Nógrád. 1972. március (28. évfolyam. 51-77. szám)

1972-03-01 / 51. szám

■á MOZIÉLET Cromwell, a Lord Protector Mikszáth Kálmán élete „Hagy rendet vágott a kaszás.. Négy filmből választhat a holnaptól kezdődő mozihéten a néző. A bemutatón is iz­galmasnak ígérkező Szenzáci­óvadászok című színes olasz kalandfilmet március 2—4-én vetíti a salgótarjáni Novem­ber 7. Filmszínház. Március 5—7-én. mindhárom előadás­ban és 8-án a fél 4-es elő­adásban a Képek a magyar némafilm történetéből című összeállítást tűzi műsorára a mozi. A Cromwell című. szí­nes.- látványos, angol történel­mi filmet március 5—8-án 5 és fél 8 órától tekinthetik meg a mozinézők. A filmhét utolsó programia a Tanul­mány a nőkről című zenés magyar filmvígiáték lesz. melyet március (i-án fél 4-t.ől játszik a mozi. Szardínia, nyárutó, ötven római turista érkezik a szi­getre, hogy vadászhasson., ki­ránduljon a festői vidékre. A környéken bujkál Taddeu. a vidék leahírhedtebb banditá­ja. Négy római turista vállal­kozik a kalandra: találkozik a banditával. A szenzációvadászoknak csalódniuk kell. A félelmetes.' gonosz arcú gyilkos helyett egyszerű. fiatal paraszttal állnak szemben. Furcsa egyé­niség: okos. vakmerő, gunvo- ros.. gyűlölete megfér iószi- vűségével. A Szenzációvadászok Szardí­nia fesiői tájain játszódik, fi­guráit kitűnő színészek sze­mélyesítik meg. Két főszerep­lője Sylva Koscina és a rend­kívül népszerű Jean Soréi. A komoly mondanivalót izgal­mas, érdekfeszítő formában dolgozza fel a film. A magyar némafilm három évtizedének mintegy 500 mű­véből egy tucatnyi maradt ránlk. A Lumiere testvérek felfedezésével Magyarország a millénneumi ünnepségek alatt ismerkedett meg. Az ezred­éves felvonulás egy-egy rész­letét. Rákóczi hamvainak te­metését. a magyar repülés csecsemőkorát örökítik meg az első felvételek. Az első hí­ressé vált játékfilm az, 1918- ban készült Sárga csikó. Ezek az évtizedek filmmű­vészetünk születésének törté­netét kísérik végig — a né­ma filmtől a hangosig.. Csak néhány kép az összeállítás­ból: felvillan Pietro Mascagni alakja, a felvétel magyaror­szági tartózkodásakor ké­szült. ' Láthatjuk Jászai Ma­rit a Stuart Mária egyik'jele­netében. Rákosi Szidivel és Tímár Józseffel. Vízvári Ma­riska és Bartos Gyula a Fé­szek Klub kertiében. Márkus Emília a lebontott Nemzeti telkén... S a befejező kép­sor: hangosriport az eaykorí Royal Szállóból a Lumieré testvérek által feltalált néma­film bemutatásáról. 1664 Angliájában Károly ki­rály egyre súlyosabb ellenté­tekbe kerül a parlamenttel és protestáns többségű népével. Diktatórikus eszközökhöz nyúl, hogy elfojtsa az elége­detlenséget. Egy vidéki kép­viselő. egy fanatikus puritán, Oliver Cromwell különösen elégedetlen amiatt, hogy a király a parlament nélkül irányítja az országot. Az ese­mények hatására a királyhoz való hűsége fokozatosan gyen­gül. A Variety így ír a Crom­well című filmről: „A cím­szereplő. Harris kihozza min­den tüzet, velejét, elhagya- tottságában is meglevő me­részségét. puritán lelkesedé­sét ennek az embernek, aki fenn akarta tartani az angli­kán egyházat is, hogy ne ke­rüljön a katolikus csizma alá. A királyt alakító Guinnes hajlékony, gyakran., megindító képet