Nógrád. 1972. március (28. évfolyam. 51-77. szám)

1972-03-14 / 62. szám

Évfordulóra emlRezfink •• Otven éve alakult as el®3 illegális pártsejíiink ötven évvel ezelőtt, 1922-ben jött létre Nógród megyében az első kommunista sejt, a nógrádi szénbányászat egyik ko­rabeli fellegvárában, Baglyasalján. Az ország más területein, főleg Buda­pest ipari negyedeiben és a vidéki bá­nyatelepeken — Tatabánya, Ormospuszta sib — mór tevékenykedtek illegális pártsej­tek, melyek a Kommunisták Magyarországi Pártjának Bécsben működő Központi Bi­zottságával tartottak kapcsolatot. Kakuk József 29 éves baglyasaljai bányász is a bécsi emigrációs központtól kapott meg­bízatást, hogy szervezze meg és vezesse a salgótarjáni szénmedence kommunista csoportjait. A Kommunisták Magyarországi Párt­jának működését az ellenforradalmi rend­szer betiltotta, legális keretek között csak a szociáldemokrata párt és a szakszerve­zetek működhettek, vezetésüket azonban elvtelenül reformista munkáspolitikusok tartották kézben. A kommunisták nagyon nehéz körül­mények között végezték tevékenységüket, mivel a rendszer minden — adminisztra­tív, erőszakos, hatalmi — eszközzel csírájá­ban igyekezett elfojtani nemcsak a kom­munista, hanem még a pusztán^demokra- tikus törekvéseket is. A sejt - mely a párt legkisebb szerve­zeti egysége' — megszervezését nagy körültekintéssel kellett végrehajtani. A szervezésben felbecsülhetetlen segítséget jelentettek a „Kommün" című illegáiis kommunista központi újság elvi és mód­szertani kérdésekkel foglalkozó cikkei. Az építőmunkában szigorú konspirációs sza­bályok érvényesültek, melyeknek követke­zetes betartása a sikeres munka első fon­tosságú feltétele volt. Egy-egy sejt általá­ban három-négy tagból állott. Új tag fel­vételéhez a sejt valamennyi tagjának kö­zös beleegyezése kellett. A jelölttel fel­vétel előtt, ajánlóján kívül rfiég egy sejt­tag is beszélgetett, hogy minél jobban megbizonyosodjanak az alkalmasságról és megbízhatóságról. Ez a munka nagy­fokú türelmet, lelkiismeretességet és ala­pos emberismeretet követelt a párttagok­tól. A sejt tagjai újabb sejteket alakítot­tak, s egy ideig patronáló feladatokat vé­geztek. Jelenlétüket érezték az elnyomot­tak és az elnyomók egyaránt, hisz' az il­legális kommunisták részt vettek a mun­kásság eszmei-politikai felvilágosításában, s a tőkések elleni sztrájkokat is ők szer­vezték és irányították. A baglyasaljai kommunista sejt első tagjai Eppich Ede, Eppich Albert, Pothor- nik József olyan magvát jelentették a csoportnak, akiknek körültekintő, szerve­ző tevékenységével ki lehetett építeni a salgótarjáni iparmedencében az illegális sejtcsoportok hálózatát. Ennek az áldo­zatos munkának eredménye lett, hogy 1927-ben már 17 illegális sejt működött a környéken. Sulyok László A közgazdászok feladatai — felelősségűk Az iparvállalatoknál, a ta­nácsodnál és a szövetkezetek­ben az utóbbi években nö­vekszik a közgazdászok ará­nya. Az elmúlt tíz évben majdnem megkétszereződött a közgazdászok száma,' országo­san eléri a húszezret. Nem­csak a számszerű fejlődés je­lentős, hanem a közgazdasági szakma társadalmi jelentősége te állandóan növekszik. A gazdasági reform feltéte­lei között mindinkább speci­fikus közgazdasági feladatok kerülnek előtérbe. A vállalat, a