Nógrád. 1972. február (28. évfolyam. 26-50. szám)

1972-02-27 / 49. szám

Újabb izraeli támadás Libanon ellen lüzlemésiy Izraeli fegyveres erők szombat reggeli aknavetőkkel lőtték a Libanon déli részién levő Rasaja Al-Fukhar fa­lut — jelentették be szomba­ton palesztlnai források. Egy palesztin szióvivő sze­rint a támadás helyi idő sze­rint 0.13 órakor kezdődött. A pulesztlnatak tüzérségi ütegei a támadást viszonozták. Az aknatámadás 6.40 órakor megszűnt, majd 15 perc múl­va folytatódott. Szombat délelőtt izraeli harci gépek ismét Dél-Liba­non fölé repültek, és a határ­menti falvakat több bevetés­ben bombázták. Ezalatt az izraeli tüzérség 1 övegei a, tér­ségen keresztül húzódó or­szágutakat lőtték, hogy elvág­ják a gerilláik visszavonulási útvonalait — jelentik Bejrút­ból. Mint ismeret«, Libanon a péneki izraeli támadást köve­tően a Biztonsági Tanács összehívását kérte. Abuhamad libanoni külügy­miniszter a délelőtti órákban magához kérette az Egyesült Államok, Nagy-Britannia é6 Franciaország bejrúti nagy­követeit, akiket tájékoztatott az előző napi izraeli támadás részleteiről, és arról, hogy or­szága a Biztonsági Tanácshoz fordult. (MTI) Saigoni zsoldosok törlők be Kambodzsába Saigons katonai források szerint mintegy 4000 dél-viet­nami katona hatolt be ismét Kambodzsa területére. A báb- rezsim csapatait a határ köze­lében fekvő Chan Doc tarto­mányi székhely közelében ve­tik be a kambodzsai szabad­ságharcosok ellen. A saigoni csapatok legutóbb 1971. de­cemberében törtek be kam­bodzsai területre. A Felszabadulás hírügynök­ség beszámol arról, hogy az utóbbi hetekben- Binh Dlnh tartomány több körzetében fellázadt a lakosság a saigoni rendszer ellen. Egyes vidéke­ken elkergették a saigoni ügynököket, tiltakoztak az éhínség miatt, és követelték az erőszakos sorozások és ki­telepítések megszüntetését. Az egyik községben a felháboro­dott lakosok kiszabadították a koncentrációs tábor több rpint 500 foglyát. (MTI) Még a hadbíróságot is letartóztatták r Tizennégy magas rangú katonatisztet tartóztattak le Uruguayban. A Reuter sze­rint a dolog hátterében az áll, hogy a tavaly novem­beri választások előtt, ami­kor megfigyelők az ország­ban is nagy esélyeket jósol­taik a széles front elnevezé­sű baloldali koalíció elnök- jelöltjének, két amerikai tengerésztiszt utazott Mon- tevideóba. Arról tárgyaltak Carlos FiMppini eUentenger- nagygyal, az uruguayi hadi- tengerészet egyik vezetőjé­vel, hogy a választások ide­jén amerikai hadihajók tar­tózkodnának Uruguay part­jainál, mindaddig, amíg az eredményeket nyilvánosság­ra nem hozzák. Emlékeze­tes, hogy a választásokon az államfőket hagyományo­san szolgáló egyik párt, a Coiorado-párt jelöltje lett elnök és a széles front je­löltje a harmadik helyre szorult. A mesteri leleplezés nem közli, hogy mi volt az ame­rikai hadihajók szándéka a választási eredmények nyil­vánosságra hozatala után, de a valószínűsíthető feltétele­zésekhez nem kell túl nagy képzelőerő. Filippininek, az amerikaiakkal folytatott tár­gyalásait a közelmúltban vizsgálta ki az uruguayi haditengerészet egyik bíró­sága és ezt követően tar­tóztatták le, nemcsak őt, hanem a bíróság előtt ta­núvallomást tevő tengerész­tiszteket, sőt még a hadbí­róság tagjait is. (Reuter) (Folytatás az 1. oldalról) megállapodások jöttek Jetre az Ipari termelésben, bővült az együttműködés az energetika, a vízgazdálkodás, az idegen- forgalom, a vámügy,, a közúti szállítás, a határövezett áru­csere területén. Fejlődött az együttműködés a tudományos kutatásban. Hangsúlyozták az 1971—75- ös időszakra szóló hosszú le­járatú kereskedelmi egyez­mény jelentőségét, amely az árucsere több mint 90 száza­lékos növekedését irányozza elő, az előző öt év eredmé­nyeihez viszonyítva. A két küldöttség kifejezés­re juttatta azt az elhatározá­sát* hogy minden erőfeszítést megtesz a magyar—román gazdasági kapcsolatok állandó fejlesztéséért — elsősorban a kooperáció fokozásával — olyan nagyfoatosságú ágaza­tokban, mint a gépipar, a számítástechnika, az elektro­nika, az automatizálás, a szál­lítási eszközök, a szerszám­gépek, a vegyipar, a szállítá­sok, az élelmiszeripar, a me. zőgiazdaság, a vízgazdálkodás. Hangsúlyozták továbbá, hegy bővíteni kell az együttműkö­dést a tudományos kutatás­ban, főleg azokon, a területe­ken, amelyek biztosítják a tu­dományos' és műszaki haladás megvalósítását a termelésben. A felek megállapították, hogy bővült .az együttműkö­dés a kultúra, a művészet, az oktatás terén. Kiemelték a. kulturális, a művészeti és tu­dományos cserék fontosságát a két nép kölcsönös megisme­rése és közeledése szempont­jából és megállapodtak, hogy segíteni fogják az e célból lé­tesített kulturális együttmű­ködési vegyes bizottság tevé­kenységét. A nemzetközi helyzet idő­szerű kérdéseiről folytatott véleménycsere során mindkét küldöttség hangsúlyozta, hogy nagy jelentőséget tulajdonít a szocialista országok egysé­gének é6 öeszeforrottságának. Kifejezte határozott óhaját, hogy fökozza az együttműkö­dést a Varsói Szerződés ke­retében és fejleszti a barátsá­got és együttműködést a töb­bi szocialista országgal. A két fél nagyra értékéli azt a hozzájárulást, amelyet á Szovjetunió, a többi szocia­lista ország nyújt az enyhülés és biztonság megteremtésé­hez Európában' és az egész világon a béke, a népek kö­zötti barátsági és együttmű­ködés ügyéért folytatott harc­hoz. A küldöttségek kiemelték a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának szerepét a tagor­szágok gazdasági együttműkö­désének fej lesztésében, a nem­zetközi munkamegosztás elő­nyeinek hasznosításában, gaz­daságaik teljesítőképességének fokozásában, népeik életszín­vonalának emelésében, A fe­lek készek az együttműködés fokozására, a Kölcsönös Gaz­dasági Segftség Tanácsa bu­karesti XXV. ülésszakán áz együttműködés további elmé­lyítésére és tökéletesítésére, a szocialista gazdasági integrá­ció fejlesztésére elfogadott komplex program alapján. Ezzel egyidejűleg a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság a gaz­dasági és műszaki-tudományos együttműködés fejlesztésé­re törekszik az összes szocia­lista állammal, a fejlődő or­szágokkal, a világ (valamennyi államával. A felek megelégedéssel álla­pították meg, hogy Európá­ban erősödött az együttműkö­dés és az enyhülés folyamata. Ebiben a legnagyobb szerepet a Varsói Szerződés tagállamai — közfük a Magyar Népköz- társaság és a Román. Szocia­lista Köztársaság — kezde­ményezései és erőfeszítései játsszák, s amihez mind je­lentősebb mértékben járulnak hozzá más európai államok is. A Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársa­ság közötti szerződések mi­előbbi hatálybalépése megfe­lelne valamennyi európai nép érdekelnek, előmozdítaná a béke és a biztonság ügyét. Úgyszintén nagy jelentőségűek a Ny ugat-Berlinnel kapcsola­tos négyhatalmi megállapo­dás, a két német állam kor­mányának, a Német Demok­ratikus Köztársaság kormá­nyának a nyugat-berlini sze­nátussal kötött egyezményei. Támogatják a Csehszlo­vák Szocialista Köztársa­ság igazságos követelését a müncheni egyezmény kezdet­től fogva való érvénytelensé­gének elisrftóréeére. A két küldöttség véleménye szerint a béke és * biztonság érúoKoik megkövetelik, hogy a Német Demokratikus Köztár­saság és a Német Szövetségi Köztársaság között a nemzet­közi jogi normáknak megfe­lelő kapcsolatok létesüljenek. Támogatják, hogy a két né­met államot egyidejűleg, a teljes egyenjogúság biztosítá­sával fel vegyék az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. A két fél úgy értékeli, hogy 'az Európa-közi kapcsola­tok normalizálásának általá­nos Irányzata, az