Nógrád. 1972. március (28. évfolyam. 51-77. szám)

1972-03-16 / 64. szám

1 Mítosz és valóság Az amerikai Fonda család népszerűsége szinte elérte te­tőfokát. Henry Fonda, az apa alapozta meg a családnév te­kintélyét, akit Magyarorszá­gon utoljára a Bostoni fojto­gató című, 1968-ban készült filmjében láttunk, de akit szá­mos nagy szerep tett mér ko­rábban is ismertté. Így bizo­nyára még sokan emlékeznek a Háború és békében, vagy a Tizenkét dühös emberben (enrtek egyébként producere is volt) nyújtott alakításaira. Gyermekei, Jane és Peter to- vúbb erősítették ezt a művé­szi hírnevet. A Films and Fil­ming Londonban megjelenő folyóirat idei. januári száma értékeli a múlt év filmgyár­tásának eredményeit, s a kö­zölt rangsor szerint a legjobb női alakítást 1971-ben Jane Fonda nyújtotta a Klule cimü amerikai filmben, míg az év legjobb filmje címet Peter Fonda: A napszámos című produkciójának ítéli a folyó-, irat, amelyben Peter Fonda az egyik főszerepet is alakít­ja' Jane Fonda a film főszerepében Az utqbbi időben bátor po­litikai megnyilatkozásaival és „kiállásával" Jane Fonda gyakran a közvélemény kö-, képpontjába kerül,-s ettől az i é kielégítésére. sem rettenti el, hogy az ame­rikai baloldali mozgalmakban való részvétele miatt a ható­ságok már több alloalommal letartóztatták. Bátran kiáll a négerek szabadságjogai mel­lett, tevékeny részese az An- kai, az irót, rendezőt és szín­művészi fokon és a legnagy­szerűbb technikával viszi vég­be. Tömegigényt elégít ki, bar nem törekszik az olcsó törtieg­A film, bátorsága vetekszik a Zabriskie Point és az Eper vendégeket. Több hetes hajsza után Is újabbnál újabö meg­próbáltatásokba 1 erőszakolja őket, a liberalizmusra, a bá­torságra, a gyöznlaJtarásra, a regenerálódó képességre, a vakmerő, vállalkozó szellemre való állandó hivatkozással. A es Vér celtüdatossagóvaL Bat- kiszolgáltatott, szerencsétlen ran szakit a filmmonopoliu- táncosok azonban végül már mok alkotta hangyomanyok- képtelenek hősöknek érezni gela Davis kiszabadítására művészt nem az öncélú izga- folyó mozgalmaknak és egyik lomkeltés, még kevésbé a legnagyobb ellenzője az ame- könnyű kalandok ég a boldog rikai hadsereg vietnami ag- vég, a mindenáron való happy ressziójának. Legutóbb nagy end keresése jellemzi. Pedig port vert föl az a kezdetné- ez a szorosan vett üzleti nyezése, hogy műsort állított szempontok alapján szinte él­essze a Távol-Keleten állomá­sozó amerikai katonák feivilá­magukat. A valóság arca más. Újabbnál újabb párok hull­nak ki a sorból, ,s veszítik el nemcsak a főnyeremény re­ményét, hanem az ingyen ét­kezést és ágyat is. Glória (Jane Fonda) látszik az egyet­len lázadónak, bár úgy tű­gosítására, s ezt a felvilágosí­tó, 1 el ki is m ere t*éb resztő mű­sort több haditámaszponton be is mutatta mflvésztársai- nak. Jelenleg Párizsban for­gat, ahol Yves Montand-al együtt Godard „Tout va Bien” című filmjében játszik, ugyan­akkor megkezdte egy harcos feminista film rendezésének előmunkálatait, amelyben Jci- zarólag nők szerepelnek. Nem véletlen tehát, hogy nagy érdeklődéssel vártuk A lovakat lelövik, ugye? című színes, cinemascope, amerikai filmet, amelyben a főszerepet Jane Fonda alakította, A sal­gótarjáni November 7, Film­színház három napon át ját­szotta a filmet, amely Horace McCoy regénye alapján ké­szült és amelyet Sydney Pol­lack rendezett. A filmdráma méltó a figyelemre, és mél­tó Jane Fonda megérdemelt karrierjéhez. Hátborzongató módon mutat rá egy idejét­múlt társadalom erkölcsi zül- lötJhségére. Mindezt magas landó gyakorlattá vált, emlé* hogy amint azt a L’íiuma közzüttk csalt a nemrégiben kritikusa is megúllapltof­bemutatott, Hamingway: A Kilimandzsáró hava című filmjére, amelyben,a kellemes befejezés érdekében még az eredeti novellát is meghamisí­tották. A film cselekménye igazán dióhéjba való. Lényegében egy marathoni táncversenyt mutat be a gazdasági világválság legsúlyosabb évében. Aki utoljám marad talpon, az a pár ezerötszáz dollár" jutalmat kap. Ez a történet magva, s lényegében az események sú­lya egy tánccsamokban, a parkettre nehezedik. Megha- sonlott, kétségbeesett, tönkre­ment és reménytelen embe­rek, nők és férfiak, szándéko­san és véletlenül összekerült párok bontják ki jellemüket és egyéni tragédiájukat mind a csarnok nézőközönsége, mind a filmnézők előtt. Mí­tosz és valóság csap össze a nyílt színen. A mítosz karmes­tere Gig Young, a szpíker, aki lázban tartja mind a tánco­sokat, mind a belépődíjas ta. az S „kezdeti agresszivitá­sa Végtelen magányosságot takar, végül a legteljesebb el- hagyatottságba süllyed, eljut az élet visszautasításáig". S ez a dráma, illetve tragédia tetőpontja: táncpartnere ugyanis segít megszabadítani őt az élet keserű terheitől, úgy lövi te, kegyelemből a kétségbeesetten vergődő le­ányt, mint a film elején lövik le a végét járó lovat. S a vérlázító táncverseny a parketten tovább folyik. Lakos György Küldőtíaek vülnsytot'n!* A főorvosasszony mikroszkóppal Vezetőségválasztásra készülnek Jelentős esemény lebonyo­lítására kerül sor pénteken, délután a Kohász Művelődési Központban: az intézmény ■társadalmi vezetőségének úi- iáválasztására. Erre a négy­évienként ismétlődő válasz­tásra már hónapokkal ezelőtt megkezdődtek az előkészüle­tek. A művelődési központ, mint a kohászati üzemek­hez tartozó kulturális intéz­mény. 25 tagú társadalmi ve­zetőségét a gyár. valamint a lakótelep intézményeinek dol­gozói köréből választják. A március 17-d választást megelőzően már lebonyolód­tak az intézmény kisebb mű­velődési közösségeinek, a klu­boknak, szakköröknek és mű­vészeti csoportoknak a veze­tődé gválasztó ülések A gyár 19 üzemének műhelybjzottsá­gii ülésein még a múlt év végén megválasztották a 134 fős küldöttséget, amely az üzem képviseletében vesz részt a pénteki választáso­kon, Az intézmény legfőbb tanácsadó testületé, n . társá- dalmi vezetőség megválasztá­sával egyidejűleg sor kerül a háromtagú számvizsgáló bi­zottság megválasztásira is. Ennek hatáskörébe tartozik a költségvetés ellenőrzése és a művelődési központ gazdál­kodásának rendszeres vizsgá­lata. A megválasztásra kerülő vezetőség és számvizsgáló bizottság még pénteken este megtartja első. alakulóülé­sét. hogy Irányt szabjon az elkövetkezendő négy év sok­rétű. felelősségteljes kulturá­lis feladatainak. Amikor dr. László Mária huturozoUan kijelentette, hugy vldci.en kíván dolgozni, áltu- látíos UKidálkozuS vette körül. Mar u.ikor az volt a divat, hogy a frisseit végzett orvosok közül sokan á fővárosban akartak maradni, László Má­ria orvosi diplomáján pedig éppen, hogy csak megszáradt a tinta. A fiatal doktornő ragaszko­dott eredeti elhatározásához. Vidékre, mégpedig Nógréd megyebe megy. A t'öorvteiusözony mosolyog: — Regi történet, ha jól utá­naszámolok huszonegy esz­tendeje a' nevezetes beszélge­tésnek. Nógrádi vagyok, Lu- dány halászi ban születtem, Ba­lassagyarmaton érettségiztem. Persze, hogy visszajöttem. • Dr. László Máriát férjével együtt a balassagyarmati kór­házba helyezték'. Ma a kór­házban az egyetlen főorvos- nő, a kórbonctani és kórszö­vettani osztály vezetője. Ez volt a második fontos meghatározója munkájának, Amikor Balassagyarmatra ke­rült, csak ezen az osztályon volt* hely. Pedig 0 gyógyítani akart, minél több emberen se­gíteni. — Ma már nem hagynám itt, amit csinálok. Csodálatos és roppant érdekes. Tulaj­donképpen a betegekkel sze­mély szerint soha nem talál­kozom. De a mikroszkóp alatt látom, hogy milyen bajuk van, a, szövettani metszetek sok mindent elárulnak. Ezek a döntések nem egy­szer életbevágónk. Van úgy, hogy percek alatt kell meg­vizsgálni a sebész által a szö­vettanira küldött metszetet. És meghatározni, hogyan gyó­gyítsák tovább. Ez pedig rop­pant fontos és felelősségteljes dolog. Nagyon színesen, érdekesen beszél a munkájáról — álla­pítjuk meg a beszélgetés köz­ben. —- Pedig igazán nem va­gyok jó előadó. De ha erről esik szó, mindjárt megtálto­sodom — neveti el magát. — Érthető, hisz’ számomra talán ez a legfontosabb. A főorvosasezóny azt is el­árulja, hogy nagy lokálpatrió­ta. Nagyon szereti Balassa­gyarmatot. — Minék tagadnám? A szí­vemhez nőtt. Jóformán min­den utcáját, házát ismerem. Ami tőlem telik, mindent meg is teszek a városért. Bizonyéra ezért olyan lel­kes népfrontaktlvlsta. Hosszú évek óta tagja a városi nép­frontbizottságnak. Emellett édesanya és feleség. — Ebből a szempontból na­gyon szerencsés Vagyok, mert édesanyám vezeti a háztar­tást, A fiam pedig már ugyancsak kinőtt a kezem alól. Harmadéves orvostan­hallgató Budapesten. Az időt természetesen így is be kell osztania. — A mi szakmánkban, amikor a tudomány annyit változik, új és új felfedezések születnek, nem lehet ‘ éitiiu- ruélni. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a szakíró- dalom, a tudományos felfede­zések figyelemmel kísérő-e napi olvasnivaló. Időnként meghívnak igazságügyi orvo.- szak értőnek. Ez egy külön „fejezet” Bár kevés jdöm vn i rá, mégis nagyon szeretem csinálni, mert némelyik fölér egy valóságos krimivel. A föorvcnueiszony eme’le't tagja az < Országos Békéin* rtácmak. *öb<zejövetelre, érte­kezletekre, ülésekre mindig el­megy. de itthon . sem riad vissza a feladatoktól. A választásoknál pé’dáol nem. egyszer ült kocsiba, avagy gyalogosan (ária Végig a számára ' kijelölt körzete- , két, Előadásokat tart, szervez, mozgósít, Mikor, mi az aktuá­lis feladat — A háború, a vérontás. a szenvedés ellen -a béke érde­kében be zálrii. felszólalni, vagy előadást tartani minden becsületes ember kötelessége. Így' tartom. Nekem, mint or­vosnak pedig kétszeresen is a hivatásomhoz tartozik. A balassagyarmati, főorvos- nőt a választási népfrontayű- lésen egyhangúlag javasolták megvei küldöttnek. Ez 0 bizalom és megtisztel­tetés eevenlő az iránta érzett megbecsüléssel. Cs. E. Salgótarján 50 éves Irodalmi pályázat Salgótarján munkásmozgal­mi múltja, fél évszázados várostörténete, felszabadulás utáni nagyvonalú fejlődése, az emberi sorsok alakulása számos témát kínál az Iroda­lom, a szociográfia eszközei­vel való megfogalmazásra. júsági korosztály számára (e kategóriába azok a pá­lyázók tartoznak akik. 1972- ben töltik be 18. életévüket) különdíjakat osztanak ki. A pályaműveket — jeligével el­látva — április 30-ig lehet beküldeni a városi tanács művelődésügyi osztályára. A A jubileum tiszteletére Sál- pályázat eredményhirdetésére gótarján városi Tanácsa író- és a díjak kiosztására au- dalíni pályázatot hirdetett, gusztus 20-án kerüL sor, Pályázni lehet bármilyen mű- A jubileumi alkalmon túli fajú szépirodalmi alkotással, várható, hogy a pályázat szociográfiai művel, szocíoló- Nógrad megye irodalmi életé- giai, helytörténeti tanulmány- ben is pezsgést, változást hoz, nyaL amely témájában Sál- élénkítőleg hat az alkotókra, gótarjánhoz kapcsolódik és az alkotótevékenységre. A nem jelent meg. nyomtatás- színvonalas alkotásokat a vá- ban. A pályázaton! amely rosi tanács a Palócföld című iránt máris igen nagy érdek- Nógrád megyei folyóiratban lődés nyilvánul meg. bárki is közreadja. Tervezik, hogy részt vehet. A pályaművek az anyagi lehetőségektől füg- színvonalától függően egv 4000 gően, s a pályaművek színvo- forintos első, 2500 forintos nalának figyelembevételével második és 1500 forintos har- önálló kiadványban is meg­madik díjat adnak ki. X>>bX'X'N>XSS>X Az if- jelentetik e munkákat. KÜRTI ANDRÁS KISREGÉNYE Látogató a Kopasz-hegyen 27, A hűtőpult mellett a filig­ran táncdalénekesnő két kéz­zel cibálta annak a pályatárs- — Jó — bólintott kegyesen nőjének haját, akivel heten- Kisóci —, üdvözöld, aztán ként felváltva nyilatkozik a hagyj bennünket szépen ma- képeslapokban, hogy mennyi- gunkra, dolgozni szeretnénk, re szeretik, tisztelik, nagyra — Te kopj le, ide most szín­vonal kelll Szó szót követett, felforrt körülöttünk a levegő, mások is bekapcsolódtak a veszekedés* be, robbantak az indulatok. A helybeli vevők, az elárusító­lányok, boldog ámulattal fi* tartják egymást. A kitűnő rádiós kommentá­tor, Salvus-vizes palackot pillanatokon belül bekövetke­zik a katasztrófa. Ekkor a kétségbeesett Kop­rának megakadt a tekintete egy gyermektrombitán, a já­tékosztály polcán. Odarohant, felkapta, min­helyén — kiáltotta —, min­denkihez odamegyek. Aki elmozdul, automatikusan ki­zárta magát az adásbóL Pisszenés nélkül fogadtak szót, még a pultok mögött az„ eladók, a csata elől a falt hoz lapuló helybéli asszonyok is megmerevedtek. Kopra odalépett a hozzá leg­közelebb állóhoz. Története­sen ez az idősebb férfi volt talán az egyetlen, aki nem vett részt az össznépi dulako­dásban. A pénztárfülke fe­den maradék szófiájával bele- dezéke megértő-günyo­den maradék szutiajaval Dele* mosoilyal figyelte az eseményeket. fújt. Maga sem tudta miért, a lengetve, korát meghazudtoló tévéreklám szignálja szállt ki lendülettel üldözte tévés kollé' gáját a gyümölcsrészleg lá­dái köpött, két bemondó sza­bályos ökölharcot vívott a vihart. Az JS'JKE dobhártyaszakító hangerővel a pléh zeneszerszám tölcséréből. Meglepő hatással. Egyszerre csend támadt, le­üzletvezető még a raktárost is hamar előhívta a hátsó trak­tusból, jusson neki is az élve­zetből, ilyet se láthat min­dennap, mindjárt összevere­kednek ezek a pesti sztárok. össze is verekedtek. Sikoly, ordítás, repülő ká­véscsészék, poharak, hamutar­tók. morista gyomrozott egy eszté­tát... És« Kopra? Ide-oda szaladgált izgatot­tan, próbálta csititani, szét­választani'a verekedőket, ma­gyarázott, érvelt, rimánkodott, hasztalan. A csillapító szavak elvesztek az éktelen ricsajban, a szétválasztott civakodók újult erővel ugrottak egymás­— A professzor úrnak ml a terve? — érdeklődött Kop­ra. — Tudja, fiatal barátom — felelte a kérdezett —, én már jó ideje készülök egy előadás­hanyatlottak a hajításra emelt sorozatra, a kozmikus gon-, karok, félúton megálltak az dolkc>dás történetéből. En­nek, hogy úgymondjam, a szurrogátumát talán ismertet­hetném egy-két perc alatt. — Igen — bólintott a műsor szervezője, firkantott valamit ütésre lendülő öklök, leváltak a torkokról a markolászó uj­jak. Arra a kockás ing^s, farmer- nadrágos fiatalemberre Irá­nyult minden tekintet, aki az a noteszébe, kitépte a lapot erőfeszítéstől kimeredt szem­mel trombitált. Hirtelen valamennyien fel­És mintha valami titkos ri* nak, gyorsított járatban ci- isméitek, hogy hiszen ez az a NOGRAD — 1972. március 16., csütörtök adó szólította volna a hely­színre őket, újabb és újabb harcosok érkeztek, s bár fo­galmuk sem volt az előzmé­nyekből, teljes lendülettel be­levetették magukat a küzde­lembe. Mindenki harca volt ez — mindenki ellen. Régi, leplezett gyűlölködé­sek lobbantak lángra. káztak a légtéren át a leg- kopasz-hegyi újságíró. aki különfélébb élelmiszerek, ital- miatt leruccantak id,e, akivel áruk, használati és luxuscik- tárgyalni akarnak, akitől függ, kék, ékes bizonyítékául an- hogy ilyen, vagy olyan fór­nak, hogy mostanában a vidé- mában részt vehetnek-e a há- kí kereskedelmi egységek ts romperces kozmikus műsor­bőséges választékkal rendel- ban. keznek. Égi csoda, hogy ko- Kopra pedjg eldobta a trom- molyubb sérülés még nem bitát, előhúzta a jegyzetfüze- esett az. iszonyatos perpatvar tét, golyóstollát, során. De vácbaie wií. teng? — maradjon a odaadta a professzornak. — Szíveskedjék ezzel jelentkez-i ni tizenegy órakor a telkemen. A következőhöz fordult. — Az ön kívánsága? A gördülékeny stílusáról is­mert színpadi szerző, aki da­rabjaiban évről évre sikeresen ülteti át a századforduló fran­ciás szalontémáit szocialista környezetbe, a földön ült és egy puklit tapogatott a pofa­csontja alatt. íFolytatjuk) /

Next

/
Thumbnails
Contents