Nógrád. 1972. február (28. évfolyam. 26-50. szám)

1972-02-08 / 32. szám

A képernyő előtt Ívén, a rettentő Már a üzenő személye mi­att iü a hét egyik legizgalma­sabb és legérdekesebb műsor- számának ígérkezett Mihail Bulgakov: Iván, a rettentő cí* ' mű komédiája, a Katona Jó­zsef Színház kitűnő szereplő­gárdájának előadásában. Bul­gakov eredetileg nem készült írónak, orvosnak tanult, hogy valahol íulun vagy ahol szük­ség van rá. embereket gyó­gyítson. Mint sokak életében, az övében is a Nagy Októbe­rif Szocialista Forradalom ho­zott fordulatot. Akkortájt jegyezte el magát az iroda­lommal, majd a színházzal, hogy bőven ontott műveivel gazdagítsa a szovjet irodal­mat,. Olvasói és bírálói az igazságkeresést tartották mű­vei fő erényének Igaz ugyan, hogy szatirikus, erősen ironikus hangvétele el­lene tüzelte a sztálini kor hi­vatalos kritikusait, mert bo­nyolult jellemábrázolását, a kor, illetve korszak visszás­ságait sem mellőző cselek­ménybonyolítását félreértet­ték. Egyesek nyíltan hangoz­tatták, hogy Bulgakov a fe­hérek pártjára állt és művei burkoltan bár, de ellenforra­dalmi alkotások. Ez a össztűz azzal járt, hogy Bulgakov so­káig — mint ezt mondani szokás — a fiókjának alkotott, s be kellett érnie színházi dramaturg,, segédszínész és segédrendezői tevékenységgel. Jó idő eltelt, mire felismer­ték benne azt az írót, akit az igazság fűt, s aki maga­sabb művészi, esztétikai mér­cét tűzött maga elé. Rehabilitációja után rendre- másra kerültek színpadra ko­rábbi és újabb művei, siker- sorozata nem állt meg a szov­jet határokon belül. Külföl­dön is egymás után adták ki regényeit, vitték színre szín­darabjait. Nálunk is harmadik színpadi műve immár az Iván, a rettentő, amelyet magyar színház, történetesen a fővá­rosi Katona József Színház tűzött műsorára. Ez a komédiának jelzett mű bohózat a javából, mégpedig abból a szatirikus fajtából, amely Bulgakov művészetére annyira jellemző. A kicsit vontatottan induló mű közép­pontjában Tyimofejev csodá­latos találmánya, az időgép áll, amely épp akkor kezd el szuperéin!, amikor Tyimofe- jevet elhagyta a felesége, s ami­kor a szomszédba egy minden hájjal megkent betörő, Zsorzs Miloszlavszki] hatolt be. A nagy kísérletnél jelen van Bunsa, az önkényeskedő ház- felügyelő is, aki hercegi csa­ládból származik, de a szov. jet környezetben azzal igyek­szik kétes származásán enyhí­teni, hogy parádéskocsis volt az édesapja. Az időgép hatá­sára csodálatos átlényegülés következik be: Rettegett Iván cár becsöppen a bérház viszo­nyai közé, ahol mindenki a házfelügyelőnek véli, a ház- felügyelőből pedig cár lesz Rettegett Iván korában. A kegyetlen, a bojárokat is rettegésben tartó cár a szov­jet kollektív viszonyok között és a szovjet frazeológiával te­lített házfelügyelő a feudá­lis Oroszország trónján meg­annyi komédiázásra és csípős, savas-borsos megjegyzésre, fordulatra nyújt alkalmat. A házfelügyelőből avandzsáit cár első rendelkezése, hogy létre­hozza a tömb- és házbizalmi hálózatot, a cárból lett ház- felügyelő viszont vérpadra küldené, karóba húzná mind­azokat, akik kedve ellen szól­nak. S miközben kacagunk, rádöbbenünk, hogy Bulgakov valóban filozofál is és kegyet­len igazságokat mond el a tö­megek és a hatalom kapcso­latáról. Végül azonban kide­rül, hogy ez a groteszk hely­zet csak álom, Tyimofejev gépe közel sem tart ott, hogy működjék. viszont