Nógrád. 1972. március (28. évfolyam. 51-77. szám)

1972-03-18 / 66. szám

Nógrád megye mezőgazdasági szakembereinek egy része Balassagyarmatról, a Szántó Kovács János Szakközépiskola mezőgazdasági-gépészeti szakáról kerül ki. A korszerű in­tézményben 150 fő tanul, akik 4 év alatt megismerkednek a mezőgazdaságban használatos legmodernebb erő- és munkagépekkel, azok javításával, szerelésével. Jónás György igaz­gatóhelyettes, aki egyben gyakorlati oktató — képünkön — Galanics Zoltán, Romhányi Károly és Balázs Sándor tanulókat a traktor szerkezetének mechanizmusával ismerteti meg / MAI KOMMENTÁRUNK Tervtárgyaló közgyűlések A mezőgazdasági üzemek nagy feladat — a terv­tárgyaló közgyűlések előtt állnak. Az elmúlt 10 év fej­lődésének eredményeképpen a termelőszövetkezet meghatározója lett a falu társadalmi és politikai fej­lődésének. A termelőszövetkezetek életében mindig nagy jelentősége van a tervezés időszakának. Mező- gazdasági termelőszövetkezeteinkben szorgos munka folyik, a szakemberek dolgoznak az éves termelési és pénzügyi tervek elkészítésén. Megtervezik, hogy milyen termelésszerkezettel, állatállománnyal, külön­féle termelési tevékenységgel és költséggel mennyi termelési értéket, árbevételt, szövetkezeti jövedelmet tud az üzem előállítani. A tervkészítésbe már a kezdeti időszakban a tagság egy része szintén bekapcsolódik, mert a szak­ágazat-vezetők beszélgetnek a dolgozó tagokkal és előzetesen megvitatják a főbb elképzeléseket. A szak­emberek által elgondolt és megfontolt tervek kerül­nek a tervtárgyaló közgyűlések elé megvitatásra. A termelőszövetkezeti törvény bővítette a közgyűlés ha­táskörét. Az eddigitől eltérően nemcsak a tervek főbb mutatóinak, hanem a tervek (éves termelési és pénz­ügyi, középtávú tervek, fejlesztési —.hosszabb távra szóló tervek) egészében való meghatározása a köz­gyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A tervtárgyaló közgyűléseken így teljesebbé vá­lik a szövetkezeti demokrácia érvényesülése, hiszen a tagság egésze előtt, összefüggésében és részleteiben ismerteti a tsz vezetősége az éves termelési és pénz­ügyi- terveket. A tagság véleménye és javaslata na­gyon fontos alkotó eleme a reális terveknek. A falut, a termelőszövetkezet egész dolgozó tagságát megmoz­gató tervtárgyaló közgyűlés mint politikai fórum is jelentős. A közgyűléseken a terveket olyan szempont­ból is bonckés alá helyezik, hogy -azok mennyiben felelnek meg életszínvonal-politikánknak, szolgálják-e a tagság élet- és munkakörülményeinek, valamint jö­vedelemhelyzetének javulását. Az idős és nyugdíjas,' munkában megfáradt ta­gokat az érdekli, hogy az általuk létrehozott tsz fej- 'lődik-e, és tüdja-e biztosítani számukra a nyugodt öregséget. A fiatalság, az ifjabb nemzedék érdeklődik a műszaki fejlesztések iránt, a lehetőségeket elemzi, nem hagyja figyelmen kívül azt, hogy az elvégzett munka után mindig pontosan fizessen a termelőszö­vetkezet. A tervtárgyaló közgyűléseken nagyon fontos a tagok aktivitása, vitakészsége, javasló hozzászólása, hiszen így válnak igazán gazdaggá a tervek. A köz­gyűléseken a tagok hozzászólásaikkal szerves ré­szeseivé válnak a tervezésnek, közvetlenül kapcsolat­ba kerülnek az elképzelésekkel, s a tervtárgyaló köz­gyűléseken megvitatott termelési és pénzügyi tervek az elfogadás után a tagság szorgos munkájával indul­nak el a megvalósulás útján. Pop Mihály Energiafoyábbítás — vezeték nélkül A lézertechnika alkalmazá­sa lehetőséget nyújt az em­beriség évszázados álmának — a vezeték nélküli energia­továbbításnak — a megvaló­sulásához. Az új koncepció a NASA, az amerikai űrhajózá­si hivatal egyik tekintélyes tudósától, A. Herzbergtől szár­mazik. „Elvben lehetséges — je­lentette ki A. Herzberg —, hogy a hőt körülbelül ugyan­olyan hatásfokkal alakítsuk át lézersugárzássá amilyen­nel most a legjobb gőzgépek­ben villamos energiává alakul át Az energia felvevő helyén a lézersugárzást 100 százalé­kot megközelítő hatásfokkal lehet elektromossággá átala­kítani.” A tudós az elgondolás meg­valósítható voltát az úgyne­vezett zárt ciklusú speciális gázdinamikai lézer alkalma­zásával magyarázza — ebben a ciklusban vagy a hőener­gia alakul át fényenergiává, vagy pedig a fény — elnye­lődve — hővé változik. A rendel késésre áttó pénzből Megvalósul a lakás* és az iparlelepílési terv Balassagyarmat és Salgó- zulásoktól mentes beruházd- citásunk, tehát ésszerű meg-» tarján város Tanácsa az el- si összetételre van szükség, múlt napokban jóváhagyta Ezt tükrözi Balassagyarmat az 1972. évi tervet és a köz­ségekben is döntenek, hogy mire mennyit költhetnek az idén. Ebben az évben Balas­sagyarmat 138 millió forint­és Salgótarján város Taná­csának legutóbbi döntése. Helyes határozat, hogy a la­kásépítési program kiemel­kedő helyet kapott a ter­tal, Salgótarján város 222 vekben. Balassagyarmaton a millió forinttal gazdálkodik, negyedik ötéves terv idősza- Az előbbi összegekből Ba- kában 460 lakást akarnak lassagyarmaton 41 millió fo- építeni, Salgótarjánban á rint, Salgótarjánban 150 városi tanács az idén 94 millió forint jut fejlesztésre, millió forintot szavazott De nemcsak a tanácsok, ha- meg lakásépítésre. Az épí- nem a vállalatok is nem kis tendő lákások száma tekin­összegeket fordítanak beru­házásokra. Űj ipari üzeme­ket telepítenek a rétsági, a balassagyarmati és a pász­tói járásba, ■ épül a Vegyi­műveket Szerelő Vállalat, a FÜTÖBER, a kábelgyár és több más üzem. De telik-e minden jogos igény kielé­gítésére? Amit senki se akar Ismeretes a beruházási fe­szültség, s azt is tudjuk, hogy ez népgazdaságunk ér- struktúra Nógrád megyében összpontosítani a pénzt, anya- zékeny pontjának számít. Különösen az elmúlt évben éleződött ki az ellentmon­dás, a népgazdaság ötéves tervében meghatározott 25 százalékos felhalmozási há­tetében nincs alku és terv- módosítás. A Salgótarjáni vá­rosi Tanács fejlesztési alap­jából az idén 94 millióra te­lik, ezeket a lakásokat fel­tétlenül meg kell építeni. Reális, teljesíthető program A vállalati igényekből mit kell előre venni, mit kell feltétlenül megvalósíta­ni? A vidéki ipartelepítést. A szénbányászat helyzete, a korábbi egyoldalú ipari szorításokra, takarékosságra van szükség. A tanácsok túlzott biza­kodással tervezték pénzügyi forrásaikat, de a pénzbevé­telek, a vállalati befizeté­sek csökkennek. A beruhá­zási tervek előkészítése so­rán nem számoltak eléggé a közművekkel, főleg Salgó­tarjánban jelentős többlet- költségek jelentkeznek. Pa­lotáson a kultúrházra két­milliós fedezet volt, de vár­hatóan tízmillióba kerül. Szükséges, hogy a tanácsok 1972-es fejlesztési terveiket felülvizsgálják, átértékel­jék. A feszültségek meg­szüntetésére vagy csökken­tésére kell törekedni. Szükség lenne rá, de á korábbi tervektől eltérően Salgótarjánban csak később építhetik fel a 3. számú üz­letházat, a múzeumot, és a városi tanácsházat, szolgál­tatóházat. Az idén és a kö­vetkező években a tervezett lakásépítésekre és az elkez­dett ipartelepítések minél előbbi befejezésére kell rendkívül sürgeti az ipar- g0t és munkaerőt. .Az igé* telepítést, az új üzemek nyéknél és a korábbi el- termelésének mielőbbi el- képzeléseknél kevesebb be­kezdését. Éppen ezért kel- ruházás valósul meg, de lemetlen, gazdaságilag ká- amire a legnagyobb szükség van, amit már elkezdtünk, azt gyorsan és jól fejezzük be. ros, és könnyen politikai fe- nyad helyett a nemzeti jö- szültséget okozhat, ha egyik­vedelem 28—29 százalékát másik új üzem, például a használtuk fel beruházások- Ganz-MÁVAG, a FŰTŐBE’ ■a. Ez azt jelenti, hogy töb- és a kábelgyár építési, sze- Nem lehet bet költöttünk, mint lehe- relési késedelmét nem hoz;- f nák be, illetve a termelés a pazarlás tervezettnél később kezdőd­ne. Sem a párt, sem a tanács A lakásokra és az iparte- nem támogathat anyagi erő- lepítési tervre van pénz, forrást meghaladó, vagy pa­ett volna. Ha tovább is ezt tennénk, akkor az életszín­vonalat csökkentenénk, egyszerűbb szavakkal szól­va: saját zsebünkből húz­nánk ki a forintot. Ezt sen- megvan a kapacitás, összes- zar"ló beruházást. Még min- ki sem akarja. Sem a párt, ségében tehát a negyedik ^ig ^gy a munkaerő-ván­ötéves terv reális, teljesít- dorlás, fékezően hatnak a hető. De csak addig nyúj­tózkodhatunk, amíg a taka­rónk ér. Ez az egyszerű né­pi mondás igaz akkor is, ha a beruházásokra szánt mil­sem a bérből és fizetésből élő kisemberek. Indokolt és időszerű volt a Központi Bizottság 1971. december 1-i állásfoglalása és azt követően a kormány intézkedései, amelyek ész­szerűbb és gazdaságosabb beruházási tevékenységet sürgetnek. Nem a beruházá­sok általános visszaszorítá­sára került sor, hanem anyagi erőnkhöz, a rendel­kezésre álló fedezethez al­kalmazkodó, célszerű és tor­vállalaton belüli problémák és a helytelen nézetek, nem kielégítő a munkaszervezés, laza a fegyelem. Akik saját portájukon megvizsgálják a első liókról, sőt százmilliókról helyzetet, elismerik a hibát, van szó. Hiszen ez a pénz a mienk, mindnyájunké. A tervezettnél a közös kasz- szából sem költhetünk töb­bet. Az építőipari árak, a gépek és a berendezések drágultak, az igénynél ke­vesebb a pénzünk és kapa­A kongresszusi küldött A Palóctáj Tsz • Területi Szövetség küldöttgyűlé­sén Jakab Ferencet, a két- bodonyi tsz elnbkét, kong­resszusi küldöttnek válasz­tották. Az ősszel arról panaszko­dott, hogy nem sikerült a vízduzzasztójuk megépítése. Valahol szivárog, ezért le % kellett a vizet engedni. Tár­gyaltak a kivitelezőkkel. Aztán rohant át a másik községbe, ahol a betakarítás folyt. Utár^a értekezletre kellett mennie. Ilyen zsú­folt Jakab Ferencnek a mindennapja. Hosszú évek óta ismerem, de azt még nem tapasztaltam nála, hogy reményét vesztve feladta volna a küzdelmet. Számvi­teli ember volt, onnan ke­rült a mezőgazdaságba. Hogy milyen eredménnyel végez- Kétbodonyban és .környékén, te munkáját, arról az ta- Ebből a munkából becsülete- núskodik leghitelesebben, sen kiveszi részét Jakab hogy néhány 'esztendővel ez- Ferenc. Azt mondta a múlt- előtt a Munka Érdemrend koriban, hogy sok-sok fá­bronz fokozatával tüntették ki. A mezőgazdaságban lalt hivatása mellett sadalmi munkából is vál­tár­kiju­radságba kerül még, amíg eljut a falu népe a korsze­rű mezőgazdaságig. Ennek az egyengetésére nyílik le­hetősége a küldöttnek a kongresszuson és a TOT- ban, amelynek szintén tagja lett. Azt rfiondja: az ember arra született, hogy dolgoz­zon. önmagáért, családjáért és embertársaiért. Jakab Ferencben nem fognak csa­latkozni azok a tsz-tagok, akik bizalmat szavazva neki, megbízták képviseletükkel. Amerre élt, dolgozott, ott mindig jó szívvel gondolnak rá. A kétbodonyi tsz, ahol már hatodik éve dolgozik, irányításával szépen gyara­tott neki. Tagja a csúcsve- P°dik. Azt mondta, amikor megválasztották; mint ed­dig, a dolgozó embert tartja a legnagyobbnak és minden erejével azon fog fáradozni hogy az embernek becsüle te legyen. — B — zetőségnek. Ott van a köz­ségi tanácsban amikor a község dolgairól kell dön­teniük. Fokozatosan, a mun­ka nyomán változik az élet Mi lehet az orvoslás lépése? A vállalati és szö­vetkezeti pártszervezetek, a gazdasági vezetőkkel együtt értékeljék az 1971-es ta­pasztalatokat,’ fokozottan vonják be a dolgozókat a feladatok megvalósításába. Tntézkedések történtek a tervező, a beruházó és a kivitelező vállalatoknál a kapacitások növelésére, a munka javítására, koncent­rálására és gyorsítására. Ezt kell következetesen folytat­ni, ez a biztosíték arra, hogy a rendelkezésre álló pénzből megyénkben megvalósuljon a lakásépítés és az ipartele­pítés terve. Dr. Fazekas László Évfordulók jegyében Ebben az esztendőben ün­nepli fennállásának századik évfordulóját a Népszava, ne­gyedszázados jubileumát pe­dig a Munka című újság. Az évforduló jegyében a napok­ban Nagybátonyba látogattak a Munka szerkesztőségének képviselői, akik ‘ ismerkedtek a harisnyagyár nagybátonyi üzemének életével, találkoz­tak szocialista brigádokkal. A vendégek ezután Hányásra utaztak, megnézték a kányái si aknát, beszélgettek a mun­kásokkal, majd a klubkönyv- tárat tekintették meg. NÓGRÁD — 1972. március 18., szombat 3

Next

/
Thumbnails
Contents