Nógrád. 1972. március (28. évfolyam. 51-77. szám)

1972-03-25 / 72. szám

GépCxemi 'apasz’aValok

Szervezettebben hatékonyabb a munka

Nem-csak a műhelyek, de az üaemudvar is zsúfolt. Egymást érik a vasszerkezetek. Népes a szabad tér. Hegesztessek, köszörülnek, amott meg bontják a villamos motorokat

— Van munkánk elég — újságolja Tóth István műhelyvezető. — Jobban kezdtük est az évet, de még nem gondtalanul. Jó lenne, ha mindig időben megkaphatnánk azt az anyagot, ami Ítéli, akkor kevesebb lenne a gondunk. Ebben még javíthatna a vezetőség — mondja.

Az egyenáramú motorokat javító részleg vezetője, Sziko- ra György is hasonlóan vélekedik:

— Az anyaghiány gyakori, de van itt több éve villamos- tnozdony-motor, aminek a javításához nem kaptunk még megfelelő dinaroóhúzót. Most szénkefénk sincs. A folyamatos munkát leginkább az akadályozza, hogy a területünk 60—70 százalékát a tárolás köti le. Baleset-megelőzés miatt sem egészséges dolog ez. Tőlünk viszont negyedévenként legalább 5 millió értékű

javításit várnak. Nehéz jól megszervezni a munkát.

A fejlődést mindkét részleg vezetője elismeri, de szavaikból kicsendül az egészséges türelmetlenség is. Lehetne még jobban, szervezettebben, ami a hatékonyságot javítaná. Tavaly már elindultak nagyobb lépésekkel ezen az úton, de még sok van hátra. Az információkból, beszélgetésekből legalábbis ezt lehet leszűrni a ruagybátonyi gépüzemnél.

Az üzemi pártbizottság többször napirendre tűzte az üzem- és munkaszervezés kérdéseit, és javaslatokkal is segített. Nem volt hiábavaló ez a munka, amit most tényekkel bizonyít Szomszéd István üzemvezető.

— Tavaly csali 76 százalékos volt év elején a tervellátottságunk és az ideinél lényegesen több gondunk volt az anyagellátásban. Alaptevékenységünk a bányák és társüzemek ellátása javító- szolgái tatásokkal. Ez tavaly 17 milliós értéket jelentett. az idén 15 milliót. A melléktevékenységből a 93,6 milliós

tervet százmillió felett teljesítettük. Mindezt úgy értük el, hogy az adminisztratív és a műszaki állománynál 10, a munkásoknál 96 fővel kevesebb volt a tervezettnél. Nem véletlen, hogy az egy főre eső árbevétel csaknem 30 ezer forinttal haladta meg az előző évit és éves szinten megközelítette a 300 ezer forintot

— Tavaly célul tűztük az általános takarékosságot, a rezsianyagok csökkentését, a hulladék jobb felhasználását. Az üzem- és munkaszervezés javításával a normák folyamatos karbantartását. Ügy érzem, sikerült a kitűzött célokat elérni. Alaptevékenységünknél több mint egymillió forint költséget takarítottunk meg ami 7—8 százalékot jelent. A teljes költségszintet is több mint 7 és fél százalékkal javítottuk a tervhez viszonyítva. A hatékonyság javulása ezekből származott. A tervezett 5 ezer túlműszakkal szemben például 3 ezret sem használtunk fel a bányászati tevékenységnél, holott kevesebb létszámmal dolgoztunk. Ha a folyamatos normakarbantartást számokkal mérjük, akkor 27—30 fős létszám megtakarítását eredményezte — mondta az üzemvezető.

Egészséges fejlődés kezdődött tehát a nagybátonyi gépüzemnél. Ennek ellenére még ma is úgy vélekednek, van tartalék, amit a munka- és üzemszervezés javításával jobban ki lehet aiknázni. László Jenő munkaügyi vezető például a következőképp vélekedik:

— Sokat javult a munkaidő- kihasználás. A munkanap fényképezése szerint tavaly még több mint 26 százalék volt a munkaidő-veszteség. Ezt egyharmadával sikerült csökkenteni, de így is másfél óra még a veszteségidő. Ha jobb lesz a szervezés, a munka irányítása, folyamatosságának biztosítása, akkor a hatékonyság tovább növelhető.

