Nógrád. 1972. március (28. évfolyam. 51-77. szám)
1972-03-25 / 72. szám
Í J forma, ű| farfalom Gondolatok a műveltség otthonairól A nagybátony—maconkai művelődési otthon nagyon elhanyagolt állapotban van, lehetséges, hogy veszélyesség miatt a filmvetítést is felfüggesztik. A tíz esztendeje alakult, 20— 25 tagú tánccsoport azonban rendszeresen gyakorolja „A fonóban szól a nóta” című műsorát Urban Béláné művelődési otthon vezető irányításával Szívesen emlékezünk vissza arra a hőskorra, amikor a láncaitól szabadult munkásság, a földhöz jutott parasztok, agrárproletárok ég a felpezsdült értelmiség az anyagi javak megteremtése mellett mindiárt arra is gondolt, hogy hajlékot szerezzen a kultúrának. afféle munkásotthonokat, amelyekben osztály- és rétegkülönbség nélkül élhetnek a szórakozásnak és az önfej-' lesztésnek a becsületes dolgozók. Volt időszak, amikor oly szaporán nőttek ki a földből a művelődés házai a munkáskörzetekben és a falukban, mint a templomok a kereszténység terjedésekor. Kicsit presztízskérdésnek is számított, hogy hol épült már művelődési otthon, hol nem sikerült még biztosítani a szükséges anyagi fedezetet és a társadalmi rmmikát. S most ott állanak ezek a pompás, gyakran nagynak, az utókor igényének emelt épületek, benne a nagyteremmel, színpaddal, s helyeként több öltözővel, sőt klub- és szakköri szobával is... ★' A megváltozott idők, a demokrácia és a kollektivizmus kiterjedése szükségessé tette ezeket a nagyobb létszámot befogadó épületeket, különösen a községekben, ahol a kastélyokat nem sikerült átmenteni kulturális célra, s ahol sikerült, ott sem feleltek meg minden követelménynek. Nagyterem kellett, ahol meg lehetett tartani a gyűléseket, pártnapokat, szövetkezeti értekezleteket is. Talán ez is az oka, hogy a később épült művelődési házaknál is csak arra ügyeltek elsősorban, hogy a nagyterem meglegyen, a hozzá kapcsolódó kisebb szobákra mér kevesebb gondot fordítottak. S ezzel a tömegmegmozdulásokon kívül megnehezítették az otthon jelleg kialakítását, az olvasószobáit, szakköri helyiségek, ifjúsági és felnőtt klubok működését. Igaz ugyan, hogy az öntevékeny csoportok újravirágzása megtöltötte a művelődési otthonokat élettel, esténként táncosok, színjátszók, szavaiók, később zenekarok is próbáltak, s gyakran látogatott el (a minimális színpadi adottságok esetén) a Faluszínház, a későbbi Állami Déryné Színház társulata is. Sok helyütt a nagyterembe kvártélyozott be a mozi is. amely nagyobbára szombaton es vasárnap vetített filmeket. Azután jött egy olyan időszak, amikor ellanyhult a kulturális élet a művelődési otthonokban. Sokan a televízió térhódításával, mások az öntevékeny mozgalmak visszaszorításával, korlátozásával kapcsolják össze ezt a dátumot. Olyanok is akadnak, akik a pedagógusok túlterhelésével, az iskolai követelmények növekedésével, vagyis a tanítók, tanárok kulturális munkára jutó idejének csökkenésével magyaráznák ezt az állapotot. A legrakon- szenvesebb érvnek mégis az látsizik. hogy a szocializmus építésében elért eredmények új formák keresését tették szükségessé. ★ Most e formák, módszerek keresésének időszakát éljük. Ilyen szempontból forrongó időszak ez, a népművelők átállásának kora. Más szempontból sokkal nagyobb az állandóság, mint azelőtt: h06z- szúlejáratú, egyenletes tempójú, megfontolt, mégis sokrétű népművelési munkára keli felkészülni, városon és falun egyaránt. S ami a legfontosabb: emelni kell a népművelés. közművelődés színvonalát. Ennek egyik előfeltétele: a művelődési otthonok vezetőinek minél magasabb képzettsége. Megyénkben