Nógrád. 1972. február (28. évfolyam. 26-50. szám)

1972-02-09 / 33. szám

Szülőknél? nevelésiéi

Mi legyen a gyerek?

Ismerőseim vadítóinak: hova menjen a gyermek, melyik gimnáziumot válassza, az ájta- xártosl- vágy a tagozatost? Napok óta ideges a huhgulat otthon. Kati szipte meg sem mukkanhat. Mindenki őt fürkészi. Néha ügy érzi, a gyomrában vájkálngk a sűrű pil- íáhlásökka!. így próbálják felmérni esélyeit, lehetőségéit.

Az egyik este aztán — vacsora közben — megkérdezték tőle, mi akar lenni, milyen leivel vannak, melyik gimnáziumban óhajt tovább tanulni? Katiból egyszerre ömlenj kezdett a szó, a ritaga kamatos őszinteségével mondta: hagyjátok már abba ezt a gimnáziumi mániát, ne hí akarok oda menni. A Madáchban ákijrok tovább tanúim, az építőipari szakközépiskolában.

Egy pillapat alatt felförró- eodot a levegő, a tea is tíz mEísodjterc alatt elkészült a villanytűzhelyen. Ami ezután következett abban nem Volt köszönet. — flát ezért tanfl- t altijuk nyolc éven keresztül, ezért járattunk különórára franciából? — hallatszották a Szülői szemrehányások. Á Szülők szemei villámokat szórtak, Kati pedig megnyugodott. Már tudta, hogy az lesz, amit ő elképzelt, fta már így ..mellükre szívták” szülei a választ, akkor biztos belenyugszanak a meg vált oztathátat- lahba.

Külön beszéltem a szülőkkel, külön Katival. A szülőknek csak az fájt, hogy egyezem lányuk olyan kategorikusan kijelentette; ő pedig nem megy oda. amit apja és anyja választottak. A csak- azértís-t látták a szavakban, holott nem néztek mélyebbre, talán még lányukat sem ismerték meg tizennégy év alatt megfelelőén. Sőt, olygn — til- lötí tűi — ideális pályát, rajzolták gyermekük elé, aminek buktatóit ők maguk sem sejtik és sejtették. Egyben saját láHVttk személyiségjegyeit sem értékelték kellőképpen. Menynyivel reálisabb lett volna, ha már a hetedik osztály befejeztével leülnek gyermekükkel beszélgetni, hadd mondja el ő, milyeh tervei vannak, s egyeztessék az elképzeléseket.

Pedagógusokkal beszélgetve kiderül: háily és hány Káli-féle eset van, mennyit kell hadakozni néha egy-egy szülővei, hogy meggyőzzék: ne ő jelölje rriég gyéthleke számára a választandó pályát, hanem közösen határozzák azt el. A tapasztalat azt igazolja, hogy az evenként kiadásra kerülő pályaválasztási könyvekből nem lőhet dönteni. Nem is ez a céljuk. A kiadványok elsősorban tájékoztatók. Felhívják az általános és középiskolát befejező tanulók figyelmét a további lehetőségekre. a különféle szakmákra és iskolatípusokra. Az js igaz, hogy essek a könyvecskék hém jütnaik el miri- den szülőhöz, tehát ők ma- uk is csak abban a szűk körén gondolkodnak, amelyben élnek, mozognak, dolgoznak A legtöbbször sajnos — iskolánál és szülői háznál egyaránt —, csak akkor jutnak el a válaszúiig, mikor már sürget áz idő, mindenképpen választani keli egy pályát, rrieft ugyebár az nem lehet, hogy iemaradjon a gyerek. Ekkor kezd kapkodni a pzülő, akkor határozza el a szebbnél szebb terveket gyermeke jövőjéről. Ha pedig évek múltán kiderül, hogy mégsem jól választottak, akkor könnyű az elrontott és elsietett döntést a társadalom nyakába varrni.

összetett gondok ezek. Mert nem vitás, hogy a különféle hatások éreztetik eredményüket a pályaválasztókon. A mai gyermekek legtöbbje már konkrét elhatározásokkal rendelkezik, reális elképzelésekkel. Á szüiők azonban gyakran megzavarják ezeket a már leülepedett vágyakat. A szüjő dolga éppeh Ott következik, hogy felelősségteljesen, a gyermek igényeit és elképzeléseit

gu

be

a lehetőségekkel összehangolja, hogy közösen, együtt döntsenek az ifjúkor egyik legnehezebb kérdéséről.

Hiányos lenne mondandónk, ha nem beszélnénk a különböző társadalmi szervek, intézmények, gazdasági egységek felviláfiopifó munkájáról. Az ő feladatuk abban van, hogy megfelelően tájékoztassák mind a gyermekeket, mind a szülőket a lehetőségekről. Könyvből persze nem lehet bemutatni a kovácsoló-, az üvegfúvó-, az öntőszakma nehézségeit és szépségeit. Nemcsak keresni, hanem meg is kell találni arra a tehetőséget, hogy a pályaválasztók az Üzemekben is megismerkedjenek leendő foglalkozásuk körülményeivel. Évenként

visszatérő probléma, hogy kévéé az öntő-, kovácstanuló. Akik eddig jelentkeztek, azok is az üzemlátogatáson fedezték fel maguk számára ezeket, s többségük eerpmi pénzért nem hagyná ott. Igények és lehetőségek, egyéni elképzelések és komoly döntések, ma már csak együttes elhatározás útján születhetnek.

A pályaválasztó fiatalok és szülők gondja az iskola gondja is. De nemcsak gondja, hanem fontos feladata is a segítés. Az ezen a héten megtartandó — immár hagyományos — rendkívüli szülői értekezletek komoly segítséget nyújthatnak a még problémás esetek megoldásához. A határidők közismertek: az általános iskolásoknak február 20-íg, a középiskolásoiknak március 15-ig lehet továbbtanulásra, vagy valamilyen szakma elsajátítására jelentkezniük. Pár nap van már csak hátra. S ahogy nagy nehezen

Kati gondja megoldódott, az ő eseténél könnyebben — remélhetőleg — rendeződnek minden családban az elképzelések. Mert csak közösen,, közös elhatározással lehet felelősségteljesen dönteni az egész társadalmat érintő kérdésekben.

(M)

A dupláját

termelt

Nagy sikere van Salgótarjánban a MÉK és a nádújfa- lúi ÁFÉSZ Favorit sütőüzeméhek. A szövetkezeti sütödében, amely két hete kezdte meg működését, eredetileg napi 16 mázsa kenyeret sütöttek volna. A keresletre való tekintettel a termelés máris duplájára emelkedett, napi 32 mázsa kenyér kerül az üzemből forgalomba. Jellemző a Jó kenyér keletjére, hogy a MÉK Rákóczi üti mintaboltjában a legutóbbi hét végén a szokásos három mázsa helyett 17,5 mázsa került elállásra a Favorit üzemből.

Együttműködési

terv

A szécsényi járási KlSZ-bi- zottság ajánlással fordult a járás községi tanácsaihoz az ifjúságpolitikai tevékenység elősegítése érdekében. A KISZ VIII. kongresszusára való készülődés során elhangzott javaslatok, problémák megoldása, a tanácsok és a községi KISZ-alapszervezetek fokozott együttműködését kívánja.

A tennivalókat együttműködési tervek formájában kívánják rögzíteni, az alapszervezetekben dolgozó fiatal tanácstagok, a tanácsi és az alapszervezetek kölcsönös tájékoztatására. A centrumban a Fiatalok a községért, község a fiatalokért akció áll. Szó vah a ráróspusztai ifjúsági tábor továbbépítéséhez szükséges anyagi alapok közös megteremtéséről. Szerepel benne az ifjúságpolitikai alapok fel- használása, ä művelődési otthonok és klubkönyvtárak tevékenységének irányítása, az ifjúsági klubmozgalom, a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok különböző találkozója, és a létrehozandó társadalmi vezetőségek feladata.

Választás* gyűlések

Intézni közös dolgainkat

Háromnegyed ötkor már gyülekeztek a emberek a Rákóczi úti körzeti alapsaervezet nagyterme ben, ahol választási gyűlést tartottak hétfőn este. A Hazafias Népfront Salgótarjáni belvárosi Bizottsága számolt be az elmúlt négy év munkájáról. Ehhez a területhez több mint négyezer választópolgár tartozik, az Arapy János utcától a November 7. moziig, a Pécskő utcáig, illetve a Fécskő-domblg.

— Sok ember sokfajta gonddal, örömmel tervekkel. Van itt tennivalója a népfrontnak is bőven.

— De még mennyire — erősíti meg szavainkat Kertier Lajos bácsi, aki egyik legfőbb szervezője volt a gyűlésnek. — Az emberek szívesen mondják el megjegyzéseiket, tanácsaikat, javaslataikat. Közös dologról, valamennyiünk ügyéről van szó.

Kinek az érdeke?

öt óra után megtelt a terem. Szomszédok és Ismerősök üdvözölték egymást, akik az esti beszélgetésre jöttek el. Vincze István, a területi nép- í'rontbizottság elnöke adott számot a negyventagú bizottság és a kilenctagú elnökség nevében.

A népfront a maga eszközeivel és a maga területén nagyon sokat tett Salgótarjánért. A város centrumát magába foglaló területi bizottság foglalkozott az ifjúság helyzetével, a szórakozási lehetőségekkel. De szóba került a belváros közrendje és közbiztonsága, a közművesítés, a város rendje és tisztasága, az élelmezés és a piaci ellátás Is. Akik ezen a területen élnek, nap mint nap szembetalálkoznak a városátépítéssel, rajtük Is múlik az utcák tisztasága, a parkok épsége.

— Megkérdezhetjük, kinek az érdeke* hogy mindezekről beszéljünk, hogy egyáltalán szóba kerüljenek ezek a dolgok? — tette fel a kérdést az egyik felszólaló. Aztán mindjárt válaszolt is: — Akik itt élünk Salgótarjánban, magunkénak valljuk a várost az építkezésekkel, az utcafelbontásokkal, a bizony néha akadozó közlekedéssel, az óvoda- hiánnyal, a sokszor szemetes utcákkal egyetemben. Mindenki tegye meg ami rajta múlik, akkor szebbek lesznek az utcák, és kevesebb a bosszúság.

Beszéljünk róla

A nagyon őszinte hangú beszámoló részletes képet adott a belvárosban élő emberek apró-cseprő gondjairól. Többek között arról, hogy nem megoldott a fiatálok szórakozási lehetősége, meglehetősen gyér azoknak a helyeknek a száma, ahova a fiúk és lányok úgy mehetnének be szórakozni, hogy közben he halljanak

hangoskodást, vagy szeszmentes kiszolgálást találnának. Nagy szükség vptna az ifjúsági házra, amelyben estéről estére gazdag program várná fiataljainkat, szakkörök, irodalmi körök, különböző tanfolyamok, arra rátermett, hozzáértő szakemberek vezetésével, irányításával.

Nincs elég játszótér sem.

— A Pécskő utca sokszor olyan képet nyújt — helyeselt az ©gyík asszony — mintha játszóütea lenne. Tele van apró gyerekekkel. Ez rendkívül veszélyes, hisz’ egymást érik a gépkocsik. Ha a parkba szorulnak az apróságok, akkor a zöld gyep és a faeseriieték látják kárát. Mindenképpen meg kell oldani a játszóterei, mert nem vitás, hogy a gyerekeinknek játszaniuk kell anélkül, hogy veszély fenyegetné őket.

Á beszámolót élénk vita követte. Nem csoda, bőven van mit elmondani. Tóth Lajos mondja:

— Hallunk Itt a gondokról, bosszúságokról. De arról se feledkezzünk meg. nil salgótarjániak. amit már elértünk. Nagyot lépett előre a város, és még inkább fejlődik, ha mindannyian dolgozunk érte.

Sokan vetették fel, hogy jó dolog az építkezés, nagyszerű, hogy eltűnnek a putrik és modern. európai szintű városkép

alakul ki. De mért kell az utakat és járdákat — még azokat is, amelyek nem régen készültek el — újra és újra felbontani, csatornázás, a villanyhálózat, vagy a távfűtés javítása, fektetése miatt. Joggal vetik fel a város polgárai, hogy mindez bizonyos szervezetlenségre vall.

Zöld parkok, tiszta utcák

— Beszéljünk arról Is — mondta a Pécskő utca egyik tanácstagja —, hogy a város polgárai ne csak akkor szólaljanak fel, ha elhasználódott egy-egy villanyégő, vagy nem szállítják el a felhalmozódott hulladékot. Nem ketseges, ez Is része a munkának. De mondják el véleményüket akkor is, amikor egy-egy új rész felépítéséről van szó, parkosítani kell, vagy éppen társadalmi munkát vállalni.

A közös munka azt is elősegíti, hogy jobban vigyázzunk arra. amit nehéz forintokon egyszer már létrehoztunk. Ez nemcsak a népfront érdeke, hanem Salgótarján minden polgáráé. Ennél hasznosabb programot nem is lehetne ajánlani a következő négy évre...

Csatai Erzsébet

Bobkő bukása és útja a börtönig

A balassagyarmati városi úttörőházban rendszeresen találkoznak az úttörők különböző szakkörökben. Képünk a krónikások foglalkozásán készült, amelyet Jámbor Éva vezet. Ez a szakkör a legnépesebb

A véletlennek köszönhette Bobkó, hogy íebukott. Ezenkívül egy rendőr jó memóriája is döntően hozzájárult, hogy most már ió időre ki- vöflják a forgalomból B. B.-t, az életmüvészt, a csőlakót, az országúti garázdát, akit maid- nern másféi éven át hiába idéztek bíróság elé. Talán a mai napig pendlizne egyik helyről a másikra, ha nincs egy cukrászda, ott egy parázs vita és egy igazoltatás. A rendőr elkérte Bobkó személyi Igazolványát. Fellapozta, megnézte a nevet és eszébe ötlött, hogy ezt az embert keresik. Bobkó a rendőrrel maradt. A bemutatkozás végre megtörténhetett a bitóságon.

Születésnap a vontatón

Szabadságot kért a Somoskőújfalui Salgó Hegyvidéke Tsz egyik vezetőiétől 1970. október 10-án Bobkó Béla traktoros. A harmadik ikszet ünnepelte. születésnapjára kérte a szabad napot, s mint ilyenkor jljik. le is húzott néhány féldfecit. Reggel héttől tíz óráig hat féideCit ivott meg. azután később kocsikázásra támadt kedve. Felült a pótkocsis vontatóra és még ö csodálkozott, amikor az igazoltató rendőr a gépjárművezetői engedélyt kérte. Nem volt Bobkónál semmiféle engedély. de nem is lehetett, mert azt egy közlekedési bűntett miatt 1960-ben a Hesti Központi Kerületi Bíróság bevonta.

Mint tsz-traktotos a bírósági ítélet ellenére Bobkó vígan dolgozott, ha pár hónapot is — a vezetői engedélyt senki nem kérte — és keresett nem is kis péhzt. három, három és fél ezer forintot.

A bejelentetlen vándor

A tsz felmondott Bobkónak, mert belelt a pohár, ugyanis: ..előfordult két esétbeh. hogy elment a traktpfral, és este ittasan lőtt meg” — olvashatjuk g róla írt véleményben. Bobkó nem hiába volt edzett ember, mert hamar segített a dolgon. Beállt gépkezelőnek, ám közben megérkezett az idézés, az ittas járművezetés miatt várta a bíróság Bobkót. várhatta másféi éven át! Bobkó Béla budapesti lakos. Papíron és „elméletben”, mert pesti lakásán soha nem falál- ták meg. Amikor Somoskőújfaluról „eltávozott” — igaz vagy nem, ő mondta — 11 helyen lakott egy év alatt. Mo- noron, Kisterenyén, Polgáron és ki tudná felsorolni a többi helyet. Egyre vigyázott: sehol nem jelentkezett be. Félt a tárgyalástól, s nem ok nélkül.

Hosszú a hűnlajstrom

Sikkasztással kezdte, magánlaksértéssel folytatta;

majd újból sikkasztás következett. A becsületsértés vagy a szabálysértések miatt kiszabott pénzbüntetések teszik változatossá a felsorolást. Nem egyszer kapott elzárást a szabálysértések miatt, ugyanis nem tudott fizetni. Miből is fizetett volna, hiszen életeleme volt a csavargás. Pár hónap munka, azután továbbállt egy házzal. Említsük meg a rendőri felügyeletet is, maid maradiunk a büntetéseknél. Áz említett közlekedési bűntett miatt 8 hónap szabadságvesztést kapott, ám ennek végrehajtását három évre felfüggesztette a bíróság. Ügy „mellékesen” lopásért is kapott H hónapot, ele ekkor is szerencséié volt. Jött a kegyelmi rendelkezés és Bobkó Béla vígan élhette világát. mígnem elcsúszott egy banánhéjon — véletlenül ő is a cukrászdában volt az igazoltatásnál.

Összecsaptak a hullámok

A Balassagyarmati Járásbíróság Bobkó Béla 3i éves budapesti lakost ittas állapotban való gépjárművezetésért 5 hónap börtönre ítélte, és mellékbüntetésül 5 évre a járművezetéstől is eltiltotta. Elrendelte a Pesti Központi kerületi Bíróság által 1980- ben hozott foglalkozás körében elkövetett súlyos testi l sévtést- okozó gondatlan veszélyeztetés miatt kiszabott 8 hónap szabadságvesztés végrehajtását. Ügy rendelkezett a bit óság, hogy az ugyancsak 1960-ben, a Budapesti ÍV. és XV. kerületi Bíróság által lopás .miatt kiszabott 6 hónap szabadságvesztés vonatkozásában Bobkóval szemben a kegyelem hatályát vesztette.

Összecsaptak a hullámok Bobkó fele felett, de erről egyedül ő tehet.

(szokács)

NQGRÁD — 1972, február 9., szerda