Meghatározza ez a feladatot is. Megéri a munkát, a vele való foglalkozást a téma. Az üzemvezető azt is elmondta, hogy most egy műszakit akarnak megbízni az üzem- és munkaszervezés összefogásával, a teendők kidolgozásával. Bizonyára megéri.

I Bodó János

hogy az érvényes közgazdasági szabályozók a megye tsz- einek egy részében kedvezőtlenül hatnak. A szabályozó rendszer változásából következően csökkent a különböző címeken folyósított állami támogatás összege, növekedtek^ terhek is. Ez a helyzet már most, de a jövő szempontjából is nagy gondot okoz. Az előbbieket tetézte még a megalapozatlan fejlesztés, a munkaszervezési, munkafegyelmi lazaságok, mely a vezetés színvonalával függ össze. Emellett gondot okozott az ipari eredetű anyagok árainak emelkedése, amelyeket politikai, szociálpolitikai meggondolásokból nem lehetett tovább gyű- rűztetni a mezőgazdasági termékek fogyasztói árában.

— Az említettek megszüntetéséhez milyen intézkedésekre van szükség?

— Nagyon fontos, hogy a termelési szerkezet jobban igazodjon a közgazdasági feltételekhez, termelési, éghajlati adottságainkhoz, a negyedik ötéves tervben tervezett fejlesztési elképzelésekhez. Hogy az üzemi vezetők vegyék számba az üzem- és munkaszervezésben, a tervszerűség-' ben, a munkafegyelem javításában, a vezetői munka színvonalának emelésében rejlő lehetőségeket, általában az üzemek belső tartalékait. Hasznosítsák jobban a szocialista munkaversenyben rejlő lehetőségeket. Ezek állandó feladatot jelentenek. Emellett szükség van központi segítségre is. A megyei pártbizottság és a megyei tanács vezetése segítséget kért sajátos gondjaink megoldásához. A közelmúltban ezekről tanácskoztunk a M0M vezetésével. Nagyra értékelik, hogy a megye parasztsága az objektív nehézségek ellenére is jelentős eredményeket ért el. Megígérték, hogy a támogatási rendszer változásából adódó feszültségek levezetéséhez segítséget adnak. Az előzetes információ birtokában mondjuk, hogy a szarvasmarha-tenyésztés gondjainak megoldását célzó országos intézkedések folyamatban vannak. A veszteséges gazdaságok pénzügyi rendezését pedig rendelet szabályozza. A kettő együtt teszi lehetővé, hogy megyénk mezőgazdasága még több árut adjon a népgazdaságnak, megfelelő jövedelmet a termelőszövetkezeti tagságnak.

— Hallottunk arról is, hogy egyes tsz-vezetők nem tartják be az állami előírásokat, a TOT irányelveit. Mi erről a véleménye?

— A tsz-vezetők túlnyomó többsége érti a párt politikáját, és megfelelően szolgálja a népgazdaság, a szövetkezet és a tagság érdekeit. A vezetés — mindenekelőtt az elnökök — egy évtized alatt stabilizálódott. A vezetők nagy része megfelelő tapasztalattal rendelkezik, tanulják, alkalmazzák a vállalatszerű gazdálkodás elemeit, módszereit és élvezik a tagok bizalmát. Szorgalmukról csak elismerően lehet beszélni. Munkájuk, magatartásuk alapján tekintélyt szereztek környezetükben. Szövetkezeti vezetőnek lenni ma már rangot jelent.

A megváltozott körülmények között néhányan nehezen igazodnak el, ezeket segíteni kell. Vannak viszont olyanok is. akik megsértik a szövetkezeti demokráciát, a törvényes előírásokat. Ezekben a gazdaságokban nincs megfelelően kidolgozott bérszabályzat, el nem végzett munkát igazolnak, nem hasznosítják a tagok

javaslatát, nem értékelik a szocialista brigádok vállalását, baj van az úgynevezett belső szabályzatok betartásával stb. Előfordul, hogy a szövetkezetek önállóságának növekedését helytelenül ítélik meg. Abszolutizálják az önállóságot és a felelősséget nem egységesen értelmezik. A vezetők egy szűk rétege egyre anyagiasabb lesz és jogtalan anyagi előny megszerzésére törekszik. Mivel az ilyen magatartás megingatja a tagság bizalmát, sor került néhány vezető felmentésére. Nincs szükség azonban a vészharang megkongatására. A vezetőknek elenyésző része az, amelyik nem okul az ellenőrzésből, a figyelmeztetésből, a tagság észrevételeiből, és magatartásával megsérti szövetkezetpolitikai elveinket, néha törvényeinket is. Ezeknek őszinte felvetésével segíteni akarunk a szövetkezet vezetőinek — a tagság és a vezetők további jó munkájának érdekében. Ha intelmeink nem használnak, a negatív jelenségek ellen az illetékes szervek határozottan fellépnek a jövőben is.

— Mit tehetnek a hatékonyabb gazdálkodásért, a szövetkezeti demokrácia erősítéséért a közös gazdaságok párt- szervezetei?

— Mindenekelőtt azzal segítenek, ha jól eligazodnak a gazdálkodás kérdéseiben, ha szót értenek a szövetkezetekben dolgozó kommunietákknl. rajtuk keresztül a tagságot mozgósítják a feladatok elvégzésére. A vállalatszerű gazdálkodás szükségessé teszi, hogy a vezetők még fokozottabban támaszkodjanak a tagság és választott szerveik véleményére. Indokolt ezek szerepét növelni, jogkörüket szélesíteni. A dolgozók becsülete

Kolóniáit feisxámolána

Végre égett a fabarakk

Az országban elsőként Régiből újba — K.et ifízoliókocoi

a helyszínen

A NÓGRÁD tegnapi száma gyorshírben, fényképpel közölte, hogy délután fél háromkor a tűzoltók felégették az Üjakna hármas szám alatti elavult, régi fabarakkot.

Nyugodtan mondhatjuk, hogy a magasra csapó lángok jelképpé növekedtek. A múlt bontásra rég megérett tanúja tűnt el néhány óra leforgása alatt.

Mi is történt Űjaknán?

A választ dr. Szíjjártó Antal, a városi tanács igazgatási osztályvezetője adja.

— Ezzel Salgótarjánban lényegében megkezdődött a fabarakkok szanálása. A kolóniákat a múltból örököltük, felszámolni a régi szűk, nem egyszer túlzsúfolt, korszerűtlen lakásokat, nem kis pénzbe került. De aki ismeri Inászó, Károly-akna, Üjakna és a Pécskő-domb fabarakkjait, az tudja, hogy ezekben a lakásokban milyen rossz körülmények között éltek — és még élnek — családok.

A régi barakkok legtöbbje több mint százéves. Ha beszélni tudnának, sok mindent mondhatnának. A bányák urai annak idején rendkívül olcsón akarták letelepíteni a munkásokat. Ez sikerült is. Hogy miképpen éltek ott asszonyok, férfiak és gyerekek, az már senkit nem érdekelt.

— Az Üjakna hármas fabarakk eltűnt a föld színéről. Akik körülállták a nevezetes eseményt, bizonyára nem sajnálták, amikor porrá égett...

— Ez a barakk valamikor 1892-ben épült. A legutóbbi időkig négy család lakott benne negyvennyolc gyerekkel. Egy éve kezdtük meg kiköltöztetésüket. Jó körülmények közé, kényelmes ikerlakásokba költöztettük valamennyi családot. Egy nappal az égetés előtt, szerdán költözött Baglyasaljára utolsóként a Danyi család. Ök tizenketten szorongtak egy szobában. Azzal, hogy Üjakná- ról elmentek, új körülmények közé, megváltozott „világba” költöztek.

— A szanálásnak egyedülálló módját választotta a tanács?

