Nógrád. 1972. március (28. évfolyam. 51-77. szám)
1972-03-14 / 62. szám
Tanácakosik as Olatx KP XIII. kongreaasnaa Äse olasz kommunisták egységet akarnak A milánói sportcsarnok nagytermében hétfőn délután megnyílt az Olasz Kommunista Párt XIII. kongresszusa. Az üdvözlő szavak elhangzása és az elnökség megválasztása, után a küldöttek jóváhagyták a tanácskozás napirendjét. amelyen a következő kérdések szerepelnek: a központi bizottság beszámolója, a szervezeti szabályzat módosítása és a párt új vezető szerveinek megválasztása. Ezután Enrico Berlinguer főtitkárhelyettes megtartotta beszámolóját. Az Olasz Kommunista Párt főtitkárhelyettese a bevezetőben többek között hangsúlyozta, hogy az amerikaiak barbár indokínai agressziója az utóbbi időben fokozódott es Nixon állítólagos béketerve, amelyen nem beszél az amerikai csapatok kivonásáról és az indokínai népek önrendelkezéséről nem egyéb hazugságnál. Javasolta, hogy a kongresszus intézzen felhívást a párizsi Vietnam-értekezlethez annak érdekében, hogy az 1972-es év az amerikai agresszió elleni nagy mozgósítás esztendeje legyen, továbbá az olasz kormányhoz, hogy ismerje el a Vietnami Demokratikus Köztársaságot. Az európai helyzetről szólva, Berlinguer hangoztatta, hogy az olasz kormány pasz- szív magatartást tanúsít az európai biztonsági értekezlet kérdésében, és egyre nyilvánvalóbb, hogy az Egyesült Államokhoz fűzódó szoros kapcsolatok gátolják az önállló olasz külpolitika kialakítását, csorbítják az ország szuverenitását és önrendelkezését. Berlinguer rámutatott, hogy az Olasz KP nem egyszerűen Olaszországnak a NA- TO-ból való kilépését követeli, hanem ezzel egyidejűleg egész Európának az amerikai hegemóniától történő megszabadulását, és a szembenálló katonai tömbök fokozatos felszámolását is. Ezt követően Berlinguer az OKP-nak a kormányban vagy a kormányt támogató parlamenti többségében való részvételének kérdéséről beszélt. Leszögezte: ez a részvétel jelenleg csak két feltétel teljesülése esetén lehetséges: ha a demokratikus intézményeket veszélyeztető reakciós támadással kell szembeszállni, vagy pedig, ha megvannak a szükséges feltételek egy gyökeres megújulást jelentő program végrehajtásához. Vannak, akik azt akarják — mondatta —, hogy önállóságunk a szocialista országokkal és a nemzetközi munkás- mozgalommal való szakításban fejeződjék ki. Ml azonban ezt az utat sohasem fogjuk követni, mert ez nem önállóság, hanem — éppen ellenkezőleg — alárendeltség lenne: az osztályharc nagy porondján nincsen senkiföldje. Pártunk részét képezi annak a hatalmas mozgalomnak, amely megújítja a világot — zárta beszédét Enrico Berlinguer. Polgárháborús jelek Ulsterhen Mégis lesz közös program? A Francia Szocialista Párt Szombaton és vasárnap, a Párizs melletti Suresnesben tartott rendkívüli kongresszusán elhatározta, hogy azonnal megkezdi a tárgyalásokat a többi baloldali politikai párttal, elsősorban a Francia Kommunista Párttal egy kö- eös baloldali kormányprogram kidolgozásáról. Francois Mitterrand, a Francia Szocialista Párt első titkára azt a reményét fejezte ki, hogy e tárgyalások már a nyárig, eredményre vezethetnek, s a nyár elején tartandó újabb rendkívüli pártkongresszus már a tárgyalások eredményeként kidolgozott közös (kormányprogram elfogadásáról dönthet. (MTI) William Craig volt belügyminiszter védőszárnyai alatt a szélsőséges északír protestáns csoportok politikai aknamunkát folytatnak a London által beígért reformok meghiúsítására. Soha nem látott egység jött létre a máskor személyi ellentétek által szembeállított szervezetek: a Craig-féle „ulsteri élcsapat” az orániai szövetség, a ..lon- donderry-i inasfiúk egyesülése” elnevezésű politikai mozgalom. a hírhedt ^’’-különítményesek egykori tagjai, a ..dolgozók lojalista szövetsége” között. A csoportok birtokában sok fegyver van. de egyelőre -tagadják, hogy meg akarják kezdeni a ^protestáns visszavágást” ami jeladás lenne a nyílt polgárháborúra. Craig az elmúlt hét végén 10 000-es tömeggyűlést szervezett. A gyűlésen azzal fenyegette meg Londont, hogy „nagyon ostoba lenne”, ha „megpiszkálná” Észak-Írország alkotmányát Reathék, sajtójelentések szerint, már fel is adták a reformok radikálisabb variánsait. amelyek korábban kísérleti léggömbökként felbukkantak. olyan ígéretekkel, mint például biztosított hely a belfasti kormányban a katolikusoknak. Hétfőn éjfélkor jár le az IRA ideiglenes szárnya által meghirdetett háromnapos „fagyvernyugvás” Észak-ír- országban. Ezzel az IRA-nak az vplt a céllá, hogy, tanúsítsa Lonon előtt: mindennemű reformterv végrehajtásához ki kell kérnie az IRA véleményét A fegyvernvugvás nem sikerült: Belfastban újabb polgári halálos áldozata volt egy lövöldözésnek, amely feltehetően azoknak az IRA-csoportoknak az akciója volt. amelyek nem működnek együtt a dubliniakkal (MTI) Érdekes és jelentős évfordulóhoz érkezett a leszerelésért vívott kemény és bonyolult ' nemzetközi küzdelem. 1972. március 14-én van éppen tíz esztendeje, hogy Géniben a Nemzetek Palotájának nagytanácstermében megnyitották a leszerelési bizottság értekezletét. A bizottságot az ENSZ-közgyülés 16. ülésszakának határozata alapján a Szovjetunió és az Egyesült Államok hozta létre még 1961-ben. A bizottság munkájának politikai tartalma szempontjából lényeges momentum volt, hogy az ENSZ- közgyűlés a szovjet javaslatok alapján az általános és teljes leszerelésre, a fegyverkezési hajsza megfékezésére, valamint a háborús veszély elhárítására irányuló kezdeményezések egész sorát az új tanácskozó szerv hatáskörébe utalta. Szervezetileg viszont az volt fontos mozzanat, hogy az új 18 hatalmi bizottságban mindhárom államcsoport (tehát a szocialista országok, a nyugati szövetségi rendszerekhez tartozó államok, valamint a semleges országok) képviselői kiegyensúlyozott arányban kaptak helyet. 1969.. augusztusában — új lépésként — további hét ország — köztük hazánk is — a leszerelési bizottság tagja lett.’ Itt kell még megjegyezni azt, hogy Franciaország a maga külön atompolitikájának útját járva. gyakorlatilag távol maradt a leszerelési bizottság munkájától. így a tízéves harci szakasz politikai küzdelmeiben a gyakorlatban 1962 és 1969 között 17, 1909 után pedig 24 állam vett részt. Rahman sejk, a Bengali Népköztársaság kormányfője Daciában ünnepélyesen búcsúztatta a távozó indiai csapatokat. Mellette az indiai íöpárancs nők, Aurora tábornok áll 2 NÓQRAD - 1972. március 14., kedd Nem liáirál meg Chile népe Vasárnap több ezres tötneg- gyúicssel lejeződött be a chilei diákifjúság nyári önkéntes munkatáborozása. A chilei diakok mintegy hetvenezren dolgoztak- szünidejükben duzzasztó- és öntözőművek építésén, valamint a mezőgazdaságban. Az ünnepi tömeggyűlésen mondott beszédében Salvador Allende elnök kijelentette, .hogy a nép félresöpör minden olyan erőt, amely meg akarja akadályozni a .szocialista építést Chilében. Az elnök ismét hangsúlyozta, hogy teljes mértékben élni fog alkotmányos hatalmával a népi egységkormány gazdasági céljainak megvalósítása érdekében. Allende védelmébe vette Pedro Vuskovic gazdaság- ügyi minisztert, aki az utóbbi időben a jobboldali ellenzék támadásainak célpontjává vált, kilátásba helyezte ugyanis két nagyüzem államosítását, amiért azok tulajdonosai törvénytelenül készleteket halmoztak fel. Végezetül kijelentette: a népi kormány nem akar erőszakhoz folyamodni, mert nincs rá szüksége. Erőszakra csak azok kénytelenek gondolni, akik nem támaszkodhatnak a népre és a chilei ifjúságra — mondotta. (MTI) 1 Vasárnap Lipcsében Az idei tavaszi lipcsei vásár vasárnap napsütéses, de szeles időben, mínusz 5 fokos hidegben nyitotta meg kapuit. Délelőtt a kormányküldöttségek látogatták meg a vásár területét Az NDK-beld küldöttség Erich Honeckerrel, az NSZEP KB első titkárával és Willi Stoph miniszterelnökkel az élen felkereste a szovjet, a lengyel és a csehszlovák pavilont, továbbá beszélgetést folytatott több fejlődő ország és fejlett kapitalista áúlam; kiállítóival, kereskedőivel. Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter és a magyar küldöttség többi tagja szántén alaposan kihasználta a délelőttöt, s tüzetesen körülnézett a vásár területén. Dr. Bíró József megbeszélést folytatott Horst Sölle-vel, az NDK külgazdaságügyi miniszterével Arthur K. Watson, az Egyesült Államok és. Huans Csjen. a. Kínai Népköztársaság párizsi nagykövete megtartotta első tanácskozását a francia fővárosban _____________________________________________________ I > ' j; (]| l*ö*t«lrs»»sílx lx«i»h,in: Szri Lanka 1972. március 2-án Ceylon Szri Lanka néven kivált a Brit Nemzetközösségből és köztársasággá alakult, A 65 610 négyzetkilométer területű, 12,5 millió lakosú Ceylon 1948. február 4. óta a Brit Nemzetközösség önálló tagja. Nagy-Britanniához . főkormányzói gyámsággal kötődött. Az 1970, közepén hatalomra jutott baloldalnak a gyarmati múlt örökségéből 'származó súlyos, belső problémákat kell megoldani. A gazdasági élet egyoldalú mezőgazdasági termelésen alapul, az egy főre jutó nemzeti össztermék kb. 170 dollárt tesz ki. A külföldi kézben levő ültetvények mellett a termelés önellátásra is képtelen törpebirtokokon folyik. A kormány szociális és gazdasági intézkedései még nem érték el céljukat, a meglevő alapvető társadalml- és gazdasági problémákat ez • ideig még nem sikerült feloldani. A magánszektor államosítása csak hosszú távon képzelhető el, mert az ország tea, (az export 05 százaléka) ; • kókusz'és kaucsuk kivitelre sá* segíti az . ország- észak" épülő gazdaságának jelentős nyugati részen feltárás- alan külföldi tökére van. szüksége köolajroezö .és azok gazdaságfejlesztési céljainak kölcsönök, .-amelyeke^-_a nyu- megvalósítáaához. A tömeges •■gátihatalmak mellett a-:*ae" munkanélküliség megoldására cialista országok nyújtana»-; a kormány rövid időn belül Ceylon számára, 750 ezer új munkahelyet ki- A külföldi segítséggel kövén létesíteni a mezőgazdaság olaj finomítót, gumi*, műtrá- és az ipar legintenzívebben gya-. gyógyszer- és textilgyá- fejleszthető ágazataiban... Az..rakat.kívánnak.építeni. A.szo- ipari termelés évi 6—8, a nem- cialista országoktól kapott 66 zeti össztermék évi 3—3,5 millió dolláros támogatást százalékos emelkedését terve- pedig főleg gépvásárlásra foi- zik. A program megvalósíté- dítják. Hatszáz ülés a világ csendjéért Tízesztendős az ENSZ leszerelési bizottsága Már a bizottság megszületésekor világos .volt, hogy Genf kemény harcok színtere lesz. Hiszen a leszerelés minden kétséget kizáróan a legbonyolultabb, egymással pllentétes politikai és stratégiai érdekeket érintő nemzetközi probléma. A világ közvéleménye éppen ezért hajlamos volt arra, hogy bizonyos egykedvűséggel térjen napirendre a genfi konferencia munkája ' felett, amely az elmúlt évtizedben majdnem 600 ülésen birkózott a leszerelés gondjaival. Ennek a közönynek „az ' utca embere” szempontjából érthető magyarázata, hogy a nagy nemzetközi megállapodások nem a bizottság kebelén belül, hanem magasabb nemzetközi szinten születtek meg. így volt ez már a leszerelés útján megtett első nagy megállapodással, az 1963-ban született, úgynevezett atomcsend- egyezménnyel is. Ebben, mint ismeretes, a szerződő felék megállapod.tak, hogy a jövőben nem végeznek nukleáris fegyverkísérleteket a levegőben. a világűrben és a víz alatt, A végső megegyezés Moszkvában a hárpmhatalmi (szovjet, angol, amerikai) megbeszéléseken jött létre. A valóság azonban az, hogy ez tulajdonképpen a megkoronázása volt annak a rendkívül szívós és hosszú politikai küzdelemnek, amely , az „ENSZ leszerelési bizottságának üléstermeiben zajlott: le! Lényegében el lehet móii- dani ugyanezt az azóta tfteg- született többi megállapodástól is. A Genfben megtartott sok száz ülésen végezte el . a bizottság azt a szorgos előkészítő munkát, amely végül is’ diplomáciai csatornákon keresztül olyan jelentős meg-, egyezésekhez vezetett, mint 1967-ben a világűr békés fel- használásáról szóló szerződés, 1971-ben a tengerfenék atom- mentesítéséről szóló megállapodás és ugyancsak 1971-ben, a biológiai fegyverek betiltásáról szóló nemzetközi egyezmény szövegének kidolgozása; Külön ki kell emelni azt a szerepet, amelyet a leszerelési bizottság 1988 folymán az úgynevezett atomsorompó- szerződés tervezetének kidolgozása során kifejtett, s amely végül is lehetővé, tette, hogy a szerződés létrejöttével józan gátakat emeljenek az atomfegyverek elterjedése elé. A tizedik évfordulón a leszerelési bizottság előtt két, közvetlenül megoldandó feladat áll. Az első az, hogy a bizottságban el kell érni a vegyi fegyverek teljes betiltását. Az ilyen típusú fegyvereket Vietnamban jelenleg,., is alkalmazó amerikai küldöttség ebbe ugyanis nem egyezett bele és.éppen ezért került sor/a vegyi és a bakteriológiai-fegyverek problematikájának -kettéválasztására. • A másik, Ugyancsak^ érlelődő közvetlen'feladat az" 1963- as ato-mcsendegyezmény-: teljessé tétele. Azaz: a íöid-aMt* ti atomkísérletek betiltása;«,'A megállapodás fő akadály# is az amerikai élláspo-iű, á#B§y a helyszíni , eljenőrzéá k-ijve- ■ telesével szinte-;: mogoldhutá1 - , lan biztonsági ‘ prob'.éníáka: kapcsol bie a ; vitába.- Tegyük . hozzá, szükségtelenül, hiszen a technika jelenlegi Szintjén á föld alatti' átomrobbáfttások helyszínt ellenőrzés nélkül ,is észlelhetők...'Mindépésetre az általános hangulatra, jellemző, hogy Waldheimrr,az;;®N®Z $j főtitkára, a JosZetglesi bizottság ülésszákáirák megnyitáséin az amerikai álláspoiitto!/Szemben a gyors megáljápodás lehetőséget/ és szükségességét hangoztatta., . Végül, de nem utolsósorban: a - tizedik - •éVfbrTLIlön - új módon vetődnek fel a szervezeti problémák.- Kel tétlenül - kívá-. natos lenne, hogy/az 'eddig távolmaradó Ftonciaórszági valamint az időközben „ jELNSZ- taggá választott Kínai Népköz- társaság is részt vegyen a bizottság munkájában; Nyi- : vánvaló, hogy. részéételük 'nem egyszerűsíti'1 á mftgaflá- ppdást a függő,, kérdésekben. Ennek azonban másodrendű jelentősége van. Hiszen a bizottság feladata nem az ^egyszerűsítő’megoldások keresése, hanem az, hogy szembenézzen, a leszerelési. probléma egész bonyolultságával, napjaink va* . lóságával.