szövetkezet helyes termék­összetételét, piaci helyzetét vagy ösztönző bérrendszerét kell meghatározni. De a vál­lalati, üzemi alapvető felada­tokat csak helyes népgazda­sági szemlélettel lehet jól megoldani. Számolnunk kell a gazdasági környezettel, a tör­ténelmi fejlődéssel és a la­kosság Igényeivel is. Ebből következik, hogy a közgazda- sági tudományoknak és a köz­gazdászoknak .egyidejűleg specializálódni és integrálód­ni kell. Ez azt jelenti, hogy ismernünk kell a helyi fel­adatok sajátosságát, de a ; népgazdaság, a ltözgazdaság- tudomány szemléleti egységét is biztosítani kell. Ez jelleg­zetes közgazdászfeladat és megtisztelő kötelesség. A tudomány egyre inkább felsorakozik a termelőerők so­rába. A tudomány és a tech­nika gyors ütemben fejlődik. Ebből következik, hogy egy­re nagyobb összegeket fordí- . tunk beruházásokra. De ho­gyan és mikor térül meg a tervezett beruházás, ha késik annak befejezése, akkor az milyen költségtöbblettel jár? Mit kell és mit lehet tenni, hogy az üzemben jobban gaz­dálkodjanak az anyaggal, az élőmunkaerővel és a fejlesz­tésre szánt összegekkel? A gazdaságosság, a hatékonyság növelése az üzemben, a költ­ségvetés és a népgazdasági egyensúly fokozása egymástól elválaszthatatlan igény és kö­telesség. Ezekre a kérdésekre választ és előremutató javas­latokat várnak Nógrád me­gyében és országos méretek­ben is. Nógrád megyét az elmúlt héten tizenöt küldött képvi­selte a Magyar Közgazdasági Társaság közgyűlésén. Illés Miklóst, a megyei tanács el­nökhelyettesét az országos vá­lasztmány és az elnökség tag­jává választották. Megyénk közgazdászai közelebb jutot­tak az országos szervezethez. A feladatok és a felelősség minden közgazdászt arra kö­telez, hogy elsősorban saját munkahelyén dolgozzék job­ban, eredményesebben. Helyi­leg és országosan tovább kell folytatni a kapcsolatok fej­lesztését, az eddiginél is több kezdeményezésre és a hasz­nos tapasztalatok széles körű elterjesztésére van szükség. F. L. Irfcg’aiapczotií íeri e wáí in iG n U ú t A közelmúltban megyénk­ben ís Derejeződtek a zár­számadások. Megtörtént a számvetés, a termelőszövet­kezetek értékelték gazdálko­dásukat. összességében po­zitív a kép. Tovább javult szövetkezeteink vállalati jel­lege; szélesedett a termelő­szövetkezeti demokrácia: fo­kozódott a termelőeszközök koncentrációja. A közös va­gyon meghaladja a 2 mil­liárd forintot és csaknem 9 százalékkal magasabb, mint az elmúlt évben. Javult a műszaki-technikai felszerelt­ségünk is. Közismerten kedvezőtlen adottságaink ellenére újabb belső tartalékok kerültek felszínre. Minden eddiginél nagyobb az árutermelés. A nettó árbevétel 22—23 ‘ szá­zalékkal emelkedett. Gyara­podott a bruttó jövedelem tö­mege is 7—8 százalékkal. A termelés ingadozásának el­lensúlyozását célzó biztonsá­gi tartalékolás 4.2-szerese az 1970. évinek. Több ágazat­ban jók a gazdaságossági és jövedelmezőségi mutatók. A csökkenő élőmunka felhasz­nálása mellett kedvező a munkatermelékenység alaku­lása. A 100 forint részesedé­si alapra jutó árbevétel egy év alatt 360 forintról 317 fo­rintra nőtt. Az eredmények mellett el kell mondanunk, hogy ebben az évben 14 tsz veszteséggel, illetve jövedel­méből nem fedezhető alap- hiánnyal zárt Mezőgazda­ságunk nehéz esztendeje