Nógrád. 1972. február (28. évfolyam. 26-50. szám)
1972-02-08 / 32. szám
A képernyő előtt Ívén, a rettentő Már a üzenő személye miatt iü a hét egyik legizgalmasabb és legérdekesebb műsor- számának ígérkezett Mihail Bulgakov: Iván, a rettentő cí* ' mű komédiája, a Katona József Színház kitűnő szereplőgárdájának előadásában. Bulgakov eredetileg nem készült írónak, orvosnak tanult, hogy valahol íulun vagy ahol szükség van rá. embereket gyógyítson. Mint sokak életében, az övében is a Nagy Októberif Szocialista Forradalom hozott fordulatot. Akkortájt jegyezte el magát az irodalommal, majd a színházzal, hogy bőven ontott műveivel gazdagítsa a szovjet irodalmat,. Olvasói és bírálói az igazságkeresést tartották művei fő erényének Igaz ugyan, hogy szatirikus, erősen ironikus hangvétele ellene tüzelte a sztálini kor hivatalos kritikusait, mert bonyolult jellemábrázolását, a kor, illetve korszak visszásságait sem mellőző cselekménybonyolítását félreértették. Egyesek nyíltan hangoztatták, hogy Bulgakov a fehérek pártjára állt és művei burkoltan bár, de ellenforradalmi alkotások. Ez a össztűz azzal járt, hogy Bulgakov sokáig — mint ezt mondani szokás — a fiókjának alkotott, s be kellett érnie színházi dramaturg,, segédszínész és segédrendezői tevékenységgel. Jó idő eltelt, mire felismerték benne azt az írót, akit az igazság fűt, s aki magasabb művészi, esztétikai mércét tűzött maga elé. Rehabilitációja után rendre- másra kerültek színpadra korábbi és újabb művei, siker- sorozata nem állt meg a szovjet határokon belül. Külföldön is egymás után adták ki regényeit, vitték színre színdarabjait. Nálunk is harmadik színpadi műve immár az Iván, a rettentő, amelyet magyar színház, történetesen a fővárosi Katona József Színház tűzött műsorára. Ez a komédiának jelzett mű bohózat a javából, mégpedig abból a szatirikus fajtából, amely Bulgakov művészetére annyira jellemző. A kicsit vontatottan induló mű középpontjában Tyimofejev csodálatos találmánya, az időgép áll, amely épp akkor kezd el szuperéin!, amikor Tyimofe- jevet elhagyta a felesége, s amikor a szomszédba egy minden hájjal megkent betörő, Zsorzs Miloszlavszki] hatolt be. A nagy kísérletnél jelen van Bunsa, az önkényeskedő ház- felügyelő is, aki hercegi családból származik, de a szov. jet környezetben azzal igyekszik kétes származásán enyhíteni, hogy parádéskocsis volt az édesapja. Az időgép hatására csodálatos átlényegülés következik be: Rettegett Iván cár becsöppen a bérház viszonyai közé, ahol mindenki a házfelügyelőnek véli, a ház- felügyelőből pedig cár lesz Rettegett Iván korában. A kegyetlen, a bojárokat is rettegésben tartó cár a szovjet kollektív viszonyok között és a szovjet frazeológiával telített házfelügyelő a feudális Oroszország trónján megannyi komédiázásra és csípős, savas-borsos megjegyzésre, fordulatra nyújt alkalmat. A házfelügyelőből avandzsáit cár első rendelkezése, hogy létrehozza a tömb- és házbizalmi hálózatot, a cárból lett ház- felügyelő viszont vérpadra küldené, karóba húzná mindazokat, akik kedve ellen szólnak. S miközben kacagunk, rádöbbenünk, hogy Bulgakov valóban filozofál is és kegyetlen igazságokat mond el a tömegek és a hatalom kapcsolatáról. Végül azonban kiderül, hogy ez a groteszk helyzet csak álom, Tyimofejev gépe közel sem tart ott, hogy működjék. viszont amíg a konstruktőr aludt, addig valóban kirabolták a szomszéd lakást. A vontatott indítás után a komédia végre sínre állt és az előírt sebességgel száguldott a végkifejlet leié. A házfelügyelő és Rettegett Iván szerepében Major Tamás brillírozott, szinte egyedül vitte a darabot, bár szerepe is nagy lehetőséget adott erre, A betörő szerepében Sztankay István ragaszkodott a bohózat játékkövetelményeihez. Sinkó László Tyimofejev alakjában igyekezett egy naiv álmodozót bemutatni, talán jobb rendezői találat lett volna ezt a figurát magabiztosabbnak, keményebbnek, kevésbé puhának és játékosnak ábrázolni. Emlitést érdemel még Törő- csik Mari Uljana Andrejev- na, Gyulay Károly Jakin filmrendező és Horváth József Spak Anton Szemjonovics szerepében, lglódi István, aki a darabot tulajdonképpen elhozta a Szovjetunióból magyar színpadra, kitűnő munkát végzett, talán jobb lett volna azonban kissé általánosabbá tenni a környezetet, ami ugyan a díszlettervező Bakó Józsefnek és a jelmez- tervező Schaffer Juditnak is feladata lett volna. A mondanivaló sokkal általánosabb annál, hogy oly görcsösen ragaszkodniuk kellett volna a konkréthoz. Elbert János fordítása kitűnő. Mindent egybevetve azonban: Bulgakov bohózata kellemes és tanulságos szórakozást nyújtott. Lakos György Befejeződtek a félévi vizsgák az egyetemeken9 főiskolákon Eredményesen, fejeződtek be hazánk 62 felsőoktatási intézményének nappali, esti és levelező tagozatain az első félévi vizsgák. A különböző tagozatokon együttvéve mintegy 86 ezer egyetemista, főiskolás adott számot felkészüléséről. Az első gyorsmérleg szerint a több mint 56 ezer nappali tagozatos, nyolcezer esti és, 22 ezernél is több levelező hallgató többsége általában jól felkészülten jelentkezett vizsgára. A kedvező helyzet a szakemberek véleménye szerint nagyban az érvényben levő vizsgaszabályzatnak is köszönhető. A vizsgák jelenlegi rendje alapián ugyanis lehetőség nyílik, hogy az egyes egyetemek, főiskolák a helyi sajátosságokhoz, igényekhez és feladatokhoz igazítsák részletes előírásaikat. a hallgatók önállóan oszthatták be vizsgaidejüket, tervszerűen készülhettek a számadásra Nagyobb lehetőségeket kanták a vizsgarend kialakításában az ifjúság képviselői is: megnövekedett a KISZ szerepe és hatásköre, de egyúttal felelősségérzete is. A munkás- és parasztszármazású fiatalok a korábbi évekhez kénest eredményesebben zárták első félévi munkájukat. Általában országszerte javult a tanulmányi átlageredmény, bár még sok helyen gondot jelent, hogy nagyobb súlyt helyeznek különböző, olykor felesleges tananyagrészek emlékezetbe vésésére, mint az önálló gondolkodási és munkakészség fejlesztésére. A tanulást változatlanul nehezíti néhány elavult tankönyv egyetemi jegyzet is. A második félév oktatás politikai feladatairól szólva a felsőoktatás illetékes szakemberei hangsúlyozzák: a képzés célszerűsége, logikája, a tanulmányi idő optimális kihasználása. a hallgatók energiáival való ésszerű gazdálkodás egyaránt megköveteli, hogy a képzésben résztvevő tanszékek munkája összehangolt legyen. Minden tantárgynak szervesen kell beépülnie a képzés logikai rendszerébe meg kell találni a természetes kapcsolódási pontokat, az egymásra épülő összefüggéseket. MIKSZÁTH KÁLMÁN ÉLETE A jogászévek „Fiatal éveim, illetve gyermekkorom álmai nem terjedtek túl a szoigabíróságon” — írta 1910-ben, írói jubileuma alkalmából. Ezeknek az álmoknak a megvalósítására 1868-tól kerül sor, amikor beiratkozik a budapesti egyetem jogi karára. Ezekről az esztendőkről nean sokat tudunk, leginkább Szklabonyán tartózkodik, különösen az első esztendőkben, amiből arra következtethetünk, hogy „mezei jogász” volt. Életrajzírói azonban egyöntetűen megállapítják, hogy ezek az esztendők a szorgalmas készülés évei. Elvkor szerez jártasságot a francia nyelvben és világirodalmi tájékozódásának is sok nyoma található. Mint harmadéves jogász került 1871. év folyamán Mikszáth esküdtnek Nógrád vármegyéhez. Gyengén dotált hivatal volt ez, a napidíjon kívül egyéb fizetés nem járt a patvaristának. Mikszáth életében mégis nagy jelentőségük van ezeknek az esztendőknek: gyakorlatot szerez az igazságszolgáltatásban hagyatéki és gyámügyekben, ugyanakkor felejthetetlen emlékeket raktároz el, amelyeket később, mint nyersanyagot felhasznál műveiben,. „Gyermekember voltam még, amikor a tekintetes vármegyét szolgáltam, mint esküdt” — írja. Később Veres Pálra, Nógrád vármegye nagytekintetű alispánjára emlékezve „Múlik a vármegye” című írásában vall: „Négyen voltunk a hetvesen évek elején esküdtek a vármegyénél, csupa fiatal gyerek.” A hetvenes évek Nógrádián — ahogy Király István megállapítja — érződött még a hajdani megyéik fénye. A régi jó tábiabírák utódaként élt Mikszáth emlékezetében első principálisánaik, későbbi apósának Mauks Mátyásnak az alakja, aki a harmadik falu határában is ráismert a saját méheire, és emlékezetből le tudta diktálni 22 elveszett jegyzőkönyv szövegét. Tisztelettel nézte a megyeháza kimagasló sárga épületét, ahol a szigorú szemöldökű Veres Pál alispán parancsolt és a művelt, a magyar nőnevelés megreformálásáért tevékenykedő Veres Pálné volt a nemzete« asszony. „Nem adom sokért — írja Mikszáth —, hogy éltem még a régi táblabírált között, s hogy a szemem láttára fogyott el az utolsó fény, amit a múlt dicsősége vetett még a kevély megyei címerekre”. Mert Mikszáth nemcsak a fényeket látja, nagyon jól tudja és ezt írásaiban meg is mutatja, hogy a fejedelmileg méltóságos alakok mellett mennyi a züllött, részeges alak, a színes megyebálok mellett durva korteshadjára- toltról is tudósít, a gavalléria párosul a nép ügye iránti közömbösséggel, töméntelen igazságtalanság elkövetője is a nemes vármegye. Különösen a végrehajtási eljárásoktól irtózott Mikszáth. Utazó esküdtként inkább a hagyatéki ügyek tárgyalásában segédkezeit. „Az alispán kisasszonyok” című elbeszélésében elmondja, hogy az egyik, faluban arról értesülnek: a megyeszerte dühöngő kolera elragadta a községi bírót is, aki után négy árva maradt. Az alispán igen rövid úton és patriarchálisán intézi el az ügyet. Az árvákat szétosztja különböző megyei birtokos urakhoz, egyiket a maga házába fogadja gyámleányul. 1872-ben önkéntesen otthagyja a vármegyét. Az alispán a megüresedett aljegyző- eégre őt jelöli, de mert ellenfele a Mauks- család iránti tiszteletből visszalép, nem fogadja el ő sem a tisztséget. Inkább beszegődött Balassagyarmat akkor legtekintélyesebb ügyvédjéhez Balás Józsefhez joggyakorlatra. Körülbelül egy évig volt ügyvédbojtár, minden fizetség nélkül. Az „Ügyvédsegéd koromból” című rajzában humorosan emlékszik vissza: „Igen, igen, valamikor én ig okos embernek készültem. A prókátorság képezte törekvéseim célját. Apám mindig azt mondta: Pompás egy mesterség! Az ember hazudik egy keveset és kap érte sok pénzt. Bárcsak hallgattam volna apámra, most nem kellene újságírónak lennem, ahol az ember éppen megfordítva sokat hazudik és kevés pénzt kap érte.” Pedig a jogásakodó Mikszáth már ekkor sokkal inkább újságíró, mint jogász. Nehezen tudja megszokni a hivatali stílust, a jog nyelvét sem szívesen tanulja. 1872. júniusában írja későbbi feleségének Sakiabonyáról, hogy készül az ügyvédi vizsgára, és a büntető jogot tanulja, de elalszik mellette. 1872. októberében már társszerkesztője a Nógrádi Lapoknak és több írását közli Jókai lapja, az „Igazmondó”. Az első műve, amely nyomtatásban látott világot 1809- ben jelent meg. Népies verses elbeszélés. „A labanc neje” című műben arról van szó, hogy Strumvix labanc óbes- tér felesége Rákóczi táborába vetődik véletlenné gből, s ott is marad, mert beleszeret egy nyalka kurucba. Betlen Barnabásba. A mese és a verselés is meglehetősen kezdetleges, csak egészséges humora, népies nyelve dicsérhető: „Ügy is volt, ott maradt (t.i. az asszony). S egy szép csatanapon/ Strumvix is megtudta, hová lett az asszony/ Tudom, hogy megőszült vón bele a feje./ De leváeták aznap, nem volt rá ideje!” Több szociális kérdést tárgyaló írása is ismerős ebből az időből: Magánnézetek a cselédiavítás tárgyában, vagy az Igazmondó pályázatára írott „Ami a lelket megmér- gezi” című írása, amelyben a pálínkaivás áldozatairól beszél. Már ekkor tudja, hogy nem a naigy emberek között kell keresni a nagy embereket és vallja azt is, hogy „a népnek a legiobb olvasmány sem elég jó”. De ezekre a nagy írásokra még várnunk kell. „Ez a gyarmati prókátorság eszméje mindig kínzott, ki állhatatlan volt előttem” — írja. már megérin,tette a pesti irodalmi élet szele, de Nógrád megyét is elérte a pusztító kolera, sietett hát haza szüleihez. Csnkly László Járási-városi parlamentek Növekvő felelősséggel A KISZ VIII. kongresszusának úttörőmunkával foglalkozó szekciója ajánlásában nagy figyelmet szentelt az úttörőszövetség és a KISZ kapcsolatának elmélyítésére. Az ajánlásban fontos feladatként szerepel az ifjúvezetők számának, képzettségének növelése, az ifjúvezetők munkájának megfelelő értékelése, elismerése: „Az ifjúvezetői munkát ismerje el minden KlSZ-alap- szervezet teljes értékű KISZ- munkának, és rendszeresen értékelje az úttörők között dolgozó ifjúvezetők tevékenységét”. Módosított közmondás 7% \ p JH V l,i „ * _ IV I • * » »’Vv/é Ki a virágot szereti, rossz hippy nem leheti (Takács Imre karikatúrája) NÓGRÁD — 1972. február 8.. kedd Pódiumon a ki mit tud?-osok Hacki Tamás nyomdokaiban — Kevés a népi tánc Hol vannak Petőfi versei ? Testben és lélekben felkészültek a megye Ki mit tud?-osai. Némi önvizsgálat után több száz fiatal nevezett be valamelyik művészeti ágban a vetélkedőkre. A járási döntők sorát a rétsági járás nyitotta meg Diós- jenőn vasárnap. A legutóbbihoz képest a járásból kevesebben neveztek be, viszont közülük többen jutottak tovább a megyei döntőre. A Gere László furulya- és Jan- csó János citerakettőssel. Csehek Margit versmondóval, az Alfa beategyüttessel és Krupár Attila füttyössel Salgótarjánban, a megyei döntőn is találkozunk majd. A füttyös Krupár Attila produkciója különösen érdekes volt. A fiú Hacki Tamás nyomdokaiba lépett, az ő technikájával fütyülte el a népdalokat. Több indulót dicséretben részesített a zsűri. Sajnos. hiányolni kellett Diősjenőn a kórust és a népi i tánccsoportot, pedig ilyen együttesek is működnek a járásban. A jelentkezési számok alapján a legnépszerűbb kategóriának a vers- és prózámon* dást kell neveznünk. Ha a jelentkezések számával elégedettek lehetünk is, sokkal kevésbé a választással. A rétsági járási döntő is igazolta azt a tapasztalatot, hogy a vers- és prózamondók nem mindig mérik fel helyesen saját erejüket, s nem szívesen választanak olyan verset, amely a közönséget is érdekli, magával ragadja. Túltengenék a komor, nehéz költemények. Petőfi vidám versei viszont szinte teljesen „kihalnak” a műsorból. A túl nehéz számok a hangszeres szólistákra is vonatkoznak. A rétsági döntőt követően a szécsénvi járás Ki mit tud?-osai mérik össze erejüket. a járási döntőre február 19-én kerül sor. A járásból négy versmondó, két népdalénekes. egy parodista. három táncesoport. egy beatzenekar és két hangszerszólista küldte be nevezését. A Ki mit tud? pásztói járási döntője február 20-án lesz. Ezen tíz egyéni versenyző és négy csoport indul. Salgótarján járás és város vállalkozó szellemű fiataljai Kisterenyén. állnak pódiumra február 26-án. Öt tánczenekar, nyolc táncdalénekes. két parodista. 17 vers- és prózamondó, három irodalmi színpad, öt énekes, öt hangszerszólista és egy pol-beaténekes mutatja be produkcióját a zsűri előtt. Végül Balassagyarmat járás és város következik. A február 27-én sorra kerülő döntőn 25 vers- és prózamondó. 27 irodalmi színpadi és színjátszó csoport tag, a vokális zenében 57, a hangszeres zenében 44. az egyéb kategóriában pedig 10 fiatal indul. — szemű — Ennek szellemében kerül sor megyénkben a járási-városi ifjúvezetői parlamentekre. A Szécsény járásiak kezdik a sort. február JO-én. őket követi 11-én Pásztó járás és Salgótarján város, 12-én Balassagyarmat város és járás, 14-én a salgótarjáni járás, végül 16-án a rétsági járás. A parlamentek célkitűzései a következők: 1. Vitassa meg és ösz- szegezze a KISZ-es ifjúvezetők helyzetét, az úttörőcsapatokban és úttörőintézményekben végzett munkáját. 2. Elemezze azokat a tevékenységi formákat, módszereket, szervezési és vezetési kérdéseket, melyek a jövőben eredményesebbé tehetik a KISZ-es ifjúvezetők év közi és nyári munkáját. 3. Tegyen javaslatot arra, hogy a közeli években miképp lehetne az ifjúvezetők számát jelentősen növelni. A járási-városi ifjú vezetői parlamenteken résztvevő közel 400 fiatal a célkitűzések megvalósítása érdekében — a bevezető előadás meghallgatása után — négy szekcióban folytatja munkáját. A különböző szekciók alaptémái a következők: A KISZ- es ifjúvezetők helyzete, szerepe az úttörőcsapatokban és a KlSZ-alapszervezetek- ben; az ifjúvezetők viszonya a nevelőtestülethez, a gyermekközösségekhez; a képzés, önképzés lehetőségei és feladatai az ifjúvezetők körében; az ifjúvezetők részvétele a nyári úttörőmunkában. A járási-városi parlamenteket márciusban követi a megyei ifjúvezetői parlament. Ezt követően a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Elnöksége Salgótarjánban rendezi meg az ifjúvezetők II. országos parlamentjét, április 10-től 13-ig.
