Nógrád. 1972. március (28. évfolyam. 51-77. szám)
1972-03-16 / 64. szám
Meggyorsult s kocsi forduló A gondos vállalati gazdái- Mindez annak a következőié- megállapodás rögzíti. Helyes kodásnak napjainkban igen nye, hogy a gyár közlekedési törekvés volt a külső paaya- fontos része a termékek idő- és szállítási üzeme jó együtt- udvar részéről, hogy az első be ' történő kiszállítása. S mi- működésben végzi munkáját műszakos -rakodáshoz igényelt u.„a népgazdasági szinten is az államvasutak helyi vezetői- kocsik egy részét mar 23 kívánatos a rendelkezésre ál- vei. A Gazdasági Bizottság ha- órás menettel kiállították, ló vagonpark racionális ki- tározata arra sarkallja a gyár így a vagonok 6—7 órai érke- használása, a Gazdasági Bi- közlekedési és szállítási üze- zése a rakodásoknál nem je- zottság külön rendelettel sza- mét, hogy jól szervezett mun- lentett nagyobb kiesést. Ru- bályozta a kocsifordulók meg- kával intézze a ki- és bera- galmasabbá vált a munka, • gyorsítását. Ez a rendelkezés kodást, illetve a kocsiforduló hiszen a műszak közben meg- anyagilag érzékenyen sújtja meggyorsítását. 1970-ben a rakott vagy kiürített kocsikat azokat a vállalatokat, ame- vállalatnak több mint kétmil- rendkívüli menetek is továb- lyek a megengedettnél hosz- lió forintot kellett fizetnie ko- bították, s míg az 1970-es év- szabb időn' keresztül veszik csiálláspénz címén, 1971-ben a ben mindössze 51 rendkívüli jól szervezett rakodási és szál- menetet közlekedtettek, addig lítási tevékenység nyomán 1971-ben 146 rendkívüli me- 30-8 ezer forintra csökkent a nettel segítették a kocsifordu- kocsiálláspénz. A jó szerve- lók gyorsítását, zefctséget az is érzékelteti. A gyár külön kötelezettsé- hogy amíg az 1970-es évben get vállalt a folyamatos rako- az egy kocsira jutó tartózko- dásra. Ez a vállalás nem ma- dási idő 16 óra 04 perc volt, radt puszta ígéret, mert 1971ben a vasúti kocsik ki- és berakásának teljes folyamatosságát biztosították. Sót, hogy még eredményesebb legyen a munka, érvénybe léptették az anyagi ösztönzést és emellett tovább növelték a gépi rako- Á szállítási munka javulá- ^ások arányát. ^ Ilyen formán egyenletesebbe vált a munka, s a korábbi évhez viszonyítva csökkent a munkaszüneti napokon végzett rakodás. Külön figyelem kísérte mind a 'MÁV, mind a gyár dolgozói részéről az exportküldemények határidőben történő indítását. A piaci igények a korábbi évekhez képest még nagyobb rugalmasságot követeltek, de a jó kooperáció következtében az idegen kocsik futtatása is időben megtörtént. Ezért a legyártott 33 és fél ezer tonna export áru határidőben útnak indult. A Gazdasági Bizoffsáq határozatai nyomán addig az 1971-ben nem egészen 10 órára csökkent az egy kocsira jutó tartózkodási idő. ütemes igénybe a vagonokat. Tizennyolcezer vagon A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben egy évben több mint 18 ezer vagon fordul meg. 1971-ben több mint 183 ezer tonna készterméket kellett útnak indítani a megrendelőkhöz. Mivel a fejlődés egy pillanatra sem áll meg, 1972- ben már 189 980 tonna terméket kell továbbítani a szállí- Jjig^oJoálás tás racionális megszervezésé- ** vei. a rendelők által előírt határidőre. sánál első helyen kell megAz ez érd kiszállítások ja- említeni, hogy az ipartelep - r.vár és^ február hónapban szállító vagonokkal való üte- zökkenőméntesek voltak, mes kiszolgálását grafikonom Tavaszodó Balassagyarmat Raffttlma'ság Megkezdődtek a tavaszi latossá a kórház, a rendelőkertészeti előkészületek Ba- intézet környékét. A oado- lassagyarmaton is. A városi kon is könnyebb lesz a vá- kertészet dolgozóival min- rakozás az arra sétálóknak, den hol találkozik a járókelő, látogatóknak. betegeknek. Metszik az utcai sorfákat. Háttérben az úi. modern kitakargatják a parkok ró- mentőállomás. Az egész kör- zsáit. díszcserjéit. gereblvé- nyékre jogosan lehetünk zik a füvet. Jólesik látni büszkék. szorgoskodásukat, a tavasz —Sajnos, a városközpontra, előhírnökei ők. a főútra ugyanezt nemmondGvakran visz el utam a ren- hatjuk el — Láng Mihály és delőintézet előtt. Az ottani felesége a kertészeti szak- kis park máris szép látvány, emberek szemével és szívé- A modern parktervezés mini vei sóhartisk ezt —. mivel a példája ez. Üde színfoltja a belvárosban már nem parkokig városnak. Színfol)}; való- síthatunk az idén — mond- ban, mert három és fél ezer ja Láng Mihályne kertész- négyzetméternyi területe pá- mérnök. zsito6. Zöld területben színes A nyári viráeok kiülteté- díszcserjék. díszfák és sok sét el kell halasztaniuk arra szép rózsa teszi maid hangú- az időre, amikor az út kor'erűsítése. a belváros rekonstrukciója megkezdődik, illetve befejeződik. — Sebaj, addig szívesen elviseljük a virágtalanságot is. mert ismerve a tervet és kertész szakembereink tudását. jó ízlését, biztosak vagyunk abban, hogy nemsoké ra még szebb lesz Balass? gyarmat. Bízzunk benne hogy tisztaságáról, rendezettségéről és szép virágairól k híres lesz ez az Ipoly-ment kis város. — elekes — Az álíúttenyászíők brigádvezctője A Munka Törvénykönyve előírja, hogy a munkában eltöltött 25, illetve 40 év után a dolgozót jutalomban kell részesíteni. Az iparban eltöltött 25 évre egyhavi keresetét, míg a mezőgazdaságban eltöltött 25 év után egyhavi keresetének hetven százalékát kell kifizetni. Ilyen jutalmat első ízben adtak át Kiss Pál brigádvezetónek a palotása termelőszövetkezetben, A középtermetű, asz hajú, 61 éves Pali bácsit munkahelyén, a kisbágyoni tehenész- telepen kerestük fel. Itt van a palotási Május 1. Tsz 3. számú üzemegysége és a 2-es tehenésztelepe. A községben Kiss Pált mindenki nagyon jól ismeri, hisz’ élete nagy részét itt töltötte eL Életéről ezt mondja: — A felszabadulás előtt gazdasági cseléd voltam és azóta is egész életemben a mezőgazdasággal foglalkoztam. Szeretem ezt a munkát. A háború után a községben apaállat-gondozó lettem. 1949- ben pedig, amikor megszervezték a termelőszövetkezetet Kisbágyomban, elsők között beléptem én is. Ügy gondoltuk, közösen jobb lesz. A tsz egyesülése után pedig az állattenyésztő brigád vezetője lettem és ma is ezt a munkakört látom el. Azt már a vezetőség közöl- 1». hogy nagyon jó eredménynyel. 1971-ben bevezették a gépi fejést, így a héhalmi tehenészteleppel páros versenyben állnak. Az egy tehénre jutó átlagtejtermelés 2943 liter volt az elmúlt évben, míg a héhalmiaknál 2400 liter. Eredményes, jó munkájáért 1968-ban kormánykitüntetést kapott. Két alkalommal elnyerte a Tsz Kiváló Dolgozója címet. Pali bácsi azt vallja, _ ha fnég egyszer fiatal lenne, újra e mezőgazdaságot választaná munkahelyéül, R, L Kihasználni a rak lei ü elet A korábbi évekhez képest előrelépés történt a kocsik rakterűidének kihasználásá-; ban is. A nagy raksúlyai kocsikban összevonták a vegyesárukat, így az egy kocsira eső terhelés az 1970. évi 19,76 tonnáról 20,09 tonnára emelkedett. Mindezt a rakodási szabályok betartásával oldották meg. A rakodó dolgozókkal megismertették az előírásokat. Ennek következtében javult a mérlegelés, a darabszámlálás pontossága. A helyesen alkalmazott rakodási munka következtébe^, az 1970. évi egymillió 250 ezer forint reklamációs költséggel szemben 1971-ben mindössze 106 ezer forint értékű reklamáció fordult elő. A jó tapasztalatokat a gyár közlekedési és szállítási dolgozói az ez évi megnövekedett feladatoknál jól hasznosítják majd. Orosz Béla Vegbfihafanlia« benne? Nincs kétféle statisztika Interjú Rács Albertiéi, a KSH főosztályvezetőjével Hogyan fogadjuk a statisztikai jelentések számadatait és tényeit? Azt hiszem, nem tűiről már most tizenkilenc féle metszetet készítünk. A jövőben még ennél is többet. zás azt állítani, hogy egy ki- Arról azonban soha sem sza csit kételkedve. Rácz Albert, tál? Milyen kiadványai van- 'nak? — Tavaly száznegyvenöt kiadványt jelentettünk meg. a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetője mondott erre egy nagyon jellemző történetet. A népgazdaság fejlődéséről, a foglalkoztatottság, az életszínvonal alakulásábad elfeledkezni, hogy akár- Ezek. általában a könyvkeres* hány vizsgálódást és elemzést kedelmi forgalomban megvá- végezzünk, a statisztika min- sárolhatók. A? a tapasztaladig csak az átlagot fogja mu- tunk, hogy nem' mindig juttatni. Annyi bizonyos igazat mond. s nincs kétféle statiszról szóló statisztikai jelentés ti ka. Egy hivatalos használatközzététele után néhány hét- ra a nagyközönségnek, egy tel telefonon keresték az in- másik, a „bennfenteseknek”. tézményt: „Jó. jó. ez1 eddig rendben van — mondta a telefonáló —, de most már árulják el az igazi fogyasztói árakat!...” Ellenérzés néha még egyes gazdasági vezetőknél is ta—■ Milyen létszámmal és módszerekkel rolgozik a Központi Statisztikai Hivatal? — Szérte az országban mintegy ötezer ember dolgozik a felügyeletünk alatt. Itt, Buda* pasztalható. Mások nyilván Pestsn hatszáz dolgozót^ fog- munkásháztartások 82 száza- még inkább hajlanak arra. nak el azokhoz, akiknek szántuk. A sajtó időről időre foglalkozik jelentéseinkkel, de még nem elég sokoldalúan és rendszeresen. Sokan talán azért nem hiszik az átlagot, mert viszonylag keveset beszélünk arról, hogy ez miből tevődik -össze? Mert igaz az 5—7 százalékos jövedelemnövekedés. de a statisztikákban az is benne van hogy 1966—■ 69 között az alkalmazotti és hogy a számok és tények helyett személyes benyomásaik- e\ pp-Sy hétszázhetven infor lalkoztatunk. A munkánk ér- lékánál növekedett kisebb-na- zékeltetésére hadd mondjam gyobb mértékben a jövedelem. nak és érzéseiknek higgyenek. Vajon indokolt-e ez a magatartás? Igazat mond-e a statisztika? — Abból indulnék ki. hogy másként ítéli meg a statisztikai adatokat a szakember, másként a közvélemény — válaszolt Rácz Albert. — A mációs csatornán mintegy kétHogyan kívánják még tartalmasabbá tenni a munkászázhúszmillió adat érkezik jukat? Milyen új' elkéozelése- évente hozzánk, amit értéke* jfe és terveik vannak? lünk és* feldolgozunk. Módsze— Szerelnénk, ha minél reánk rendkívül változatosak több emberhez eljutnának kies tudományosam megalapo- adványaink — mondta a fő- zottak. A gazdasági jelenségek osztályvezető. — Az idei ter- átfogó megfigyelésén kívül vünk százkilencven kötet. még egyet említenék ez a Ilyenek, mint az ország nem- Vp- Zeti vagyona amiről évtizedek u'á‘ óta először készült felmérés, a K$H vagy az építőinar helyzete és szakember a statisztikai jelen- reprezentatív módszer tésben az összefüggéseket, az Syük a zöldségárak alakulaáltelánőst látja és keresi. Az sát Természetesen a K^H ^ ________„___ _ á llampolgár általában egy-egy nem lehet ott minden adás- a gyermekgondozási segély há- konkrét esetre vár igazolást vételi ügyletnél A háztartás- rom éve témakör Még több és magyarázatot. Érthető az statisztikában ^ például négy- rétegvizsgálatot és metszetet igény, hogy sokan szeretnének ezer család életkörülményei- kívánunk készíteni egyre inkább az átlag „mögé” nek vizsgálata szolgál mintánézni. Többet szeretnének ül* Épben a társadalom min- tudni nefhesak az országról az élet egy-egy területéről. Nagyobb gondot szándékozunk fordítahanem saját magukról és kör- felelő mértékben képviselteti nyezetükről is. Különböző ol- magát. dalakról megközelítve, a min- — Hogyan tájékoztatja a la- dennapi élet egy-egy területé- kosságot a Statisztikai Hívaden^rét^a^valóságnak meg- ni — a lakosság bevonásával i.i ií_í. — a társadalmi jelenségek vizsgálatára és a megyei sajátosságok feltárására Kiss Sándor Modell zóink Kecskéden Versenyévadot kezdenek az IHSZ Nógrád megyei model- ízőí rnárc. 19-én Kecskéden. :t kerül megrendezésre a Ta- .nácsköztársaság-emlékverseny. -mely egyben az országos bajnokság első fordulója is. A Nógrád megye színeit kéo- viselő modellezők 6-fős csapata Havran Sándor megyei modellezési főelőadó vezetésével utazik el a verseny színhelyére. Az A/2-es kategóriában Nagy Gábor. Suránvi Gyula és Surányi Gábor, a gumimotoros modellek kategóriájában Demus László Ludányi István és Oláh Tibor ndulnak. Modellezőink nem töltötték tétlenül a telet, készültek a versenyekre. Váriuk a kecskédi jó bemutatkozást. Egyházasdengelegen. a közös gazdaság málnaföld.jein is nagy a mozgolódás. A tavaly szépen megerősödött és kifejlődött málnaindákat ügyes asszony kezek most a kifeszített huzalokhoz erősítik, majd metszenek.^ Érdemes munkálkodni az ültetvényen, mert jó jüveueimet biztosíthatnak maguknak a tsz-tagok MAI KOMMENTÁRUNK ráció A szántóföldek javítását, a vízlevezetéseket, patakok szabályozását, a gyeptelenítést, a víz mosta gödrök betömését, a szél okozta kopárságok felszámolását, a fásítást és ki tudná felsorolni mindazt a hasznos tevékenységet, amit meliorációnak nevezünk. Nem is az az érdekes, hogy a tudomány a széles körű természetátalakító tevékenység kifejezésére milyen gyűjtőszót alkotott. A lényeg, hogy a leg jelentéktelenebbnek látszó meliorációs munka is azt a célt szolgálja, hogy az ember javára megváltoztassuk a mostoha természeti körülményeket, hogy nagyobb termést adjon a föld, urai legyünk a természetnek. Ebből már kiderül, hogy a meliorációnak a mi igen mostoha körülményeink között, Nógrádban nagy jelentősége van. Nem múlik el mezőgazdák tanácskozása anélkül, hogy szó ne esne róla. Jogos a földek művelőinek panasza. Földjeink termőképessége alacsony, szabdaltak, széltől mardosottak. Rétjeink mocsarasak, patakjaink feltöltöttek, jóllehet az utóbbi években éppen a meliorációval hihetetlenül nagy változásokat értek el a mostoha körülmények megszüntetésében. A meliorációs tevékenység nem máról holnapra megvalósítható program. Rendkívül hosszú folyamat. Az erdősítésnél — példának okáért — két emberöltő is kell, amíg a befektetett összeg és fáradság megtérül. Az is valóság, hogy sohasem befejezhető munka, mert a patakok vize nem áll meg, fáradhatatlanul hordja a hordalékot. A szél is új területeket keres. A természet fölött az embernek mindig őrködni kell. Nekünk, akik különösen részesei vagyunk a természet szeszélyeinek, erre kell berendezkednünk. A közelmúltban hozzáértő emberek okos gyülekezete napokon keresztül tárgyalt: mit tegyünk a természet vad erőinek megfékezésére? Felsorolhatatlan amit tenni kellene. Éppen nemrég panaszolta egyik tsz agronómusa, hogy az évekkel ezelőtt ki toka rí tolt Lókos- medre újból megtelik hordalékkal. Ez a kisebb gond, mert akik hivatottak erre, tisztességgel elvégzik a kötelességüket és kitakarítják a medret. Az a nehezebb, amit most kell megkezdeni, mert ehhez sok munkáskéz kell, és sok pénz. A legutóbbi kétnapos tanácskozáson arról határoztak az illetékes emberek, hogy az államtól kapott 25 millió forintot, valamint az érintett mezőgazdasági üzemek által befizetett több millió forintot hogyan hasznosítsák a legész- szerűbben. Bölcsen határoztak, amikor kimondták, hogy nem aprózzák el a tennivalókat, hanem koncentrálják. Ez any- nyit jelent, hogy például, ha Mátramindszent körzetében megkezdenek egy meliorációs munkát, azt részletekig végrehajtják, aminek következményeként megváltozik a környezet. Üj termőtáblákat alakítanak, az ahhoz vezető utak ^is új nyomon mennek. A vadvizeket levezetik, a patakokat megszelídítik. Csak egy kis képzeleterő szükséges hozzá, milyen lenyűgözően szép, gazdaságilag milyen hasznos következményekkel jár majd ez. Követelmény: az érintett gazdaságok egyesítsék anyagi erejüket, társuljanak, hogy minél eredményesebben valósíthassák meg a célkitűzést. Egyenes követelménye, hogy a természetátalakító munkát a gyep- és erdő- telepítéssel fejezzék be. Aztán ezeket kövesse a szünet nélküli fenntartási munka, hogy az alkotásban ne okozzon kárt a vad természeti erő. Így, elmondva, mindez nagyon egyszerűnek tűnik. Valójában azonban sok-sok fáradsággal, tudományosan megalapozott tevékenységgel, szívósan kitartó munkával járó tennivaló van. A földművelő emberek nagy reményeket táplálnak e tevékenység iránt. Nem fognak csalatkozni. Most, hogy megenyhült az idő, nagy erővel megkezdődik a meliorációs munka is. Indul a küzdelem a természet szilaj erőivel szemben, hogy az ember megfékezze, a maga javára fordítsa. •• _ B — N ÓGRÁD — 1972, március 16., csütörtök 3