nyújt a gyenge, inga­dozó. csökönyös királyról, aki hisz koronája Isteni ere­iében. A színész enyhén racs- csol. néha dadog is. rpégis érvényre juttatja a király vele született méltóságát, mely megmutatkozott a per és a kivégzés folyamán is. A film nagy ereje az. hogy a mel­lékszereplők is kiválóak. A csatajelenetek, melyeket Spa­nyolországban spanyol kato­nasággal vettek fel, izgalma­sak és nagyszerűek. Vidám, kedves történet a Tanulmány a nőkről.Három feleség rádöbben, hogy férje oldalán többé nem élet az élet. Fiatal, kezdő, ám rend­kívül csinos ügyvédnőjük mindent elkövet érdekükben, ám a dolgok furcsa fordula­tot vesznek... Jó szórakozás, kellemes ki- kapcsolódás a Keleti Márton rendezésében és népszerű szí­nészekkel — Ruttkai, Kiss Manyi. Polonyi Gyöngyi, Venczel Vera. Latinovits, Bodrogi. Darvas Iván. Páger Antal — készült filmvígiá­ték. Mikszáth 1907-ben írta önmagáról: Valamilyen író mégis lettem, s há most az élet őszén megcsinálom a mérleget, elmondhatom, hogy ami öröm ért, az mind az irodalomból, való, és ami bosszúságot nyeltem, azt mind, a politika kölykeztei Az irodalom nyújtotta örömök egyik legszebbike volt, hogy 19C8-ban az Aka­démia I. osztálya az akadé­miai nagyjutalmat Mikszáth Kálmánnak ítélte. A juta­lom nem egy-egy munkának szólt, „hanem közel négy évtizednek, tehát jóformán egy egész életnek érdemes munkásságára.” Az akadémiai nagydíjból, valamint összes művei jubi­leumi kiadásának tisztelet­díjából horpácsi „grundja” mellé vásárolt egy kis erdő­részt, amelyről a telekköny­vi okiratot nemzeti .ajándék­ként adták át neki. Fia em­lékezik vissza, hogy ez ,a kegyes csálás apja kívánsá­ga volt, úgy vélte, ho^ az országnak szerez örömet, ha így tünteti fel. A „nemzeti ajándékkal” tehát tulajdon­képpen ő ajándékozta meg nemzetét a nagyszivűség boldog hitével. A jubileumi ünnepségeket Szeged városa kezdje. 1910. január 11-én, a városháza nagytermében „őszinte, há­lás szívvel” köszönte meg második szülőföldjének, hogy az ünneplésre felszólító cikk­re ők válaszoltak először. Majd egymást követik a szívmelengető lépések. Szü­lőfaluját Mikszáthfalvának keresztelik. Amikor ebbe be­leegyezését adja, kifejti, hogy szüleinek akar fizetni vele, mint ahoigy fiainak is csak értök teljesíti minden kí­vánságukat. „Nem miatta­tok teszem. Ti nekem nem tartoztok semmivel. Én ezzel a szüleimnek fizetek, akik engem nagy szeretettel meg­ápoltak, s amiért én semmit sem nyújthattam nekik.” A felajánlott örökös fő­rendiházi tagságot nem vál­lalta, sem a báróságot. A király jubileumi kitünteté­sét, a Szent István-rend kis- keresztjét is csak vonakodva, hosszas unszolásra fogadta el. Nem engedte azt sem, hogy az ő ünneplését fel­használhassák az elekor ki­bontakozó új irodalmi irány­zatok elleni támadásra. Sze­rényen nyilatkozik: „Ez az ünnep csak részbep szói ne­kem, részben azoknak az íróknak szól, akik vagy még nincsenek itt, vagy még csak érkezőben - vannak, ezeké a jövő. ezekért .érde­mes dolgozni.” A főünnepségre 1910 pün­kösd hétfőjén a Vigadóban került sor. Itt fogadta az ország különböző részéből érkezett küldöttségeket. Mikszóthné megindítóan ír­ja le, hogy keresi az urát, és „lát egy kis töpörödött, öreg, reszkető errfberkét a Kálmán ruháiba öltözve, aki alig áll a lábán.” (A leg­több küldöttséget takarókba burkolva ülve fogadta, csak Nógród küldötteinek érkezé­sére állt fel, tiszteletből a szülőföld iránt.) Az üdvözlésekre Mikszáth olyan beszéddel válaszolt, amelyben összefoglalta írói pályafutását. „Sok beszéd elhangzott, mely sikereim titkát keresi. Ennek a sikernek igen egy­szerű a nyitja. Az őszinte­ségben van. Mindig azt írom. ami a toliam hegyére jöp. Még talán akkor is. amikor nem látszik célszerűnek.” Az­tán arról beszélt, hogy olyannak érzi magát, mint a felcicomázott karácsonyfa és úgy véli, hogy a sok díszt fölösleges volt ráaagatni. „Nem kultuszt kell csinálni, hanem kultúrát. És ha már mégis személyi kultuszt is keli csinálni, akkor is csak ott legyen annak jogosultsá­ga, ahol az a kultúrának használhat. Az ünneplés természetesen jól esik, hiszen a poéta úgy lesz, mint a madár, az anyai melegtől. Amint ott, ahol a poétákat, nem szeretik az emberek, ott nem is szül­nek az anyák poétákat.”' Ügy érzi, hogy körülbelül már megírta azt, ami benne volt. „Megírtam azzal a tu­dattal, hogy azért nem jár nekem semmi külön érdem, hiszen azért, mert az ember az anyját szereti, még so­hasem dicsértek meg senkit. Én csak a hazámat szeret­tem.” Beszéde befejező részében megköszöni a sok jókíván­ságot és elbúcsúzik: „Mél* (áztassanak hazamenni az­zal a tudattal, hogy láttak ma végre egy boldog em­bert.” Ez a boldog ember a ban- .kett utáni csütörtökön, Al­bert fiával új választókerü­letébe. Máramarossziaetre utazott. Ncgy napig járta a vidéket, beszélt Szigeten. Ra­tion. Kőrösmezőn, Veresmar­ton és Alsóapátságon, a hava­sok népe előli. A sok be­széd,, a nyitott autóban va­ló utazás, a hegyek hidege végzetesen megtámadja a* amúgy sem teljesen egészsé­ges szervezetet. Megtörtén érkezik vissza Pestre, még a szokásos tréfás távirat is . elmarad, amely szerint ..va­csorára túróscsuszát kérek”. Házi orvosa, dr. Farkas I,ászló, és a konzíliumra meghívott orvosok mindent megtesznek három napon ke­resztül, hogy megtartsák az életnek. Ennek ellenére 1910. május 28-án. szombaton, déli fél egykor szíve megszűnt dobogni. „Nagy rendet vá­gott a kaszás” — mondta or­vosa. Az Akadémia előcsarnoká­ban ravatalozták fel. Innét kísérték utolsó útjára, júni­us 1-én, a Kerepesi temető­be, ahol a kis Jánoska ko­porsója 'mellé eresztették le a földbe. Amikor Jókait temették; Mikszáth mondta, hogy a nagy mesélő úgy megyen át a másvilágra, mint egy király: egy táborra való kíséret sze­gődik a nyomába, az alak« / jai, akiket teremtett. Mikszáth egy darab Ma-' gyarországot vitt magával a halhatatlanságba. Egy vár­megyét, amely valahol ott van az Ipoly mentén, de fel­nyúlik a Kárpátokig, széles­ségében pedig érinti Károst, meg Besztercét. A vármegyé­ből pedig a kaszát vásárló Csornák Gergely uram vé­dekező ravaszságát, a Wibra Gyurik okosságát, .Lapaj, a híres dudás megható huma­nizmusát, Olej Tamás em­beri méltóságát, a Bede An­nák ártatlan jóságát, a hal* hatatlanságban vele tovább élő jó palócok felejthetetlen típusait. Csukly Lászlói* Őrhalomban jártunk Vándorzászló és iskolatej Az őrhalmi iskolának rangja és híre van a já­rásban. Nemcsak azért, mert tantestülete összefor­rott, régóta itt tanító pe­dagógusokból áll, hanem azért is. mert nyolcadi­kat végző diákjainak 90 százaléka / továbbtanul. Százötven gyerek ül be naponta az iskolapadok­ba, ide járnak a csitári felső tagozatosok is. Havassy Kálmán iskola- igazgató, akinek már ap­ja, nagyapja, sőt dédapja is pedagógus volt, ebben az évben éppen két jubi­leumot ünnepek Hatvana­dik évét tölti be és har­minc esztendeje iskola- igazgató. Mire büszke elsősorban az iskola vezetője? Két do­logra. Az egyik, hogy azt a vándorzászlót, amelyet a balassagyarmati járási pártbizottság létesített, és a járási úttörőelnökség szeptemberben adományo­zott először a legjobb is­kola és úttörőcsapat szá­mára. az őrhalmiak nyer­ték. Ez pedig nem kis do­log. Sok munka és tanu­lás előzte meg, amíg a dí­szes vándorzászló az isko­la fő helyére került. A mágik? A megyében elsőként, megelőzve Salgó­tarjánt és Balassagyarma­tot, január 29-én itt ve­zették be az iskolatej­akciót. Minden őrhalmi di­ák két deci tejet és két kiflit kap tízóraira. Azt mondják anyukák, apu­kák és tanárok egyönte­tűen : még az a gyerek • is, aki otthon a világért se nézett rá a tejre, az isko­lában úgy issza, mintha soha nem evett volna mást...! 4 NÓGRÁD — 1972. március l„ szerda KÜRTI ANDRÁS KISREGÉNYE Látogató a Kopasz-hegyen íi. IV. FEJEZET* Három perc Félbe tört cipó a földön, jól­lakott kirándulók dobhatták oda, temérdek fürge hangya lepte el... Kora délutánra már így fest, madártávlatból a Kopasz­hegy és környéke. Hiábavaló­nak bizonyult a felhívás az újságok rendkívüli kiadásai­ban, hiábavalónak a rádió többszöri intelme. Valóságos népvándorlás indult meg M.- be. Elsősorban Budapestről áradt a tömeg autón, motor­biciklin, kerékpáron. No, meg a közeli falvakból, a szomszé­dos mezővárosból szekéren, traktoron, tehergépkocsin, gyalog. Meggyűlt a rendfenntartó közegek dolga. Hiszen senki sem vallotta be, azért jött, mert kíváncsi a Mars-lakóra. A. -nak rokona lakik M- ben, a drága nagymami. Be­teg, reuma gyötri, őt látogat­nák meg, ékes bizonyíték ez a zacskó narancs, neki hoz­ták. B. -nek saját telke van M.- ben, talán csak kimehet az ember a saját telkére?! — Hogy hol van az a telek? Kérem, ha egészen precízek akarunk lenni, még nincs tel­jesen a nevemre írva, sőt nem egy fix telekről van szó, még több más parcella is számí­tásba jöhet, most folynak a tárgyalások. C. -t vendégségbe hívta ide családostul a testi-lelki jó ba­rátja; Pesten egy munkahe­lyen dolgoznak. — A barát neve? Hm, a neve János, Ko­vács János. Az utcát nem tu­dom pontosan, de az biztos, hogy valahol errefelé lakik, őrmester elvtárs nem ismeri véletlenül? Középtermetű, fe­kete haja van, nagyon derék fiú, mindenki szereti az üzemben. D. egy térképpel hadoná­szik. ö országjáró, az autós klub tagja, tessék, a mappán kereszttel meg van jelölve a gyülekező pont, a birtalani csorda-kút, azt pedig csak M.- en át lehet megközelíteni, a többiek már ott várják, kül­földiek is vannak a kocsiban, micsoda nemzetközi blamázs, ha nem engedik át, be fog írni a lapokba... E. , F., G. és H. hivatalos kiszálláson van. Vasárnap?! — Igen, vasárnap, mert nagy horderejű vizsgálatokról van szó, ilyenkor nálunk pem szá­mít, ünnepnap vagy hétköz­nap, a szolgálat az szolgálat. Ellenőrizniük kell az itteni ivóvíz káliumtartalmát, meg hogy rendben megtörtént-e a baromfiak kötelező oltása pestis ellen, helyet kell keres- niök egy áttelepülő vegyi üzemnek, ez nagyon sürgős a levegő szennyeződése miatt, panaszok érkeztek továbbá a helyi szövetkezeti italbolt ve­zetője ellen, vizezi a bort stb., sót. Néhány keresztkérdés után ezeket a kíváncsiskodókat az ellenőrző pontokon udvaria­san felkérték, hogy fordulja­nak vissza, ki szégyenkezve, ki műfelháborodással szállt be a kocsijába, hogy néhányszáz méterrel odébb jobb trükkel próbálkozzék a másik ellenőr­ző ponton. , A leleményesebbek megta­karították maguknak ezt a macerálást, nem a ’ műúton érkeztek, hanem a földek fe­lől, gyalogosan, az autót be­állították valahová az erdő­be, a fák közé. Volt, aki ka­pával a vállán, holmi ócska göncökbe öltözötten jött a föl­dek felől, mintha idevalósi lenne, csak kiszaladt meg­lazítani a talajt a kukorica- szárak tövében, hátha eső lesz. Tucatszámra csempészték a helyszínre hozzátartozóidat, barátaikat és barátnőiket a Televízió, a Rádió, a Filmhí­radó, a Posta műszaki embe­rei is. Kit szerelőnek, kit sminkesnek, magnókezelő­nek, világosítónak, a jóég tudja, még minek álcázva. És megjelentek természete­sen a dokumentumosok is. örök rejtély, hogyan csinál­ják, de ezeket mindenhová be kell engedni, mert ezeknek mindig van pecsétes papír­juk, különleges engedélyük, fényképes igazolványuk. Any- nyi és olyan, amennyi és amilyen éppen kell. Aztán meg a tényleges hely­beli lakosok közül ezen a kü­lönleges világnapon teremtett lélek sem maradik otthon, még a karonülő csecsemőnek is az Árkos utca táján akadt ha­laszthatatlan elintéznivalója. A Szakács réten valóságos búcsú alakult ki. A környék­beliek asztalokat, székeket cipeltek ki oda, friss vizet, gyümölcsöt, paprikát, paradi­csomot, még főtt kolbászt is adtak a szegény, elpilledt vándoroknak — uzsoraáron. M. község bábeli forgata­gában egyetlen csendes, nyu­godt hely volt csupán. Az a bizonyos háromszázhúsz négy­szögöles parcella, fent a hegy tetején. Ide nem hallatszott fel a zsivaj, a lárma, ide nem osonhatott be a legdörzsöl- tebb pesti jövevény, a leg­jobb terepismerettel rendel­kező helybéli sem. Teljesen megváltozott a táj is. Geren­dákból ácsolt figyelőtornyok meredeztek a plató szélén. Terepszínű katonai sátrak, lo­kátorok, antennák köröskörüL Kissé beljebb pedig, szinte érintésnyire egymástól, né­mán posztoltak a legbenső kordon tagjai, még egy egén sem surranhatott át köztük. Érintetlen volt viszont a te­lek csücskében az a bo­zótos, mely a kis tisztást övezte. És három karcsú lá­bán ott pihent a nagy gömb. Gyöngyházfénnyel csillogott a napsütésben. Mellette, az árnyékba húzódva, Kopra Tibor törökülésben kupor­gott a füvön. Kócosán, boros-' tásan, a kialvatlanságtól vöt röslő szemmel. Az apró ta­padókorong ott volt a hom­lokán. Kezeügyében vaskos könyvek hevertek a földön. Az Üj Magyar Lexikon hat kötete. A helyi népművelési otthonból hozatta fel, úgy tág óra tájban, (Folytatjuk __ /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents