Nógrád. 1972. március (28. évfolyam. 51-77. szám)
1972-03-11 / 60. szám
Bemutató a Hnngfarocoopnak > Lehetőség gyermekruhaexportra Sikert arattak a ruhák, és akik bemutatták, a négy óvodás kislány: Ildiké, Rita, Katika ' és Jutka Pénteken délelőtt, a Nóg- rád megyei Textilipari Vállalat első ízben rendezett bemutatót a Hungarocoop gyermek-, fiú- és leánykaruhákat exportáló cég képviselőinek. Várszegi Lá sei óné. _ osztályvezető-helyettes és Nyéki End- réné kollekciófelelős tekintette meg a Nyúl Gyuláné ruhatervező iparművész által tervezett negyvenkét leánykaruhát. Mint Várszegi Lászlóné osztályvezető-helyettes elmondotta. ez az első találkozásuk a vállalat termékeivel Szinte az egész országban dolgoztatnak keleti és nyugati exportra egyaránt. Ezek a ruhák, amelyeket most megnéztek, már az 1973-as gyermekdivat darabjai, s szovjet exportra szeretnék ajánlani. A negyvenkét bemutatott ruhából hirtelen nagyon nehéz választani. Szinte valamennyit meg lehetne a külföldi kereskedőknek mutatni, mert tetszést aratnának. Jellemző rájuk az apró díszítések és könnyű kezelhetőségük. A közeljövőben a szovjet exportnak megfelelő instrukciókkal látják majd el a vállalat tervezőjét. bizonyos szempontok betartásával- kapcsolatban. — Az itt látott ruhák alapján van-e lehetőség jövő évi megrendelésre ? — Mint mondottam, valamennyi ruha nagyon szép, csak a külkereskedelmi érHúszezer munkanap Salgótarjánért Megnyerik a gyártelep lakóit is A Salgótarjáni Kohászati Üzemek dolgozói körében már hagyományos, hogy a tavasz kezdetén általános nagy- takarítást tartanak. Különösen nagy a készülődés ezekben a napokban, hiszen a gyár dolgozói és szocialista brigádjai sikerre szeretnék segíteni azt a mozgalmat, amely a Salgótarján várossá alakulásának 50. évfordulója tiszteletére indult, és 20 ezer munkanapot jelentene Salgótarján csinosítására, szépítésére. A gyár kovácsoló gyárrészlegének ötven dolgozója már 1971-ben is 250 órát dolgozott a mozgalom keretében, s ezzel figyelemre méltó módon rendezték a gyár parkjait. Igaz, most tavasszal szükség van az újabb rendcsinálásra, és a parkok szépítésére is. A gyár 141 brigádja a pártalap - szervezetek közreműködésével ezekben a napokban készíti a programot, hogy melyik területen hasznosíthassák felajánlásaikat, a 20 ezer munkanap Salgótarjánért mozgalom keretében. A fiatalok élenjárnak, hiszen 14 ifjúsági szocialista brigád 167 tagja máris bejelentette készségét a gyári rendcsinálásra és a városszépítésre. A fiatalok 2148 társadalmi órát vállaltak, s ha nyomukban, a cél érdekében megmozdul a többi brigád is, a tavasz természetes szépítő hatásával együtt, hamarosan figyelemre méltó tisztaságnak és rendnek lehetünk tanúi a gyárban és a gyártelepen»' A nemes törekvés a Hazafias Népfront szervezésében tovább bővül, mert a népfront helyi vezetőinek eltökélt szándékuk, hogy a pyár- telep lakóit is megnyerik az ügynek, és a lakóházak előtti parkokat a lakók közreműködésével teszik rendbe. Szükség van az összefogásra. hiszen Salgótarján az építkezések korát éli. A csatornázások. a gázvezetékek itt-ott nem éppen ünnepélyesnek mondható hangulatot teremtettek. A közös összefogás azonban jó eredményekkel biztat, s remélhető, hosv az 50. évforduló tavaszán fejlődő városunk elismerésre méltó rendjével találkozhatunk majd. Van még szabad kapacitás Nem nagy, mindössze 43 főt foglalkoztat a ramhányi Vegyesipari Szövetkezet. Tavaly alig több mint 3 milliós termelési értéket ért el. Ebből 660 ezer forint értékben végzett javító-szolgáltató munkát, 672 ezer- forint értékben pedig lakossági építést. Az egy főre eső termelési érték az előző évhez viszonyítva csaknek 14 százalékkal növekedett. Tavaly már mintegy 6 százalékos nyereséget