Nógrád. 1972. február (28. évfolyam. 26-50. szám)
1972-02-09 / 33. szám
M IKSZ Al n K A LM An élete A szerelem és a halál évei ..Mióta Szklabonván v?igvnk, azóta sokkal nyugodtabbán szeretem, nem vágyom olyan eoedve látni, hanem megelégszem azzal a tudattal, hosy szeret, és hogy én is szeretem. Mohorára azért félek elmenni. hogy ismét felszítom a parazsat szívemben, s olyan emésztő lángban fog lobogni (hosv ím ékesen felezzem ki magamat), hogy azután eltemethetem azt az én flegmatikus nyuga'mymat. s ott ülök örökösen Modorán, folytonos lelki izgatottságban. Attól félek, hogy megszűnők boldog ember lenni, ha egyszer Mohorára elmegyek, mert a kis szerelem boldogság, nemes és igazságos, a nagy szerelem t>e- dig zsarnok. gyanakodó, kedvetlen. igazságtalan, mondhatnám nyomorult. Én tudom azt lói tapasztalásból, ne kívánja az én szerelmemet nagyobbra nevelni, kérfem. Én érzem azt. hogv a többszö-i találkozás ezt okozná. De én óvakodom attól.” 1R72. iúniusában írta Mikszáth a fenti sorokat Mauks Ilonkának Mohorára. Akkor már Szíves barátság volt a két fiatal között, de tudták azt is, hogy az arai szándék ellenkezik terveikkel. Maliks Ilonka zárkózott természetű lány volt, húgával, Nelkával inkább a könyvek között forogtak, a tujav romantikusok világán nőttek fel. így nem elégítette ki Őket a nemes ifjak szokásos Udvarlása. Lenézték azokat a fiatalembereket, akik „magas kocsijaikon, peckesen ülve, gőgösen hajtották lovaikat, s mind egyformák voltak, mind a vadászatokról, lovakról beMOZtÉLET \Aly11l0k a széliek, és amellett igen fenn- héjázóak voltak, magukról igen sokat tartottak, pedig soha egy könyvet sem olvastak el.” Amikor először ielent meg házunkban a fiatal esküdt pirulva, olyan cipőben, hogv csónaknak beillerték. és sárga kabátban. bizonv nem formázta azt a lovagot, akiről Ilonka álmodozott. Hamarosan kiderült azonban, hogy az új esküdt szellemes ember, a gúnynak feléje repülő nyilait ügyesen kivédte, sőt olyan pompásan visszavágott, „hogv az egész társaság majd meg- fűlt nevéttében”. Ettől kezdve egyre jobban közelednek egymáshoz. de házasságra nem gondolhatnak. mert Mauks Mátyás, aki nem sokra becsüli az Irodaimét és az (fogató embereket, különb partit akar a lányának. Pedig az esküdt úr még äzzal is megpróbálkbzik hogy kihasználva gazdája szórakozottságát, és azt a szokását, hogy az eléje tett aktákat plyasatlanul írja alá. egv kötelezvényt próbál aláíratni teendő apósával, amelyben az kötelezi magét, hogy egv esztendő leforgása alatt férjhez adja leányát Mikszáth Kálmánhoz. Találkozásaik megritkulnak, de tervükről nem mondanak le. _ Mint a Nógrádi Lapokbar} 1873. május 4-én megjelent nekrológból értesülünk. a nagy adószedő, á halál elragadta Mikszáth édesapját. „Szegépy jó apám nem kei fel többé, hogy disnutáljunk az áílambolitikáról. királyok tetteiről, miniszterek viselt dolgáról, akiket rendesen öszJelenet a Nyulak a ruhatárban című filmből Kalandos, szórakoztató filmeket tűzött műsorára a következő műsorhétre a salgótarjáni November 7. Filmszínház. Február 10—11-én közkívánatra ismét vetítik a Feketeszakáll szelleme című, színes, amerikai—angol filmet. A Nyulak a ruhatárban című, színes, magyar filmvígjátékot február Í2—13-án iktatják programba, február 14—16-án pedig a Ralu hercegnő hozománya című, színes, román kalandfilmre válthatnak jegyet a mozinézők. A düledező, ódon kalózvárat a szóbeszéd szerint még kétszáz évvel ezelőtt a híres kalóz, Feketeszakáll építtette. Leszármazottai, a kedves vénlányok bajba kerülnek, ugyanis nagy összegű tartozásuk teljes egészében a patinás szállodát terhelik. Féketesza- káll szelleme azonban nemcsak a legendákban él, ő maga is „feltámad” egy kis időre, hogy kezébe vegye áz ügyek intézését. Robert Stevenson rendezésében a Feketeszakáll szelleme a felnőttek és az ifjúság érdeklődésére egyaránt számot tarthat. A filmet közkívánatra tűzte műsorára ismét a mozi. Bácskai Lauró István a Nyulak a ruhatárban címfi filmjében mai társadalmunk egyik rendkívül visszás és nagyon izgalmas témájához fordul. A film vezérfonala az anyagiasságot, a szerzést, az ügyeskedést követi. De nemcsak a jelenséget magában, hanem azt is vizsgálja, hogy 4 NÖGRAD = 1972. az ember anyagiassága hogyan hat vissza az emberre, hogyan alakítja, formálja őt. Mindezt a komikum eszközeivel, sok helyütt kacagtatóan. A pergő cselekmény, a hallatlanul mulatságos fordulatok, a nagyszerű színészi alakítások minden korosztály számára vonzóvá teszik a filmet. Külön említésre méltó a nagyszerű szereplőgárda: Pá- gef Antal, Schütz 11a, Iglódi István és Hobbi Hilda remekbeszabott alakítást nyújt a filmben. A népszerű Betyárok sorozat filmjeivel nem először találkozunk a moziban. A Betyárok, a Betyárok bosszúja és a Szüzek elrablása óriást sikert aratott, idézünk a román sorozatról írt tapvélemé- nyekből: „A trónért, a meggazdagodásért folyó harcok közepette ismét az ottomán érdekek nyomására, másfél évszázaddal ezelőtt a Havasalföld drámai események színhelye volt. Á filmeket dinamizmus és rendezői tudás jellemzi. A betyárkapitány Anghelt a ro- máh filrhek isméét, népszerű sztárja, F löt in Piersic alakítja, ségftője és őrzőangyala a szép és rettenthetetlen Anica, akit vonzó, intelligens színésznő, Márgá Öarbü játszik. A bonyolult, érdekes Rálu hercegnőt fiatal színésznő. Aimée lácobéscu formálja theg. Energikus és mégis nagyon nőies, kegyetlen, dé csüpä báj.” A sorozat következő filfnje, a Falu hercegnő hozománya ismét nagy tetszésre számíthat. február 9., szerda szeszidott mindennap, mert mindig eszében volt az az elvi differencia, az a nagy tenger, mely £ királyok és a népek kozott fe'rszik, melynek neve adókönyvecske.. . Legyen held könnyű a föld! Áldás azokra a hamvakra, melvek összevegyülnek azzal a meseszerű szeretettel, mellyel utolsó le- helletéig viseltetett irántam.” A temetés után, május 13- án már arról ír Ilonkának, hogy Pestre készül, kövesse ő is a lehető legnagyobb titokban. Égesse el minden hozzá írt levelét, hogv ne keresek mindjárt őket, hisz’ a levélek írója úgyis örökre az övé lesz. „Anyámnak már felfedeztem az egész viszonyt és a tervet is. ő örömest beleegyezett, s megígérte, hbgv néhány nap múlva meglátogat Pesten.” Mauks Ilonka nesti ismerősei is segítenek, és így az apai engedély hiányában is összeházasodnak. Az áldás késett, de a makacs öreget szíven találta egv barátiának megjegyzése: — Bocsáss mea nekik, mert ha haragot tartasz, senkinek se fái annyira, mint neked magadnak. 1873. július i9-én a „fekete asszony”, a kolera elragadja Mikszáth édesanyját is. Mire hazaérnek, már csak Gyula öccsét találta életben az Ipoly kutyával, s haldokló kocsisukkal. Stiska Mihállyal. A fiatalok beköltöznek a Mikszáth-portára, és az év hátralevő részét ßzklabonyän töltik. A boldog házasság első napjai feledtetik a sok halált. bár hátra van még egv szomorúság: első gyermekük, szüleiése után néhány napra, meghal. Talán a sok haláleset, de még inkább az a meghívás, amely a Magyar Néplap felelős szerkesztői tisztét ajánlja, eredményezik. hogy 1874-től kezdődően ismét Pesten élnek. Az újság, amelynél dolgozik, vegyes tartalmú hetilap volt. Deák-párti politikai állásfoglalással. Mikszáth szinte mindent írt lapjába: vezércikktől a rövid hírekig, riportot és karcolatodat. Üiságjának volt egv társ- lapja is a „Mulattató”, alcíme szerint „hasznos ismeretek és érdekes olvasmánvok tára”. Ebbe is sokat dolgozik, ír már humoros írásokat is, és kialakítja a humorról alkotott felfogását. „A humor aszerint értékes, amekkora mélységekből van feíhozva”. Ekkori írásai még nem mutatják a későbbi nagy anek- dotázó erejét, de oka is kevés van a humorizálásra, mert anyagi helyzete egyre aggasztóbb. Csukly László Az ötlet és vitája nem mai keletű, művelődési körökben már évekkel ezelőtt beszéltek róla. Ügy vélem azonban, hogy napjainkban is, amikor Salgótarján várossá nyilvánításának fél évszázados jubileumát ünnepeljük, amikor régi és modern házaink, utcáink és tereink a szemünk előtt, valóban várossá rendeződnék, amikor a város nemcsak formájában, hanem tartalmában — szellemi és kulturális színvonalában — is városivá emelkedik, a művészmozi gondolatának új bőid felvetése időszerű. Megvalósítása mellett számos érv sorakozik. Közismert és elfogadott tény, hogy a film — jellegénél fogva — kettős természetű: egyrészt üzleti, másrészt művészi válLalkOizás. A világ filmgyártása már régebbtől fogva e kettős jelleg határozott szétválasztása alapján dolgozik. Következésképp természetszerűleg vetődik fel a kérdés: nem lenne-e célszerű á mozikat is így, e kettősség figyelembevételével megszervezni? Egyetértek Nomeskürty istvánnak, a Budapesti Film- vállalat igazgatójának ezzel kapcsolatos megfogalmazásával, amely a Film Színház Muzsika egyik januári számában jelent meg: „Fontos lenne az is, Hogy profilírozzuk a mozikat, csakúgy, mint a színházakat. Igazságtalan a közönség szidása, amikor egymás mellett ül a moziban az operahallgató, a Nemzeti Színház közönsége, a cirkuszi Megírtuk már, hogy igen eredményesen működik Hcrcncsényben a Röpülj páva kör. Most arról szeretnénk hírt adni, hogy nemrégen a falu fiataljai is bekapcsolódtak az együttés munkájába. Fiúk, lányok tucatjával jelentkeztek , hogy szeretnének együtt énekelni, táncolni az idősebbekkel. Reméljük, a friss, ambíciókkal teli fiatalok tovább növelik a tiereitfeséttyi „pávások” szép sikereit A szlovák képzőművészét tizenkét százada A közép-szlovákiai Zvolensz- ki gótikus és reneszánsz stílusú várban megrendezték „A szlovák képzőművészet Í2 százada” című kiállítást, amely először mutatta be a Szlovák Nemzeti Galériában folyó sok éves tudományos kutatómunka és gyűjtés eredményeit. A kiállított tárgyak között sok olyan középkori alkotás másolata is megtalálható, melyek mindmáig használatosak Szlovákiában a templomi szertartásoknál. A kiállítást a Nagy Morva Fejedelemség korából (VIÍ1. század vége, IX. század eleje) és az avar—szláv időkből (IX—X. század) származó néhány iparművészet! tárgy nyitja meg, A román kort a múzeumokban levő műtárgyak fotóreprodukciói képviselik: a legtöbb kiállítási tárgy a gótikus művészet termékeit vonultatja fel — köztük eredeti 14. századi szobrokat, késő gótikus nagy oltárképeket, falfestményeket. A kiállítás következő része a késő gótika festészetével és szobrászatéval ismerteti meg a látogatókat. Igen értékesek a Levocsi Pál mester szobrairól készült másolatok. A támadással fenyegető törökök, a protestantizmus megjelenése, az uralkodó dinasztiák között dúió vjszálykodások és a Habsburg-ellenes felkelések viharos időszakában, a reneszánsz idején viszonylag kevés képzőművészeti alkotás született Szlovákiában. Az „üres századok” után az új festészeti kor köszöntött be: a XIX. század művészetének impozáns bemutatója — K. Marko, 3. Rombauer, I. Blunder, D. Szkutecki alkotásainak sora — megismertet a korái szlovák realista piktúrávai. A XX. századi festészetet, szobrászatét és grafikát bemutató részben az Ondreicska— Gverk—Weiner—Kral expresz- szionista csoport, a „Generáció—iüöö” csoport, valamint a kortársművészek munkái láthatók. Szobor Maddcli Imréről Érdekes képzőművészeti alkotással gazdagodik még ebben az esztendőben Mátrave- rebély. A végleges döntés értelmében itt állítják fel azt a mellszobrot, amelyet idős Szabó István készít. Nógrad megye nagy fiáról. A Madách- ortrét — amelyet a művész öböl farag —, a tervek szerint még a nyáron elhelyezik a mátraverebélyi iskola előtt, méltó emléket állítva az ítő- nak. Bemutató a Déryné Stfnluizbaii A Déryné Színház újabb bemutatót tartott. Atbiizőv: Az Af- pát meséi, a budapesti kätoilä József Színházban ítiái* náiy sikert aratott színművé zehés vl - tazátát hozta színre Jő réggé i boldogság címmel. Az ötletes, fÜlr bemászó zenét Tainassy zdérikó komponálta, a verseket örajidj István írta. A zenés vígjátékot hamarosan — március hónapban — Salgótarjánban is berriütatjálL Beszéljünk róla Gondolatok a művószmoziról néző, meg a verklit kedvelő.” A közönség mindkét filmkategóriát (könnyebbség végéit kommersz és művészfilm kategória) igényli. Vitathatatlan azonban, hogy művészi hiányosságaik és nem egy esetben eszmei tisztázatlanságaik ellenére is, legnagyobb érdeklődés a kommersz filmek iránt mutatkozik. Esztétikai műveltség- és ízlésszintünk jelenlegi fokán hiba lenne ezt nem tudomásul venni, és a tömegszórakoztatást kielégítő filmek gyártását, egy magasabb esztétikai követelményrendszer igényei alapján, erőszakkal létörni. Épp így hiba lenne azonban, a többség elvárásaira hivatkozva, a magasabb művészi fokon megvalósított, a műélvezethez bizonyos fokú általános és filmesztétikai ismereteket kívánó filmalkotások háttérbe szoi-ítása is. Mind e filmeket, mind ez ízlés- és igénykülönbségeket realitásként kell elfogadni. A kommersz és művészfilmeknek egyformán megvannak a maga harcos hívei, vagy éppen ellenzői, akik véleményüknek rendszerint hangot is adnak. Sajnos, azonban sokszor nem a megfelelő formában, nem az illő helyen, hanem a moziban, előadás közben, ahol e megnyilvánulások méltán váltanak ki megbotránkozást a közönségben. Bosszantó és ízléstelen ez a „jópofáskodó”, öntetszelgő hangoskodás, s egyúttal leleplező is: elárulja gazdájának a vetített film iránti éretlen-értetlen voltát. Fár évvel ezelőtt nem egy esetben a rendőrségnek kellett csendre bírni az ilyen magukról megfeledkezőket. Igazságtalan lenne viszont el- haligatbünk, hogy azóba előbbre iépünk, noha elvétve ízléstelenség mostanság is előfordul. Sok mozilátogatót láttam már bosszankodva távozni a nézőtérről a fegvel- mezetlenkedők miatt. Rájuk a mozi, ha a körülményeken nem változtat, a továbbiakban aligha számíthat, azért, mert egyszerűen nem lesznek hajlandók kockáztatni tévés kényelmüket egy esetleges újbóli bosszúságért. Pedig meggyőződésem, hogy ezek az emberek is szeretik a filmet, szívesen járnának moziba, ha védve lennének a moziba járás e vázolt „ártalmaitól”. A védelmet pedig csak egy művészmozi biztosítaná, ahová a nézők azzal a határozott céllal ülnének be, hogy igazi, zavartalan filmélményben fognak részesülni. Véleményem szerint e mozi számara elégséges lenne egy barátságos, kis 100—Í2Ö férőhelyes terem, centrális, kön.y- nyen megközelíthető helyett, étterem, vagy presszó közelségében, ahol mozi után beülve, az egyes baráti társaságok, tehát a nézők egymás között frissiben megbeszélhetnék a látottakat. A mozi igényes műsora ízlésünket, gbit- dolködásunkajt formálná, esztétikai érzésünket fejlesztené, és nagyon jól segítené középiskoláink filmesztétikái oktatását is. Ebben a moziban nem bukhatna meg Andrzej Wajdás Tájkép csata után című filmje. Itt előadásonként 80 személy már siker, míg egy 3Ű0 férőhelyes moziban bttkds. Nem beszélve arról, hogy é filmek egyébként — már szándékukban is — épp az elvárások különbsége felismerésének tudatában kevesebb néző számára készülték, mint például a tavalyi év sajgó tarjám slágere: A csendőr nősül. A müvés/mozik jó néhány városunkban (Debrecen, Miskolc, Pécs) hosszú évek óta működnek már, Csaknem állandó telt házak mellett. Beváltak. Miért ne válnának be itt, Salgótarjánban is, izmosodó, szépülő kamaszvároSÜhk- baa? Sulyok László
