Nógrád. 1972. március (28. évfolyam. 51-77. szám)

1972-03-17 / 65. szám

I Tehát akkor gép! f A termelőszövetkezet! be­ruházások összegét, irányát, sőt lélektanát vizsgálva, je­lentős változások tanúi le­hetünk ezekben, az években. A klasszikusnak nevezhe­tő állapot — a hatvanas évek elejétől 1967-ig — az volt, hogy a termelőszövet­kezetek fejlesztésre szánt anyagi erejüknek nagyjából felét építkezésre, a másik felét pedig főleg gépekre költötték. A hatvanas évek végén ez a helyzet rohamo­san és kedvezőtlenül meg­változott Az építési beruhá­zások aránya 1969-re már kétharmadára emelkedett. 3 970-ben pedig hajszálra megközelítette a háromne­gyed részt. Gépekre tehát csupán az összeró egyhar- mada, majd annál is keve­sebb, egynegyede jutott. Tavaiy ez a folyamat megállt, sőt valamicskét eny­hült is. 1971-ben már lénye­gesebb volt a gépberuházá­sok aránya. Sem a csökke­nés, sem a lassú emelkedés magyarázatát nem kereshet­jük egyszerűen a szövetke­zeti vezetők hangulatában, annak változásában. A hat­vanas évek végén kezdődtek ugyanis a nagy fejlesztési programok és velük a 70 ’százalékos állami dotációk. Az állam tehát — az ösz­tönzők eszközeivel — való­sággal beterelte a szövetke­zeteket eibbe az utcába. Közben azonban aggasz­tó jelek is mutatkoztak. Az építőkapacitás már re­ménytelenül nem fedezte az igényeket, ami törvénysze­rűen a kivitelezői árak emelkedéséhez vezetett. Az állam ennek a veszélyes tü­netnek a többi között úgy igyekezett elejét venni, hogy erőteljesen korlátozta az építési célú hiteleket. Tavaly, az esztendő má­sodik felében viszont külön hiteleket nyitott meg gép­vásárlásra. Az idén a hitelszűke to­vább tart. Ami erő építke­zésre van, azt főleg arra fordítják, hogy befejezzék az építési kon junktúra évei­ben elkezdett nagyberuhá­zásokat, a szakosított tele­peket. Remélhetőleg ez az idén sikerül is, azonban ez a tevékenység az országban mindössze két-háromszáz tsz-t érint. Ezenkívül van még bizonyos pénz az újab­ban preferált — állami előnyben részesített — épít­kezési célokra. Ezek főleg kiegészítő- és feldolgozóüze­mek, tehát termelőszövetke­Nemzetközi megérlé^re nevelés 8 hazai iskolákban Az ENSZ nevelésügyi in­tézménye, az UNESCO, csak­nem 20 esztendővel ezelőtt in­dította el a „nemzetközi meg­értésre nevelés” elnevezésű pedagógiai kísérletét. Jelenleg 50 ország több mint ezer ok­tatási intézményében valósít­ják meg az UNESCO nevelési programját. Hazánkban eddig 26 intézmény vesz részt az úgynevezett asszociált iskolák tevékenységében. Budapesten tíz, vidéken pe­dig 16 gimnáziumban foglal­koznak tervszerűen a nemzet­köziség elmélyítésével. A kö­zépiskolákon kívül is egyre több, hasonló módszerrel mű­ködő UNESCO-kör létesült az egyetemeken, és újabban a művelődési házakban. Eg évvel ezelőtt, négy nemzetisé­gi — egy-egy szerb—horvá' német, szlovák és román is kola — is csatlakozott ae UNESCO-programhoz. zeti takarmánykeverők tej­es húsüzemek, öntózőmű- vek, útépítés stb. A szak­emberek egy részének azon­ban az a véleménye, hogy a beruházási lendület ezeken a területeken is alábbhagy. Ennek több oka van. Egyik, hogy megszűntek a 70 százalékos dotációk, ma már az 50 százalékos állami támogatás is kiemeltnek számít. A másik, hogy a be­ruházó termelőszövetkezet­iek letétbe kell helyeznie a beruházási összeg 30 száza­lékát, plusz ezenkívül még 20 százalékot arra az esetre, ha a létesítmény többe ke­rül, mint amennyit tervez­tek. Annyi pénze, hogy mind a két összeget letétbe helyezze, nagyon kevés ter­melőszövetkezetnek van. És ha van is, tétovázik. A har­madik ok ugyanis, hogy a nagyberuházások miatt jó néhány erős, sőt kiváló kö­zös gazdaság a legsúlyosabb anyagi helyzetbe, a szaná­lásig jutott. S ez riasztó példa a többieknek is. Előtérbe kerül tehát is­mét a gépesít®. Teljes jog­gal, hiszen ma a termelő- szövetkezetekben minden nyolcadik traktor 12 évesnél idősebb, ami gépeknél már matuzsálemi kornak számít. Egy jellemző riasztó adat: az elmúlt öt évben a téesz közös vagyonban az épüle­tek értéke másfélszeresére emelkedett, miközben a gé­pek értéke abszolút összeg­ben 16 százalékkal csök­kent! Többféle ok vezet te­hát oda, hogy a szövetkeze­tek az idén és a következő esztendőkben fokozott ér­deklődéssel forduljanak a mechanika, a gépek felé. Kérdés azonban, hogy mit vásároljanak. Itt két irány­zat ütközik. A húsprogram befejezésével párhuzamosan az állam újabb programo­kat szervezett. Fel kell len­díteni a zöldség-, a dohány- és a cukorrépa-termesztést. Mivel a kézi munkaerőnek szűkében vagyunk, ez a cél­kitűzés gépeket kíván, kor­szerű, bonyolult berendezé­seket, amelyek sokba kerül­nek. De az állam segít, hogy a tsz-ek megvásárol­hassák ezeket. A gyakorla­tot figyelve azonban úgy látjuk, a gazdaságok köz­ben — vagy talán inkább — arra törekednek, hogy a búzatermesztéshez hasonló­an komplexen, tehát min­den munkafolyamatra kiter­jedően gépesítsék a kukori­catermesztést is. Végered­ményben mindkét Irányzat hasznos, de kérdés, hogy a tsz-ek anyagi ereje, illetve az állami gépkínálat bírja-e majd mind a kettőt egyidő- ben? Nálunk a mezőgazdasági gépkínálat a hazai gépgyár­tás, de talán még inkább a külkereskedelmi szerződé­sek függvénye. Ebből kö­vetkezően a kicsit hozzáér­tők is tudják, hogy • nem valami rugalmas. Hirtelen fordulatokra, a kereslethez való gyors alkalmazkodásra nem képes. Az Agrotröszt- nek most jelentős készletei vannak és érdeke, sőt gaz­dasági létszükséglete, hogy ezeket eladja. Nem bizo­nyos azonban, hogy ennek a készletnek az összetétele pontosan megfelel a főagro- nómusok nyilván még ez­után kialakuló igényeinek. Ezért egy tanáccsal fejez­zük be az írást: akinek van pénze gépre, az vásá­roljon gépet, de mielőbb döntse el: mit alkar, milyet akar? Azért is, hogy amiből kevés van, mihamarabb megkapja. De azért is, hogy a mezőgép-kereskedelem, ké­pes legyen pontosabban fel­mérni a valóságos igénye­ket. S ezekhez — ha nem az idén, hát jövőre — any-' nyira alkalmazkodjon, amennyire csak lehetséges. Földeák! Béla esti ifjúság gondjait keil megoldani, ahol élnek Be&zélgetes Nagy Zoltánnala rétsági járási pártbizottság titkárával A rétsági járási pártbizottság a közelmúltban im­már másodszor tárgyalta az MSZMP Központi Bizottsá­ga ifjúságpolitikai határozatából adódó járási feladato­kat, amelyek megvalósítására már korábban intézkedé­si tervet fogadott el. Hol tart most a határozat, illetve az intézkedési terv végrehajtása, erről beszélgetett munka­társunk Nagy Zoltánnal, a járási pártbizottság titkárá­val„ —- Egy év munkája alap- Diósjenőn, ahol fórumot szer- ján megállapítható, hogy az veznek, vagy a vezetői meg- ifjúság helyes megítélésében beszélésekre meghívják a fia­egységes szemlélet alakult ki talok képviselőit. Véleményem járásunk területén is. A he- szerint mégis ez a terület az, vezetek többségénél külön lyes szemlélet formálásához ahol nem vált altalanossa, VlzSgJiták a nártfaesá nevelés maguk a fiatalok is jelentő- hogy rendszeresen bevonják a és tagfelvétefj alaku­sen hozzájárulnak, amikor ön- fiatalokat a döntések előkészí- .. s. ]Q,. . . ala!pJ zetlenül részt vesznek azok- tésébe. A vezetői megbeszélő- .. ' . ,|t - e" a ban az akciókban, amelyek az seken még nem állandósult a - , ,.g . f Jv adott község, vagy üzem te- KISZ képviselőinek részvétele. - . ... . ' §°K kintélyét rfövelik, mint pél- A fiatalok még nem ismerik aj|nl|s iav ló tendenciát m dóul a faluszépítés, kommu- megfelelően a község, az üzem, tat elérL =0 nista vasárnap, vagy közhasz- a téesz előtt álló fejlesztése- Ne’m mefifelelően alakult a°, nú munka végzés© írót foioriotnirat a fofiíioti ® didKiui a zjl feladataikat. A pártvezetősé­gekbe beválasztott fiatal kom­munisták megbízatásként a KISZ-szervezetek segítségét kapták. Rendszeresebbek a beszámoltatások a végzfett munkáról. A KISZ-szervezetek tevékenységét az eltelt idő­szakban minden pártszervezet megvizsgálta.' A pártvezetősé­gi üléseken a KISZ-titkár részvétele elősegíti, hogy köz­vetlenül ismerik meg a párt előtt álló feladatokat, a KISZ irányába tett intézkedések meggyorsulnak. Az alapszer­— Ez az értékelés ho­gyan bizonyítható az élet­ben? — Az.eltelt időszakban pél­dául változott az a régebbi felfogás, hogy a fiatalok csak harminc éven felül alkalma­sak vezetőnek, vagy közéleti két, feladatokat. A területi szervek egy része nem igény- mindössze“? 5 százalék li az ifjúság véleményét, se- minaossze 5>5 százalék. gítő-, tenniakaró készségét. — Hogyan biztosítják az ifjúság ideológiai nevelését? — Az' ideológiai nevelés, vé­leményem szerint több for­mában valósul meg. Az utób­funkciók betöltésére. Az első Jö,év-oen„a. számszerűség mel­jelentős eredmény a pártveze­tőség választásánál jelentke­zett, amikor a harminc éven aluli vezetőségi tagok száma megduplázódott, és ezen be­lül- a huszonhat éven aluli ta­— A felvett fiatal párttagok többsége pártmegbízatásként a KISZ-munka segítését, patro- nálását kapta. 1970-től több mint 100 fiatal kapott ilyen feladatot. Ezek az intézkedések elősegítették a párt- és a KISZ-szervezetek reális kap­csolatának fejlődését Az ifjú­ság kérdéseire, gondjaira gyor­sult a reagálás, például he­lyiségbiztosítás, anyagi eszkö­zök juttatása, Nógrád, Diósje- nő, Nézsa, Alsópetény, Tol­mács községekben. A párt­lett minőségi javulás is ta­pasztalható. A marxista—le­ninista középiskola tanfolya­main Rétságon, Nagyoroszi­ban, Nézsán és Romhányban például a hallgatók 40—50 sok =száma”eevről"tizenhárom-. százalékát teszí ki a KISZ- szervezetek titkárai, vezetésé­re nőtt. A tanácsválasztásnál korosztály. A párt alsóbb szin- 8» k rendszeresebben hatvanötről nyolcvanöt főre tu . oktatásain, teli tanfolya- reszt vesznek a KISZ ren- növekedett a harminc éven í?am 18 szep számmal találunk y 1 * aluli tánácstagok száma, ezen tlatalokat, es nem utolsó- — A pártszervezetek rend­jelül is jelentős a huszonhat a5í., ? K. ^ keretei kő- szeresen foglalkoznak az if­iven aluliak aránya. zott több mint négyszáz fia- júság munkahelyi gondjaival, — Itt kell elmondanom, hogy pal ismerkedik a part politi- nem egy esetben a pártszer- az ifjúsággal való intenzívebb a7„a/„f „arfa„,al™ f fejlődési vezet javaslatára vizsgálja alapjaival, a párt és kommu­nista ifjúsági mozgalom har­caival. — Hogyan ítélhető meg a pártszervezetek tevékenysé­ge? — A pártszervezetek na­foglalkozás jobban felhívta a közvélemény figyelmét azok­ra az akciókra, amelyeket fia­taljaink végeznek. A fiatalok igénylik, hogy a községék, termelőszövetkezetek, üzemek, párt-, gazdasági, állami veze­tői vegyenek részt az ifjúság rendezvényein, a fiatalságot foglalkoztató kérdésekre ad- gyobb részénél változott a janak választ. Jó formája ala- pártirányítás módszere, ered- kult ki ennek Rétságon és ményesebben oldják meg a Főagronómus Palotáson Az almást megnyesték. Az — Amikor 1966 nyarán visz- dolkodni úgy, hogy a mai le- asszonyok kátránnyal „gyó- szakerültem a főagronómus hetőségekkel is számoljunk, ez gyítják” a frissen vágott sebe- mellé gyakornoknak, a tanul- jellemzi őt. két. A szőlőből a venyigét takat és az itteni lehetősége- — Közepes a gépesítés szín­hordják. A metszéssel végez- két, adottságokat hasonlítót- vonala. Építőipari beruházás tek már. Vetőmagot raknak tam össze. Haladunk mi előre tavaly sem volt és most Sem kocsira. Délután földbe kerül, évről évre, de még nagyon tervezünk. A meglevő épüle- Korán jött a tavasz, a lehető- sok tennivaló van előttünk, teltben a férőhely-kihasznált- séget ki kell használni. A fő- hogy valóban korszerű nagy- ság jó. Gondolkodunk azon, agronómug telefonál: — Ha üzemről beszélhessünk — hogy a piachoz igazodva a nem adták még fel, holnap mondja, azután sok példával'* baromfitenyésztés csökkenését délig odaérünk a 15 mázsa lu- bizonyítja is: a szarvasmarha-tenyésztés fej­eemamagért. — Területileg adott a nagy- lesztésével ellensúlyozzuk. Itt Megkezdődött. Amiről eddig üzem, de szervezetileg még is a minőségi fejlesztés az. el­beszéltek, tervezéskor papírra erősíteni kell. Mire gondolok? sődleges: Ehhez viszont a ta- vetettek, . meg kell valósítani. Arra például, hogy még job- karmánytermelés hozamát is Mindent idejében. Ilyen a ban tömbösítsük a területet. A növelni kell, mert ez az alap­mezőgazdaság. Örökös ver- termelési koncentrációkat ki- feltétel Sok minden kellene, senyfutás az idővel. A késés- alakítjuk, mert ma például de nyújtózkodni csak addig bői csak kár származhat. még mind a négy üzemegy- lehet, ameddig a takaró ér. Vida Istvánt, a fiatal főág- ségnél termelünk 15—20 féle — Meghatározza a terme- ronómust csak harmadszorra növényt. Nemcsak a növény- lést a rendelkezésre álló mun- értük el. Nem is csodáihoz- termesztésben, hanem az ál- kaerő is. Van már húsz hold tunk ezen, mert van dolga lattenyésztésben is a koncent- almásunk, új telepítésű 60 elég. Nagy a határ. Palotás, rációra van szükség. A kor- hold málnásunk és 47 hold Héhalom, Szarvasgede, és Kis- szerű üzem- és munkaszerve- szőlőnk. Munkaigény® nővé- . - , bágyon területe tartozik az zés alapfeltétele ez. A specia- nyekkel csak olyan mértékig teagronomusnal Túlságosán ma még a napi munkán túl jelentkező állandó gond a egyesült termelőszövetkezet- lizált termelés sem alakult foglalkozhatunk, amennyi hez. Megyénk egyik legna- még ki úgy, ahogy kívánatos munkaerő van. Van víztáro- gyobb, 6300 holdas mezőgaz- lenne. így a gépsorokat 1 sem lónk és öntözéses területünk, dasági nagyüzeme ez. Innen lehetett kialakítani, ami Tavaly még csak 300 ezer indult, ide jött vissza Vida pedig szükséges . lenne. A köbméter vizet használtunk István, ahol az apja is foga- nagyobb táblák előnye még fel az idén már egymillió t,ősként dolgozik. A szécsényi nem érvényesül. Bonyo- köbméter a tervünk. A talaj­mezőgazdasági technikum lult, sokrétű a termelés művelésben is van még javi- után a közös gazdaság ösztön- nálunk. Ahogy már mondtam tanivalónk. . A talajerő-után- 'díjasaként Gödöllőn az agrár- is, ebben a gazdaságban nagy pótlásban is csak fokozatosan tudományi* egyetemen az álta- lehetőségek vannak, de még tudunk előbbre haladni, iános mézőgazdaság-tudomá- sok kell hozzá, hogy azokat Még egyszerennyi sem lenne nyi karon szerzett öt éve ag- hasznosíthassuk. sok. A föld meghálálja .. ezt, rarmérnökí oklevelet. Türelmetlen talán a főagro- mert terem, de meg is követe­Próféta lesz-e saját falujá- nómus? Ahogv hallgatom nein li a magáét, ban? Ez a kérdés, ha nem is kis szenvedéllyel mondott - Ügy érzem, inkább a jövő- szó szerint, de sokszor fel- szavait egyre inkább meggyő- ről beszélgetünk, mint a je-' merült benne. A beszélgető- ződöm: nem türelmetlenség. Lenről. Csak később derül ki. síink során ezt érezni lehet, hanem inkább igen egészséges hogy a gépesítés színvonalá- Többre vágyik, többet szeret- elégedetlenség ösztönzi nap nak növelése, új agrotechnikai ie. Itt, ezen a területen töb- mnt nap az eredményesebb módszerek meghonosítása, az bet, amelynek főagronómusa. munkára. Távlatokban gon- üzemszervezés korszerűsítése sok időt igényel a napi teen­dők szervezése, irányítása. Kevés a szakember, több kel­lene és a tervekben ez is sze repel. Addig pedig a munka­ideje napról napra hosszú lesz még. A fiatalos energia, lelke- . sedés bizonyára gyümölcsözik majd a nagyközösség haszná­ra. Nemi is akar ő mást, mint hasznosítani1 a tudását, szol­gálni a közösséget. Erre vall . hogy mindig több® számban beszél, ha valaminek a meg­valósításáról szól. önmagár végső soron annyit tudtom meg. amennyit itt papírra ve­tettünk. Bodó János meg a gazdaságvezetés, hogy a fiatalok jobban beilleszked­jenek az üzemen, a tsz-en belüli életbe. — A pártszervezetek mel­lett hogyan foglalható össze az állami, gazdasági és tö­megszervezetek tevékenysé­ge? ' — Ezt summázni lehet. Az állami, a gazdasági és tö- .negszervezetek *a határozat alapján, intézkedési tervek­ben határozták meg feladatai­dat. A tanácsi szervek első­sorban a tárgyi feltételek biz­tosításában tettek jelentős előrelépést. A járásban az if­júsági klubok száma ma már eléri a huszonegyet. Igaz, a élszéreltségben még van ja­vítanivaló. Ugyancsak a ta­kácsi szervek a KlSZ-szerve- zeteknek járási szinten 95 zer forint anyagi támoga­tást nyújtanak. Sportolás­ra 56 ezer forintot biztosított a tanács. Hogy csak a legfon- osabbakat említsem: a gaz­dasági szervek is megtették a maguk intézkedéseit. A társa­dalmi szervek is segítik a ha- árózat végrehajtását, amit sszegezve, úgy lehetne meg­fogalmazni, hogy valamennyi­en a KISZ kommunista jelle­gének erősítésére törekszünk, cleológiai és, gazdasági segít­ségnyújtással egyaránt. — összegezve megállapítha­tó, hogy az ifjúság nevelése jobban társadalmi feladattá vált, s ma már azt valljuk, logy az ifjúság, gondjait ott kell megoldani, ahol élnek. A párt-, állami, gazdasági és -ömegszervezeték, valamint -mozgalmak területén jelentős előrehaladás van a szervezeti feladatok végrehajtásában. A ír talmi munka megvalósítása elkezdődött, a kezdeti ered- méíiyek már jelentkeznek. Cé- unk az, hogy a korábban ho- ;ott intézkedési terveinket végrehajtassuk, s ezzel meg- alósítsuk az ifjúságpolitikai tározatból adódó, reánk eső latiatokat — mondotta a iszélgetés befejezéseként Nagy Zoltán elvtárs. Somogy vári László NÓGRÁD — 1972. március 17., péntek 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents