Nógrád. 1972. február (28. évfolyam. 26-50. szám)
1972-02-10 / 34. szám
Szakmunkástanuló képzés A balassagyarmati Szondi OvSrgy Szakmunkásképző Intézet keretében működik a kötő és hurkoló szakmunkásképzés. A hároméves képzésben a női szabó képesítést is elnyerik a fiatalok. A Budapesti Finomk otöttárugyár jövő szakmunkásai lesznek ők Eddig megoldatlan volt az autószerelők, szerkezeti lakatosok és géplakatosok képzése megfelelő helyiség hiányában. Most elkészült az új tanműhely a közúti gépellátó vállalat telephelyén, ahol 30 szakmunkástanulót tudnak oktatni megfelelő körülmények között Gépelemek, géprajzok. Rajzóra az esztergályosoknál. Az elmúlt évben készült el a szakiskola ú.i, kétszintes épülete, ahol világos és jól felszerelt tantermekben oktatják a fiatalokat (Koppány György felvételei) Szerszám A pártfértebezlet szellemében négyszázmillióért Kétezer-ötszáz különböző méretű és fajtájú szerszámból körülbelül harmincmilliót készítenek idén a kéziszerszámgyárban. Értékük eléri a 400 millió forintot, ez 15 százalékkal több, mint a múlt évben. Szerszámgyártásunk már évek óta ilyen gyors ütemben nő, főleg azért, mert hazánkban is fokozatosan terjed a barkácsmozgalom A gyár termékeinek többsége hazai piacra kerül, 63 millió forintnyi pedig külföldön öregbíti a magyar szerszám- készítők hírnevét Főképp Olaszországba, az NSZK-ba, Hollandiába, Belgiumba, a Szovjetunióban és Lengyelországba exportálunk. Jelenleg 25 féle készletet gyártanak 200-tól 10 000 forintos értékig. A háztartási készletek ugyancsak különböző összetételekben kerülnek a szaküzletekbe. Export a MEZŐGÉP gyáregységeiből Az Egri MEZŐGÉP kistere- nyei és pásztói gyáregységei 1971-ben jelentős exporttevékenységet folytattak. A pásztói gyáregység 5 200 000, a kisterenyei pedig 2 000 000 forint értékű terméket exportált. A termékexport döntő többsége Zetor-alkatrész és kombájnrosta volt. Kisebb mértékben került sor parajbetakarító gép értékesítésére. A tavalyihoz hasonlóan az ez évi rendelés értéke megközelíti a négymillió forintot. További rendelések ügyében tárgyalások folynak. melynek eredményeként várható, hogy az idei export túlhaladja az elmúlt évit. Kapcsolat a Svazarmmal Az MHSZ szlovákiai testvérszervezete a Svazarm fennállásának húszéves évfordulóját ünnepli. Az MHSZ Nógrád megyei vezetőségének ió a kapcsolata a besztercebányai Svazarmmal. Ez a kapcsolat egyre jobban elmélyül, amit az is bizonyít, hogy a közeljövőben a besztercebányai testvérszervezet és az MHSZ Nógrád megyei képviselői rövid és hosszú távú együttműködési szerződést írnak alá. Lehet, hogy még ebben az évben különböző szintű honvédelmi versenyekre is sor kerül a két szervezet között. Fiatalodik a Salgótarjáni «6» Kohászati Üzemek párttagsága Mi tagadás, párttagjaink nagy érdeklődéssel és kíváncsisággal kísérik, hogy óin valósul meg a Magyar Szocialista Munkáspárt szervezeti szabályzatának az a módosított pontja, amely lehetővé teszi, hogy ha valaki emberi magatartásával, viselkedésével és bizonyított eszmei érettségével rászolgál, az 18. életévének betöltése után tagja lehet a pártnak. Nógrád megye legnagyobb ipari üzemében, a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben úgy múlt el az eltelt első esztendő, hogy a megszokottól fiatalabb dolgozó nem került a pártba. Igaz, ez az első esztendő is nagyon célratörő és cselekvő volt a pártépítő munka érdekében, hiszen 64 új párttagot vettek fel az alapszervezetek és ezek a párttagok többségükben fiatalok. A gyár pártértekezlete úgy fogalmazta meg a feladatokat, hogy a tagépítő munkában sokkal intenzívebb feladatot kell vállalniuk a tömegszervezeteknek, de különösképpen a KISZ-nek. Segíteni kell a fiatalokat, és az arra alkalmas női dolgozókat is, hogy közelebb kerüljenek a párthoz, megismerjék célkitűzéseit, szervezeti szabályzatát és eszmei-politikai szempontból az arra alkalmasak felkészüljenek a párttagságra. A nagyüzemi pártértekezlet célkitűzésed és a szervezeti szabályzat írott törvényei jól összehangoltan 1972 elején jutottak érvényre. A taggyűlések döntése után a nagyüzemi párt-végrehajtóbizottság januárban először 13, majd ezt követően két új tag felvételét hagyta jóvá. A tagfelvétel jól mérlegelt tartalmi vonatkozásai mellett ezúttal hét 30 éven aluli ifjúmunkás, hat női dolgozó, illetve egy 18 és egy 19 éves kommunista vehette magához a tagkönyvet. De talán éppen ennél a szónál kell megállni, hogy: kommunista. Hiszen azok, akik a párt tagjai sorába kerülnek, még csak az első lépést tették meg a kommunistává válás útján. Mert lényegében, kommunistának lenni ma feladatot jelent. S amellett, hogy a szervezeti szabályzat minden kommunistára kötelező írott szabályainak eleget kell tenni, vannak ki nem mondott, le nem írt és meg nem fogalmazható feladatok is, amelyek áldozatvállalásban, öntevékenységben, felelősségérzetben, fegyelemben, s az új iránti érzék kibontakoztatásában is elvárhatók a párttagtól. S ebben nem is annyira a közösségi igénynek kell dominálnia, mint inkább magánaK, a kommunista útra lépő ember saját igényének. Valamiféle belső ösztönzőnek, amelyet éppen a kommunistává válás igénye táplál. No. nem azért, mintha ezek az új tagok véletlenül csöppentek volna egy-egy párt- alapszervezet közösségébe. Kéri .László, a kovácsológyár „D” üzemének fiatal művezetője például politikailag állandóan képezte magát, elvégezte az egyéves esti középiskolát, 1970-től tevékenyen részt vett a KISZ-munkában és mint munkásőr is aktívan szolgálja a munkáshatalmat. Sőt, amikor a párttagok sorába került, akkor már rendszeresen ott ült a marxista—leninista esti egyetem hallgatói között. Új falusi Istvánmé hengerköszörűst, a GYEGO pártalapszer- vezetétől úgy jellemzik, mint aki hosszú évek óta lelkes tagja a KISZ-nek és a szervezet céljainali megvalósításáért mindig kész volt a munkára. A tagfelvételhez megfelelő politikai látókörrel rendelkezik, munkájában igen szorgalmas, példamutató magatartásával vívta ki munkatársai bizalmát és megbecsülését. A szocialista brigád tagja. De hasonló ajánló szavakkal került a pártba Szmorád Ferenc, és Földi József, a kovácsológyár „A” üzemében, Kun Zoltánná a központosított irodáknál, Molnár Antal a közlekedésnél, Balázs Józsefné A tejellátás Szarvasmarha-tenyésztési programunk fontos célkitűzése a lakosság tejellátásának további javítása, több és jobb minőségű” tejtermék előállítása. A fejlettebb tejipari technológia — természetszerűen — szakemberek százait igényli. Ezért bízta meg a MÉM a szentlőrinci Újhelyi Imre Mezőgazdasági és Élelmiszer- ipari Szakközépiskolát a „tejesemberek” képzésével. A Mecsek-alján működő nagymúltú iskolából 1974-ben keaz igazgatási főosztálynál, dr. Kollár Mihálvné a vasöntödénél, Liska Lászlóné, Lipták Tibor, Deák Gyula és Gyuris Tibor a KSZGY-nél. Akikről feltétlen szót kell ejteni, azok a 18 éves Novak Gyula és a 19 éves Huszár László, újdonsült párttagok. Novak Gyula 1971-ben végezte el a gépipari technikumot. Tulajdonképpen fél éve dolgozik a vállalat közlekedési üzeménél, mint autószerelő. Lényegében 1967-től tagja a KISZ-nek és az egyik ajánlója a gépipari technikum KISZ- alapszervezete, amely hosszú idő óta figyelemmel kísérhette tevékenységét, törekvéseit, eszmei hovatartozását. Volt miből megítélni,. hiszen a technikumban részt vett a politikai körök munkájában. A vele egvkorú fiatalok közül politikai érzék tekintetében kiemelkedett. Társadalmi tevékenységével is elégedettek voltak. Huszár László szintén a gépipari technikumból került az üzemhez, s jelenleg mint tolatásvezető szorgalmaskodik nae.v felelősséggel. Az egyik ajánlója neki is a gépipari technikum KlSZ-alaoszerveze- te. 1967-től tagja a KISZ-nek, s a technikumi KlSZ-munká- jával rászolgált a becsülésre. A politikai kö-'ök munkájában n°mc«ak hallgatóként. de előadóként is részt vett. A jelenlegi politikai oktatáson már az idősebb, tapasztaltabb párttagokkal ül egy pádban. További célja már kialakult: a felsőfokú közlekedési és szálh'tási technikumba pályázik. Orosz Béla javításáért rülnek ki az első érettségizett tejipari szakemberek. Szentl§- rincen az egész ország számára képeznek tejiparosokat, elsősorban persze termelőször vetkezeteknek és tejipari társulásoknak. A leendő szakemberek gyakorlati oktatása a Szentlőrincen működő országos hírű Mecsektej Társulás üzemében történik. A MÉM hozzájárulásával a szakközép- iskola rendes tagként belépett a részvénytársaság jellegű tejipari közös vállalkozásba. Nemeaak anyagiakon múlik Többet kell tenni az embereknek A nógrádi szénibányáiknál értékelték az elmúlt évi munkavédelmi eredményeket és több olyan, megállapítást tették, ami tanulságos a jövőre. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy még mindig a frontfejtéseken, a műhelyekben és a külszíni szállítópályákon fordul elő a legtöbb balesetés különösen magas a kőzetom- lásos. kőzethullásos sérülések száma. A személyi okokat vizsgálva azt a következtetést lehet levonni, hogy ma már általában kevés helyen fordul elő az egyéni védőeszközök hiánya. A baleseteknek mintegy fél százaléka származott csak az utasítások kiadásának elmulasztásából. Figyelmeztet viszont az a tény, hogy a balesetek 22 százaléka a sérült helytelen magatartásának, csaknem 17 százaléka, pedig a figyelmetlenség következménye. Általános az a vélemény, hogy a baleseti mutatók alakulása a nógrádi szénbányáknál nincs arányban azokkal az erőfeszítésekkel, amelyeket az elmúlt évben is tettek a biztonságos munkafeltételek megteremtéséért. Komplex biztonsági vizsgálatokat tartottal!, amelyeken már nemcsak a munkahelyek biztonsági állapotát, hanem a szellőztetést, a biztonsági berendezések használhatóságát, a villamos műszerekkel, szerszámokkal való ellátottságot is vizsgálták. Sokat javult a szellőztetés. Ha előfordul is a bányaüzemekben légellátási probléma, az elsősorban a belső szervezetlenségből adódik, tehát körültekintőbb munkával megszüntethető. A biztonsági berendezéseket a nagybátonyi gépüzem folyamatosan gyártja és ugyanígy történik az elromlott berendezések lecserélése is. A vizsgálatok azt is megállapították, hogy a szerszámellátottság, a műszerezettség jó. Az egyes üzemek vezetői korábban intézkedési tervet dolgoztak Id a munkavédelmi propaganda javítására. Ennek eredményéként baleseti térképek készültek, villamos oktatótáblákat helyeztek el, növelték az oktatófilmek és a balesetmentes munkára felhívó kiírások, plakátok számát is. A vállalatnál, bár az anyagi lehetőségek nem végesek, mégis igen jelentős összegeket fordítottak munkavédelmi és szociális célokra. A nagybátonyi osztályozónál, amíg a végleges fürdő elkészül, ideiglenes fürdőt létesítettek 850 000 forint költséggel. A kisterenyei vízellátás megoldására több mint másfél milliót fordítottak. Több helyen készült szennyvízelvezetés. A bányai omlasztás megkönnyítése érdekében 10 darab új raboló- vitlát szereztek be. Általában nőtt a korszerűen biztosított vágatok aránya. Ma már az összes nyitott bányavágat csaknem 74 százaléka ilyen. A frontfejtések csaknem teljes egészében korszerű biztosítóanyagokkal,' acéltámokkal, acélsüveg-gerendával vannak ellátva. Nagyobb gondot fordítottak az elmúlt'évben a porveszély vizsgálatára, az ellene való védekezésre. A közelmúltban a mecseki szénbányák kutató intézete is véleményezte a vállalat pormentesítésd tervét és a speciális szakemberek kevés módosítással azt jónak értékelték. A terv megvalósításával lényegesen csökkent a porveszély a központi osztályozom A föld alatti vágatok átadóhelyein és egyéb por- képződéses helyeken vízpermetezéssel kötik le a port. Erre is jelentős összeget fordított a vállalat az elmúlt évA központi osztályozott csökkentették a zajártalmat. A közeljövőben kívánják megoldani a kányásd fő szellőztető berendezés zajszlntjé- nek csökkentését is. A vállalat tovább folytatja erőfeszítéseit az idén i6, hogy minél biztonságosabb munka- feltételeket teremtsem Ez anyagi érdek is, hiszen az elmúlt évben a balesetek miatti keresetkiegészítés és járadék, valamint SZTK-bírság címén egymillió forintot fizettek ki. A jövőben még többet kell tenni, de eredményt csak a dolgozók segítségével érhetnek el. A munkafegyelem is sok gondot okoz, bár az utóbbi időben már javulás tapasztalható. A bányahatóság, a vállalat, illetve az üzemek műszaki vezetői egy év alatt 95 alkalommal állítottak le munkahelyeket arra az időre, amíg a mulasztásokat pótolják. Ez is a fegyelem lazaságára vezethető vissza. Negyvenöt dolgozót bírságoltak meg kirívóbb mulasztásokért. Ez is azt tanúsítja, hogy elsősorban most már az embereken múlik a siker. Olyan szemléletet kell kialakítani. amelybe:’, nem tűrik a szabálytalanságot és egymás testi épségére is vigyáznak a dolgozók. ben. B. 3. NÓGRÁD — 1972, február 10., csütörtök 3
