Nógrád. 1972. február (28. évfolyam. 26-50. szám)

1972-02-08 / 32. szám

€BmIaeigBZ0 fcaissk — @Bi®rrB@rc» sorok Szabó Rezsőné, a Balassa Étterem helyettes szakácsnő­je, a Venesz-brigád vezetője. A SZŐ VOSZ-iskolát kitűnővel végezte, a híres-neves palóc ételkülönlegeeségek készítését pedig a főszakácsnőtől, Honfi Gyulánétól tanulta meg, olyan jól, hogy ízük, zamatuk kifo­gástalan. Szabó Rezsőné személye el­választhatatlan a brigádjától. — Brigádunknak csak egy férfitagja van, a többi nő, még sincs közöttünk veszeke­dés soha — meséli büszkén. — A többiek, akik nem bri­gádban dolgoznak, szinte iri­gyelnek bennünket az össze- forrottsá'gunkért. Nálunk nincs széthúzás, mindig vidá­man végezzük a munkánkat. A brigádválilalásokinál egy-egy jó ötletet mindenki szívesen fogad és egy akarattal valósít meg. Szabó Rezsőné javasolta pél­dául, hogy patronálják Va- licskó Editet, a felsőpetényi gyermekotthon egyik kis lakó­ját, A brigád tagok felváltva viszik haza a kislányt, s ilyenkor minden jóval ellát­ják. Nemrég 1000 forintot ad­tak össze a gyermekotthon megsegítésére. Társadalmi munkában a zöldségféle téli tárolását ké­szítették elő és a konyhát kiimeszelték. De ad ©lég mun­kát a vendégek ellátása is: a GOO adag étel, amelyet napon­ta meg kell főzni, s egy-egy rendezvény, amikor a jónál is jobb fogásokkal remekelnek. A nyár új feladatot hoz évről évre; a Nyírjesben KISZ-fia- talok és úttörők táboroznak — egy-egy turnusban 120—160 fő — kiknek a napi háromszori étkezéséről a Vene&z-brigád gondoskodik. A brigádnaplót, felnyitva csupa elismerő sorokat olvas­hatunk a táborozóktól, turis­táktól, külföldi csoportoktól. Beszédes bizonyítékai ezek annak a többletnek, ami egy kollektívát szocialista bri­gáddá tesz. Pedig nagyon mos­toha körülmények között dol­goznak, régi omladozó falak között, korszerűtlen berende­zéssé L Szabó Rezsőnéről akartunk szólni, s íme a brigádról ír­tunk. Talán annyit még, hogy Szabőné Kiváló Dolgozó, s fia­tal kora — 24 éves mindössze — ellenére, már tíz éve dol­gozik a Balassa Étteremben. S, mint mondta: szakmájá­ban még sok évig szeretne te­vékenykedni. a jelenlegi mun­katársakkal. K. E. A vasas szocialista brigádok inegyel küldöttei Á megye ipari üzemeiben szocialista brigádvezetők ta­nácskozásain megválasztot­ták a különböző iparágak szakszervezeteinek küldötte­it, akik az országos tanácsko­záson képviselik majd meg­bízóikat. Kétségtelen, hogv a vasipar területén van a legnépesebb brigádmozgalom, hiszen a va­sas szakszervezethez tartozó vállalatoknál és intézmények­nél összesen 15 576 szocialis­ta brigád működik, közel 175 ezer taggal. Ezek közé tartoz­nak a Salgótarjáni Kohászati Üzemek, mintegy 130 brigád­ja is, amely a huzalműből Babus Gyulát, a hengerműből Ponyi Lászlót, a kovácsoló­gyárból pedig Nagy Erzsébe­tet bízta meg, hogv képvisel­je a gyár dolgozóit a vasas szocialista brigádok országos tanácskozásán. A vasas szocialista brigá­dok február 18-án és 19-én Csepelen, a Vas- és Fémmű­vek Sportcsarnokában, a munkásmozgalom egyik leg­ismertebb fellegvárában érte­keznek. A vasas szocialista Hazánkban az egy főre jutó évi zsiradékfogyasztás 26 kiló, ebből csupán 2 ki­logramm növényi eredetű. A prognózisok szerint e kedve­zőtlen arány fokozatosan ja­vul az olaj- és margarinfo­gyasztás az idén előrelátha­tólag 3 kilogrammra, a ne­gyedik ötéves terv végére 4—5 kilogrammra emelkedik, lépésről lépésre visszaszo­rítva a kevésbé egészséges állati eredetű zsiradékokat; A Növényolajipari Válla­lat többb új cikk gyártásá­val és a már forgalomba le- Vók minőségének javításával brigádok képviseletében ősz- szesen 400 szocialista brigád­vezető és 150 meghívott vesz maid részt e jelentős konfe­rencián. hogy a párthatározat szellemében megvitassa a brigádmozgalom jelenlegi helyzetét és a további tenni­valókat. A tanácskozás színhelyén a szocialista birgámozgalom leg­értékesebb és legtanulságo­sabb dokumentumaiból kiállí­tás is nyílik. A várhatóan élénk vita alapját Mehes La­josnak, a szakszervezet fő­titkárának referátuma képezi majd, samely 135 vállalat és intézmény szocialista brigád­értekezleteinek tapasztalatait öleli fel és a párthatároza­tokból adódó feladatokat vázolja a küldöttek előtt. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek küldöttei is remélik, hogy szót kannak és elmond­hatják véleményüket a szo­cialista brigádmozgalom sal­gótarjáni tapasztalatairól, a szocialista emberré válás igé­nyes mozgalmának országos fóruma előtt. igyekszik egyre inkább meg­kedvelteim termékeit. A na­pokban tízmillió forintos be­ruházással megkezdték a margrint előállító gépsor át­szerelését. Az átalakított gépsor október 1-től osztrák licenc alapján gyártja a Rá­ma nevű vajas margarint, amely a 18 százalékos víz­tartalom helyett ugyanennyi tejet tartalmaz, s ezzel a vaj méltó vetéívtársává vá­lik. Amíg a gépsor elkészül, Ausztriából importálják az Európa számos országában már közkedvelt Ráma mar­garint. Bevonulás előtt Követésre méltó az a kez­deményezés. amit Salgótar­jánban, a Kohász Művelődési Központban valósított meg az MHSZ gyári tartalékos klub­ja, a kohászati üzemek KISZ- bizottsága a művelődési köz­pont támogatásával. A kato­nai bevonulás előtt álló fia­talok vasárnaponként össze­jönnek a művelődési központ­ban. Azok találkoznak itt. akiket már összeírtak, beso­roztak, Az összejöveteleken katona- politikai előadások, baráti be­szélgetések keretében a fia­talok előzetest kapnak a ka­tonaéletről. A kezdeményezés követésre méltó. — Amíg a gyerekek kicsik vol­tak, bizony nehéz volt az életünk — mondja Sz. Jánosné, a Buda­pesti Kézműipari Vállalat pásztói bőrdíszmű részlegének dolgozója. — Nagyon sok rántott levest meg­ettünk... Állunk a műhely egyik végé­ben, az árukiadó ablak mellett. Sz. Jánosné középkorú, testes asszony. Közvetlen és mosolygós. Úgy beszél az életéről, annyi őszinteséggel és természetesség­gel, hogy már-már zavarba jö­vök. Van-e jogom ahhoz, hogy szinte a kulcslyukon leselkedők, a „kukkolók” módjára betekint­sek egy család sorsába? S a gondokról, a családi élet zök­kenőiről valló, sokszor szomorú mondatok mellé tessék elképzel­ni egy kiegyensúlyozott, nyugodt és derűs asszonyi arcot. — Ezt azért már mégse mondd el, mert még „kiszerkesztik’' oz újságban — figyelmezteti jóindu­latúan egy közelünkben álló munkatársra, aki hallja a beszél­getésünket. — Miért ne mondanám? ­kérdezi és nevetős ráncok gyú­ródnék a szeme köré. - Ha egy­szer igaz,.. Tizenhat éves volt, amikor fe­Y ajas margarin kerül forgalomba Előretör az étolaj, csökken a zsírfogyasztás Táro^i.tseilfis jjAggéit®ff Szécsónyben az ipar a meghatároz Szécsény a megyeszékhely és Balassagyarmat közötti át­menőforgalom „pihenőhelye". Vonzása a környék falvaira egyre inkább erősödik, évről évre szaporodik a Saécsény- ben építők száma. Az iparte­lepítés lehetőséget ad arra, hogy azok a dolgozók, akik eddig 20—30 kilométert utaz­tak naponta, ma már helyben találjanak megfelelő munkale­hetőségeket. A település prob­lémáiról, eredményeiről, ter­veiről beszélgettem Varga Fe­renccel, a szécsényi nagyköz­ségi pártbizottság titkárával: — Ha Szécsényről szólunk, a témát a városiasodás je­gyein keresztül kell megköze­lítenünk. A fejlődés az utób­bi években egyre fokozódott, s meghatározói a területen működő gazdasági egységek voltak nagyobb hányadban. Az elmúlt ötéves terv idősza­kában a község sajátosan je­lentkező extenzív fejlődése a foglalkoztatottság megoldásá­ra irányult. Ez viszont még nem ösztönzött a belső tarta­lékok feltárására. A szövetke­zeti termelőegységeken kívül a tanácsi, minisztériumi ipar csak telep jelleggel dolgozik. A munka- és üzemszervezés az ELZETT, az Ipoly Bútorgyár, a tejüzem és a malomipar kivételével még nem áll a kí­vánt színvonalon. Döntési jog­gal nem rendelkeznek, a központok csak operatív ter­veket adnak ki számukra, eb­ből eredően a telephelyek elemző munkája sem tudott kellően kibontakozni. A sajá­tosságokból következik, hogy több gazdasági egységnél a vezetők felkészültsége bizo­nyos hiányosságokat mutat, s munkájuk nem következetes. — Mint mondotta a telepü­lés fejlődésének meghatározó­ja az ipar. Hogyan, értékeli most, a vállalatok, üzemek mérlegzárása után az elmúlt gazdasági évet? — A községi pártbizottság foglalkozott ezzel, s megálla­pította, hogy az ipari termelés, a bérek, a foglalkoztatottság összességben növekvő tenden­ciát mutatnak, melyeket a ne­gyedik ötéves terv induló éve­ként pozitívnak mondhatunk. Az összipari termelés aiz elő­ző időszak ütemének megfele­lően 5—6 százalékkal növeke­dett, előzetes számítások sze­rint eléri a 310 millió forin­tot. A termelés fejlődése ked­vezően hatott a termelékeny­ség növekedésére, s magával hozta a foglalkoztatottság 2.5 —3 százalékos előbbrelépését, mindenekelőtt a ELZETT fejlesztése során. Jelenleg az iparban foglalkoztatottak szá­ma 2120 fő. — És hogyan zárt a mező- gazdaság ? — A község mezőgazdasági üzemeinek együttes, halmozott termriási értéke — a kedvező időiárás hatására — 8—9 szá­zalékkal nőtt az előző évihez képest. Döntő többségét a termelőszövetkezet pulykate­lepének teljes üzemelése, ki­sebb részét a növénytermelés egyes ágainak rekordtermése eredményezte. — Milyen problémák foglal­koztatják a község politikai életének vezetőit? — A területünkön azonos profilú üzemek — a két tég­lagyár kivételével — nem ta­lálhatók, s ez megnehezíti dolgunkat. A fejlődésnek megtalálhatók a maga gond­jai. Akad bőven javítaniva­lónk a műszaki-technikai színvonal és a belső vállalati vezetés magasabb szintre ho­zása terén. Az elmondottak­ból következik, hogy az idén, a fokozódó politikai, gazdasá­gi követelményeknek megfele­lően az MSZMP X. kongresz- szusa szellemében Ítéli, hogy előbbre lépjünk az ipari és a mezőgazdasági üzentek terme­lése, a tanácsi kommunális és szolgáltató tevékenység terén egyaránt. Javítanunk kell ter­melőegységeink belső mecha­nizmusát és szervezettségét, a munkafegyelmet. A helyzet reális megítélésével szembe kell néznünk bizonyos objek­tív tényezőkkel is. A beruhá­zások területén fokozott fi­gyelmet kell szentelni annak, hogy rendelkezésre álló anya­gi eszközeinket a legcélsze­rűbben használjuk fel. A mun­ka- és üzemszervezési tevé­kenység fejlesztésére, a fegye­lem javítására úgyszintén koncentrálnunk kell. A kö­vetelményekhez igazodó ügy­rendek, munkaköri jegyzékek biztosítják a megfelelő önál­lóságot és személyes felelőssé­get. Az egyéni munkateljesít­Mozgalmas évet zárt, moz­galmas év elé tekint az Ál­lami Népi Együttes. Tavaly összesen 99 előadást tartottak 75 000 néző előtt Vidéken ke­rült sor 56 előadásukra, s ha­zai turnéjuk során felkeresték többek között Zala és Somogy megyét. — 1972-ben régebbi sike­reink felújítására készülünk a megfiatalított együttessel — mondja Katona György igaz­gatóhelyettes. Február 13-án és 27-én a közönség az Erkel Színházban a Magyar száza­dok című nagysikerű összeál­lításunkat láthatja. — Természetesen nem hiá­nyoznak programunkból a külföldi vendégszereplések sem. Február 16—25. között Romániában lépünk színpad­ra. Bukarestben három, Ko­lozsvárott két előadást tar­ményekhez igazodó bérpoliti­ka alkalmazásával törekszünk, hogy a törzsgárda tagjai fo­kozott anyagi és erkölcsi megbecsülésben részesüljenek. Ugyanez vonatkozik kiemelke­dő teljesítményt nyújtó egyé­nekre, kollektívákra is. — Miképp alakul a párt- a tömegszervezetek részvétele e gazdaságszervező, -irányító munkában? — A pártalapszer Vezetek taggyűléseken tárgyalják meg az üzemek, szövetkeze­tek éves tervéből adódó ten­nivalókat. A gazdaságvezetés­sel közös Intézkedési tervek alapján szabják meg a gaz­dasági és üzemi-társadalmi szervek feladatait. Az intéz­kedési tervek taggyűlésen va­ló elfogadása egyben a párt­megbízatásokból fakadó fel­adatok ellátására irányul. Figyelmet szentelnek a terv­feladatok időarányos teljesíté­sének is. A nagyközségi ta­nácsra hárul a lakosság ke­reskedelmi és szolgáltatésel- látottségának javítása, vala­mint a koordináló tevékeny­ség a tanácsi, üzemi, szövetke­zeti fejlesztéseket Illetően. A szakszervezetek üzemeinkben a munkafegyelem, üzemi de­mokrácia szélesítése, munka- verseny-mozgalmak szervezése terén munkálkodnak, összes­ségében az évi feladatok nagyok — ezért a korábbi éveknél is alaposabb, politi­kai, gazdasági előkészítő mun­kával törekszünk arra. hogy a holnap Széosénve még gaz­dagabb. még szebb legyen, s ezt csak közösen, mindnyájan összefogva érhetjük el — fe­jezte be tájékoztatóját Varga tunk. Az Ecseri lakodalmassal ellátogatunk Lengyelországba is. Vendégjátékunk állomásai Varsó, Katowice és Wroclaw. A nyáron augusztus 1-től 11- ig Bulgáriában tartózkodunk. Szófiában, Burgasban és Vár­nában a Magyar rapszódia című műsorunkat mutatjuk be. — S annak cáfolatául, amit sokan — alaptalanul — sze­münkre hánynak, hogy az Ál­lami Népi Együttes többet tartózkodik külföldön mint idehaza, a hazai programter­vezet néhány részlete: még a tavasszal a Tiszán innen — Dunán túl című műsorainkkal Békés és Szabolcs megyébe látogatunk. Itt 24 előadást tartunk. Július első felében a Győr-környékiek láthatnak bennünket a Kisbojtár című összeállításunkkal. Ferenc. Szabó Gyula Gazdag az itthoni program is Romániába készül az Állami Népi Együttes Emberi sorsok „Mindig előre tartunk. leségül kérték. Tíz évvel idősebb a kérő, a bátyja barátja, úgy is­merkedtek meg. „Pista bácsinak" szólította eleinte a fiút, de az­tán összemelegedtek. Miért ne ment volna hozzá? Jó kiállású ember volt a jövendőbeli, nem egy tejfelesszájú siheder, akinek még^a feje lágya se nőtt be. — Három gyereket szültem - mondja. — István a legidősebb, huszonhat éves, betanított ács­ként dolgozik, Nős. Unokáim is van már. Egy időben itt dolgo­zott, ebben az üzemben, itt is­merkedtek meg a feleségével, akivel most is együtt dolgozom. Nagyon jó viszonyban vagyunk egymással. A középső gyerek katona. Szakmája nincsen. „Sok bajom volt vele." Ezt mondja róla az édesanyja. No, de a katonaság­nál majd biztosan megkomolyo­dik. A három fiú közül a legki­sebb ipari tanuló, a géplakatos szakmát tanulja. Akár a mesé­• • ben, három fiú, s o legkisebb, a legszerencsésebb, aki talán még mindent elérhet, ha nem hiány­zik nála a szorgalom és a kitarr tás. Csakhogy az Sz. J. család sorsa nem mese. Nagyon is igoz és nagyon is hétköznapi. A férj negyvenötben jött haza a fog­ságból. Hosszú ideig csak alkal­mi munkát vállalt. Soha sem ve­tette meg az italt, el-elvétette a mértéket néha, olyankor aztán nem sok kellett a perpatvarhoz. Hát, éltek, ahogy tudtak, hol együtt, hol külön. Egyszer mór majdnem válóperig fajult a do­log, de a tárgyaláson mégis in­kább kibékültek. — Akkor külön költöztünk az öregektől - emlékszik vissza Sz. Jánosné. — Mert abból volt a sok civakodás, öt évig építettük azt a kétszobás házat, amiben most lakunk. Sokan még ma is csodálkoznak, egyáltalán hogyan bírtuk? Hát nagyon be kellett osztani a pénzt, minden fillérnek akadt helye. Amikor már tudtam a gyerekektől, én is eljártam dolgozni, öt évig Jobbágyiba« négy évig a szövetkezetbe. Most meg itt vagyok, jó helyem von, nem panaszkodhatom, sze­retem ezt a munkát, csak a fi-, zetés lenne egy kicsivel több. — Mennyi a család jövedelme?- Nekem decemberben pél­dául ezerszázhetven forint volt a fizetésem. A férjem tíz éve községi sírásó, ezernégyszáz fo­rintot keres. A kiadásainkat ne is kérdezze! Mindig előre tar­tunk... A ház körül ugyan meg­terem ez-az, disznókat is tar­tunk, nemrég vettünk két mala­cot, az étkezésre, meg az állan­dó kiadásokra mégis elmegy úgy ezerötszáz-ezernyoicszáz forint. Nyolcszáz forintos kölcsöntörlesz- tésünk is van. A katonafiamnak is küldeni kell havonta néhány százast. Mennyi marad a kere-r setből, tessék csak utánaszámol­ni!?... K. S. NÓGRAD - 1972. február 8„ kedd 5

Next

/
Thumbnails
Contents