Nógrád. 1972. április (28. évfolyam. 78-101. szám)

1972-04-18 / 90. szám

LL A Cserhát nyugati szélén, a hollókői vár emelkedő néprajzi és népművészeti szem­tövében. a domboldalban, egy kanyargós út pontból egyaránt, valóságos szabadtéri mű­mentén kétoldalt épült Hollókő község, zeum. Régi épületsora a palóc építkezési sít­amelyről nyugodtan állíthatjuk, hogy ki- lus remeke. A község főutcáján a tor- nácos, előreugró tetőzetű, csonka oromzatú házak meg­tartották ősi formájukat. A régebbi időkben a tetőt szal­mazsindely fedte. Érdekes jellemzőjük a hegyoldalba épített házaknak, hogy a Pince bejárata az utca felől van, és egybeesik az út szint­jével. A ház felett a meredek ?ziklakúpon áll a XIV—XV. században épült Hollókő vá­ra. Az udvari fal előtt faosz­lopos tornác, az úgynevezett „ablakajja” fut végig, egé­szen az utca felöli homlok­zati részig. A karvastagságú szőlőtőke levelei nyáron az egész tornácot beborítják. Az idősebb lakosok, minde­nekelőtt az asszonyok, meg­őrizték a népviseletet. A pa­lóc női népviselet rendkívül festői, sok színes hímzést al­kalmaz. A ház körüli viselet már sokkal szerényebb és egyszerűbb- A képen látható asszony fehér lenvászonból készült, buggyos, rövid ujjú inge is ilyen ház körüli viselet. (Kép és szöveg: Boros Béla) Agrárműszaki és if júsági klub Szirákon Agrárműszaki és ifjúsági létesítését, de nem ma rád- klubot nyitnak április 30-án tak el a tettekben sem. A a Sziráki Állami Gazdaság- gazdasági vezetők és a szak­ban. Amint megtudtuk, a leendő klubot a gazdaság szakszervezeti bizottsága működteti — s éppen ezért Kiss Jánost, a szakszervezeti bizottság titkárát kérdeztük meg a klubbal kapcsolatos tervekről. — Egy éve vetődött fel a klub alapításának a gondo­lata — mondta a szakszer­vezeti titkár. — A gazda­ság vezetői az ötlet megszü­szervezet megértését az is bizonyítja, hogy saját erő­ből negyven, a MEDOSZ támogatásával pedig har­mincezer forintot fordítunk a klubra... A klubot Teleki Lászlóról, Szirák szülöttéről, a haladó szellemű politikusiról neve­zik el. A három helyiségből álló klubot a gazdaság köz­pontjában, az egykori De- genfeld-kastélyban nyitják port megalakítása, s az ér­deklődésnek megfelelő, vál tozalos éves program elké­szítése. Igények és lehetőségek A lakosság többet kér „Az ipari, kereskedelmi és áruszállítási szolgáltatások iránti igény az életszínvonal növekedésével együtt emelke­dik. A jelenlegi ellátási szín­vonal azonban sem országo­san, sem megyénkben nem ki­elégítő.” Állapítja meg a Nógrád megyei Tanács 1970. júniusi ülésére készült előter­jesztés. Ez az okmány csaknem egy évvel az 1038/1969. sz. kor­mányhatározat megjelenését követően készült — a minimá­lis fejlődés, a szükséges te­endők meghatározása mellett a legtöbb területen a lakossági szolgáltatás stagnálásáról, visszafejlődéséről számolt be. Az országosan és megyei szinten megtett intézkedések eredményeként jelenleg az el­látási színvonal emelkedése fi­gyelhető meg, mely az ipari szolgáltatásoknál 4—5 százalé­kos éves növekedési ütemet jelentett 1970 és 1971-ben. Az egy lakosra jutó növeke­dés az alábbiak szerint ala­kult: 1968-ban, az ipari szol­gáltatás egy főre majdnem el­érte a 297 forintot, 69-ben visszaesett 285 forintra, 70- ben felemelkedett 338 forint­ra, a múlt évben az előzetes számítások szerint elérte a 352 forintot, 1975-re pedig az 555 forintot irányozták elő. Az előbbi statisztika olyan ellentmondásokat és megoldás­ra váró problémákat takar, mely kérdésessé teszi a negye­dik ötéves terv végére kitűzött ellátási színvonal biztosítását, elérését. Központi és megyei segítséggel Hogy 1975-re pótoljuk az országos vidéki ellátáshoz vi­szonyított lemaradásunkat, el­érjük az előbb említett ellátá­si szintet, ahhoz az ötéves terv első évének 5 százalékos növe­kedésével szemben a lakossági szolgáltatásban több mint 10 százalékos évi növekedésre volna szükség. Az előbbi cél elérése első­sorban a kapacitások bővíté­sét követeli meg. Ennek létre­hozását a központi és a me­gyei fejlesztési alap segíti. A támogatások hatékony fel- használását nehezíti, hogy a fejlesztésekben érdekelt vál­lalatok nem rendelkeznek ele­gendő saját képződésű fejlesz­tési alappal, amely korlátozza a kedvezményezett beruházási hitelek igénybevételét, annak nagyságát. Kedvezőtlenül hat a fejlesztési célokra az építőipa­ri árak gyors ütemű emelke­dése is. A fejlődés gyorsítását szol­gáló preferenciákat biztosító közgazdasági szabályozók — eltekintve a szolgáltatások jö­vedelmezőségétől —, vala­mennyi lényeges problémát megoldott. Az alacsony szintű jövedelmezőség kedvezőtlenül hat a fejlesztésre, gátolja az alapok képzését, aminek káros hatása nemcsak a jelenben, hanem a jövőben is érezteti hatását. A szükségesnél kisebb üte­mű fejlődés okai között kell említeni a beruházások előké­szítésének és valóságos kivite­lezésének rendkívül hosszú átfutási Idejét. A Nógrád me­gyei Patyolat Vállalat salgó­tarjáni expressz szalonjának már 1970-ben a lakosság ren­delkezésére kellett volna áll­ni. Jó lesz, ha 1973-ban kezdi meg működését. Jó kezdeményezések Joggal vetődik fel a kérdés: van-e megoldás? Mit lehet tenni a fejlődés meggyorsítá­sa érdekében? A szolgáltatással összefüg­gő kapacitások létrehozása megkívánja, hogy az érintett vállalatok (ktsz-ek), tanácsok és egyéb szervek vizsgálják fe­lül: van-e mód a szolgáltatá­sok fejlesztésére, a tervezett források bővítésére. Mindent el kell követni a beruházások előkészítésének meggyorsítá­sára, melynek egyik fontos alkotóeleme az anyagi fede­zet biztosítása, illetve tisztázá­sa. Előtérbe kell helyezni azo­kat a módszereket, amelyek viszonylag kis beruházással, gyorsan megvalósíthatók, biz­tató eredményekkel kecseg­tetnek. Jó példáját adja ennek a Nógrád megyei Vegyesipari Vállalat és a Patyolat Vállalat által kezdeményezett közös be­gyűjtési hálózat. Az előbbi kezdeményezés Karancsalja, Karancskeszi, Litke, Ságújfalu útvonalon szinte valamennyi község érintésével helyben biztosítja a két vállalat szol­gáltatásainak igénybevételét. A túrajárat 1972. március 1-én indult, minden héten megje­lenik a községekben. A siker továbbra is több Irányú ösz- szefogást követel. Csak így lesz gazdaságos ez az akció, így lesz elégedett a lakosság is. Az előbb említett vállalatok akkor járnak el helyesen, ha további akcióik sikeres lebo­nyolításához fejlesztést kérnek gépkocsik beszerzéséhez. Szük­ség van arra, hogy a községi tanácsok propagandamunká­jukban az érdeklődés felkelté­sén túl, ösztönözzenek a konkrét cselekvésre. E tevé­kenységükkel jelentősen segít­hetik a vállalatokat a kezdeti nehézségek mielőbbi megszün­tetésében. Nem lesz mec az összhang Az eddigiekből is kitűnik, hogy a lakossági szolgáltatás fejlesztésére tett intézkedések már éreztetik hatásukat. A vállalatok (ktsz-ek), tanácsok és más érdekelt szervek a köz­ponti intézkedések kiegészíté­seként, azokkal összhangban, jelentős erőfeszítéseket tesznek az újabb eredményekért. Azonban reálisan kell számol­nunk azzal, hogy az elmúlt Időben kialakult kedvezőtlen helyzetet egyik napról a má­sikra nem tudjuk megváltoz­tatni. Ezért néhány évig a fo­kozatosan javuló ellátás mel­lett, az igények és az ellátás közötti összhang hiányával kell számolni. Zsély Gyula műszaki fejlesztési mérnök . Egész évben meleg víz Jól vizsgázott a kazán, folytatják a korszerűsítést A salgótarjáni erőműben, a megyeszékhely hő- és me- legviztermelő ys -szolgáltató központjában tavaly nagyará­nyú korszerűsítés kezdődött, amit az idén tovább folytat­nak. Az első egyik legnagyobb teljesítményű kazánt a2 ERŐ­TERV, illetve a Villamosener- gia-ipari Kutató Intézet tervei alapján a korábbi 2600 kaló- riás széntüzelésről tízezer ka- 1 őri ás olajtüzelésre építették át. Az átépítést az Erőmű Ja­vító és Karbantartó Vállalat végezte el határidőre és jó mi­nőségben. Tavaly november 27-én történi? az üzembe he­lyezés és azóta csak egyetlen esetben állt le, amikor egyik túlhevítő cső kilyukadt. Most mégis leálltak három napra a kazánnal azért, hogy telje­letésének els,ő percétől tá- meg. A modem berendezésű mogatták azoknak a dalgo- klubban minden korosztály zóknak, szakembereknek a megtalálhatja 'szórakozását, törekvéseit, akik megíogal- ugyanakkor széles lehetőség mázták az óhajt, s haj lan- nyílik a művelődésre ésto- dók voltak ezért áldozatot vábbképzésre is. A tervek- is vállalni. Különösen a fia- ben szerepel az agránmű- talok szorgalmazták a klub szaki és az ifjúsági szakcao­Pályázat Nemrégen működik Balas­sagyarmaton a társadalmi ünnepségeket és szertartáso­kat szervező iroda. A társa­dalmi ünnepek szervezett megünneplése és ezek nép­szerűsítése pillanatnyilag igen Eontos feladat, így az irodá­nak sok munkája van. A programválaszték a balassagyarmati osztály az Irodával karöltve pályázatot hirdetett két kate­góriában. A téma a névadó ünnepségek műsora. Ezen be­lül nemcsak kész műsorok­kal, de forgatókönyvekkel is lehet pályázni. A pályázattal, feltételekkel, határidővel kap­csolatos mindennemű felvilá­gosítást a társadalmi ünnep­bővítésére ségeket és szertartásokat szer­városi út- vező iroda ad az érdeklődők­törőelnökség, a művelődési nek. sen megvizsgálják, milyen ká­rosodást okozott a használat. Jól vizsgázott, a nyári nagy­javításkor csak a kazánfalaza­tot kell egy-két helyen javíta­ni — ahogy erről Varsányi Sándor üzemevezető tájékoz­tatott. A korszerűsítés haszna két­ségtelen. Átalakítás előtt ez az úgynevezett 7-es számú kazán óránként 27 tonna 450 Celsius-fokú gőz előállításá­ra volt képes. Olajtüzeléssel ez a kazán már 40 tonna gőzt állított elő. Óránként két és fél tonna olaj ég el a tűzterében és nem marad salak. Ehhez a teljesítményhez 10—11 ton­na szenet tüzeltek el koráb­ban és 40 százalék salak ma­radt vissza, amit el kellett távolítani. Az átállás nem volt gond- mentes. Eddig csak egy 160 tonnás olajtároló állt rendel­kezésre és egy tartálygépko­csi a szállításhoz. Az olaj lö­késszerűen érkezett és emiatt jelentős fekbérköltség kelet­kezett az erőműnél. Ezekben a napokban már folyik a 2000 köbméteres olajtároló műszaki átadása és a tervek szerint a hónap végéig üzem­be helyezik, megkezdhetik a feltöltését. Egy másik tartály­gépkocsit is üzembe állítanak még az idén, és akkor már elkerülhetik a kocsiállást. A korszerűsítés tovább fo­lyik. Az Erőmű Javító és Karbantartó Vállalat már fel­vonult és a fűtési szezon zá­rásával megkezdi a következő 8-as számú kazán átépítését széntüzelésről olajtüzelésre. A szükséges berendezések, anya­gok és alkatrészek is a hely­színen vannak már, Így bizo­nyára nem lesz akadálya a határidők tartásának. Ez a kazán ugyanolyan 40 tonnás teljesítményű lesz mint az el­ső és három hónap alatt kell elkészülnie. Még az idén át­építésre kerül a kisebb 6-06 számú. 18 tonnás óránkénti teljesítményű kazán, jövőre pedig az utolsó. A korszerűsí­téssel az erőmű teljesítőké­pessége óránként 110 tonna gőz előállítása lesz, szemben a 75 tonnával, amit a Széntü­zeléssel elértek. Kétségtelen, nagy a fejlődés foka. Az erő­mű feladata továbbra is az lesz, hogy a város fűtését, me­legvíz-szolgáltatását biztosít­sa, tehát jól felkészül a fej­lesztésre. A termelt gőz egy részét ellennyomásos gépegy­ségen eresztik át, Így elsősor­ban önfogyasztásra és termé­szetesen a hálózat számára is termelnek villamos energiát. Ez már szinte melléktermék az erőműnél. Az átépítéssel kapcsolatban tettük fel a kérdést az üzem­vezetőnek: Nem zavarja-e mindez a város melegvíz-ellá­tását átmeneti időre? A vá­lasz kedvező: — Részünkről nem lesz akadálya egész év­ben a melegvíz-szolgáltatás­nak — mondta Varsányi Sán­dor. NÚGRÁD — .1972. április 18., kedd

Next

/
Thumbnails
Contents