— Igen. Az országban elsőként alkalmaztuk ezt a módszert. Ez a ház emberi lakásra már alkalmatlan volt és mi teljesen el akartuk tüntetni még a maradványait is, minden szeméttel, korhadással, limlommal együtt.

— Hogyan történt az égetés?

— Nagyon körültekintően. A tűzoltók két tűzoltókocsival vonultak ki Üjaknára. Előzőleg forgáccsal rakták tele a szobákat, majd föllobbant a gyufa.

— Amikor a barakkot fölégették, erős szél fújt és a tűzoltók vigyáztak arra, nehogy más is lángot kapjon. Előzőleg meglocsolták a környező területet, az ÉMÁSZ pedig áramtalanított, nehogy valami baj történjen. A tűzoltók rádiótelefonnal álltak kapcsolatban egymással. Valóban nagy esemény volt a város életében. Ezt mutatja. hogy sokan állták körül a lángokat.

Üjakna csak a kezdet volt. Még az idén negyvenhét család költözik barakkból lakásba. Ahogyan pénzzel, építkezéssel győzzük, Salgótarjánban megszűnnek a kolóniák.

Cs. E.

Magasabb kereset, kevesebb túlóra

A kollektív sserzőtlos végrehajtásának tapasztalatai

Interjú a Volán 2. sz. Vállalat igazgatóiával

A kollektív szerződés két- Idalú megállapodás a dolgozók és a vállalat között. Akkor jó ez, ha tartalmát illetően mindkét részről minél teljesebb az egyetértés. Ha egyértelműen és határozottan rögzíti a kölcsönösen kötelező érvényű jogokat és kötelezettségeket. Ha lehetőség szerint eligazít minden vitás kérdésben. Ha képes elfogadható összhangot teremteni a népgazdasági, a vállalati és az egyéni érdekek között.

s szorgalmas munkáját figye- lembevéve, a lazaságot elítélő magatartásukra apellálva állítsanak maguk elé magasabb mércét önmaguk és a gazdasági vezetés elé. A politikai, gazdasági vezetés és a tagság együtt cselekedjen, hogy az üzemi tervek megvalósuljanak.

Az élelmiszer-gazdaság egészének is elő kell segítenie a népgazdasági feszültség feloldását. A mi megyénk termelő - szövetkezetei is járuljanak hozzá, hogy magasabb színvonalú és bőségesebb legyen a hazai élelmiszer-ellátás. A termelési szerkezet módosításával is törekedjenek az ellentmondások fokozatos felszámolására. A jó eredményt elért ágazatokban a viszonylat magas termelési színvona, stabilizálására, illetve, a további fejlődés megalapozására kell törekedni. Bátorítsák a vezetést a veszteséges ágazatok felszámolására. Ennek kapcsán vegyék figyelembe a szarvasmarha-ágazat jövedelmezőségét javító, várható központi intézkedéseket. Az anyagi eszközök felhasználásában a hatékonyság növelése, a pénzügyi, gazdálkodási egyensúly fenntartása legyen, az alapvető követelmény.

Az előbbiekből is látszil- nincs, szükség arra, hogy bárhol is „feltalálják” a legfontosabb feladatokat. Ezeket a párt gazdaságpolitikájában, kormány programjában, megye középtávú tervében ó távlati fejlesztési irányelvben határozta meg, mely mi: den pártszervezet, szövetkeze ; vezető rendelkezésére áll. F ennek megfelelően végzi::, munkájukat, a szorgalom eredménye nem fog elmaradni 1972-ben sem — fejezte be nyilatkozatát Lipták Sándor elvtárs.

V. K.

A múlt évben érvénybe lépett kollektív szerződés végrehajtásának eddigi tapasztalatairól kértünk tájékoztatást Pabis Józseftől, a Volán 2. számú Vállalat igazgatójától.

— Feltétlenül szükségesnek tartom minden évben megvizsgálni. hogy a kollektív szerződés rendelkezései miképpen érvényesülnek a gyakorlatban — mondta. — Nálunk az elmúlt hetekben lezárult ez a vizsgálódás. Munkabizottságok alakultak, amelyek összegyűjtötték és érté- .relték a dolgozók észrevételeit, az egyes osztályok es szakszolgálatok jelentéseit. A kollektív szerződés végrehajtásáról készült beszámolótervezetet eljuttattuk a dolgozókhoz és különböző fórumokon megvitattuk

— Milyen kedvező változásokat hozott a kollektív szerződés megkötése óta eltelt időszak?

— A két legfontosabbat említeném. Tervezett mértékben sikerült enyhíteni a dolgozók túlterheltségét. Koráb- oan ugyanis nem volt ritka az olyan autóbusz-vezető, aki havonta kétszáznyolcvan— háromszáz órát dolgozott. Az átlagos havi kétszáznyolcvanhárom órás munkaidőt leszorítottuk kétszáznegyvenkét órára. Más munkaterületeken szintén csökkent a túlterheltség. A másik: a tervezett háromszázalékos bérfejlesztéssel szemben átlagosan hat százalékkal emelkedtek a bérek a vállalatnál.

— Mi tette lehetővé és szükségessé a tervezettnél nagyobb arányú béremelést?

— Természetesen, ennek hatékonyabb munkával, javuló gazdasági eredményekkel kellett megteremteni az anyagi előfeltételét. A rendelkezésre álló forintok elosztásánál igyekeztünk elkerülni az egyenlősdit. A tervezettnél nagyobb arányú bérfejlesztés oka kézeníe’-vő. A túlórázás csökkentését jórészt csak újabb dolgozók felvéte- ' vei láttuk megoldhatónak

hhez viszont elengedhetetlenné vált a korábbinál von- r'bb kereseti arányok kiala*ása. hogy a régi dolgozóit megtartsuk, az újakat : gnyerhessük. Talán ennek ■ köszönhető, hogy mérséklődött a munkaerő-vándorlás.

— Ügy tudom, hogy a vállalat általában eleget tett a kollektív szerződésben foglalt kötelezettségeinek.

— Néhány kivételtől eltekintve legalább egy pihenőnap mindenkinél vasárnapra esik. A szabadság kiadása sem okozott általában nehézséget. A kedvezményekről nem is beszélve: félezer nap jutalomszabadság. jutalmak és kitüntetések a kiváló dolgozóknak és a szocialista brigádoknak. a balesetmentesen közlekedő gépkocsivezetőknek és a törzs gárdatagoknak.

— Vajon a dolgozók ismerik-e eléggé a kollektív szerződésben vállalt kötelezettségeiket?

— Minden hatodik dolgozóra jut egy példány a kollektív szerződésből. A tanácskozások és megbeszélések egész sora foglalkozott az észrevételekkel es a rendelkezésekkel. Ennek ellenére nem mindenki ismeri jól a szerződést. Még a vezetők között is akadnak, akik tájékozatlanok. Talán éppen ezért tapasztalható időnként helytelen gyakorlat. Bár gyakran szóba kerül, sokan még mindig nem értik, hogy mennyire szoros az összefüggés a gazdálkodás hatékonysága és a bérfejlesztés között. Vagy például azt sem. hogy nem lehet az utolsó fillérig borítékba rakni a részesedési alapot, hiszen ezt számos más költség és szociális juttatás is terheli.

— A tapasztalatok alapján milyen teendői vannak a vállalatnak? Kell-e módosítani- a szerződést.

— Lényeges változtatásra nincs szükség. A vállalati függelékbe feltétlenül belekerül néhány kiegészítés, indokolt felülvizsgálni és ösztönzőbbé tenni a forgalmi utazószemélyzet és a gépkocsivezetők bérezési rendszerét Néhány rendelkezés megfogalmazása sem eléggé egyértelmű, ezeket átdolgozzuk és „pontosítjuk”. A jövőben is állandó feladatunknak tartjuk, hogy a kollektív szerződés előírásainak minden Területen következetesen érvényt szerezzünk — mondta befejezésül Pabis József igazgató.

Kiss Sándor

NÚuRaD - 1972. március 25.. szombat $

f-