés illeti az országgyű­lés kiküldött _ bizottságának tagjait. ak!k ezt a nagy mun­kát befejezték. Kádár elvtárs a tervezett alkotmánymódosítást jónak tartja, elfogadja és a Köz­ponti Bizottság nevében elfo­gadásra ajánlja. Kádár János beszédét több­ször szakította félbe a képvi­selők hosszan tartó nagy tap­sa. (MTI) r NÓGRÁD - 1972. április 20., csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents