Nógrád. 1972. február (28. évfolyam. 26-50. szám)

1972-02-12 / 36. szám

FOGJUNK ÖSSZE A TÁBORÉRT! Példaadó felajánlások Ottörő-váltótábort Salgótarjánnak! — volt a mottója o KISZ salgótarjáni városi küldöttérte­kezletén elhangzott egyik hozzászólásnak. S még azon melegében megszületett a vállal­kozáshoz az első két felajánlás. Az öblösüveggyári fiatalok 3000 társadalmi munkaórát kínáltak fel a tábor javára, a vá­ros úttörői pedig hulladékgyűjtésből 40 ezer forintot ígértek meg a táborépítésre. A küldöttértekezlet ó\p sok minden tör­tént. Szinte az egész város megmozdult, hogy mielőbb elkészülhessen a gyerekek váltótábera. A síküveggyár egy faházzal járul hozzá. Mo- zimalis segítséget ígért a Volán 2. számú Vállalata. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek fiatal és idősebb dolgozói kommunista műszakot tar­tottak. Kétezer ember dolgozott, s az ered­mény: százezer forint a táborszámlára. Nem késlekedtek a Nográd megyei Terve­ző Iroda fiataljai sem. Az alapszervezeti tag­gyűlésen védnökséget vállaltak a váltótábor tervezése felett. — Megtervezzük az eqész tábort, úgy, mint­ha rendelést kaptunk volna rá. Díjazást termé­szetesen nem várunk a munkáért — szólt a fiatal tervezők határozata. Azóta már készülnek is a rajzok. Örömmel csinálják a tervezők, hiszen izgalmas szak­mai feladat ez, ilyen tervevést eddig még nem csináltak. A Viz- és Csatornamű Vállalat KISZ-esei a tábor közművesítését, csatornázását tervezik. A Magyar Nemzeti Bank dolgozói anyagilag járulnak hozzá az építési költségekhez. Az UVATERV felmérést készít Salgótarján tö­megközlekedésének átalakításához. A felmérő lapok kitöltésében a város KISZ-alapszerveze- tei társadalmi munkában segédkeznek, Ezért a munkáért az UVATERV 13 ezer forintot fizet. Az összeg szintén a táborszámlát gyarapítja. A város legtöbb alapszervezete ezenkívül is társadalmi munkát ajánlott fel a tábor építésére. Sokszor elmondtuk már, hogy Salgótarján az ifjúság városa. Úgy teljes a megállapítás, ha ezt konkrét ifjúsági létesítmények is igazolják. A város fiatalsága a táborakcióval szép bizo­nyítékát nyújtja annak, hogy nemcsak a város van öértük, hanem ők sem vonakodnak dol­gozni, fáradozni a városért. Az erősödő társadalmi összefogásnak szép példájáról szólhattunk már eddig is. Bizonyo­sak vagyunk abban, hogy a sornak nincs vé­ge, jó néhány újabb felajánlásról adhatunk még számot addig, mig „slussz" jel kerülhet a lista végére. Várjuk tehát a salgótarjáni üzemek további jelentkezését. - szendi ­S»eiiyc*rci — feEscsfasKcort Mérlegen a levelek Nyerges János, a megyei ta- hogy segítsenek nekem a pá- nács munkaügyi osztályának leválasztásban. Fodrásznak, vezetője mondta^egy évvel ez- előtt: — A szülők és a gyer­mekek elsősorban az egyén érdekét, érvényesülési lehető­ségeit nézik. Nekünk azon­ban másra is kell figyelni. A társadalom meghatározott szá­mú szakembert igényel min­den évben. A lehetőségeket tehát össze kell hangolni a pályaválasztás előtt álló fia­vagy gyümölcstermesztőnek szeretnék menni, de nem tu­dom, hogy képes vagyok-e erre?” Ilyen és ehhez hason­ló sorokat továbbított a pos­tás. Ment mindenkinek a vá­lasz, mikor jöjjenek. Szemé­lyesen is érdeklődtek. Mátra- novákról, Nemtiből, Jobbá­tolok egyéni vágyaival, pálya- gy^j Kisterenyéröl órkez- elkepzeleseivel, anélkül, hogy a fiatalok, valamint a társa­dalom igénye között szakadék jönne létre. Kétség, érdeklődé?, elvára? A fenti szavak a Nógrád megyei Pályaválasztási Ta­nácsadó épületének átadása­kor hangzottak el. Az azóta eltelt egy év alatt több mint három és fél száz egyéni vizs­gálatot folytattok a tanács­adó munkatársai. Egy-egy tek a szülők. Néha főhadiszál­lásra hasonlított a Munkás utcai épület, annyian kértek egyszerre segítséget. S hogy a kutatók munkája mennyire nem volt hiábavaló, azt sum­mázzák az újabb levelek. „Számításomat megialaitam Mikssáth-emléhnapok Nog vádban A TIT Irodalmi és Nyelvi Választmánya, a Magyar Iro­dalomtörténeti Társaság, a TIT Nógrád megyei szervezete díjas akadémikus egyetemi zeum főmunkatársa, Mikszáth tanár. Ezt követően számos és Nógrád kapcsolatáról pedig előadás hangzik el. Rejtő István kandidátus, a Magyar és a Salgótarjáni városi Tanács Tudományos Akadémia Mikszáth Kálmán születésé- Könyvtárának megbízott igaz- nek 125. évfordulója jegyében gatója Mikszáth és a Tisztelt emléknapokat rendez Salgó- Ház címmel, Benedek András, turjánban, illetve Nógrád a Nemzeti Színház födrama- megyében. Az ünnepségsorozat turgja Mikszáth a színpadon a TIT salgótarjáni, megyei címmel tart előadást. Mik- székházábam kezdődik. Feb- száth és a szomszéd népek ruár '17-én tudományos ta- irodalmáról Csongrády Béla Csukly László tanár tart elő­adást ezen a napon. Ugyan­csak ekkor ünnepi irodalmi estre is sor kerül a TIT me­gyei szókházának előadóter­mében. Bevezetőt mond Czine Mihály irodalomtörténész, kandidátus, egyetemi docens. A műsorban fellépnek Tolnay Klári Kossuth-díjas kiváló művész, Jancsó Adrienne Já- szai-díjas előadóművész, Létoy náeskozásra kerül sor. A ta- tanár, az író és Szeged kap nácskozás résztvevőit Csík Pái, csolatáról Nacsády József Klára, Bánffy György Jászai­a városi tanács elnökhelyette- egyetemi docens, Mikszáth díjas színművész és Egressy se üdvözli. Ünnepi megnyitót horpácsi fundusáról Miklós István előadóművész, mond Király István Kossuth- Róbert, a Petőfi Irodalmi Mű- Az emléknapok programja másnap, február 18-án foly­* tatódik. Az eseménysorozat résztvevői ekkor autóbusz­kiránduláson vesznek részt. Ellátogatnak a balassagyar­mati Palóc Múzeumba, ahol Miksztáh emlékszobáját tekin­tik meg, majd pedig acseszt- vei Madách-emlékmúzeumba mennek. Az „irodalmi kirán­dulás”, egyúttal az emlékna­pok programja e nap délután­ján ér véget. KÓDISHÁZ? Napközi otthonról általában esne, ha együtt ünnepelhet­harom-négyéves totyogó apró­ságok jutnak az eszünkbe. Van azonban másfajta nap­közi is. működik napközije Jól fűtött, szépen berende­nének meg egy-egy névna­pot, születésnapot. Nemrég történt, hogy egy temetésre Szeptember 15-től vonultak ki közösen, de ko- Pásztón az öregek szóróra már nem tellett. El­kelne néhány fekhely is, hogy a beteges, fáradékony napkö­zeit szobában 10—12 idősem- zisek le-lepihenhessenek. bér — mind túl az ötvenen, hatvanon — üldögél. — Mivel töltik a napjaikat — kérdezem. — Beszélgetünk, kártyá­Természetesen, nem arról van szó, hogy bármiben is felelősség terheli a pásztói tanácsot és üzemeket, hiszen csak jót lehet mondani arról zunk, nézzük a tévét — mond- az igen szép megmozdulás­ba egy bácsika. — Az otthon vezetője olvasásokat tart, horgolunk, kötünk — mondja egy néni­ké. A másik elsírja magát: — Senkinek sem kívánok öregségére ennél szebb és jobb helyet. ról, amellyel a létesítményt fel- létrehozták, de talán meg kel­ne kísérelni a rendszeres, és nemcsak kampányszerű tá­mogatás megszervezését. Hisz’ nem is olyan sok emberről — 15—20 főről van szó — akik mögött nehéz munkával eltöltött évek áll­Az öreg napközisek jól ér- nak, és akik megérdemlik, hogy életük hátralevő részét ideális körülmények között töltsék. Szakszervezeti úton talán még azt is meg lehetne oLdani, hogy elő- vagy utó­idényben egy hétre üdülni zik magukat. Az otthon veze­tője, Fekete Lászlóné elmond­ja, hogy 15—20 öreg jár rend­szeresen hozzájuk. Sajnos, Pásztón nem mindenki tud­ja, hogy mit rejt a kis ház. Sokan csúfolják kódisháznak, mehessenek, vagy szervezhet- szegényháznak. Am, azok, nének számukra autóbusz­akik rendszeresen tartózkod­nak ott, egész másról beszél­nek. A napközi otthont a köz­ségi tanács tartja fenn, in­nen kapja a fűtés és a napi háromszori étkezés anyagi fedezetét. A berendezési tár­gyak társadalmi összefogás útján gyűltek össze, a helyi üzemek adománya a sok szép bútor, szőnyeg. Igen dicséretes dolog a tár­sadalmi összefogás, ám, ha megnézünk más, hasonló in­tézményeket, azt kell tapasz­talnunk, hogy a napközi ott­hon ellátása koránt sincs tel­jesen megoldva. Feketéné el­panaszolta, hogy nincs kerete rendezvények céljára. Pedig az öregeknek is nagyon jól kirándulást. A „lcódisház”, amivel a nap­közit csúfolják, sehogy sem illik rá a létesítményre. Ma­guk az öregek is tudják, hogy csak tájékozatlanság szülte a csúfnevet. S amikor megkér­deztem, mit szólnak hozzá, azt válaszolta özv. Hegyi Ist­vánná — az egyik törzsven­dég: — Aki nem tudja mi van itt, az jöjjön, győződjék meg saját szemével, hogy milyen jó. Az öregek nagyon elégedet­tek pillanatnyi helyzetükkel is, de remélem, pásztó la­kossága azon lesz, hogy még többet nyújthassanak nekik. — gáspár — 4 NÓGRÁD — 1972. február 12., szombat „Ügy érzem szüleimmel együtt, hogy szívük ügyének vették az életbe elinduláso­mat. Köszönöm, hogy velem fáradoztak és ígérem, hogy gyerekkel 10—20 órát foglal- egy év múlva Írásban, vagy. koztak, a problematikus6ágtól életben felkeresem magukat, függően. A meghonosított Salgótarjánban alkalmasság­hogy mit tudtam elérni azon az iskolán, amihez nekem iga­és értelmi képességvizsgálat zán nagy kedvem volt.’ Vagy: Számításomat megtaláltam. Az egri mezőgazdasági szak­járok, kertész szeretnék lenni. Érdekesnek tartom a szakmámat.” A tanácsadóban nemcsak véleményt mondanak, hanem a továbbiakban is figyelem­mel kísérik a gyerekek útját. Részlet egy szülő leveléből: „Igen meglepett bennünket a levél, az érdeklődés Laci iránt, hogy mennyire szeretnek tö­rődni a gyerekekkel, bevált-e a tanács, vagy sem. Ügy lát- felfedezték. szik, bevált a tanács, a fog­lalkozás, remélhetőleg meg­hozza gyümölcsét. Ha így folytatja, sikerül neki.” eredményeként mód nyílt ar ra, hogy a gyermekről kiala- , kított képet — tudományos középiskolába alapossággal — összevessék a a tanuló érdeklődési körével, az érintett személy és a szü­lök igényszintjével, elvárásá­val. A kutatók a készség, az érdeklődés és az elvárás hár­mas egységében kívántok se­gítséget nyújtani azoknak, akik tanácsot kértek gyer­mekük további életének ala­kulásához. A tanácsadót Már a megalakulást követően naponta érkeztek a levelek. „Arra szeretném kérni önöket, Múzeumi program A Központi Múzeumi Igaz- Nemzeti Galériában. Egyéb- gatóság megjelentette a buda- ként még egy érdekes hírről pesti múzeumok februári számol be a programfüzet: az programját. A kiadvány köz- ország múzeumai számára li a múzeumok állandó és idő- reprezentatív belépőieaveket szaki kiállításainak nyitvatar- készít a Központi Múzeumi tási rendjét, az előadások és Igazgatóság. Az új belépőkkel a tárlatvezetések időpontiát. a múzeumlátogatók az idei hírt ad az ú.i múzeumokkal múzeumi hónap során talál- kapcsolatos filmekről, egyéb kozhatnak maid — a tervek múzeumi eseményekről. A hó- szerint ekkor bocsátják ki a nap ú.i kiállítása az Indiai múzeumra, gyűjteményeire, a művészet címet viseli, febru- városra jellemző apró kártyá- ár 19-től lesz látható a Magyar kát. Egy év alatt közel 35.0 gyer­mekkel foglalkoztak. A me­gyében pályát választók 5—6 százalékával. Kevésnek tűnne a szám, ha tevékenységüket csak ez töltené ki. — Az egyéni vizsgálódások mellett osztályvizsgálatokat is tartunk — közli Fábri György- né, a tanácsadó vezetője. Ecsegen, Erdőtarcsán, vala­mint Salgótarján és Balassa­gyarmat két-két általános is­kolájában folytattunk tesztla­pos felméréseket. Munkánk ezekben az iskolákban csak az értelmi képességeik megfi­gyelésére korlátozódott, de így is nagv segítséget jelentett az osztályfőnököknek. Az ered­ményeket egybevetették a gyermekek tanulmányi mun­kájával, valamint személyes megfigyeléseikkel. Cereden, Ipolytarnócon, Mi- zseríán, Szécsényben, Etes- Amálián — sorolhatnánk a helységeket — szülői értekez­leteket tartottak a pályavá­lasztásról. Legújabb tevékeny­ségük egyedülálló az ország­ban : pályaválasztási módszer­tani leveleket küldenek a pe­dagógusoknak, ezen keresztül is gyakorlati segítséget nyúj­tanak. „Nincs olyan ember...,, Olvasom az 1972-es megyei pályaválasztási tájékoztatót: „A fiúk nagy részben autó­szerelőnek, a lányok fodrász- tanulónak akarnak menni. De sokan jelentkeznek kereskedő és vendéglátói pályákra is, s a középiskolák közül köz- gazdasági és egészségügyi szakközépiskolába... A divat a szakmákban is múlandó, nem csak a ruhahossaban! Egy életre szólóan, a pillanat­nyi divattól elvakulva nem lehet dönteni!” Ezért is jó, hogy van ta­nácsadónk. Hogy a készség, érdeklődés, elvárás már emli- tett egységében segítsen a fia­taloknak dönteni. — Olvassa tovább! — szól Fábriné. — „Nincs olyan ember, aki semmire sem alkalmas, vagy csak egyetlen egy pályára megfelelő!" Hát ez az. Ez a mondat summázza legjobban és leg­szebben a Nógrád megyei Pá­lyaválasztási Tanácsadó cél­jait. Mert csak ott tudnak pályaválasztást felsőfokon irá­nyítani, ahol a célt is ismerik. S ahol a tenniakarásban sincs hiány. <M) Ifiparlamentek Szécsényben kezdődött Szécsényben csütörtökön megkezdődött a járási-városi ifiúvezetői parlamentek ren­dezvénysorozata. A járási hi­vatal tanácstermében úttörők köszöntötték a tanácskozáson ifjúvezetőt, majd Nagy Sán- lók, hogy az ifik munkája dór. járási úttörőtitkár beve- nélkül nehezen képzelhető el zető előadása után megkezdő- az úttörőcsapatokban a való- dött a vita. A 18 hozzászóló ban vonzó, játékos, romanti- fiatal részletesen beszélt az kus úttörőélet, ifjúvezetők előtt álló felada- Felszólalt az első járási ifi résztvevő negyven KISZ-es tokról. Elemezték a felszóla- parlamenten Varga József, a KISZ járási bizottságának tit­kára is. Elismerte az ifiúveze- tők tevékenységét, s arra ösz­tönözte őket, hogy a még meglevő problémáikat bátran mondják el a KlSZ-alapszer- vezetekben. Hangsúlyozta, hogy egyenrangú KISZ-mun- kaként kell elismerni az ifiú- vezetők tevékenységét, mert nagyon sokat lesznek az úttö­rőkorosztály KISZ-taggá ne­veléséért. A járási hivatal nevében Antal József, a művelődésügyi osztály vezetője köszöntötte a fiatalok tanácskozását. Felhív­ta a figyelmet arra, hogy a pedagógusok elsősorban a se­gítőtársat. vezetőtársat, lássák az ifiúvezetőkben. Ne csak látszatmegbízatásokat adjanak nekik, hanem tényleges, önál­lóságot igénylő munkát is. A megyei úttörőelnökség ne­vében Molnár Zsolt megyei elnök üdvözölte a fiatalokat. Elemezte az ifimunka fő tevé­kenységi formáit, s arra ösz­tönözte a résztvevőket, hogv munkájuk egységesebbé tétele érdekében alapítsanak minél több ifiklubot. A járási ifjűvezetők parla­menten megválasztották a 11 tagú járási ifjúvezetői szakbi-s zottságot, az ifjúvezetők III. Nógrád megyei parlamentjén, valamint a II. országos par­lamenten résztvevő küldötte­ket. Pénteken Salgótarjánban és Pásztón rendezték meg a vá­rosi és a járási ifiúvezetők parlamentjét. Ma Balassa­gyarmaton a tárás és a város ifjűvezetői közösen tartiák ta­nácskozásukat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents