Nógrád. 1972. március (28. évfolyam. 51-77. szám)
1972-03-25 / 72. szám
Amit a védelemről tvdni kell POLGÁRI VÉDELEM A kiképzések A kiképzés anyagát a gyakorlatban sajátítják el az alegységek parancsnokai A polgári védelmi szerveitek. 1971. évi felülvizsgálata es íeitöltéee után megtörténtek az előkészületek az új, korszerű alapokon, való kiképzések előkészítésére, megszervezésére. A megyei polgári védelmi parancsnokság figyelembe véve a Polgári Védelem Országos Parancsnoksága kiképzési irányelveit, elkészítette az 1972. kiképzési év programját. Ez alapjaiban meghatározza a közvetlen irányítás alá tartozó szakszolgálatok, és szakszolgálati alakulatok, valamint az önvédelmi alegységek kiképzését. Az országos parancsnokság által kiadott kiképzési programok részletesen tartalmazzák azokat a tárgyköröket, melyeknek megfelelő színvonalú elsajátítása biztosítja a parancsnoki és beosztott állomány gyakorlati felkészültségét háborús feladatai ellátására. A városi és járási polgári védelmi parancsnokságok a tervszerűen előkészített kiképzési programokkal rendelkeznek. Ezek tanulmányozása. elemzése elengedhetetlen minden olyan beosztott számára — szakszolgálati paélőit rancsnokok, alakulatparancsnokok, törzsek beosztottai —, aki a kiképzési feladatok végrehajtásában érintett. Cél, hogy a kiképzési rendszer olyan legyen, amelynél a parancsnokok képezik Iá beosztottaikat. Ez annyit jelent, hogy nem kívülről bevont előadók igénybevételével kívánják végrehajtani a kiképzést. A parancsnoki állomány ezáltal kötelezve van arra, hogy a beosztottak kiképzését irányítsa és vezesse. A magasabb beosztásban levő vezető állomány jelenlegi ismeretei megfelelőek arra, hogy a kiképzés elméleti és a gyakorlati vonatkozásban eredményes legyen. A kiképzési program lényege az a vitathatatlanul helyes célkitűzés, hogy minden parancsnokot és beosztottat arra kell felkészíteni, amilyen feladatot háborús körülmények között kell megoldani. Ezért a parancsnoki állomány képzésénél az általános ismeretek, a vezetés és irányítás megértése, valamint a kiképzés további folyamatához szükséges módszertani kérdések kerültek előtérbe. A beosztott állománynál elsősorban a munkafolyamatok, munkafogások gyakorlati elsajátítása a cél, a várható nehéz körülmények figyelembevételével. A tananyag összeállításánál messzemenően figyelembe vettélt, hogy ne legyen, zsúfoltság és érvényesüljön a fokozatosság elve. A kiképzési programok tartalmazzák az alapvető módszertani utasításokat, a segédleteket es az irodalmat is. Természetesen a módszertani utasításokat teljes részletességgel nem lehet rögzíteni, mert elsősorban előtérbe kerültek a helyi lehetőségek. Fontos, hogy a központilag biztosított eszközök mellé a helyi sajátosságból fakadó segédletek elkészítésével konkrét anyagot adjanak, mind a parancsnoki, mind a beosztott állomány részére. A kiképzések végrehajtásának egyik fontos feltétele a kiképzés helyének előkészítése, az Imitáció kialakítása, makettek előkészítése, amelyekkel jelentős mértékben elősegíthetik a szakanyag jobb megértését és gyakorlását. I5ét»ájfon is A felkészülés feltétele a korszerűsítés A járási polgári védelmi parancsnokságok feladatát az 1972. évben a parancsnoki állomány felkészítése képezi. A polgári védelem korszerűsítéséről, a kiképzés előkészítéséről beszélgettünk a rétsági járás PV-parancsnoksá- gánál. A rétsági járás új törzsparancsnoka Áclám Béla elmondta, hogy a felkészülés időszaka nagy feladatot ró a járás valamennyi polgári védelmi vezetőjére. A kiképzés előző szakaszában a korszerű követelmények megfelelő szintjét még nem tudták elérni. Legtöbb problémát — eddigi tapasztalatai szerint — a színvonal okozta. Igaz, ugyan, hogy a célt egyértelműen határozták meg a polgári védelem további feladatainak végrehajtásához; az állampolgárok megértették a védekezés szükségességét, nem idegen számukra a polgári védelem fogalma, sőt, napi tevékenységükké vált a polgári védelem programjain való részvétel. Ez vitathatatlanul az elmúlt kiképzési szakasz eredménye, de hiányossága ennek a szakasznak, hogy a polgári védelem újjászervezése után az állampolgárok nem érezték a változás gyakorlati lényegét. Magasabb az elméleti ismeretük, mint amennyi a gyakorlati felkészülésük. Ennek oka elsősorban az előadók túlzott elméleti felkészülése, a tansegédletek hiánya. Ezen az elkövetkezendőkben változtatni szeretnének. A járási vezetés véleménye szerint az elmúlt időszakban megteremtődött a polgári védelem korszerűsítésének talaja, melyre a jövőben már tervezni lehet. Nemcsak a felvilágosító, politikai nevelő munka, de a szakszolgálati tevékenység is fejlődött. Az új kiképzési rendszer végrehajtására terveket, programokat készítettek. Minden feladat végrehajtását az államigazgatás alapjaira tervezik, összhangban egyéb szakigazgatási teendőkkel. Feladatnak tartják a legmegfelelőbb emberek kiválasztását, olyan állomány összevá- logatását, amely alkalmas a polgári védelem elé tűzött célok megvalósítására. Követelményként szabták meg, hogy lehetőleg államigazgatási szakvezető legyen a polgári védelem különböző szintű parancsnoka, aki ismeri a polgári védelem szervezetét és a szakszolgálatok alkalmazásának lehetőségeit. Erre a jelenlegi parancsnoki gárdát alkalmasnak tartják. Véleményük szerint a községek a jövőben nagy fontosságúvá válnak. Ismerik azt is, hogy a községekre az átszervezés nagyobb terheket rótt. A járás vezetőire igen sok feladat vár, hogy a községeket alkalmassá tegyék a tervek szerinti polgári védelmi feladatok ellátására. Ezért a jövőben még többet kívánnak segíteni a községi vezetőknek és természetesen fokozni kívánják az ellenőrzéseket is. Fontos feladatnak tartottál!, hogy a szakszolgálatok felülvizsgálatakor minden beoszMegelőző Intézkedések a mezőgazdaságban Szennyezett állat sugárellenőrzése az állategészségügyi szakszolgálat parancsnoki kiké»-i zésén A megelőző intézkedéseket minden gazdaságnak előre ki kell dolgozni és jóval a várható támadás előtt végre kell hajtani, mert ez a munkaigényesség miatt hosszabb időt vesz igénybe. Számításba kell venni az állatok számát, azok tartózkodási helyét, az évszakot, a terepviszonyokat és inas tényezőket. Elsősorban az állatok állandó tartózkodási helyeit kell a külső levegő beáramlása elől elszigetelni. Amennyiben kellő számú férőhely az istállóban nem áll rendelkezésre, akkor ku- koricaszárral körülvett és sárral tapasztott pajta, vagy szín is jó szolgálatot tehet az állatok védelmére. A városi gazdaságok közvetlenül veszélyeztetett állatállományát legcélszerűbb kitelepíteni. Az állatok védelmére jól felhasználhatók a városok körüli területek természeti adottságai. A terület védő jellegzetességeit idejekorán kell tanulmányoznunk. Minél doniborza tosabb valamely terület, annál jobb feltételeket biztosít a védekezésre. Erdős részek is jó védelmet nyújthatnak. Okos kihasználás esetén még a sík terepen levő erdő is csökkentheti az állatok sérülésénél! veszélyét. Az erdő védőképiességét elsősorban sűrűsége, a fák törzseinek vastagsága és a nö" vényzet minősége határozza meg. Minél sűrűbb az erdő és minél lombosabbak a fák koronái, annál jobb védelmet nyújtanál! az atombomba hatottal személyesen beszélgessenek, megismertessék feladataikat, ezáltal biztosították a törvényesség legmesz- szebbmenő betartását. A kiképzés végrehajtásához megkapták az egységes szakanyagokat, ami a kiképzés során kitűnően hasznosítható. Minden feltétel megvan a korszerű kiképzési rendszer végrehajtáséhoz. A törzsparancsnok kapcsolata a járási vezetéssel Jó, együttműködésük biztosítéka a követelmények végrehajtásának. A járási vezetés törekvése helyesen arra irányul, hogy a törzsparancsnok „épüljön” be az államigazgatás rendszerébe, ugyanolyan osztályvezető legyen, mint a járás többi vezetője. Így közvetlen kapcsolatot tud létesíteni a parancsnoki állománnyal es elsősorban a lakossággal. Részt vesz az osztályvezetői értekezleteken, így ismeri a polgári védelmen kívül az egyéb szakigazgatási feladatokat is. Mai legfontosabb céljának tartja a járás törzsparancsnoka a pártszervekkel, a megyével, a szomszédos járásokkal, a társadalmi szervekkel való kapcsolat erősítését. Lényegesen fokozni kívánja a szervezettséget, hogy ezzel a követelményeknek megfelelő • en növelni tudja a járás felkészülését a lakosság élet- és vagyonvédelmének érdekében. tásai ellen. Figyelembe kell venni, hogy a léglökés károsító hatása fokozottan érvényesül a nyiladékok és tisztások közelében. A hőhatás eredményeképpen a fáik koronái meggyulladhatnak, úgynevezett felső erdőtűz keletkezhet. Különösen tűlevelű erdőkben áll fenn ez a veszély. A hőhatás után következő léglökési hullám ezt nagy területen elfújhatja. Talajmenti tüzek is keletkezhetnek a száraz avar meggyul- ladása miatt a széleken. Az állatokat az erdőben — a torlaszok és tüzek keletkezésiének lehetőségét figyelembe véve — nem szabad összezsú- foltan elhelyezni, hanem ellenkezőleg, kisebb csoportokra kell osztani. Az állati eredetű élelmiszerek védelménél célunk megakadályozni, hogy szennyező, fertőző anyagok közvetlen érintkezésbe kerülhessenek élelmiszereinkkel. Ez kétféleképpen oldható meg. Az együk mód, hogy a raktárakat védett objektumokba — barlangok, földalatti építmények — helyezzük, a védettség nélkülieket pedig előkészítjük, hogy a külső levegő ne hatolhasson be & rak- tártérbe. A hűtőházaknak legalább a gépi berendezéseit telepítsük műszakilag védetten. A második mód az élelmiszerek csomagolás révén való megóvása. A csomagolóanyagnak jól kell védeni a vegyi harcanyagokkal való közvetlen érintkezés esetében is, teliát meg kell gátolniok. hogy azok átszívódjanak. Legalkalmasabb az üveg, fém- konzerv, műanyag- és fémfóliákból álló burkolat. A vágóhidak és húsüzemek védelme igen nehezen oldható meg. A létesítmények telepítésénél figyelembe kell venni a polgári védelmi követelményeket. A vágóhidak esetleges pusztulása nagy nehézségeket nem fog okozni a hústermelés, vágás szempontjá* ból, mert szükség vágóhidat víznyeröhely közelében rövid időn belül bárhol fel lehet állítani. A mezőgazdasági termékek.; takarmány és víz védelméről is gondoskodnunk kell, mert; azok mentesítését nagyon nehéz elvégezni, sőt a legtöbb esetben lehetetlen. A szeny- nyeződés elleni kellő védelemnek tehát igen nagy jelentősége van, mert rendszerint az egész évi zöldségé burgonya-, gabona-, valamint széna- és más takarmánykészleteket egy helyen tárolják. A nem védett terménykészletek tulajdonképpen úgy szennyeződhetnek, hogy a radioaktív anyagok rájuk hul-j lanak. Az ásott, aknás kutakban* levő víz védelmére a kutak nyílására jól záró fedelet kell készíteni. A kút körül a beszivárgás megakadályozására másfél, két méter széles, 15—20 cm vastag döngölt agyagréteget helyezhetünk éli Annak érdekében, hogy a víz-* nek vödrökkel való szennyeződését megelőzzük a kút mellé közös vízmerő vöd őrt kell biztosítani, szintén jól záródó szekrénykében. . Az állatok itatására szolgáló vályúkra is jól záró fedelet kell készíteni. Minden gazdaságnak álltam-* dóan tartalékolnia kell ivóvizet, még akkor is, ha saját* vízforrása van. A tartalék víz nemcsak ivásra szükséges, hanem a mentesítés elvégzésére Is. A vízkészletet fedett ciszternákban, hordókban vagy tartályokban lehet tárolni. A követelmény mind egyiknél ez, hogy jól zárható legyen. Nyiltj víztárolók, állóvizek szennyeződésének gyanúja esetén a vizet csak előzetes vizsgálat után szabad felhasználni. A szennyezett víznyerőhelyeiket figyelmeztető táblákkal kell megjelölni. A szennyezettség legkisebb gyanúja esetén a vizet ivásra, itatásra felhasználni szigorúan tilos! Megyénk életéből A megyei polgári védelmi parancsnokság a szakszolgálati alakulatok parancsnoki állományának kiképzésére eligazító értekezletet tartott a megyei szak- szolgálati parancsnokoknak és törzs tag oknak, Az értekezleten a parancsnokság tájékoztatta a szak- szolgálati parancsnokokat a kiképzési programok összeállításáról, a kiképzések helyéről, időtartamáról. . A szakszolgálatok parancsnokai az értekezleten tájékoztatták a parancsnokságot az elöljáró szervektől kapott intézkedésekről, valamint a szakszolgálati alakulatok kiképzésének előkészítéséről. Kicserélték tapasztalataikat a felkészítés feladatainak végrehajtására. ★ A megyei befogadási szakszolgálat parancsnoksága elsőként kezdi el a szakszolgálat parancsnoki állományának kiképzését. A balassagyarmati foglalkozásokon — a kiképzési programnak megfelelően — a parancsnoki állomány felkészült a meghatározott feladatok végrehajtására, valamint a szakszolgálatba beosztottak kiképzésének előkészítésére. ★ Áprilisban kezdődik meg a községi parancsnokságokba beosztottak polgári védelmi felkészítése. A tervek szerint a községi vezetők tájékoztatást kapnak a területükön végrehajtandó polgári védelmi feladatokra. Az Ifjú Gárda Salgótarján városi egységeinek polgári védelmi felkészítésénél tevékenyen vett részt a városi PV-parancsnokság hivatásos állománya. Több szakasznál előadást tartottak a polgári védelemről. Az előadást a szakszolgálat életéből vett filmek vetítésével kapcsolták egybe. NÚGRAD — 1972. március 25., szombat