után a veszteség az elmúlt évinek 65 százaléka. Szaná­lási eljárás 11 tsz-ben folyik, de máris megállapítható, hogy többségükben a veszte­ség komplex tényezők ere­dője. A kedvezőtlen adott­ságú tsz, ahol a bővített új­ratermelés feltételei szűkör sek, nehezen viseli el a meg­alapozatlan fejlesztéseket. Megyénkben nagy jelentősé­ge van a fajlagos költségek­kel való ésszerű takarékos­kodásnak. Az egységnyi ter­mék előállításához — he­gyis-dombos vidékünkön — lényegesen több kiádást kell biztosítani (25 százalék fe­letti lejtőkön több mint két­szeresét), mint átlagos ter­melési adottságok mellett sík területeken. Most, amikor az 1972. évi tervezés már javában folyik, alapvetően három tényező határozza meg mezőgazdasá­gunk fejlődését. A termelés legkedvezőbb méretének ki­alakítása és az ágazatok he­lyes társítása az egyik út. A közgazdasági szabályozók alakulásához való helyes al­kalmazkodás a másik lehető­ség. A cukorrépa- a dohány- és zöldségágazat jövedelme­zőségének javítására máris jelentős központi intézkedé­sek történtek.. Ahol a szako­sodás és korszerűsítés felté­telei megvannak ott már eb­ben az évben élni kell az új lehetőségekkel. A har­madik csatorna :— mint min­den évben — jelenleg is a kedvezőtlen adottságok mér­séklése. befolyásolása a ter­melés legésszerűbb területi elhelyezésével. Kedvezőtlen adottságú tsz-eink fejleszté­se élelmiszer-gazdaságunk fejlődésének egyik alappillé­re. A tervprogram a jelen és a múlt szintézise a jövő tük­re. A termelőszövetkezeti ter­vek szerves részei a népgaz­dasági tervnek, elvárások­nak. Ebből máris adódik a követelmény: a tervszerűség az arány és arányosság kö­vetelménye. A terveknek re­álisan tükrözniük kell a ter­melés és erőforrás, a fo­gyasztás és felhalmozás, a mezőgazdasági és nem me­zőgazdasági tevékenységek főbb arányait. Az új mér­leg- és értékszemléletre épü­lő tervrendszer kapcsán fo­kozott felelősség hárul a fő­mezőgazdászokra és a fő­könyvelőkre. A termelés irá­nyítóinak gyorsan kellett el­sajátítani az új elméleti ala­pokat (számviteli rendszer, szűkített önköltség stb.). A reális célkitűzések minden vonatkozásban meg is való­síthatók. A tervezés ebben az évben sem néhány veze­tő munkája hanem kollek­tív munka legyen. A tervek­ben meg kell jelennie az egész tagság akaratának. Ép­pen ezért nagy jelentőséget kell tulajdonítani az infor­mációcserének. az alulról felfelé és felülről lefelé áramló jelzések, tapasztala­tok összefüggő láncolatának. Nagyon fontos feladat a be­ruházások, illetve fejleszté­sek helyes tervezése. Csak annyit lehet reálisan előirá­nyozni, amennyi saját erő­forrásból — a fejlesztési alap szabad forrásából és az amortizációból — megvaló­sítható. Exponált kérdés a veszte­séges tsz-ek problémája. A veszteség kigazdálkodásának első lépése a gazdaságtalan ágazatok visszafejlesztése, felszámolása, . a termelési szerkezet leegyszerűsítése. Nem lehet bővített újrater­melésre gondolni addig, amíg az egyszerű újrater­melés feltételei sincsenek meg. Szűkös a termelőeszkö­zök pótlását szolgáló amor­tizáció, feltöltetlenek az ala­pok. A veszteségrendezés során megteremtett átmeneti egyensúlyból feltétlen el kell jutni a tartós egyensúly ál­lapotába. Ilyen körülmé­nyek között az a reális üze­mi terv, amely a szanálá­si bizottságok javaslatait fi­gyelembe véve épül fel, meghatározza a fejlesztés és visszafejlesztés kereteit ará« nyait. eszközeit. Minden évben központi kérdés a munkadíjak terve­zése. Általános elvként a szövetkezeti törvényben fog­laltak az >rán.yadók. Feltét­lenül rá kell világítani, hogy milyen nagy jelentősége van az alap- és kiegészítő része­sedés helyes arányai és idő­arányos felhasználása meg­határozásának. Az a korsze­rű munkadíjazási rendszer, amely számba veszi az üze­mi erőforrásokat, mérlegeli a koókázatvá llalást és ösz­tönöz a többleteredményre. Veszteséges év esetén nem növeli a hiányt. Különösen fontos a pénzügyi rendszer által elismert munkadíjszint év közi tartósa azoknál a tsz- eknél, ameiyek elsősorban egyszerű, újratermelésre ké­pesek. illetve nem rendel­keznek megfelelő biztonsági tartalékokkal. Fel kell vetni prémium- feltételek tervezését is. Csak közgyűlés által jóváhagyott, közgazdaságilag megalapo­zott. a TOT-iránvelvek sze­rinti feltételek mellett lehet év végén prémiumot fizetni. A korábbi években ez gon­dot okozott a tsz-ek vezetői­nek. A közeli napokban a tsz-ek területi szövetségeivel egyeztetett irányelveket adunk ki, amelyeket java­solunk. hogy a tervtárgyaló közgyűlésen tárgyaljanak meg. Célszerű, ha minden tsz már a tervtárgyaló köz­gyűléseken dönt az alapel- vekröl. A munkadíjazással szemben így összességében kettős célt támsztunk: te­remtse meg az anyagi érde­keltséget tag és alkalmazott, vezető és vezetett számára a termelés irányítói vállal­janak felelősséget a munka szerinti elosztás érvényesíté­séért: másrészt a munka szerinti differenciáltságon túlmenően csökkentse az egy munkanapra jutó személyes jövedelemkülönbséget tag és alkalmazott. fiatal és öreg, női és férfimunkaerő között A tervezőmunka mindig a legjelentősebb üzemi fel­adatok közé tartozott. A tervprograejirány, a terve­zőmunka pedig akkor haté­kony. ha az érdekek rend­szerét is egységbe foglalja. Az új, nehezebb és bonyo­lultabb tervezési konstruk­cióban nagy feladat hárul a vezetőkre. Pártunk agrárpo­litikája alapján olyan ter­vekre van szükség, amely a gyors fejlődés mellett is biz­tosítja a tartós egyensúlyt, megfelel a dolgozók érdekei­nek, a középtávú tervek idő­arányos elvárásainak. Dr. Gyöngyösi István megyei tanács MEO közgazd. csop. vezető Pásztó legnagyobb üzemei közé tartozik az egri „MEZŐGÉP” Váiiaiat gyáregysége. A korszerű üzem 250-270 főt foglalkoz­tat, közülük közel száz a nődolgozó. Szklenár Józsefné leányá­val, Annával dolgozik közös munkahelyen. Mindketten megke­resik a 2000-2000 Ft-ot. Az üzem zöldségprogramjának megva­lósítását segítik A gyáregység másik fontosabb termelési profilja a járművek­hez szükséges vízhűtők készítése és felújítása. Jelentősen hoz­zájárulnak ezzel a járműprogram minél sikeresebb teljesítéséhez. Nagy István - képünkön - az UE-28 DUTRA-traktor vízhűtő­jének összeszerelését, forrasztását végzi Igen helyesen a gyáregység jövőjéről is gondoskodnak már. Mintegy 70 szakmunkástanuló ismerkedik az üzemben, jövendő szakmája alapelemeivel. Szegedi László a forgácsolók szakok­tatója Gubán Gyula, Lórik Antal és Szeles László elsőéves ta­nulókat az esztergálás fortélyaiba avatja be Kulcsár József képriportja

Next

/
Thumbnails
Contents