Nógrád. 1972. március (28. évfolyam. 51-77. szám)
1972-03-01 / 51. szám
\ Gyógynövények Máoríró! 1967-ben alakult Mohorán több termelőszövetkezet összefogásával a „Drogunion" Gyógynövénybegyűjtő és -forgalmazó Közös Vállalkozás. Csipkebogyót, kamillát, majoránnát és még tucatnyi más növényféleséget gyűjtenek és csomagolnak az üzemben, amely közel félszáz leány és asszony munkalehetőségét biztosítja. A gyógynövények zsákokban, ömlesztve érkeznek, Kot- rebai Mária, Varga Margit és Varga Istvónné - képünkön - a raktárba szállítják a csomagolásra váró árut A hazai piacokon kívül, külföldre is eljutnak a mohoraiak termékei, Svájcba egy-két vagon, Csehszlovákiába, az NDK-ba három-négy vagon majoránnát, kamillateából csak Ausztriába egy vagonnal Exportálnak. A csipketeának való bogyókból 6000 kg kerül a fogyasztókhoz. Ezeken kívül a gyógyszertárak részére három vagon szódabikarbónát „szerelnek ki” 50 és Í00 grammos adagokban. Tóth Erzsébet és Szűcs Erzsébet mérlegeli a „savasok" gyógyszerét Őrlik, szilálják a csipkebogyó őrleményét, hogy minél finomabb, egyenletesebb teakeverék kerüljön a vásárlókhoz. Brezovszky Istvánná, Antal Jánosné, Kakas Jánosné és Tolnai Pál a rostálógép segítségével osztályozza a külföldre szállítandó csipkeleának valót Kulcsár József képriportja Mezőgazdasági könyvhónap Február a mezőgazdasági könyvhónap ebben az évben. Rétságooi azonban a község zsúfolt februári programja miatt egy kis késést szenvedett e Hagy jelentőségű kulturális eseménysorozat. A könyvhónap- megnyitója 24-én volt a rétsági helyőrségi klubban. A könyvhónap során kiállításokat, előadásokat rendeznek. Előadónak sikerült meghívni dr. Czakó Józsefet és ,dr. Mihálka Tibort, a Herceghalmi Kutató Intézet állattani szakembereit, akik magas színvonalú előadásokat tartanak a , rétsági járás állattenyésztői számára, majd ellátogatnak néhány tsz-be. A programot patronálja a megyei állat-egészségügyi főfelügyelőség is. Videoton és az áruház A Videoton gyár vevőszolgálati osztályának munkatár sa, Kókai Balázs állandó kapcsolatot tart a pásztói iparcikkáruház Tyereskova brigádjának műszaki részlegen dolgozó tagjaival. A kapcsolat olyan szoros, hogy két ízben részt vett a brigád- értekezleten is. Kókai Balázs minden héten felkeresi az áruházat és szakmai tájékoztatót ad a Videoton gyár új készítményeiről. Ezenkívül — miht szakember — a szállítás közben keletkezett kisebb hibák kijavítására megtanítja az eladóikat. „ Áruforgalmi feladatok A rétsági ÁFÉSZ vezetősége és a körzet boltvezetői már az év elején összeültek, és megvitatták az 1972-es esztendő áruforgalmi feladatait. Ezzel azoknak az egységvezetőknek nyújtanak segítséget, kiknek vállán nagy felelősség nyugszik; a falu áruellátásának terhe. Éppen ezért több boltvezető már a tervtárgyalás utáni napokban felkereste azokat a szállítópartnereket, akik hatékonyan elősegíthetik a választékos’ árukészlet kialakítását. Fegyefmeret’ebben 931 kell a fo üzemi munkához? A munkahely légköre, a A kezdeti intézkedések ha- tokban vitatkoznak, emellett vállalat gazdasági munkájának jellege, a vezető módszerei és a munkatársi kapcsolatok jelentős hatást gyakorolnak a dolgozók munkavégzésére, magatartására. A termelési feltételek, munkakörülmények és az egész munkahelyi környezet meghatározott magatartást váltanak ki, befolyásolják a munkához való viszonyt. Ezért a vezető számára nem lehet fontosabb feladat mint, hogy törekedjék a munkahely és az emberek kapcsolatának harmonikus kialakítására. E téren kétirányú teendő van: általános gondoskodás a dolgozókról, és az egyes dolgozók ügyes-bajos dolgaival való rendszeres törődés. Az irányítók a beosztottakkal ismertessék meg a rájuk háruló feladatokat, rendszeresén és tárgyilagosan értékeljék munkájukat és gondoskodjanak kellő anyagierkölcsi ösztönzésükről. A gazdasági terveket eredményesen megvalósítani, a hatékonyságot gyorsabban javítani csak akkor lehetséges, ha mindenütt szilárd fegyelem van. Ez alapkérdés, mely nélkül nincs jó üzemi munka. A tapasztalatok azt mutatják, hogy legtöbb esetben a fegyelemsértések, a szervezés hiányosságaival függenek ösz- sze. Ki tagadná, hogy az anyagra várás, a nem kielégítő szerszámellátottság, a gyakori tervmódosítások, a géphibák kijavításának elhúzódása melegágya a fegyelem lazulásának. Ezért nem a munkások a hibásak, hiszen ők termelnének, ha biztosítanák a feltételeket számukra. kezdeményezések A munkafegyelem javítása érdekében tervbe vették a kollektív szerződések felülvizsgálatát. Intézkedések történtek az igazolatlan múlász- tások csökkentésére, a munkaerőmozgás mérséklésére. A fegyelem ellen vétőket a nyereség csökkentésével, vagy teljes elvonásával büntetik. Az indokolatlan vándorlás visz- szaszorítását szolgálja a Salgótarjáni Kohászati Üzemek és az Állami Építőipari Vállalat azon intézkedése, mely szerint a fegyelmileg elbocsátott dolgozókat egy évig nem veszik vissza, illetve az újaknak próbaidőt szabnak. A Volán 2-es számú Vállalatnál megszigorították' a közúti ellenőrzést. tására 1971-ben három százalékkal növekedett az egy munkaórára jutó termelés. Az utóbbi időben kedvező irányt vett a túlóráztatás és a munkaerő-forgalom. Az említett eredmények sajnos, még nem általánosak. Nem sikerült mindenütt hathatós intézkedéseket tenni, a közös cselekvést kialakítani. Ez az egyik oka annak, hogy vállalatok, szövetkezetek között még ma sincs egységes álláspont, megfelelő együttműködés a fegyelemsértőkkel szemben. A gyakorlatban csupán annyi történt, hogy az egyik üzem a másiktól a szocialista elosztási. elveket megsértve veszi át a munkaerőt. A munkahelyet gyakran változtatók jelentős gazdasági veszteséget okoznak, mert új munkahelyükön hosszú ideig nem tudnak megfelelő eredményt elérni. A nekik adott nagyobb bér kedvezőtlen hatást gyakorol a munkahelyükhöz hű dolgozókra. A törzsgárda tagjai nem értenek ezzel egyet. Közismert, hogy az üzemek egy részénél igen magas a termelésből kiesett idő. Egyik- másik helyen eléri a 20—25 százalékot. Mivel a munkaerő-gazdálkodásban nem sikerült számottevő eredményeket elérni, ezért gondjaink növekszenek. A munkaügyi osztályokat nagymértékben lekötötte a munkaerőmozgás adminisztrálása, . kevés idő jutott a munkanapfelvételek készítésére, a veszteségidő okainak elemzésére, a normák folyamatos karbantartására. Az elkészült felmérésekből az is kiderül, hogy a munkástól független veszteségidő aránya 55—70 százalékban vállalati, szervezési hiányosságokból fakad. Óvakodnak Nem helyes annak a gyakorlatnak tovább folytatása, hogy a munkanapfelvételekből nem vonnak le megfelelő következtetést, nem intézkednek a termelést gátló körülmények megszüntetésére. A vezetők maguk is elismerik a különböző okokból származó magas kiesőidőket. Helyenként még a kimutatásokban szereplő tényéknél is nagyobb veszteségidőt jelölnek meg, ugyanakkor óvakodnak a határozott fellépéstől. * Nemcsak a vezetők a hibásak. A dolgozók hibájából is van időkiesés. Egy-egy sport- esemény után körbe, csoporindokolatlanul sok időt fordítanak személyes ügyeik intézésére, Továbbra is magas a betegség miatt kieső műszakok száma. Évek óta emelkedik a különböző szervek és szervezetek általi kikérés. Csökkentésükre érdemi intézkedés eddig nem történt. Ezek egy részére valóban szükség van, de mértékét csökkenteni szükséges. E tekintetben mások számára is követendő az az út, amelyet a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat jár: a rendezvények egy részét szabad szombatokon tartják meg. A dolgozók munkahelyükön nemcsak kenyerüket akarják megkeresni, hanem jó légkörre, igazságos bánásmódra, emberi kapcsolatokra várnak. A gazdasági reform kedvező feltételeket teremtett az üzemi demokrácia tényleges gyakorlásához. Ebből adódik, hogy a munkások szerepe nem jelent egyet a feladatok mechanikus végrehajtásával. Tulajdonosi felelősséggel, a gazda kritikus szemével figyelik üzemük problémáit, tevékenyen részt vesznek a célkitűzések megvalósításában. Élni a lehetőségekkel A munkások közvetlen és közvetett részvétele a vállalati vezetés munkájában csali akkor eredményes, ha a demokrácia fórumain élni tudnak a lehetőségekkel. Nem fordulhat elő, hogy az elhangzott, jó javaslatokat a vezetés ne vegye figyelembe. Nem árt emlékezni arra, hogy a munkahelyeken rendet és fegyelmet tartani csak akkor lehet, ha a munkások is támogatják az erre irányuló intézkedéseket. Jó. ha a fegyelemről nem általában, nem egyik-másik elemét kiragadva beszélnének üzemeink vezetői. Tennivaló van a technológiai, a bizonylati, a pénzügyi és a gazdálkodási fegyelem területén. Ezek egymáshoz kapcsolódnak és kihatnak a munkafegyelemre. Ezeket a kérdéseket komplex módon kell vizsgálni. megszüntetésükhöz pedig a szükséges lépéseket meg kell tenni. Az üzemi pártszervezetek a politikai nevelőmunka eszközeivel értessék meg a dolgozókkal a fegyelem javításának szükségességét, velük együtt lépjenek fel a lazaságok ellen, ne tűrjék e téren sem a megalkuvást. Murányi—Solymosi Ami fa van az alacsony, poros falusi kovácsműhelyben, az mind fűztől sebhelyes. A szerszámok nyele, az üllő alatti, kövérre hízott tőke, a szenesláda oldala, a keskeny, mindig billegő lóca. Ami van a_ kovácsműhelyben, az mind tűztől fekete. Az előre elkészített és sorba rakott patkók, az üllő, a tűzhely platni- ja. Ami egy cserép zöld van az ablakban, az kormos és halott. Itt a tűz az úr. Itt csak a tűz él, és csak a tűz által életre hevített anyag. Itt csak a szerszámok ütésre, vágásra használt feje, éle csillog, és a fiatal 'kovácsok szeme, akaratos arcukban, meg az arany karikagyűrű erős, húsos Ujjúkon. A kovácsok fiatal emberek és fiatal házasok. Várják, hogy a tűzhelyen engedelmeskedésre hévül jön a vas. Ifj. Tóth Károly a hasával támaszkodik az üllőnek, Afra László a jobb kezével, és szótlanul néznek ki a poros, kormos ablakon arrafelé, amerre a házuk van. Nem beszélgetnek. Jól ismerik egymást.. Együtt gyerekeskedtek, együtt tanulták a mesterséget, egymás mellett dolgoznak. Egy utcából indulnak hajnalban, együtt isszák meg a kupica pálinkát, együtt vásajják a lovakat, javítják a kocsikat, együtt fáradnak, izzadnak, fáznak, hogy az egész napi munka után lejátsszanak egy parti biliárdot, megigyanak egy korsó sört. ÉS ugyanígy szó nélkül megértik egymást a legnagyobb munkában is. Megértik egymást a mozdulaPATKOLÓKOVÁCSOK tokból, a kalapácsütések erejéből, irányából, pontosságából, az anyag izzásából, színéből, formálódásából. Néznek ki az ólomszürke tájba, hallgatják a tüzet szító ventillátor egyenletes zümmögését, és a vasalószínbe kötött lovak lábdobogását. Tudják, nehéz munka vár rájuk. Vénusz és Dáridó. a két négyéves csikó még alig ismeri a hámot és a nyerget. Makrancosak. Áfra már kifaragta patájukat. most a patkókat igazítják. Tóth Károly komótosan maga elé köti a bőrkötényt, aztán fogóval kipende- ríti az izzó vasat az üllőre. Kézbe kerülnek a kalapácsok, és acélok csengésével telik meg a kis kovácsműhely. A nagy ütések nyomán megremegnek a szerszámosállvá- nyok. rajta a fogók, vágók. Aztán a még izzó patkóval sietnek ki a vasalószínbe, ahol erős, hortobágyi kötőfékek és erős emberek tartják a csikókat. Az egyik ló, Dá- ridó „pipázik”, azaz cigánypipával megszorítják az orrát, hogy elkáboljon a • fájdalomtól, ne figyeljen a lábára. A patkó már ott füstölög a patáján. Amikor a másik csikó. Vénusz megérzi az égés szagát. felhorkan, és megfeszíti erejét. Menekülne ... ' A lovasiskolában sokszor kerül sor a ciaánvpipa használatára. Hiába ezek versenylovak. Ha ez nem használ, csigával ..emeliljí*’ a kovácsok elé a lovat, de itt van még a kaloda is. Előfordult, hogy nyolcán sem bírtak megtartani egy lovat és fekve kellett megpatkolni Miskolcon, az ál- latkörház műtőasztalán, amíg tartott az injekció hatása. Dáridó sem adja magát könnyen. Szorít, fáj a cigánypipa. mégis előrevág a lábával. Gyorsan, ügyesen dolgoznak a kovácsok. Az élő. érző és a holt. de izzó ahyag találkozása nem könnyű munka. Aztán egy kis pihenő következik a lovaknak és az embereknek egyaránt. Tóth Károly igazít még a patkón, Áfra László pedig kezeügyébe igazítja a vasalóasztalt, sorba^ rakja rajta a vasalószerszámokat. Az ő dolga a patkó felverése. Hatlyukas a patkó, Áfra hét szöget vesz kézbe. Aztán két-háróm gyors, pontos és erős ütést mér egv- egy szögre. Dáridó nem állja a pipát, rángatja a fejét, s mivel az egyik első lábára kerül a patkó, nem ajánlatos most a háta mögé állni. A szögek a helyükön. A kovács meghúzza a patkót. Aztán a ráspolyt veszi kézbe, aláreszel, csonkol és csinosít. Azt tartják, hogy akkor szép á munka, ha a pata valamivel beliebb van, mint a vas. de csak annyira, hogy a patkón egy ici-pici egérke körbe tudjon szaladni... A kovács csak akkor egyenesíti ki a derekát ha befejezte a vasalást, helyre rakta a szerszámokat. Lassan megnyugszik az ember és a ló, szerszám és kötőfék. — Kész — mondja az e^nűk kovács, és a feje búbjára tolja a bőrből készült slides sapkát. — Kész -9 mondja a másik kovács, és cigarettát igazít a szálába. — Kész — mondják az emberek, akik a. lovat tartották. Dáridó emelgeti a lábát. azt. amelyik fél kiló vassal lett most nehezebb. Később meg- járatják figyelik, jól pasz- szol-e a' patkó. Bent. a poros falú kovácsműhelyben ifi.. Tóth Károly a hasával támaszkodik az üllőnek. Áfra László a jobb kezével. Várják, hogy a tűzhelyen engedelmeskedésre he- vüljön a vas. Néznek ki az ablakon, amely a házuk felé nyílik. — Esni fog az eső — szólal meg elgondolkozva az egyik kovács. — Lehet — mondja a másik. — Jó is iönne a földekre. Néznek ki a2 ólomszürke tájba, hallgatják a tüzet szító ventillátor egyenletes zümmögését és a vasalószínbe kötött lovak dobogását. Oravec János NÓGRÁD — 1972. március 1., szerda