például 126 tiszteletdíjas művelődési otthon vezető tevékenykedik, s ezek közül 10 csak nyolc általánost, 80 csak középiskolát végzett, mindössze 36 a felsőfokú képzettségű. Még mindig nagyobbára a pedagógusok vállára nehezedik a művelődési otthonok irányítása: a 126 tiszteletdíjasból 89 a pedagógus, mégpedig nem kis számban képesítés nélküli, vagy középfokú végzettségű. Ebből a szempontból a legrosszabb az arány a balassa gyarmati járásban, ahol 20 vezetőből csak kettő nem peda' gógus. Legjobb az arány a salgótarjáni járásban, ahol 22 művelődési otthon vezetőből csak három a pedagógus. A nők aránya is kicsi: egynegyede a teljes tiszteletdíjas vezetői létszámnak. * Sok helyütt hivatkoznak arra, hogy a művelődési otthonok fenntartása sokba kerül, a kulturális élet fölpezsdítése csupán pénzkérdés. Valóban számos olyan művelődési házat láthatunk a megyében is. köztük újabbakat is, amelyek rászorulnak a karbantartásra, s minthogy a renoválás késlekedik, elöbb-utóbb csak nagy befektetés árán lehet azokat rendbeszedni. A tartalmi munkát is gyakran a felszereléstől és a berendezéstől teszik függővé. Anélkül, hogy mellékesnek tekintenénk ezeket az észrevételeket, mégis úgy érezzük, hogy a tartalmi munka javítása nem ilyen egyszerűen, egyoldalúan anyagi probléma. Ezt bizonyítja, hogy például a Röpülj páva körök és különféle folklór- csoportok működése ott is fellendült, ahol a művelődési ház használhatatlan, vagy már nem az eredeti célt szolgálja — minit Nezsán többek között. S ezeket az új tartalmi eszközöket, módszereket kell mielőbb megtalálni. Erről tartanak most harmadik napja konferenciát a fővárosban a művelődési központok, otthonok és klubkönyvtárak vezetői, s remélhetőleg sikerül „összekovácsolniuk” a kulcsot a virágzó életet folytató otthonok egyelőre még bezárt kapuihoz. Lakos György Szaktárgyi versenyek A megyei úttörőelnökség és a megyei tanács vb művelődésügyi osztálya rendezésében megkezdődtek az 1972. évi úttörő szaktárgyi versenyek megyei döntői. Az ezt megelőző iskolai versenyeken közel tízezer pajtás vett részt, közülük kétezren jutottak be a járási-városi döntőkre. A megyei döntőkön csaknem 300 pajtás vetélkedett, illetve versenyez a helyezésekért. A magyar nyelv és irodalom-, a földrajz-, a fizikaversenyeket a héten tartották Balassagyarmaton, a Dózsa iskolában. A nyertesek a következők : Magyar nyelv és irodalom — VII. osztály: 1. Tóth Márta — Balassagyarmat, Dózsa iskola, 2. Varga Mária — Szanda, 3. Lotharidesz Mária — Balassagyarmat, Ifjúság úti iskola. Magyar nyelv és irodalom — VIII. osztály: 1. Kovács Katalin — Salgótarján, Gagarin iskola, 2. Szabó Péter — Balassagyarmat, Petőfi iskola, 3 Józsa Klára — Kazár. Földrajz — Vili. osztály: 1. Bárány Anzelm — Varsány, 2. Klement Katalin — Egyhá- zasgerge, 3. Varga Gyula — Ságújfalu. Fizika — Vili. osztály: 1. Parádi Vilmos — Karancs- keszi; 2. Szuhacsev Vladimir — Salgótarján, MalinovszkiJ úti iskola, 3. German József — Nógrád. A matematikaversenyt ugyancsak a héten rendezték meg Salgótarjánban, a megyei tanács dísztermében. Eredmények: Matematika — VII. osztály: 1. Kiagy ívik Mária — Szé- csénv, Mikszáth iskola, 2. Tre- pinszki József — Balassagyarmat, Ifjúság úti iskola; 3. Miklósi k Márta — Szécsény, Mikszáth iskola. Matematika — VIII. osztály: 1. Palánki Sándor — Balassagyarmat. Ifjúság úti iskola, 2. Kopcsányi Ottó — Balassagyarmat, II. Rákóczi Ferenc Iskola, 3. Pólyák Tamás — Ipolyvece. Ezen a héten tartották a kémia az élővilág és a történelem szaktárgyi versenyeié döntőit. A győztesek a következők : Kémia — VIII. osztály: 1. Somoskői János — Somoskőújfalu, 2. Papp József — Salgótarján—Zagy vapálf alva, 3, Molnár Éva — Nagyoroszi. Élővilág — Vili. osztály: 1. Alapi Mária — Pásztó I. sz. iskola, 2. Fülöp Zoltán — Bércéi, 3. Ferkó Attila — Ságújfalu. Történelem — Vili. osztályj 1. Krajnák Tibor — Salgótarján, Gagarin iskola, 2. Nagy Péter — Balassagyarmat, Bajcsy úti iskola, 3. Szappan Kálmán — Pásztó, II. sz. iskola. Április 11-én bonyolítják le orosz nyelv és irodalomból a szaktárgyi versenyt, ezt követi április 12-én a technikai szemle. A megyei szaktárgyi versenyek első helyezettéi részt vesznek az országos versenyen, az első három helyezett csillebérci táborozásra mehet. A további helyezetteket a nyári, megyei szaktárgyi tábor várja. Népszerűek a munkásakadémiák A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat a most elkészült statisztikák szerint 1971- ben az iparban dolgozók részére összesen csaknem 25 000 előadást tartott, a résztvevők száma meghaladja a 930 000- et. Az előadások fede-fele arányban a társadalom-, illetve a természettudományokkal foglalkoztak. A legtöbb előadást jogi és közgazdasági ismeretekből tartották. A természettudományi előadások közül a műszakiak vezetnek, majd az egészségügyiek következnek. A TIT által szervezett ismeretterjesztés népszerű formája a munkásakadémia. Tavaly Magyarországon 9756 munkásakadémia tevékenykedett, több mint 340 000 résztvevővel, az országos statisztika élén a budapesti szervezetek állnak 152 000 hallgatóval. (MTI) Hozzászólás cikkiinlihös A város nem vett képet Március 3-i számunk 4. oldalán „János bácsi viskójában" címmel riport jelent meg Balázs János naivféstőről. A cikkben az újságíró kérdést tett föl: „És a város? Bizonyára vettek képet Rózsa Gyula, Népszabadságban megjelent cikke után?” Balázs János, a kérdésre a következő választ adta: „Még előtte vettek egyet. Kaptam érte ötszáz forintot. Azt a képet ma, öt—hatezer forintra becsülik,” A kijelentéssel kapcsolatosan Csík Pál, a Salgótarjáni városi Tanács elnökhelyettese a következők közlését kéri: „Szükségesnek tartom annak kijelentését, hogy Balázs János fenti közlése a valóságnak tanács szervei, sem a városi tanács irányítása alá tartozó intézmények Balázs Jánostól képet nem vásároltak. Egyébként is bárkitől csak zsűrizett képet vásárolhatunk." * A szerkesztőség megjegyzése: Szívesen adtunk helyet a helyesbítési kérelemnek, célunk ugyanis a tények minél megbízhatóbb közlése. Minthogy munkatársunk kérdésfeltevése arra irányult, hogy a tehetséges naivfestő milyen anyagi támogatásban részesül városától, szívesen adunk annak is nyilvánosságot, ha a Nemzeti Galéria után, Salgótarján városi szervei is csatlakoznak a képvásárlók sorába. Munkavédelmi és egészségügyi filmek bemutatója Pénteken reggel munkavé- eimi és egészségügyi filmek «mutatója kezdődött a LPVDSZ Jókai utcai székházban. A bemutatóra 31 filmnél neveztek be, s előzetes álogatás után 22-t vetítetek le a zsűrinek és a közönségnek. A filmeket három kategóriába sorolták, így nyolc oktató-, öt munkavédelmi kisjáték- és 9 egészségügyi filmet mutatnak be. A filmeket a zsűri díjazza, s a közönség is szavazhat a neki legjobban tetsző filmre. (MTI) NÓGRÁD — 1972. március 25., szombat nem felel meg. Sem a városi Sugár István: A Különös házasság igaz históriája 4. Az otthon élő két Buttler- fiú, a fiatal János és az idősebb Lajos, sehogyan sem szívleli „Borcsa grófnő”-t. Ahogy nőnek a fiúk, úgy éleződik a viszonyuk Borbála asszonnyal. Napirenden vannak az egetverő kiabálások, veszekedések, szörnyűséges ci- vakodások, •— melybe Gábor gróf nemigen szól bele, hiszen maga is feleségét „csak asszonynak” hívja, s hét jaj annak, aki grófnének merészeli titulálni Borbálát! „— Világosan meg volt parancsolva — meséli a Buttler- birtok gazdatisztje —, hogy senki se merészelje grófnénak hinni, vagy nevezni. Sőt, ha valamely cseléd feledékeny- ségbül grófnénak mondotta, azonnal a gróf úr ilyen forma szavakra fakadt: Az ebadtát I Vagy millióm teremtettétl Nincs ilyen grófné! — Az erdőtelki plébános mondotta, hogy Buttler gróf úgy titulálta feleségét: Ebadta kurvája! Csak addig marad grófné ő, míg én akarom!” ,,— Egyszer találtam grófnénak nevezni őtet — mondja Oszlénczy Mátyás, a tiszttartó — a gróf annyira felindult e szó felett, hogy azonnal kardhoz kapott, mondván: No, köszönd, mert, ha más ember mondotta volna, nyomban agyonvágtam volna!” Kivált Lajos, az idősebb fiú jár elöl a komiszkodásban. .,— Egynéhányszor világosan kijelentette — panaszdko- dik Borbála az egri püspöknek írt levelében —, hogy addig meg nem nyugszik, míg halálomat nem látja.. Fülledt augusztusi este. vacsora közben robbant ki a botrány. A parázs vita hevében Lajos hirtelen éles, hegyes pengéjű kést ragad markába, „mord tekinteteket vetvén”, Borbálára ront. A mostoha menekülni igyekszik. Dulakodásba kezdenek, s csak egy pillanatnyi véletlenen múlik, hogy sikerül az öreg gróf szobájába siklania a megrémült asszonynak. „Így megcsalódván Lajos úrfí — írja a továbbiakban — a fogalt csikorgatván, s haját tépvén, nem volt az a szitok és gyalázatos szavak, melyekkel ne illetett volna. Mely veszedelmet látván az öreg éppen a kastély előtt hozza össze Borbálával, azzal ront rá, hogy éppen jó, hogy jött, mert különben „úgy kitaszította volna a kastélybul, hogy még talán a feje Is összetört volna...” De a kastély árnyékában sem puritán erkölcsök uralkodnak. Napirenden vannak ott is a botrányok. Miután például Oláh Panna cseléd- asszony a mindenható „tiszttartótul fiú fattyat szült”, a bíróság elé állítják a nyomorult anyát, s „kurvaságért 24 korbácsütésekkel megmarasz- taltatik”. S ráadásul Eger városából, az egri püspök és a káptalan birtokairól örökre atal menyecske megtalálja alaposan a számítását a Butt- ler-kastély árnyékában... Lassacskán, de biztosan, — Gábor gróf háta megett — megszedi magát. Lopja a férjét, mint a szarka. Azt visz, amit éppen megfoghat. Van rá eset, hogy húsz kocsi búzát ásat ki az éj leple alatt a vermekből, és szállítanak el kedves atyafiai a híres miskolci gabonapiacra. — „Nagy Borbála asszony; amihez csak hozzájuthatott — meséli az erődtelki ispán —; abbul ugyan tett magának hasznot, és azt ugyan semmi üdőben el nem mulasztotta... A grófnak a magtárát is jól tudta sepregetni!” Mint Buttler grófné, kapcsolatot létesít Eszterházy egri püspökkel és főispánnal is, akit bizalmas levelek légiójával áraszt el. Arra akarja nagy huncutan rávenni a püspököt, hogy „gerjessze” gróf, az bécsukott ajtóiul nagy nehezen eltaszigálta.” Ahogy nő, fejlődik ebben az áldatlan környezetben János gróf, úgy nő gyűlölete is mostohája iránt. Vele is napirenden vannak az istente- lenkedések. Egyszer megragadja, és a földre vágja. Máskor meg, amikor a véletlen kitiltják. De a tiszttartó úrnak a haja szála sem görbül ... I3orc«a grófné Borcsa grófné nem szánalomra méltó teremtés — őt bizony nem kell félteni. A fiférjét méltó hagyatékáról való intézkedésre.' A fiatal tüzesvérű menyecske ráadásul még titkos szeretőt is tart. A szomszédos boco- nádi földbirtokos fia, Szelecz- ky Márton gyakori vendég az erdőtelki Buttier-kastélyban... (Folytatjuk)