is biztosítottak. Igaz, a bérfejJesz^ tés olyan mérvű volt, hogy kiosztásra most nemigen kerül pénz. Az építőrészleg fejlesztésére 150 ezer forint tanácsi támogatást kaptak. Ezt teljes egészében kisgépi beruházásra fordították. Az idén szeretnék az épitőrészieg munkáját is hatékonyabbá tenni. Még van szabad kapacitás, várják a megrendelőket, hogy a korábbi befektetés valóban gyümölcsözzön» tőkésítésben mások a szabványok, mint a belkereskedelem részére készülő gyermekruhákon. Lánykaruhákon kívül természetesen fiúruhák gyártása és megrendelése is szóba jöhet, ezenkívül bérmunka is. amikor a szerződést kötő külföldi vállalatok gépekkel segítik a bérmunkát vállaló üzemeket, és ezek a gépek két évig az üzemek tulajdonában vannak. Így nem kell különösebben géphitelekre berendezkednünk, mert a . bérmunkát adó cég megkönnyíti a termék legyártását. A bemutatott ruhák alapján reméljük, üzletkötés. megrendelés jön létre, és akkor a hazai piacon kívül, a Textilipari Vállalat jelentős gyermekruhat-exportő- ré léphet elő. Ez attól függ. hogy naponta mennyit tudnak előállítani. Cégünk ebben az évben mitegy kétmillió dollár értékű nyugati exportot bonyolít le. Szovjet megrendelésünk százmillió deviza forint. Szeretnénk, ha a jövő évi tervünkben már a Nógrád megyei Textilipari Vállalat is jelentős mennyiségben szállítónk lenne. Koppány György FURCSA SZEMLELET kezd terjedni gazdasági vezetők körében egyes beruházások minősítéséről. Azt mondják: „mindenekelőtt a közvetlen termelő beruházásokra kell fordítani az anyagi eszközöket, mert ezek előbb-utóbb visszatérőinek, míg a szociális, az egészségügyi, sőt a termelő berendezéseket kiegészítő munkavédelmi létesítmények csak viszik a pénzt”. Talán nem is érdemelne a kérdés említést, ha csak szemléletről lenne szó, hiszen köztudott, hogy sok más vitatható nézet is igyekszik érveket találni az emberi érdekekkel nem egyező, sőt azokkal ellentétes törekvések védelmében. Az említett szemlélet mögött azonban olyan tények vannak, hogy számos vállalat a beruházási, sőt egyesek a rekonstrukciós ter- xvekből is „takarékosság” címén a szociális, az egészség- ügyi és a munkavédelmi előírásokat törlik. Leggyakrabban akkor van ez így, ha túllépik a beruházási kereteket és a további munkákhoz kissé körülményes újabb anyagi forrásokat találni. (Közismert, hogy az ilyen esetek nem tartoznak a ritka jelenségek közé.) Gyakran megesik, hogy ezek a törlések a beruházás végrehajtása közben történnek, a tervet előzetesen véleményező vállalati pártszervezet vagy szak- szervezeti testület tudta nélkül, számítva esetleg azok utólagos beleegyezésére. Nem ehhez az utóbbi megjegyzéshez kívánok ezúttal gondolatokat fűzni — bár érdemes lenne, ’ hiszen az ilyen eljárások törvényt sértenek — fontosabb ennél, Mir* a*ámíthat a lakosság ? A ruházati és vegyesipari cikkeknél A Nógrád megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat nem tudta teljesíteni forgalmi tervét az elmúlt esztendőben. Kár volna vesztegetni az időt az okok felsorakoztatására, ' mert azok nagy része rajtuk kívülálló volt. inkább vessük tekintetünket a jövőbe: mire számíthat az idén a megye lakossága a ruházati és vegyesiparcikk terén? Bőségé*» kínálat, de nem mindenből A ruházati nagykereskedelmi vállalatok képviselői a korábbi időszaktól eltérően, nem várták meg, míg a vállalat árubeszerzői megkeresik őket, hanem ők indultak el kínálni az árut — hetenként kétszer-háromszor. A nemrég lezajlott divatbemutató Salgótarjánban és a Fővárosi választók című kiállítás igazolta a Divatáru-nagykereskedelmi Vállalatot, amely jó választékot, bő kínálatot ígért. A tavasza áruk jó része az úgynevezett árukihelyezési akció keretében már január végén az üzletekben volt. Az újabb szállítmányok folyamatosan érkeznek, s ki-ki pénztárcájának megfelelően választhat a neki tetsző árukból. A kötött ferrrlékeknél átmeneti visszaesésre lehet számítani, mivel csökken az Import, az ugrásszerűen Jelentkező igényeket a belföl- ' cü gyárak máról holnapra képtelenek kielégíteni. Konfekcióból megfelelő készletek vannak, itt elsősorban a választék bővítésére törekednek. A vállalat vezetői február végéig 250 partnerrel — nagykereskedelmi, szövetkezeti, tanácsi — megegyeztek abban, hogy milyen árút, milyen mennyiségben és választékban rendelnek. Szombathelytől Nyíregyházáig minden városból érkezik valamilyen áru Salgótarjánba, Balassagyarmatra, Nagybá- tonyba és Kisterenyére. Egyes alkatrészekből igen A vegyesiparcikk fogalmába tartozó áruknál is jelentős forgalomfelfutást terveznek. Minden okuk megvan rá. mert az ellátás alapvetően jó lesz. Az ármódosítás hatására több alkatrész kerül majd a fogyasztókhoz a villamossági cikkekből. Televízió, rádió, sokféle kivitelben, egyéb más tartós fogyasztási cikkek is bőségesen állnak majd a vásárlók rendelkezésére. Az idei télre megoldódik az olajkályha- gond is, 10 százalékkal több füstcső kerül majd forgalomba, zavartalan lesz a magnetofonellátás, elsősorban a belföldi gyártmányúakból. Ügy tűnik, hogy nem tudják kielégíteni az igényeket a hagyományos tűzhelyekből, a motorkerékpár-alkatrészekből, és a mezőgazdasági szer- árukból. Ez utóbbiaknál évek óta nem tudnak egyről a kettőre jutni a beszerzésben. Nem fokozta a vásárlási kedvet A vegyi cikkeknél történt árleszállítás nem fokozta a vásárlási kedvet. Csupán annyi változás történt, hogy jaz alacsonyabb keresetűek is most már a jobb minőségű 'árukat keresik. Ami forgalomnövekedés volt, az az ár- leszállításból adódott. Itt elsősorban áruterítési problémák jelentkeztek az árleszállítást követő kezdeti időszakban. A vállalat kereskedelmi osztályvezetője elmondta, hogy jelenleg csaknem 40 fajta mosópor között válogathatnak a vásárlók. A nagy választék azonban sokszor zavar is, mert mire egy- egy fajtát megszoknak a háziasszonyok, már egy másik váltja fel, ami lényegében sokszor azonos az előbbivel, csak névben változott és esetleg magasabb az ára. Hogyan fejlődik a bolthálózat'í A vállalat fejlesztési alapjának zömét a Salgótarjánban épülő, új lakberendezési áruház köti le. A megmaradt összeg egy részéből már átrendezték a Pécskő Üzletházat, megnagyobbított ták az önkiválasztó cipőosztályt. Ezzel tovább könnyítették a vásárlást, mert most már a cipők minden fazonja az érdeklődő előtt van. Balassagyarmaton a szanálás miatt a háztartási és vegyiboltot átköltöztetik a Magyar Nemzeti Bank volt helyére. Nagybátonyban a jelenlegi hálózat megfelelő, nagyobb forgalmat is képes lebonyolítani. Amennyiben szükség lesz rá, itt növelik az eladók számát. A Kister enyén levő üzlet a jelen- • légi forgalom kétszeresére is képes. Szolid árpolitikával A vállalat vezetőinek ár* politikája jól tükrözi politikai előrelátásukat, szakmai hozzáértésüket. Több éve nyugodt, kiegyensúlyozott, szolid árakkal dolgoznak. E tekintetben talán egyedüliek az országban. Az árrés növelését az idén nem tervezik, megelégszenek a tavalyival. Ha változás lesz, az kizárólag az árak összetételéből adódik. Nem titok, hogy az idén 16 millió 648 ezer forint nyereséget alkarnak elérni 460 milliós évi forgalom mellett. Ennek érdekében megjavítják vevőtájókoztató szolgálatukat, s több olyan akciót kezdeményeznek, amivel nemcsak felkeltik az érdeklődést, hanem ösztönzik is a fogyasztókat a rendszeres vár sárlásra. V. K. Ami nem takarékosság hogy a kiinduló pontról, a hamis, és a szocialista gazdaságvezetés elveivel, módszereivel teljesen összeegyeztethetetlen szemléletről essék szó. Igaz-e az, hogy a szociális, egészségügyi és munkavédelmi beruházások soha nem térülnek vissza? Nem, nem igaz. Ez a nézet közgazdaságilag is teljesen hibás. Még csak azt. sem lehet mondani, hogy a visszatérülés közvetett, legfeljebb azt, hogy nem mérhető olyan egyszerűen, mint a termelőeszközök és -berendezések esetében. Cáfoljuk ezt példával is. Vizsgálati adatok tanúsága szerint Nógrád megye ipari és mezőgazdasági üzemeiben az országos átlagnál jóval kevesebb a szociális és egészségügyi létesítmény, és fejletlenebb ezek színvonala. A SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósága évente kiadott statisztikai jelentései megismétlődve arról számolnak be, hogy sehol sincs olyan magas táppénzes arány, mint Nógrád megyében. 1970-ben például Nógrádban 7,5 százalék volt a beteg és a táppénzes arány, sőt a salgótarjáni igazgatósághoz tartozó vidéken ez elérte a 8,2 százalékot. A bányászatnak sem lehet ezt tulajdonítani, hiszen az e területnél jelentősebb bányavidékeken — amilyenek például Komárom, Baranya vagy a szomszédos Borsod megyéit — szintén jóval kevesebb volt a beteg, és a táppénzes arány sehol sem érte el a 7 százalékot. Ugyanebből a jelentésből olvasható az is, hogy a „baleseti gyakoriságban” szintén a legrosszabbak között foglal helyet Nógrád megye. A ROSSZ EGÉSZSÉGÜGYI és baleseti helyzet miatt hallatlanul nagy a vállalati és a népgazdasági kár. Milliókkal mérhetnénk az elmaradt termelés értékét részben azért, mert az üzemek jelentős részében mostohán bántak a munka- és egészségüggyel, elhanyagolták a szociális körülmények javítását Nyilvánvaló következtetés, hogy megfelelőbb viszonyok mellett nemcsak a termelt érték lett volna lényegesen több, hanem a termelőeszközök és -berendezések visszatérülése is meggyorsult volna. Elválasztani egymástól a termelés anyagi vonatkozásait és a szociális, egészségügyi, munkavédelmi körülményeket, enyhén szólva szűklátókörű- ségre vall, közgazdaságilag is. És az anyagi, gazdasági, termelési szemponthoz elválaszthatatlanul hozzátartozik, hogy jóval nagyobbak és jelentősebbek az emberi érdekek, mindennél fontosabb a munkások, a dolgozók egészségének, testi épségének — pénzzel soha nem mérhető — védelme. Néhány hónapja jártam egy nagy nyugat-németországi papírfeldolgozó üzemben. Űj gyárrészleg épült és vele párhuzamosan korszerű fürdő, % öltöző, étterem, orvosi rendelő. A tőkés tulajdonos ezt mondta: ,„Az új üzemrészbe dolgozókat kell felvennem, akik belépésükkor nemcsak azt kérdezik meg,'hogy menynyi lesz a bér, hanem arra is választ kell adnom, hogy milyenek a munka- és a szociális körülmények. Több haszonra számíthatok, ha ezeket a létesítményeket felépítem, mert nagyobb a lehetőségem, hogy válogassak a munkaerőben, és a java jöjjön ide.” A tőkés nem a szívére hallgatva építtet öltözőt, fürdőt, üzemi étkezőt, orvosi rendelőt, hanem a nagyobb hasznon esélyének növekedése miatt. Világosan látja, hogy ez a beruházása lehetővé teszi, hogy versenyben maradjon, ugyanakkor meggyorsítja a termelőberendezések visszatérülési idejét is. Nem a munkás iránti rokonszenv, vagy az emberi humanitás késztette cselekvésre, hanem a nagyobb profit MI EZZEL SZEMBEN azt valljuk, hogy a szocializmus az ember, a munkás felemelését jelenti. A szocialista vállalatok vezetőinek ezért minden intézkedésükben az embert és annak jogos érdekeit kell mérlegelniük. Márpedig az ember alapvető érdekeihez tartozik, hogy egészségesebb munkahelyen, biztonságos körülmények között dolgozzon. Aki ezt akár csalt valamiféle hamis szemlélettel, közvetett módon is tagadja, az nem nevezhető - szocialista vállalat, szocialista típusú vezetőjének. Kovács András NÓGRÁD — 1972. március 11., szombat 3