amíg a konstruktőr aludt, addig va­lóban kirabolták a szomszéd lakást. A vontatott indítás után a komédia végre sínre állt és az előírt sebességgel száguldott a végkifejlet leié. A házfelügye­lő és Rettegett Iván szere­pében Major Tamás brillíro­zott, szinte egyedül vitte a da­rabot, bár szerepe is nagy le­hetőséget adott erre, A be­törő szerepében Sztankay Ist­ván ragaszkodott a bohózat játékkövetelményeihez. Sinkó László Tyimofejev alakjában igyekezett egy naiv álmodozót bemutatni, talán jobb rende­zői találat lett volna ezt a figurát magabiztosabbnak, ke­ményebbnek, kevésbé puhá­nak és játékosnak ábrázolni. Emlitést érdemel még Törő- csik Mari Uljana Andrejev- na, Gyulay Károly Jakin film­rendező és Horváth József Spak Anton Szemjonovics szerepében, lglódi István, aki a darabot tulajdonképpen el­hozta a Szovjetunióból ma­gyar színpadra, kitűnő mun­kát végzett, talán jobb lett volna azonban kissé általáno­sabbá tenni a környezetet, ami ugyan a díszlettervező Bakó Józsefnek és a jelmez- tervező Schaffer Juditnak is feladata lett volna. A monda­nivaló sokkal általánosabb annál, hogy oly görcsösen ra­gaszkodniuk kellett volna a konkréthoz. Elbert János for­dítása kitűnő. Mindent egybe­vetve azonban: Bulgakov bo­hózata kellemes és tanulságos szórakozást nyújtott. Lakos György Befejeződtek a félévi vizsgák az egyetemeken9 főiskolákon Eredményesen, fejeződtek be hazánk 62 felsőoktatási intéz­ményének nappali, esti és le­velező tagozatain az első fél­évi vizsgák. A különböző ta­gozatokon együttvéve mint­egy 86 ezer egyetemista, főis­kolás adott számot felkészü­léséről. Az első gyorsmérleg szerint a több mint 56 ezer nappali tagozatos, nyolcezer esti és, 22 ezernél is több le­velező hallgató többsége álta­lában jól felkészülten jelent­kezett vizsgára. A kedvező helyzet a szakemberek véle­ménye szerint nagyban az érvényben levő vizsgaszabály­zatnak is köszönhető. A vizs­gák jelenlegi rendje alapián ugyanis lehetőség nyílik, hogy az egyes egyetemek, főiskolák a helyi sajátosságokhoz, igé­nyekhez és feladatokhoz iga­zítsák részletes előírásaikat. a hallgatók önállóan oszthat­ták be vizsgaidejüket, tervsze­rűen készülhettek a száma­dásra Nagyobb lehetőségeket kan­ták a vizsgarend kialakításá­ban az ifjúság képviselői is: megnövekedett a KISZ szere­pe és hatásköre, de egyúttal felelősségérzete is. A munkás- és parasztszármazású fiatalok a korábbi évekhez kénest eredményesebben zárták első félévi munkájukat. Általában országszerte ja­vult a tanulmányi átlagered­mény, bár még sok helyen gondot jelent, hogy nagyobb súlyt helyeznek különböző, olykor felesleges tananyagré­szek emlékezetbe vésésére, mint az önálló gondolkodási és munkakészség fejlesztésére. A tanulást változatlanul ne­hezíti néhány elavult tan­könyv egyetemi jegyzet is. A második félév oktatás po­litikai feladatairól szólva a felsőoktatás illetékes szakem­berei hangsúlyozzák: a kép­zés célszerűsége, logikája, a tanulmányi idő optimális ki­használása. a hallgatók ener­giáival való ésszerű gazdálko­dás egyaránt megköveteli, hogy a képzésben résztvevő tanszékek munkája összehan­golt legyen. Minden tantárgy­nak szervesen kell beépülnie a képzés logikai rendszerébe meg kell találni a természetes kapcsolódási pontokat, az egy­másra épülő összefüggéseket. MIKSZÁTH KÁLMÁN ÉLETE A jogászévek „Fiatal éveim, illetve gyer­mekkorom álmai nem terjed­tek túl a szoigabíróságon” — írta 1910-ben, írói jubileuma alkalmából. Ezeknek az ál­moknak a megvalósítására 1868-tól kerül sor, amikor be­iratkozik a budapesti egyetem jogi karára. Ezekről az esz­tendőkről nean sokat tudunk, leginkább Szklabonyán tartóz­kodik, különösen az első esz­tendőkben, amiből arra követ­keztethetünk, hogy „mezei jogász” volt. Életrajzírói azonban egyön­tetűen megállapítják, hogy ezek az esztendők a szorgal­mas készülés évei. Elvkor sze­rez jártasságot a francia nyelvben és világirodalmi tá­jékozódásának is sok nyoma található. Mint harmadéves jogász ke­rült 1871. év folyamán Mik­száth esküdtnek Nógrád vár­megyéhez. Gyengén dotált hi­vatal volt ez, a napidíjon kí­vül egyéb fizetés nem járt a patvaristának. Mikszáth éle­tében mégis nagy jelentőségük van ezeknek az esztendőknek: gyakorlatot szerez az igazság­szolgáltatásban hagyatéki és gyámügyekben, ugyanakkor felejthetetlen emlékeket rak­tároz el, amelyeket később, mint nyersanyagot felhasznál műveiben,. „Gyermekember voltam még, amikor a tekintetes vár­megyét szolgáltam, mint es­küdt” — írja. Később Veres Pálra, Nógrád vármegye nagy­tekintetű alispánjára emlékez­ve „Múlik a vármegye” című írásában vall: „Négyen vol­tunk a hetvesen évek elején esküdtek a vármegyénél, csu­pa fiatal gyerek.” A hetvenes évek Nógrádián — ahogy Király István meg­állapítja — érződött még a hajdani megyéik fénye. A ré­gi jó tábiabírák utódaként élt Mikszáth emlékezetében első principálisánaik, későbbi apó­sának Mauks Mátyásnak az alakja, aki a harmadik falu határában is ráismert a saját méheire, és emlékezetből le tudta diktálni 22 elveszett jegyzőkönyv szövegét. Tiszte­lettel nézte a megyeháza ki­magasló sárga épületét, ahol a szigorú szemöldökű Veres Pál alispán parancsolt és a művelt, a magyar nőnevelés megreformálásáért tevékeny­kedő Veres Pálné volt a nem­zete« asszony. „Nem adom sokért — írja Mikszáth —, hogy éltem még a régi táb­labírált között, s hogy a sze­mem láttára fogyott el az utolsó fény, amit a múlt di­csősége vetett még a kevély megyei címerekre”. Mert Mikszáth nemcsak a fényeket látja, nagyon jól tudja és ezt írásaiban meg is mutatja, hogy a fejedelmileg méltóságos alakok mellett mennyi a züllött, részeges alak, a színes megyebálok mellett durva korteshadjára- toltról is tudósít, a gavalléria párosul a nép ügye iránti kö­zömbösséggel, töméntelen igazságtalanság elkövetője is a nemes vármegye. Különösen a végrehajtási eljárásoktól irtózott Mikszáth. Utazó esküdtként inkább a hagyatéki ügyek tárgyalásá­ban segédkezeit. „Az alispán kisasszonyok” című elbeszélé­sében elmondja, hogy az egyik, faluban arról értesülnek: a megyeszerte dühöngő kolera elragadta a községi bírót is, aki után négy árva maradt. Az alispán igen rövid úton és patriarchálisán intézi el az ügyet. Az árvákat szétosztja különböző megyei birtokos urakhoz, egyiket a maga há­zába fogadja gyámleányul. 1872-ben önkéntesen ott­hagyja a vármegyét. Az alis­pán a megüresedett aljegyző- eégre őt jelöli, de mert ellen­fele a Mauks- család iránti tiszteletből visszalép, nem fo­gadja el ő sem a tisztséget. Inkább beszegődött Balassa­gyarmat akkor legtekintélye­sebb ügyvédjéhez Balás Jó­zsefhez joggyakorlatra. Körül­belül egy évig volt ügyvéd­bojtár, minden fizetség nélkül. Az „Ügyvédsegéd koromból” című rajzában humorosan emlékszik vissza: „Igen, igen, valamikor én ig okos ember­nek készültem. A prókátorság képezte törekvéseim célját. Apám mindig azt mondta: Pompás egy mesterség! Az ember hazudik egy keveset és kap érte sok pénzt. Bárcsak hallgattam volna apámra, most nem kellene újságírónak lennem, ahol az ember éppen megfordítva sokat hazudik és kevés pénzt kap érte.” Pedig a jogásakodó Mik­száth már ekkor sokkal in­kább újságíró, mint jogász. Nehezen tudja megszokni a hivatali stílust, a jog nyelvét sem szívesen tanulja. 1872. jú­niusában írja későbbi felesé­gének Sakiabonyáról, hogy készül az ügyvédi vizsgára, és a büntető jogot tanulja, de elalszik mellette. 1872. októberében már társ­szerkesztője a Nógrádi Lapok­nak és több írását közli Jó­kai lapja, az „Igazmondó”. Az első műve, amely nyom­tatásban látott világot 1809- ben jelent meg. Népies verses elbeszélés. „A labanc neje” című műben arról van szó, hogy Strumvix labanc óbes- tér felesége Rákóczi táborá­ba vetődik véletlenné gből, s ott is marad, mert beleszeret egy nyalka kurucba. Betlen Barnabásba. A mese és a verselés is meglehetősen kezdetleges, csak egészséges humora, né­pies nyelve dicsérhető: „Ügy is volt, ott maradt (t.i. az asszony). S egy szép csata­napon/ Strumvix is megtudta, hová lett az asszony/ Tudom, hogy megőszült vón bele a fe­je./ De leváeták aznap, nem volt rá ideje!” Több szociális kérdést tár­gyaló írása is ismerős ebből az időből: Magánnézetek a cselédiavítás tárgyában, vagy az Igazmondó pályázatára írott „Ami a lelket megmér- gezi” című írása, amelyben a pálínkaivás áldozatairól be­szél. Már ekkor tudja, hogy nem a naigy emberek között kell keresni a nagy embereket és vallja azt is, hogy „a népnek a legiobb olvasmány sem elég jó”. De ezekre a nagy írások­ra még várnunk kell. „Ez a gyarmati prókátor­ság eszméje mindig kínzott, ki állhatatlan volt előttem” — írja. már megérin,tette a pesti irodalmi élet szele, de Nógrád megyét is elérte a pusztító kolera, sietett hát haza szülei­hez. Csnkly László Járási-városi parlamentek Növekvő felelősséggel A KISZ VIII. kongresszu­sának úttörőmunkával fog­lalkozó szekciója ajánlásá­ban nagy figyelmet szentelt az úttörőszövetség és a KISZ kapcsolatának elmélyítésé­re. Az ajánlásban fontos feladatként szerepel az ifjú­vezetők számának, képzett­ségének növelése, az ifjú­vezetők munkájának megfe­lelő értékelése, elismerése: „Az ifjúvezetői munkát is­merje el minden KlSZ-alap- szervezet teljes értékű KISZ- munkának, és rendszeresen értékelje az úttörők között dolgozó ifjúvezetők tevé­kenységét”. Módosított közmondás 7% \ p JH V l,i „ * _ IV I • * » »’Vv/é Ki a virágot szereti, rossz hippy nem leheti (Takács Imre karikatúrája) NÓGRÁD — 1972. február 8.. kedd Pódiumon a ki mit tud?-osok Hacki Tamás nyomdokaiban — Kevés a népi tánc Hol vannak Petőfi versei ? Testben és lélekben felké­szültek a megye Ki mit tud?-osai. Némi önvizsgálat után több száz fiatal nevezett be valamelyik művészeti ág­ban a vetélkedőkre. A járási döntők sorát a rét­sági járás nyitotta meg Diós- jenőn vasárnap. A legutóbbi­hoz képest a járásból keve­sebben neveztek be, viszont közülük többen jutottak to­vább a megyei döntőre. A Gere László furulya- és Jan- csó János citerakettőssel. Csehek Margit versmondóval, az Alfa beategyüttessel és Krupár Attila füttyössel Sal­gótarjánban, a megyei dön­tőn is találkozunk majd. A füttyös Krupár Attila produk­ciója különösen érdekes volt. A fiú Hacki Tamás nyomdo­kaiba lépett, az ő techniká­jával fütyülte el a népdalo­kat. Több indulót dicséretben részesített a zsűri. Sajnos. hiányolni kellett Diősjenőn a kórust és a népi i tánccsoportot, pedig ilyen együttesek is működnek a já­rásban. A jelentkezési számok alap­ján a legnépszerűbb kategó­riának a vers- és prózámon* dást kell neveznünk. Ha a jelentkezések számával elé­gedettek lehetünk is, sokkal kevésbé a választással. A rét­sági járási döntő is igazolta azt a tapasztalatot, hogy a vers- és prózamondók nem mindig mérik fel helyesen saját erejüket, s nem szíve­sen választanak olyan verset, amely a közönséget is érdekli, magával ragadja. Túltengenék a komor, nehéz költemények. Petőfi vidám versei viszont szinte teljesen „kihalnak” a műsorból. A túl nehéz számok a hangszeres szólistákra is vonatkoznak. A rétsági döntőt követően a szécsénvi járás Ki mit tud?-osai mérik össze erejü­ket. a járási döntőre február 19-én kerül sor. A járásból négy versmondó, két népdal­énekes. egy parodista. három táncesoport. egy beatzenekar és két hangszerszólista küldte be nevezését. A Ki mit tud? pásztói já­rási döntője február 20-án lesz. Ezen tíz egyéni verseny­ző és négy csoport indul. Salgótarján járás és város vállalkozó szellemű fiataljai Kisterenyén. állnak pódiumra február 26-án. Öt tánczene­kar, nyolc táncdalénekes. két parodista. 17 vers- és próza­mondó, három irodalmi szín­pad, öt énekes, öt hangszerszó­lista és egy pol-beaténekes mutatja be produkcióját a zsűri előtt. Végül Balassagyarmat járás és város következik. A feb­ruár 27-én sorra kerülő dön­tőn 25 vers- és prózamondó. 27 irodalmi színpadi és szín­játszó csoport tag, a vokális zenében 57, a hangszeres ze­nében 44. az egyéb kategóriá­ban pedig 10 fiatal indul. — szemű — Ennek szellemében kerül sor megyénkben a járási-vá­rosi ifjúvezetői parlamentek­re. A Szécsény járásiak kezdik a sort. február JO-én. őket követi 11-én Pásztó járás és Salgótarján város, 12-én Balassagyarmat város és járás, 14-én a sal­gótarjáni járás, végül 16-án a rétsági járás. A parlamen­tek célkitűzései a követke­zők: 1. Vitassa meg és ösz- szegezze a KISZ-es ifjúveze­tők helyzetét, az úttörőcsa­patokban és úttörőintézmé­nyekben végzett munkáját. 2. Elemezze azokat a tevé­kenységi formákat, módsze­reket, szervezési és vezetési kérdéseket, melyek a jövő­ben eredményesebbé tehetik a KISZ-es ifjúvezetők év közi és nyári munká­ját. 3. Tegyen javas­latot arra, hogy a közeli években miképp lehetne az ifjúvezetők számát jelentő­sen növelni. A járási-városi ifjú vezetői parlamenteken résztvevő kö­zel 400 fiatal a célkitűzések megvalósítása érdekében — a bevezető előadás meghall­gatása után — négy szekci­óban folytatja munkáját. A különböző szekciók alapté­mái a következők: A KISZ- es ifjúvezetők helyzete, sze­repe az úttörőcsapatokban és a KlSZ-alapszervezetek- ben; az ifjúvezetők viszo­nya a nevelőtestülethez, a gyermekközösségekhez; a képzés, önképzés lehetőségei és feladatai az ifjúvezetők kö­rében; az ifjúvezetők rész­vétele a nyári úttörőmunká­ban. A járási-városi parlamen­teket márciusban követi a megyei ifjúvezetői parlament. Ezt követően a Magyar Út­törők Szövetsége Országos Elnöksége Salgótarjánban rendezi meg az ifjúvezetők II. országos parlamentjét, április 10-től 13-ig.

Next

/
Thumbnails
Contents