Nógrád. 1972. március (28. évfolyam. 51-77. szám)

1972-03-07 / 56. szám

A savanyúság mindig sláger ssíz érS-sSco e§§r© nasifoZvfi» Balassagyar maion kedvező, Salgótarjánban csak átmeneti megoldás A dejtári termelőszövetke- zat savanyítóüzemében, egy év alatt 38 vagon árut készíte* nek. Kelendő is a sokféle, fi­nom savanyított cikkük, a djnnye, a káposzta, az ubor­ka, paprika, meg aztán a ve­gyesvágott. Tavaly 636 ezer forint tiszta nyereséget hozott ez a melléküzemág, az idén és jövőre még többet szeret­nének, mert nemrégen bőví­tették a savanyítóhelyiségeket, így nagyobb kapacitással dol­gozhatnak. Képünkön: készül a vegyes­vágott. Lénárd József elnök- helyettes, Bacsa Józsefné, Mé. száros Ferencné és Mészáros Vincéné téesztagok keverik és ízesítik az igen kelendő, fi­nom terméket. Híradás a szovjet mezőgazdaságról Február végén az SZKP Központi Bizottságában két fontos tanácskozásra került sor. A téma: a mezőgazdaság 1972. évi fejlesztése. Jelen vol­tak a KB titkárai, a szövet­séges köztársaságok miniszter- elnökei is. Az a tény, hogy a tanácskozás munkájában Lecr nyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, Alek- szej Koszigin miniszterelnök és a politikai bizottság több tagja is részt vett, mutatja, milyen nagy figyelmet szen­telnek a szovjet gazdasági élet eme fontos ágazatának. A szovjet mezőgazdaság belterjesítésének programja, amelyet a tavalyi pártkong­resszus hagyott jóvá, az új öt­éves tervben a mezőgazdaság további nagyarányú kemizálá- sát, a kolhozok és szovhozok anyagi-technikai bázisának megerősítését, nagy területek­re kiterjedő talajjavító mun­kát, a tudomány eredményei­nek a termelésben való fel- használását irányozza elő. A tervek szerint a gabonafélék terméshozamát hektáronként négy mázsával kell növelni, s így évente átlagosan 195 millió tonna gabonát kell az ország számára biztosítani. Az idén az állam 14,5 milli­árd rubelt ruház be a mező- gazdaságba; a kolhozok saját anyagi eszközeikből és bank­hitelből 8,4 milliárd rubelt fordítanak új építkezésekre. Ez lehetővé teszi az öntözött területek növelését, a takar- mánybázis megszilárdítását, a termelés további koncentráci­óját és szakosítását. Az országban már kibonta­koztak az ipari jellegű állat- tenyésztés nagy építkezései­nek körvonalai. Az ötéves terv folyamán 1170 ilyen komplexum épül, 580 keltető- gépes baromfitelepet építenek újjá vagy bővítenék. A tava­lyihoz képest a mezőgazdaság­nak juttatott traktorok, kom­bájnok és más mezőgazdasági gépek száma 17 százalékkal növekszik, A gazdaságok az idén 53,5 millió tonna ásványi műtrágyát kapnak. A földművelők már a ta­vaszi vetésre készülnek. Szá- molniok kell az idei tél sajá­tosságával is: nagyon kevés hó esett a földekre. A kemény januári hidegben egyes terü­leteken a vetések kifagytak, ezeken a vidékeken valószí­nűleg újra kell vetni. Ez több­letmunkát és újabb erőfeszí­tést követel majd a kolhozok­tól és szovhozoktól. A természet szeszélyei ellen a legfőbb garancia az agro­technika magas színvonala, á belterjes mezőgazdaság prog­ramjának a megvalósítása. Ehhez jelentenek segítséget az SZKP új határozatai. A tervinformációs munka jelentősége A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Értesítőben (7. szám) megjelent az 1972. évi terv- információ-rendszer. A mező- gazdasági termelőszövetkeze­tek, az ebbe az ágazatba so­rolt közös vállalkozások már a korábbi időszakban meg­kezdték az 1972. évi termelési és pénzügyi tervek készítését. Az idei terv a termelőszövet­kezetek középtávú tervének szerves része, végrehajtásának fontos eleme. Az átgondolt és megalapozott középtávú tervek megkönnyítik az ez évi tervezést. A középtávú terv 1972. évi irányelveinek, koncepcióinak részletesebb ki­munkálását kell csak elvégez­ni. A megváltozott zárszáma­dási konstrukció (mérlegszem­lélet, értékszemlélet, szűkített önköltség bevezetése, árbevé­telrendszer, halmozott terme­lési