Nógrád. 1972. február (28. évfolyam. 26-50. szám)
1972-02-08 / 32. szám
€BmIaeigBZ0 fcaissk — @Bi®rrB@rc» sorok Szabó Rezsőné, a Balassa Étterem helyettes szakácsnője, a Venesz-brigád vezetője. A SZŐ VOSZ-iskolát kitűnővel végezte, a híres-neves palóc ételkülönlegeeségek készítését pedig a főszakácsnőtől, Honfi Gyulánétól tanulta meg, olyan jól, hogy ízük, zamatuk kifogástalan. Szabó Rezsőné személye elválaszthatatlan a brigádjától. — Brigádunknak csak egy férfitagja van, a többi nő, még sincs közöttünk veszekedés soha — meséli büszkén. — A többiek, akik nem brigádban dolgoznak, szinte irigyelnek bennünket az össze- forrottsá'gunkért. Nálunk nincs széthúzás, mindig vidáman végezzük a munkánkat. A brigádválilalásokinál egy-egy jó ötletet mindenki szívesen fogad és egy akarattal valósít meg. Szabó Rezsőné javasolta például, hogy patronálják Va- licskó Editet, a felsőpetényi gyermekotthon egyik kis lakóját, A brigád tagok felváltva viszik haza a kislányt, s ilyenkor minden jóval ellátják. Nemrég 1000 forintot adtak össze a gyermekotthon megsegítésére. Társadalmi munkában a zöldségféle téli tárolását készítették elő és a konyhát kiimeszelték. De ad ©lég munkát a vendégek ellátása is: a GOO adag étel, amelyet naponta meg kell főzni, s egy-egy rendezvény, amikor a jónál is jobb fogásokkal remekelnek. A nyár új feladatot hoz évről évre; a Nyírjesben KISZ-fia- talok és úttörők táboroznak — egy-egy turnusban 120—160 fő — kiknek a napi háromszori étkezéséről a Vene&z-brigád gondoskodik. A brigádnaplót, felnyitva csupa elismerő sorokat olvashatunk a táborozóktól, turistáktól, külföldi csoportoktól. Beszédes bizonyítékai ezek annak a többletnek, ami egy kollektívát szocialista brigáddá tesz. Pedig nagyon mostoha körülmények között dolgoznak, régi omladozó falak között, korszerűtlen berendezéssé L Szabó Rezsőnéről akartunk szólni, s íme a brigádról írtunk. Talán annyit még, hogy Szabőné Kiváló Dolgozó, s fiatal kora — 24 éves mindössze — ellenére, már tíz éve dolgozik a Balassa Étteremben. S, mint mondta: szakmájában még sok évig szeretne tevékenykedni. a jelenlegi munkatársakkal. K. E. A vasas szocialista brigádok inegyel küldöttei Á megye ipari üzemeiben szocialista brigádvezetők tanácskozásain megválasztották a különböző iparágak szakszervezeteinek küldötteit, akik az országos tanácskozáson képviselik majd megbízóikat. Kétségtelen, hogv a vasipar területén van a legnépesebb brigádmozgalom, hiszen a vasas szakszervezethez tartozó vállalatoknál és intézményeknél összesen 15 576 szocialista brigád működik, közel 175 ezer taggal. Ezek közé tartoznak a Salgótarjáni Kohászati Üzemek, mintegy 130 brigádja is, amely a huzalműből Babus Gyulát, a hengerműből Ponyi Lászlót, a kovácsológyárból pedig Nagy Erzsébetet bízta meg, hogv képviselje a gyár dolgozóit a vasas szocialista brigádok országos tanácskozásán. A vasas szocialista brigádok február 18-án és 19-én Csepelen, a Vas- és Fémművek Sportcsarnokában, a munkásmozgalom egyik legismertebb fellegvárában értekeznek. A vasas szocialista Hazánkban az egy főre jutó évi zsiradékfogyasztás 26 kiló, ebből csupán 2 kilogramm növényi eredetű. A prognózisok szerint e kedvezőtlen arány fokozatosan javul az olaj- és margarinfogyasztás az idén előreláthatólag 3 kilogrammra, a negyedik ötéves terv végére 4—5 kilogrammra emelkedik, lépésről lépésre visszaszorítva a kevésbé egészséges állati eredetű zsiradékokat; A Növényolajipari Vállalat többb új cikk gyártásával és a már forgalomba le- Vók minőségének javításával brigádok képviseletében ősz- szesen 400 szocialista brigádvezető és 150 meghívott vesz maid részt e jelentős konferencián. hogy a párthatározat szellemében megvitassa a brigádmozgalom jelenlegi helyzetét és a további tennivalókat. A tanácskozás színhelyén a szocialista birgámozgalom legértékesebb és legtanulságosabb dokumentumaiból kiállítás is nyílik. A várhatóan élénk vita alapját Mehes Lajosnak, a szakszervezet főtitkárának referátuma képezi majd, samely 135 vállalat és intézmény szocialista brigádértekezleteinek tapasztalatait öleli fel és a párthatározatokból adódó feladatokat vázolja a küldöttek előtt. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek küldöttei is remélik, hogy szót kannak és elmondhatják véleményüket a szocialista brigádmozgalom salgótarjáni tapasztalatairól, a szocialista emberré válás igényes mozgalmának országos fóruma előtt. igyekszik egyre inkább megkedvelteim termékeit. A napokban tízmillió forintos beruházással megkezdték a margrint előállító gépsor átszerelését. Az átalakított gépsor október 1-től osztrák licenc alapján gyártja a Ráma nevű vajas margarint, amely a 18 százalékos víztartalom helyett ugyanennyi tejet tartalmaz, s ezzel a vaj méltó vetéívtársává válik. Amíg a gépsor elkészül, Ausztriából importálják az Európa számos országában már közkedvelt Ráma margarint. Bevonulás előtt Követésre méltó az a kezdeményezés. amit Salgótarjánban, a Kohász Művelődési Központban valósított meg az MHSZ gyári tartalékos klubja, a kohászati üzemek KISZ- bizottsága a művelődési központ támogatásával. A katonai bevonulás előtt álló fiatalok vasárnaponként összejönnek a művelődési központban. Azok találkoznak itt. akiket már összeírtak, besoroztak, Az összejöveteleken katona- politikai előadások, baráti beszélgetések keretében a fiatalok előzetest kapnak a katonaéletről. A kezdeményezés követésre méltó. — Amíg a gyerekek kicsik voltak, bizony nehéz volt az életünk — mondja Sz. Jánosné, a Budapesti Kézműipari Vállalat pásztói bőrdíszmű részlegének dolgozója. — Nagyon sok rántott levest megettünk... Állunk a műhely egyik végében, az árukiadó ablak mellett. Sz. Jánosné középkorú, testes asszony. Közvetlen és mosolygós. Úgy beszél az életéről, annyi őszinteséggel és természetességgel, hogy már-már zavarba jövök. Van-e jogom ahhoz, hogy szinte a kulcslyukon leselkedők, a „kukkolók” módjára betekintsek egy család sorsába? S a gondokról, a családi élet zökkenőiről valló, sokszor szomorú mondatok mellé tessék elképzelni egy kiegyensúlyozott, nyugodt és derűs asszonyi arcot. — Ezt azért már mégse mondd el, mert még „kiszerkesztik’' oz újságban — figyelmezteti jóindulatúan egy közelünkben álló munkatársra, aki hallja a beszélgetésünket. — Miért ne mondanám? kérdezi és nevetős ráncok gyúródnék a szeme köré. - Ha egyszer igaz,.. Tizenhat éves volt, amikor feY ajas margarin kerül forgalomba Előretör az étolaj, csökken a zsírfogyasztás Táro^i.tseilfis jjAggéit®ff Szécsónyben az ipar a meghatároz Szécsény a megyeszékhely és Balassagyarmat közötti átmenőforgalom „pihenőhelye". Vonzása a környék falvaira egyre inkább erősödik, évről évre szaporodik a Saécsény- ben építők száma. Az ipartelepítés lehetőséget ad arra, hogy azok a dolgozók, akik eddig 20—30 kilométert utaztak naponta, ma már helyben találjanak megfelelő munkalehetőségeket. A település problémáiról, eredményeiről, terveiről beszélgettem Varga Ferenccel, a szécsényi nagyközségi pártbizottság titkárával: — Ha Szécsényről szólunk, a témát a városiasodás jegyein keresztül kell megközelítenünk. A fejlődés az utóbbi években egyre fokozódott, s meghatározói a területen működő gazdasági egységek voltak nagyobb hányadban. Az elmúlt ötéves terv időszakában a község sajátosan jelentkező extenzív fejlődése a foglalkoztatottság megoldására irányult. Ez viszont még nem ösztönzött a belső tartalékok feltárására. A szövetkezeti termelőegységeken kívül a tanácsi, minisztériumi ipar csak telep jelleggel dolgozik. A munka- és üzemszervezés az ELZETT, az Ipoly Bútorgyár, a tejüzem és a malomipar kivételével még nem áll a kívánt színvonalon. Döntési joggal nem rendelkeznek, a központok csak operatív terveket adnak ki számukra, ebből eredően a telephelyek elemző munkája sem tudott kellően kibontakozni. A sajátosságokból következik, hogy több gazdasági egységnél a vezetők felkészültsége bizonyos hiányosságokat mutat, s munkájuk nem következetes. — Mint mondotta a település fejlődésének meghatározója az ipar. Hogyan, értékeli most, a vállalatok, üzemek mérlegzárása után az elmúlt gazdasági évet? — A községi pártbizottság foglalkozott ezzel, s megállapította, hogy az ipari termelés, a bérek, a foglalkoztatottság összességben növekvő tendenciát mutatnak, melyeket a negyedik ötéves terv induló éveként pozitívnak mondhatunk. Az összipari termelés aiz előző időszak ütemének megfelelően 5—6 százalékkal növekedett, előzetes számítások szerint eléri a 310 millió forintot. A termelés fejlődése kedvezően hatott a termelékenység növekedésére, s magával hozta a foglalkoztatottság 2.5 —3 százalékos előbbrelépését, mindenekelőtt a ELZETT fejlesztése során. Jelenleg az iparban foglalkoztatottak száma 2120 fő. — És hogyan zárt a mező- gazdaság ? — A község mezőgazdasági üzemeinek együttes, halmozott termriási értéke — a kedvező időiárás hatására — 8—9 százalékkal nőtt az előző évihez képest. Döntő többségét a termelőszövetkezet pulykatelepének teljes üzemelése, kisebb részét a növénytermelés egyes ágainak rekordtermése eredményezte. — Milyen problémák foglalkoztatják a község politikai életének vezetőit? — A területünkön azonos profilú üzemek — a két téglagyár kivételével — nem találhatók, s ez megnehezíti dolgunkat. A fejlődésnek megtalálhatók a maga gondjai. Akad bőven javítanivalónk a műszaki-technikai színvonal és a belső vállalati vezetés magasabb szintre hozása terén. Az elmondottakból következik, hogy az idén, a fokozódó politikai, gazdasági követelményeknek megfelelően az MSZMP X. kongresz- szusa szellemében Ítéli, hogy előbbre lépjünk az ipari és a mezőgazdasági üzentek termelése, a tanácsi kommunális és szolgáltató tevékenység terén egyaránt. Javítanunk kell termelőegységeink belső mechanizmusát és szervezettségét, a munkafegyelmet. A helyzet reális megítélésével szembe kell néznünk bizonyos objektív tényezőkkel is. A beruházások területén fokozott figyelmet kell szentelni annak, hogy rendelkezésre álló anyagi eszközeinket a legcélszerűbben használjuk fel. A munka- és üzemszervezési tevékenység fejlesztésére, a fegyelem javítására úgyszintén koncentrálnunk kell. A követelményekhez igazodó ügyrendek, munkaköri jegyzékek biztosítják a megfelelő önállóságot és személyes felelősséget. Az egyéni munkateljesítMozgalmas évet zárt, mozgalmas év elé tekint az Állami Népi Együttes. Tavaly összesen 99 előadást tartottak 75 000 néző előtt Vidéken került sor 56 előadásukra, s hazai turnéjuk során felkeresték többek között Zala és Somogy megyét. — 1972-ben régebbi sikereink felújítására készülünk a megfiatalított együttessel — mondja Katona György igazgatóhelyettes. Február 13-án és 27-én a közönség az Erkel Színházban a Magyar századok című nagysikerű összeállításunkat láthatja. — Természetesen nem hiányoznak programunkból a külföldi vendégszereplések sem. Február 16—25. között Romániában lépünk színpadra. Bukarestben három, Kolozsvárott két előadást tarményekhez igazodó bérpolitika alkalmazásával törekszünk, hogy a törzsgárda tagjai fokozott anyagi és erkölcsi megbecsülésben részesüljenek. Ugyanez vonatkozik kiemelkedő teljesítményt nyújtó egyénekre, kollektívákra is. — Miképp alakul a párt- a tömegszervezetek részvétele e gazdaságszervező, -irányító munkában? — A pártalapszer Vezetek taggyűléseken tárgyalják meg az üzemek, szövetkezetek éves tervéből adódó tennivalókat. A gazdaságvezetéssel közös Intézkedési tervek alapján szabják meg a gazdasági és üzemi-társadalmi szervek feladatait. Az intézkedési tervek taggyűlésen való elfogadása egyben a pártmegbízatásokból fakadó feladatok ellátására irányul. Figyelmet szentelnek a tervfeladatok időarányos teljesítésének is. A nagyközségi tanácsra hárul a lakosság kereskedelmi és szolgáltatésel- látottségának javítása, valamint a koordináló tevékenység a tanácsi, üzemi, szövetkezeti fejlesztéseket Illetően. A szakszervezetek üzemeinkben a munkafegyelem, üzemi demokrácia szélesítése, munka- verseny-mozgalmak szervezése terén munkálkodnak, összességében az évi feladatok nagyok — ezért a korábbi éveknél is alaposabb, politikai, gazdasági előkészítő munkával törekszünk arra. hogy a holnap Széosénve még gazdagabb. még szebb legyen, s ezt csak közösen, mindnyájan összefogva érhetjük el — fejezte be tájékoztatóját Varga tunk. Az Ecseri lakodalmassal ellátogatunk Lengyelországba is. Vendégjátékunk állomásai Varsó, Katowice és Wroclaw. A nyáron augusztus 1-től 11- ig Bulgáriában tartózkodunk. Szófiában, Burgasban és Várnában a Magyar rapszódia című műsorunkat mutatjuk be. — S annak cáfolatául, amit sokan — alaptalanul — szemünkre hánynak, hogy az Állami Népi Együttes többet tartózkodik külföldön mint idehaza, a hazai programtervezet néhány részlete: még a tavasszal a Tiszán innen — Dunán túl című műsorainkkal Békés és Szabolcs megyébe látogatunk. Itt 24 előadást tartunk. Július első felében a Győr-környékiek láthatnak bennünket a Kisbojtár című összeállításunkkal. Ferenc. Szabó Gyula Gazdag az itthoni program is Romániába készül az Állami Népi Együttes Emberi sorsok „Mindig előre tartunk. leségül kérték. Tíz évvel idősebb a kérő, a bátyja barátja, úgy ismerkedtek meg. „Pista bácsinak" szólította eleinte a fiút, de aztán összemelegedtek. Miért ne ment volna hozzá? Jó kiállású ember volt a jövendőbeli, nem egy tejfelesszájú siheder, akinek még^a feje lágya se nőtt be. — Három gyereket szültem - mondja. — István a legidősebb, huszonhat éves, betanított ácsként dolgozik, Nős. Unokáim is van már. Egy időben itt dolgozott, ebben az üzemben, itt ismerkedtek meg a feleségével, akivel most is együtt dolgozom. Nagyon jó viszonyban vagyunk egymással. A középső gyerek katona. Szakmája nincsen. „Sok bajom volt vele." Ezt mondja róla az édesanyja. No, de a katonaságnál majd biztosan megkomolyodik. A három fiú közül a legkisebb ipari tanuló, a géplakatos szakmát tanulja. Akár a mesé• • ben, három fiú, s o legkisebb, a legszerencsésebb, aki talán még mindent elérhet, ha nem hiányzik nála a szorgalom és a kitarr tás. Csakhogy az Sz. J. család sorsa nem mese. Nagyon is igoz és nagyon is hétköznapi. A férj negyvenötben jött haza a fogságból. Hosszú ideig csak alkalmi munkát vállalt. Soha sem vetette meg az italt, el-elvétette a mértéket néha, olyankor aztán nem sok kellett a perpatvarhoz. Hát, éltek, ahogy tudtak, hol együtt, hol külön. Egyszer mór majdnem válóperig fajult a dolog, de a tárgyaláson mégis inkább kibékültek. — Akkor külön költöztünk az öregektől - emlékszik vissza Sz. Jánosné. — Mert abból volt a sok civakodás, öt évig építettük azt a kétszobás házat, amiben most lakunk. Sokan még ma is csodálkoznak, egyáltalán hogyan bírtuk? Hát nagyon be kellett osztani a pénzt, minden fillérnek akadt helye. Amikor már tudtam a gyerekektől, én is eljártam dolgozni, öt évig Jobbágyiba« négy évig a szövetkezetbe. Most meg itt vagyok, jó helyem von, nem panaszkodhatom, szeretem ezt a munkát, csak a fi-, zetés lenne egy kicsivel több. — Mennyi a család jövedelme?- Nekem decemberben például ezerszázhetven forint volt a fizetésem. A férjem tíz éve községi sírásó, ezernégyszáz forintot keres. A kiadásainkat ne is kérdezze! Mindig előre tartunk... A ház körül ugyan megterem ez-az, disznókat is tartunk, nemrég vettünk két malacot, az étkezésre, meg az állandó kiadásokra mégis elmegy úgy ezerötszáz-ezernyoicszáz forint. Nyolcszáz forintos kölcsöntörlesz- tésünk is van. A katonafiamnak is küldeni kell havonta néhány százast. Mennyi marad a kere-r setből, tessék csak utánaszámolni!?... K. S. NÓGRAD - 1972. február 8„ kedd 5
