Nógrád. 1972. február (28. évfolyam. 26-50. szám)

1972-02-08 / 32. szám

TERMÉSZETVÉDELEM Védekezzünk a veszettség ellen! *'-"S*SSS""",'"‘"""""SSSSSSSS7S'SSSS*SSSSSS*SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSS*J!*MfSSSSSf*SSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSS, Az utóbbi időben gyakran hal­iunk róla, hogy hazánk egyes te­rületein Jelentkezett vadon élő ál­Tavaszi felújításra várnak A tél közepén vasrvunk, de akkor is megmásíthatatlanul közeleg a tavasz, a természet­járók szezonja. Nógrád me­gyébe is egyre több, más vi­dékről érkező turistát vá­runk. A természetjárók száma örvendetesen emelkedik. A heti munka fáradalmait a természetbe mennek kipihen­ni az emberek. A mi vidé­künkön van hová menni a természetszeretőknek. Ettől eltekintve, a tavaszi nagy tu­ristaforgalomra jő leßz fel­készülni. A Börzsönyben, a Mátrában, a Karancson és szerte a kisebb hegyekben le­vő menedékkunyhókat rakjuk rendbe. Némelyik beázott, pusztul. Sajnos. nem egvet tönkre is tettek. Beverték ablakait, megrongálták tűzhe­lyét és más használati tár­gyait. Helyre kell ezeket ál­lítani, mert annak, akit a zord időjárás utolér a termé­szetben, nagyon jó védett he­lyen meghúzódni. Kis Zagyva-völgyi érdekesség A természetjárók ritkán vetődnek erre a vidékre. Pe­dig ha Taron felülnek a kis- bárkány-lucfalvai autóbusz­ra, nem egészen egy óra alatt végigjárhatják a Ka­kukk-hegy és a Zsunyi-hegy közötti Kis-Zagyva völgyé­ben települt patakparti köz­ségeket, apró falvakat. A Cserhát nyúlványai kö­zött meghúzódó hangulatos „elepülések mindenesetre megérik a fáradozást. Az egykori erdők irtásain fü­zér módjára csatlakoznak a kis cserháti falvak, amelyek csaknem mindegyikének he­lyi nevezetessége egy-egy ré­gi harangláb, a sajátos népi építkezés. Sámsonháza pél­dául arról nevezetes, hogy már II. Béla idején megvolt, ne»-t egy Sámson nevű fő­úrtól kapta, aki 1132-ben az ellenkirályjelölt híve volt. A XV. században a sámsoni várról: Fehérkő váráról is említés olvasható az okleve­lekben. Ekkoriban Ciliéi Bor­bála a birtokosa. Valószínű­leg a huszita háborúk ide­jén pusztult el a vár, mert a török időben már nincs szerepe. Nagy terjedelmű építkezés lehetett. Néhány romfalát még ma is messzi­ről lehet' látni. Érdemes megtekinteni, szép és élveze­tes túrát jelent. A feketeharkály védelmében A Karancs, Medves. Som- te színű madár, néhány évti- lya egyik őshonos, de ma már zede még gyakori volt. Ma kiveszőiéiben levő madara a azonban már csak elvétve íeketeharkály. Ez a varjú fordul elő vidékünkön. Mint nagyságú „piros sapkás” feke- általában a harkályfélék, köl­tőodúját maga vési ki erős csőrével. Általában az idő­sebb bükkösökben készíti odúját és költ. Télen kóborló példányaival más biotópú er­dőkben is találkozhatunk ve­le. Költése kevésnek sikerül azért, mert a nyári zivatarok alkalmával a fatörzsön lefo­lyó víz befolyik az odújába amely sok esetben teljeser megtelik. Ilyenkor a tojások vagy fiókák tönkremennek, il­letve belefulladnak a vízbe A másik ok, amiért megfo­gyatkoztak az. hogy a fent említett helyeken egyre keve­sebb a létfenntartásukra szol­gáló bükkerdő. Ma még költ néhány helyen, de ha ezek a bükkösök is fűrész alá kerül­nek. számíthatunk rá. hogy teljesen eltűnnek hegyeinkből. Varga Ferenc latok között, főleg rókákon a rettegett fertőző betegség, a ve­szettség. Megyénkben elhullott, vagy kiir­tott rókákon megállapították a veszettséget. A betegségről tudni kell, hogy valamenyi emlős ál­lat, sőt maga az ember is fogé­kony iránta. A betegség kezelés nélkül, majdnem minden esetben halálos kimenetelű. A betegség okozója olyan vírus, mely a leg­nagyobb mennyiségben a beteg ál­latok nyálával yálasztódik ki. A nyállal kiválasztott vírus harapás­sal terjed tovább. A fertőződés úgy is bekövetkezhet, ha más se­bekbe, bőrsérüLésekbe kerül a fertőzött állat nyála. Például sok­szor a figyelembe sem vett macs- kakarmoláson keresztül. A veszettség tünetei az öntudat­zavar, a fokozott idegfeszültség, A Pest megyei Állami Építőipari Vállalat felvess 14—16 éves. általános iskolai végzettséggel rendelkező fiatalokat ipari tanulónak az alább! szakmákra! KŐMŰVES. ÁCS-ÁLLVÁNYOZÓ. VAS- ÉS KÉMSZERKEZETI LAKATOS ÉPÜLETASZTALOS, FAPADLÓZÓ ÉS MŰANYAG hűRKOLÓ. KÖZPONTIFŰTÉS-SZERELŐ VÍZ- ÉS GÁZ­VEZETÉK-SZERELŐ VILLANYSZERELŐ. SZOBAFESTŐ ÉS MÁZOLÓ ÜVEGEZŐ ÉPÜLETBURKOLÓ (H> MÜKÖKÉSZÍTÖ, VASBETONSZERELŐ. VÍZSZIGETELŐ, BÁDOGOS TETŐFEDŐ. Jelentkezni lehet az alábbi elment Budapest. XXL Csepel Kiss János altb. a. 19—21. A vidékiek részére tanulóotthont teljes ellátást munka- és védőruhát szerszámot ösztöndíjat ad a vállalat ______________________________________________________ v íziszony és ezt követő halálos bénulások. Hogy mely tünetek állnak előtérben, aszerint a be­tegség lefolyása lehet dühöngő, vagy pedig csendes veszettség A betegség elleni védekezésre ma már megfelelő megelőző és gyó­gyító oltóanyagok állnak rendel­kezésre. A megelőzés érdekében az ebek minden évben veszettség elleni oltásban részesüknek. Az oltott állatok egy évig védettek a betegséggel szemben. Azonban nagy veszélyt lelentenek az ol- Vatlan ebek és macskák, melyek járványos időszakban vadon élő veszett állatokkal érintkezésbe ke­rülhetnék. A jelenlegi járvány az úgyne­vezett „erdőben lefolyó járvány”, főleg rókákon, vadmacskákon je­lentkezett. Az egyéb vadon élő állatok is megbetegedhetnek. Vi­szonylag gyakran állapítható meg rajtuk a ..csendes veszettség”, amikor félénknek látszanak, de mégsem menekülnek el az ember elől. Az így viselkedő vadon élő állatot (róka. őz stb.) minden esetben veszettségre gyanús ál­latnak kell tekinteni. Ezek gyak­ran Lakott területekre is beme­részkednek. Ilyen állatok, vagy elhullott vadon élő állatok észlelé­sét azonnal jelenteni kell a taná­cson, vagy a körzeti állatorvos­nak, akinek a megérkeztéig tar­tózkodni kell attól, hogy csupasz kézzel bárki is hozzányúljon a gyanús állathoz. Minden állattól eredő harapást jelenteni kell a körzeti orvosnak. Ha kutyát, vagy más háziállatot mart meg veszettségre gyanús ál­lat, azt elzártan kel* tartani — ha közben elhullott, olyan helyen kell őrizni, ahol sem ember, sem állat hozzá nem férhf* — és azon­nal be kell jelenteni. Az állategészségügyi szervek ál­tal közzétett felhívásokat, rendel­kezéseket mindenki saját és em­bertársai érdekeben tartsa be. Fonodái munkára i felveszünk fonó szakmunkásnőket, női betonútokat. 14—16 éves korig két műszakba, 16 év betöltése után három műszakba, Betanulási idő: 1 hónap. Bérezés betanulási időre: 1200 Ft. Betanulási idő után 1900—2500 Ft fizetéssel. Kéthetenként szabad szombat. Vidéki nődolgozók részére szállást biztosítunk. Férfimunkásokat is keresünk betanított és segédmunkára. Bővebb felvilágosítást levélben is adunk. Cím: Pamuttextil Művek Fonógyára, Budapest, XI., Bocskai u. 90, •!Ti­Munkaügyi osztály. U] szolgáltatás az «IFIT kereten belül IFIT—ÖTP HITELSIKC5IO Vegye igénybe az AFIT XVI. sz. Autójavító Vállalat és a Nógrád megyei OTP Igazgatóság által biztosított OTP-hitelakciót. Az OTP-hitelakció a magántulajdonban levő személygépkocsik javítására vonatkozik. Itatosá<*i inűoznlii vizsgára íe(l<iésjfSlés, szükség szerinti szerkezeti javítások» műszeres diagnosztikai vizsgálatok alapján. MOtorfavítás! Futómű Ja vitás! Villamossági javítások! OTP-HITELAKCIÖ OTP-H Mont használja ki a kedvező személvgépkocsi-javítási lehetőséget! OTP-hitellei kapcsolatos tel világosi tás: OTP megyei igazgatóság, Salgótarján JAVÍTÁS ÉS ÉRDEKLŐDÉS: AFIT XVI. sz. Autáiavltó Vállalat 6. sz. üzemegysége, Salgótarján, Rákóczi a. 233. Telefon: 25-30. ELAKCIÚ OTPHITELAKCIO október 1-től március 81-ig• október 1-től március 31-ig. október 1-től március 31-ig,

Next

/
Thumbnails
Contents