érték új tartalma) magá­val hozta a tervezési rendszer változását is. Az 1972. évi ter­vezés elmélyült, elemző mun­kát kíván, érvényesül a költ­ségszemlélet, a mérlegelv stb., a zárszámadáshoz hasonlóan. A tervinformációs rendszer eltérést mutat az 1971. évihez képest. A jelentés kibővült, korszerűsödött, alkalmazko­dott a megváltozott tervezési metodikához. Az idei tervin­formáció adatforrását a mező- gazdasági tsz-ek, a mezőgaz­dasági ágazatba sorolt közös vállalkozások által készített 1972. évi üzemi operatív ter­vek képezik. Lényegében az üzemterv egyes adatai, adat­csoportjai kerülnek a terv­információba. Az információs adatok között összefüggéseket a kitöltés megkönnyítése vé­gett a megyei tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osztá­lyának közgazdasági csoportja későbbi időpontban eljuttatja az érdekelt üzemekhez. A tervinformáció beküldési határideje a járási hivatal élelmiszergazdasági és keres­kedelmi osztályára, 1972. már­cius 31. A- tervező munka gyorsaságának, a tervinformá­ció határidő előtti átadásának az ad különös jelentőséget, hdgy népgazdasági szinten a szükséges intézkedések a gyors információ következté­ben időben megtehetők. Az információban jelzett esetle­ges negatív tendenciák vi­szonylag rövid idő alatt kikü­szöbölhetők. Pap Mihály közgazdász szakfelügyelő A mindennapi vizünkért néha bosszankodunk. A klór, a rozsda bosszantó dolog. Ar­ra már ritkábban gondolunk, hogy a víz- és csatornamű dolgozóinak nem egyszer erő­feszítésükbe kerül, hogy biz­tosítsák a mindennapi vízel­látást. Pálfalvai Kálmántól, a Nógrád megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalat igazgatójától többek között a következőket tudtuk meg. A vállalat tavaly több mint 5 315 000 köbméter /izet termelt, és ennek 91,5 százalékát értékesítette, a töb­bi hálózati veszteség volt. Három üzemvezetőség dolgo­zik Salgótarjánban, Nagybá- tonyban és Balassagyarmaton és a két várossál együtt 32 település számára biztosítja az egészséges ivóvízellátást. Az ivóvíz zömét forrásokból, ku­takból nyerik, a többit pedig újabban az észak-magyaror­szági regionális vízműtől vá­sárolják. A megtisztított és az egészségügyi követelmé­nyeknek megfelelő előkészí­tett Ipoly-vízből részesedik Salgótarján, a megyeszékhely mintegy 50 százaléka. A vízmű kapacitása napi csúcsfogyasztás esetén 9600 köbméter. Az igény főleg nyá­ron ezt jóval meghaladja. A szakemberek becslése szerint 660—670 köbméter napi víz­hiány volt a nyári csúcsfo­gyasztás idején, amit nem tudtak kielégíteni. Milyen erőfeszítéseket tesz­nek, hogy az idén javuljon a helyzet? Ezt a kérdést tettük fel elöljáróban a vízművel, igazgatójának. — Türelmet kell kérni el­sősorban a fogyasztóktól. Erő­feszítéseket teszünk, hogy leg­alább az elmúlt évi szinten biztosítsuk főleg Salgótarján, és természetesen a többi tele­pülés vízellátását is. Ennek érdekében forrásfoglalás törté­nik az úgynevezett eresztvé- nyi területen, a magyarbányai forrásnál. Itt napi mintegy 300 köbméter vízre számítunk, amivel Somoskő környékét el tudjuk látni, sőt még mint­egy ezer literrel a megye- székhely vízellátását is segít­jük. Ezt saját erőből próbál­juk megoldani, a munkát már meg is kezdtük. — A télen, amikor a sal­gótarjáni hőerőmű csúcster­meléssel dolgozott, adtunk kölcsön vizet. Nyáron viszont innen vissza is kapunk. Az erőművi bútból mintegy há­romszáz köbméter napi víz- mennyiségre számítunk a nyári csúcsfogyasztás idején. A harmadik megoldás, hogy a | Salgótarjáni Kohászati Üze­mek mázserfai tárolómedencé­jéből vételezünk vizet. Innen tárgyalásaink szerint mint­egy 1500—1700 köbméter nyers vizet nyerhetünk, amit tér­Első tslálkozss Tupcsa Ervin határőr a múlt év novemberében vonult be katonai szolgálatra, határ menti nagyközségünkből. Szé- csényből. A polgári életben mint felszolgáló, sok emberrel Volt kapcsolatban. Bevonulása után nem * volt nehéz beilleszkedni az úi kol­lektívába. Kiképzési eredmé­nyei a követelményeknek megfeleltek, magatartása pél­damutató volt. Mint minden újonc határőrnek, neki is az volt legnagyobb vágya, hogy őrsre kikerülve, meghiúsítsa a büntetlen határsértést. S ez a vágya előbb teljesült, mint gondolta. Eljött a nagy nap: leszerel­tek az ..öreg katonák”, s he­lyükbe léptek a tegnapi ..újoncok”. Tupcsa Ervin az őrs közösségébe gyorsan beil­leszkedett. Parancsnokai sze­rint feladatait példamutatóan látja el. társai szeretik. Egy ködös reggelen Tupcsa Ervinnel szolgálatba indult Bánhegyi János határőr, járőr­parancsnok. Az volt a felada­tuk, hogy az őrs egyik legex­ponáltabb határszakaszán őr­ködjenek. Egymástól külön, de látótávolságra foglaltak figye­lői elyet. A szolgálati időből már csak fél óra volt hátra, ami­kor Tupcsa határőr Jól álcá­zott figyelőhelye előtt egy idegen férfi jelent meg az or­szágúton. A kiképzésen jól begyakorolt mozdulatokkal lépett ki az idegen .elé: — Állj! Kérem'az okmá­nyait ellenőrzésre! Az idegen egy pillanatra meghökkent. majd a járőr számára érthetetlen, gyorsan pergő nyelven valamit ma­gyarázni kezdett. — Dokument? — kérdezte most már „nemzetközi” nyel­ven Tupcsa az idegentől. A válasz ismét érhetetlen. volt. Ez a személy határsértő! — villant a járőr agyába. S ahogy rápillantott az idegen cipőire. igazoltnak látta a gondolatát. A cipő merő sár volt. holott az országút, me­lyen az idegen jött. már ré­gen felszáradt. Tupcsa Ervin megbeszélt jelzéssel értesítette járőrpa­rancsnokát. aki az elfogást jelén tette az őnsre. A riadó- csoport rövidesen megérke­zett. A csehszlovák fiatalember 'elmondta, hogy a Szabad Eu­rópa Rádió adásainak hatásá­ra Magyarországon keresztül Ausztriába ■ akart szökni. Szándékát Tupcsa Ervin ha­tárőr megakadályozta. A határőregység parane«»'o- ka Tupcsa Ervint 5 nap juta­lomszabadságban részesítette, s példaképül állította vala mennyi társa elé. Szeghalmi Gyula határőr őrmester Fotó: lutze Kárelyné mószetesen még tisztítóberen­dezésen kell átereszteni. Ideig­lenesen Pintérpusztán egy 400 köbméter kapacitású kocsira, tehát kerekekre szerelt víz­tisztítót helyezünk üzembe, ami ugyancsak enyhít majd gondjainkon. Mindez csak enyhít, de végleges megoldást természetesen nem ad. Óriási mértékben megnőtt ugyanis a vízigény, és ennek bizonyítá­sára, csak egy példát: ja­nuárban Salgótarjánban 31 ezer köbméterrel volt több a vízfogyasztás mint egy évvel ezelőtt. — De nemcsak Salgótar­jánban van gondunk, hanem Balassagyarmaton is. Az itt levő kutak hozama az utóbbi időben napi 400—450 köbmé­ter vízzel csökkent, Itt , is négy új kút létesítése van folyamatban, és előrelátható­lag már áprilisban üzembe helyezhetjük őket. Ezektől napi ezer—ezerkétszáz köb­méter vizet várunk, addig vi­szont egy kis türelmet és ta­karékosságot kérünk fogyasz­tóinktól. — Ismert előttünk Baglyas- alján az Andrea-telepen je­lentkező vízhiány. Magás fek­vése miatt nehéz a vízellátá­sa, ezért egy hidrofor beépí­tésével segítünk a gondokon. Reméljük március közepére itt is megnyugtatóan, megold­hatjuk a vízellátást. Keressük a megoldást ugyanitt az Ei'- kel utca környéki terület víz­ellátásának javítására is — mondta az igazgató. A vállalat kezelésében egyébként a megye területén -mintegy 250 km hosszúságú ivóvízhálózat és mintegy 70 kilométer csatornahálózat van. Salgótarján kivételével álta­lában jó állapotban vannak ezek a csőhálózatok. A me­gyeszékhelyen viszont ke­resztmetszet-bővítésre és fel­újításra vár mintegy 15 km hosszú hálózat. A beszélgetés során arról is meggyőződtünk, hogy áz idei vízellátásra a tavalyinál job­ban felkészül a víz- és csa­tornaművek. Már februárban megkezdték és márciusban folytatják a megyeszékhely összes tárolómedencéjének, valamint vízhálózatának mo­satását. Ezt az előre tervezett ütem szerint végzik. Salgótar­jánban már megkezdték a szennyvíztisztító berendezés rekonstrukcióját. Erre mint­egy 17 millió forintot fordí­tanak. Gond tehát bőven van a vízműveknél, a pillanatnyi helyzetben is és kétségtelen, hogy a jövő szempontjából már most tárgyalásokat kell íolytatniok a fejlesztés érde­kében. Kérésük van a lakos­sághoz is. Elsősorban türel­met kémek és azt, hogy a víztakarékosságra kiadott ren­deleteket tartsák be a fo­gyasztók. Az is kérésük, hogy aki valahol indokolatlan víz­folyást tapasztal, azt jelentse a vízműveknek. A víz nagy érték és egyre nagyobb lesz. Bodó János MAI KOMMENTÁRUNK Szanálás Az eünúlt esztendőben néhány termelőszövetke­zettünk különböző oknál fogva gyengén gazdálkodott, és az évet veszteségesen zárta. A kisebb veszteségű tsz-éknél pénzügyi rendezésre, súlyosabb helyzetben szanálásra kerül sor. A feladatot végző bizottság megkezdte munkáját és előreláthatólag március köze­péig be is fejezi. Sok embert érint a veszteséges tsz szanálása, de ennél is több emberben felkelti az érdeklődést: mi is az a szanálás? Mindenekelőtt szögezzük le: aki, vagy akik a veszteséges tsz-ek elszámoltatására ezt a szót, hogy szanálás adták, nem számoltak azzal, hogy ez a szó, a magyar emberben borzongató emlékeket ebreszt, amely apáról fiúra szállt. A szanálástól — a megyében például — rettegtek a családfenntartók. Amikor a gyárakból, bányákból elbocsátották az em­bereket, akkor azt mondták: szanálták őket. Mondani sem kell a tsz szanálása nem ezt jelen­ti. Azt sem, hogy a gazdaságot megszüntetik, ’ feloszlat­ják, egyszóval megsemmisítik. Ellenkezőleg, a párt, az államigazgatás közreműködésével rendbe rakják szé­náját. Ugyanis a mezőgazdasági tsz szanálására akkor kerül sor, amikor a -gazdálkodást tartós anyagi prob­léma gátolja és nem tudják a gazdálkodáshoz szüksé­ges pénzt másként előteremteni. A rendelkezések ér­telmében ilyen esetben a bank megvonja a hitelt, sőt előírja, hogy az esedékes adósságot mikorra fizessék vissza. Ez nem kellemes dolog, dicsőséget sem jelent. De rendszerünkben éppen az a megnyugtató, hogy a csődbe jutott paraszti testvért a munkásosztály nem hagyja tönkremenni, hanem segítségére siet megbízott­jával, az államigazgatással. Nagyon vázlatosan így fest a helyzet. Ment milyen lépések' történnek? A megyei tanács elnöke, a tanács végrehajtó bizottsági ülésén — tehát testület előtt — kijelöli azokat a mezőgazda­sági, pénzügyi, közgazdasági szakembereket, politikai munkásokat, akik a tanács megbízólevelével szanálá­si bizottságként a veszteséges isz-be mennek, és rend­kívül nagy körültekintéssel megvizsgálják, mi okozta a tsz gazdálkodási kudarcát. A vizsgálat eredményét sokoldalúan elemzik, hogy javaslatot tehessenek az eredményes gazdálkodásra. Tulajdonképpen a szanálási bizottság munkájának ez a lényege. Tehát az, hogy javaslatot tesznek az ered­ményes gazdálkodásra. Ehhez a tsz-nek a szükséglet­nek megfelelően pénzt is adnak. Egy bizonyos összeget vissza nem térítendő, egy másik -összeget pedig visz- szatérítendő kölcsönként. Ennek az összegnek a visz- szafize Késére is hosszabb időt jelölnek meg. Biztosít­ják, hogy a tsz-nek lehetősége legyen megteremteni ehhez az anyagi alapot. Ez a pénz a népgazdaság kö­zös kasszájából kerül ki. A szanálási bizottságnak — amikor javaslatot tesz az eredményes gazdálkodásra — nagy a felelőssége. Ezért kiterjed figyelme a személyi kérdésekre. Arra, hogy a vezetőség képes-e jól «gazdálkodni. Meghatá­roz?» a vetésszerkezetet, a' bérgazdálkodást és még ' sofe-sok mindent, ami egy közös gazdaság eredményes munkájához szükséges. • A gyakorlatban tehát arról -van sző, hogy a sza­nálás tulajdonképpen a munkásosztály közvetett segít­ségnyújtása a parasztságnak. De éppen ezért, mert a gazdálkodás helyreállításához szükséges pénz a nagy közösség kasszájából kerül ki, úgy kell a mezőgazda­ságban is gazdagodni, hogy szanálásra lehetőleg ne ke­rüljön sor. — B — r NÓGRÁD — 1972. március 7., kedd 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents