Nógrád. 1972. március (28. évfolyam. 51-77. szám)
1972-03-14 / 62. szám
Évfordulóra emlRezfink •• Otven éve alakult as el®3 illegális pártsejíiink ötven évvel ezelőtt, 1922-ben jött létre Nógród megyében az első kommunista sejt, a nógrádi szénbányászat egyik korabeli fellegvárában, Baglyasalján. Az ország más területein, főleg Budapest ipari negyedeiben és a vidéki bányatelepeken — Tatabánya, Ormospuszta sib — mór tevékenykedtek illegális pártsejtek, melyek a Kommunisták Magyarországi Pártjának Bécsben működő Központi Bizottságával tartottak kapcsolatot. Kakuk József 29 éves baglyasaljai bányász is a bécsi emigrációs központtól kapott megbízatást, hogy szervezze meg és vezesse a salgótarjáni szénmedence kommunista csoportjait. A Kommunisták Magyarországi Pártjának működését az ellenforradalmi rendszer betiltotta, legális keretek között csak a szociáldemokrata párt és a szakszervezetek működhettek, vezetésüket azonban elvtelenül reformista munkáspolitikusok tartották kézben. A kommunisták nagyon nehéz körülmények között végezték tevékenységüket, mivel a rendszer minden — adminisztratív, erőszakos, hatalmi — eszközzel csírájában igyekezett elfojtani nemcsak a kommunista, hanem még a pusztán^demokra- tikus törekvéseket is. A sejt - mely a párt legkisebb szervezeti egysége' — megszervezését nagy körültekintéssel kellett végrehajtani. A szervezésben felbecsülhetetlen segítséget jelentettek a „Kommün" című illegáiis kommunista központi újság elvi és módszertani kérdésekkel foglalkozó cikkei. Az építőmunkában szigorú konspirációs szabályok érvényesültek, melyeknek következetes betartása a sikeres munka első fontosságú feltétele volt. Egy-egy sejt általában három-négy tagból állott. Új tag felvételéhez a sejt valamennyi tagjának közös beleegyezése kellett. A jelölttel felvétel előtt, ajánlóján kívül rfiég egy sejttag is beszélgetett, hogy minél jobban megbizonyosodjanak az alkalmasságról és megbízhatóságról. Ez a munka nagyfokú türelmet, lelkiismeretességet és alapos emberismeretet követelt a párttagoktól. A sejt tagjai újabb sejteket alakítottak, s egy ideig patronáló feladatokat végeztek. Jelenlétüket érezték az elnyomottak és az elnyomók egyaránt, hisz' az illegális kommunisták részt vettek a munkásság eszmei-politikai felvilágosításában, s a tőkések elleni sztrájkokat is ők szervezték és irányították. A baglyasaljai kommunista sejt első tagjai Eppich Ede, Eppich Albert, Pothor- nik József olyan magvát jelentették a csoportnak, akiknek körültekintő, szervező tevékenységével ki lehetett építeni a salgótarjáni iparmedencében az illegális sejtcsoportok hálózatát. Ennek az áldozatos munkának eredménye lett, hogy 1927-ben már 17 illegális sejt működött a környéken. Sulyok László A közgazdászok feladatai — felelősségűk Az iparvállalatoknál, a tanácsodnál és a szövetkezetekben az utóbbi években növekszik a közgazdászok aránya. Az elmúlt tíz évben majdnem megkétszereződött a közgazdászok száma,' országosan eléri a húszezret. Nemcsak a számszerű fejlődés jelentős, hanem a közgazdasági szakma társadalmi jelentősége te állandóan növekszik. A gazdasági reform feltételei között mindinkább specifikus közgazdasági feladatok kerülnek előtérbe. A vállalat, a szövetkezet helyes termékösszetételét, piaci helyzetét vagy ösztönző bérrendszerét kell meghatározni. De a vállalati, üzemi alapvető feladatokat csak helyes népgazdasági szemlélettel lehet jól megoldani. Számolnunk kell a gazdasági környezettel, a történelmi fejlődéssel és a lakosság Igényeivel is. Ebből következik, hogy a közgazda- sági tudományoknak és a közgazdászoknak .egyidejűleg specializálódni és integrálódni kell. Ez azt jelenti, hogy ismernünk kell a helyi feladatok sajátosságát, de a ; népgazdaság, a ltözgazdaság- tudomány szemléleti egységét is biztosítani kell. Ez jellegzetes közgazdászfeladat és megtisztelő kötelesség. A tudomány egyre inkább felsorakozik a termelőerők sorába. A tudomány és a technika gyors ütemben fejlődik. Ebből következik, hogy egyre nagyobb összegeket fordí- . tunk beruházásokra. De hogyan és mikor térül meg a tervezett beruházás, ha késik annak befejezése, akkor az milyen költségtöbblettel jár? Mit kell és mit lehet tenni, hogy az üzemben jobban gazdálkodjanak az anyaggal, az élőmunkaerővel és a fejlesztésre szánt összegekkel? A gazdaságosság, a hatékonyság növelése az üzemben, a költségvetés és a népgazdasági egyensúly fokozása egymástól elválaszthatatlan igény és kötelesség. Ezekre a kérdésekre választ és előremutató javaslatokat várnak Nógrád megyében és országos méretekben is. Nógrád megyét az elmúlt héten tizenöt küldött képviselte a Magyar Közgazdasági Társaság közgyűlésén. Illés Miklóst, a megyei tanács elnökhelyettesét az országos választmány és az elnökség tagjává választották. Megyénk közgazdászai közelebb jutottak az országos szervezethez. A feladatok és a felelősség minden közgazdászt arra kötelez, hogy elsősorban saját munkahelyén dolgozzék jobban, eredményesebben. Helyileg és országosan tovább kell folytatni a kapcsolatok fejlesztését, az eddiginél is több kezdeményezésre és a hasznos tapasztalatok széles körű elterjesztésére van szükség. F. L. Irfcg’aiapczotií íeri e wáí in iG n U ú t A közelmúltban megyénkben ís Derejeződtek a zárszámadások. Megtörtént a számvetés, a termelőszövetkezetek értékelték gazdálkodásukat. összességében pozitív a kép. Tovább javult szövetkezeteink vállalati jellege; szélesedett a termelőszövetkezeti demokrácia: fokozódott a termelőeszközök koncentrációja. A közös vagyon meghaladja a 2 milliárd forintot és csaknem 9 százalékkal magasabb, mint az elmúlt évben. Javult a műszaki-technikai felszereltségünk is. Közismerten kedvezőtlen adottságaink ellenére újabb belső tartalékok kerültek felszínre. Minden eddiginél nagyobb az árutermelés. A nettó árbevétel 22—23 ‘ százalékkal emelkedett. Gyarapodott a bruttó jövedelem tömege is 7—8 százalékkal. A termelés ingadozásának ellensúlyozását célzó biztonsági tartalékolás 4.2-szerese az 1970. évinek. Több ágazatban jók a gazdaságossági és jövedelmezőségi mutatók. A csökkenő élőmunka felhasználása mellett kedvező a munkatermelékenység alakulása. A 100 forint részesedési alapra jutó árbevétel egy év alatt 360 forintról 317 forintra nőtt. Az eredmények mellett el kell mondanunk, hogy ebben az évben 14 tsz veszteséggel, illetve jövedelméből nem fedezhető alap- hiánnyal zárt Mezőgazdaságunk nehéz esztendeje után a veszteség az elmúlt évinek 65 százaléka. Szanálási eljárás 11 tsz-ben folyik, de máris megállapítható, hogy többségükben a veszteség komplex tényezők eredője. A kedvezőtlen adottságú tsz, ahol a bővített újratermelés feltételei szűkör sek, nehezen viseli el a megalapozatlan fejlesztéseket. Megyénkben nagy jelentősége van a fajlagos költségekkel való ésszerű takarékoskodásnak. Az egységnyi termék előállításához — hegyis-dombos vidékünkön — lényegesen több kiádást kell biztosítani (25 százalék feletti lejtőkön több mint kétszeresét), mint átlagos termelési adottságok mellett sík területeken. Most, amikor az 1972. évi tervezés már javában folyik, alapvetően három tényező határozza meg mezőgazdaságunk fejlődését. A termelés legkedvezőbb méretének kialakítása és az ágazatok helyes társítása az egyik út. A közgazdasági szabályozók alakulásához való helyes alkalmazkodás a másik lehetőség. A cukorrépa- a dohány- és zöldségágazat jövedelmezőségének javítására máris jelentős központi intézkedések történtek.. Ahol a szakosodás és korszerűsítés feltételei megvannak ott már ebben az évben élni kell az új lehetőségekkel. A harmadik csatorna :— mint minden évben — jelenleg is a kedvezőtlen adottságok mérséklése. befolyásolása a termelés legésszerűbb területi elhelyezésével. Kedvezőtlen adottságú tsz-eink fejlesztése élelmiszer-gazdaságunk fejlődésének egyik alappillére. A tervprogram a jelen és a múlt szintézise a jövő tükre. A termelőszövetkezeti tervek szerves részei a népgazdasági tervnek, elvárásoknak. Ebből máris adódik a követelmény: a tervszerűség az arány és arányosság követelménye. A terveknek reálisan tükrözniük kell a termelés és erőforrás, a fogyasztás és felhalmozás, a mezőgazdasági és nem mezőgazdasági tevékenységek főbb arányait. Az új mérleg- és értékszemléletre épülő tervrendszer kapcsán fokozott felelősség hárul a főmezőgazdászokra és a főkönyvelőkre. A termelés irányítóinak gyorsan kellett elsajátítani az új elméleti alapokat (számviteli rendszer, szűkített önköltség stb.). A reális célkitűzések minden vonatkozásban meg is valósíthatók. A tervezés ebben az évben sem néhány vezető munkája hanem kollektív munka legyen. A tervekben meg kell jelennie az egész tagság akaratának. Éppen ezért nagy jelentőséget kell tulajdonítani az információcserének. az alulról felfelé és felülről lefelé áramló jelzések, tapasztalatok összefüggő láncolatának. Nagyon fontos feladat a beruházások, illetve fejlesztések helyes tervezése. Csak annyit lehet reálisan előirányozni, amennyi saját erőforrásból — a fejlesztési alap szabad forrásából és az amortizációból — megvalósítható. Exponált kérdés a veszteséges tsz-ek problémája. A veszteség kigazdálkodásának első lépése a gazdaságtalan ágazatok visszafejlesztése, felszámolása, . a termelési szerkezet leegyszerűsítése. Nem lehet bővített újratermelésre gondolni addig, amíg az egyszerű újratermelés feltételei sincsenek meg. Szűkös a termelőeszközök pótlását szolgáló amortizáció, feltöltetlenek az alapok. A veszteségrendezés során megteremtett átmeneti egyensúlyból feltétlen el kell jutni a tartós egyensúly állapotába. Ilyen körülmények között az a reális üzemi terv, amely a szanálási bizottságok javaslatait figyelembe véve épül fel, meghatározza a fejlesztés és visszafejlesztés kereteit ará« nyait. eszközeit. Minden évben központi kérdés a munkadíjak tervezése. Általános elvként a szövetkezeti törvényben foglaltak az >rán.yadók. Feltétlenül rá kell világítani, hogy milyen nagy jelentősége van az alap- és kiegészítő részesedés helyes arányai és időarányos felhasználása meghatározásának. Az a korszerű munkadíjazási rendszer, amely számba veszi az üzemi erőforrásokat, mérlegeli a koókázatvá llalást és ösztönöz a többleteredményre. Veszteséges év esetén nem növeli a hiányt. Különösen fontos a pénzügyi rendszer által elismert munkadíjszint év közi tartósa azoknál a tsz- eknél, ameiyek elsősorban egyszerű, újratermelésre képesek. illetve nem rendelkeznek megfelelő biztonsági tartalékokkal. Fel kell vetni prémium- feltételek tervezését is. Csak közgyűlés által jóváhagyott, közgazdaságilag megalapozott. a TOT-iránvelvek szerinti feltételek mellett lehet év végén prémiumot fizetni. A korábbi években ez gondot okozott a tsz-ek vezetőinek. A közeli napokban a tsz-ek területi szövetségeivel egyeztetett irányelveket adunk ki, amelyeket javasolunk. hogy a tervtárgyaló közgyűlésen tárgyaljanak meg. Célszerű, ha minden tsz már a tervtárgyaló közgyűléseken dönt az alapel- vekröl. A munkadíjazással szemben így összességében kettős célt támsztunk: teremtse meg az anyagi érdekeltséget tag és alkalmazott, vezető és vezetett számára a termelés irányítói vállaljanak felelősséget a munka szerinti elosztás érvényesítéséért: másrészt a munka szerinti differenciáltságon túlmenően csökkentse az egy munkanapra jutó személyes jövedelemkülönbséget tag és alkalmazott. fiatal és öreg, női és férfimunkaerő között A tervezőmunka mindig a legjelentősebb üzemi feladatok közé tartozott. A tervprograejirány, a tervezőmunka pedig akkor hatékony. ha az érdekek rendszerét is egységbe foglalja. Az új, nehezebb és bonyolultabb tervezési konstrukcióban nagy feladat hárul a vezetőkre. Pártunk agrárpolitikája alapján olyan tervekre van szükség, amely a gyors fejlődés mellett is biztosítja a tartós egyensúlyt, megfelel a dolgozók érdekeinek, a középtávú tervek időarányos elvárásainak. Dr. Gyöngyösi István megyei tanács MEO közgazd. csop. vezető Pásztó legnagyobb üzemei közé tartozik az egri „MEZŐGÉP” Váiiaiat gyáregysége. A korszerű üzem 250-270 főt foglalkoztat, közülük közel száz a nődolgozó. Szklenár Józsefné leányával, Annával dolgozik közös munkahelyen. Mindketten megkeresik a 2000-2000 Ft-ot. Az üzem zöldségprogramjának megvalósítását segítik A gyáregység másik fontosabb termelési profilja a járművekhez szükséges vízhűtők készítése és felújítása. Jelentősen hozzájárulnak ezzel a járműprogram minél sikeresebb teljesítéséhez. Nagy István - képünkön - az UE-28 DUTRA-traktor vízhűtőjének összeszerelését, forrasztását végzi Igen helyesen a gyáregység jövőjéről is gondoskodnak már. Mintegy 70 szakmunkástanuló ismerkedik az üzemben, jövendő szakmája alapelemeivel. Szegedi László a forgácsolók szakoktatója Gubán Gyula, Lórik Antal és Szeles László elsőéves tanulókat az esztergálás fortélyaiba avatja be Kulcsár József képriportja