érintkezések gyakori bbá válása és a ka paso- latok állandó fejlesztése újabb pozitív lépéseket segítenek elő az európai biztonság és a kontinens békéjének megszi­lárdítása útján. A felek pozitívan ítélték meg az európai közvélemény, a haladó társadalmi és politi­kai erők, mindazok különböző akcióit és kezdeményezéseit, akik az európai béke, bizton­ság, megértés és együttműkö­dő mellett foglalnak állást. A párt- és kormányküldött­ségek kifejezték azon meg­győződésüket, hogy létrejöt­tek a feltételek az európai biztonsági és együttműködési értekezlet összehívására. Szük­ségesnek tartják és támogat­ják a sokoldalú előkészítő munka és a konzultáció hala­déktalan megkezdését, a kon­ferencia mielőbbi összehívása érdekében. Luna-krdnika Ez történt a Holdon és útközben A Luna—20 automatikus űrállomást 12 nappal ezelőtt, február 14-én bocsátották fel viszonylag alacsony kezdőse- bességgeL Ez előre jelezte, hogy a berendezésnek a to­vábbiakban még szüksége lesz a Holdhoz vezető úton „meg­takarított” üzemanyagra. Ilyen körülmények között az Indu­ló rakéta útja több mint négy napot, pontosan 10S órát vett igénybe. Február 19-én végre-- hajtották az utolsó pályakor­rekciót. Február 21-én, magyar Idő szerint 20 óra 19 perckor az űrállomás ütközésmentes le­szállást hajtott végre a Bő­ség-tengere és a Válságok-ten- gere közötti kontinentális fel­földön. Ehhez hasonló egye­netlen holdterepen előtte sem űrhajó, sem ember alkot­ta szerkezet nem száll le, A leereszkedés és a fedélze­ti rendszerek ellenőrzése után telefotometrikus készülékek segítségével választották ki a talajpróbavétel helyét, s a Luna—20 villanyfúró berende­zése mindvégig operatív földi utasítások alapján működve kőzetmintákat vett fel, azokat elhelyezte a visszatérő raké­ta tartályába, majd a tar­tályt hermetikusan lezárta. Az űrállomás holdműszakjával egyidőbeh a Földön elvégez­ték a rakéta visszaindltásához szükséges méréseket. Február 23-án, moszkvai idő szerint 1 óra 58 perckor, azaz magyar idő szerint éjfél előtt két perccel az űrrakéta a Holdra szálláskor használt négylábú tartószerkezetet ki­lövőállványként használva startolt a Föld felé. Február 25-én, péntek este a visszatérő rakéta második kozmikus sebességgel Föld-kö­zeibe ért, s ekkor vált le ró­la a holdcsomagot tartalmazó Leszálló berendezés. Ettől kezdve a földet érés pillana­táig útján rádiólokátorok kí­sérték figyelemmel. A tartály a levegő sűrűbb rétegeinek ellenállásba ütközve lefé­keződött, majd ejtőernyő se­gítségével nagy pontossággal ért földet a kazahsztáni Dzsezkazgan várostól negyven kilométerre Észak-Nyugatra, a bajkonuri szovjet űrrepülőtér­től mintegy 100—150 kilomé­terre. A térségben várakozó kuta­tócsoportok kemény munkát végeztek, mije a sűrű felhők közül, a fergeteges hóviharba érkezett tartályt „kézrekerí- tették” és védett helyre szál­lították. (MTI) A felek hangsúlyozták a jószomszédság, az együttmű­ködés és megértés fontossá­gát a Balkánon és az euró­pai kontinens más övezeted­ben. A két fél teljes szolidaritá­sát fejezi ki a vietnami nép, a többi Indokínai nép hőéi harcával és megerősíti elha­tározását, hogy a jövőben is minden támogatást megad igaz Ügyük diadalra juttatá­sához. Határozottan kiálltak és kiállnak az Indokínai ame­rikai agresszió késedelem nél­küli megfékezéséért, azért, hogy az Amerikai Egyesült Államok és szövetségesei ha­ladéktalanul vonják ki Ö6szes csapataikat Indoki nábói és az Amerikai Egyesült Álla­mok szüntesse meg a báb- rendszerek támogatását; ez megteremtené a politikai ren­dezés feltételeit a vietnami, laoszi és khmer nép érdekei­nek és akaratának megfele­lően. A két küldöttség támo­gatja a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság és a Dél­vietnami Ideiglenes Forradal­mi Kormány konstruktív ja­vaslatait, amelyek ésszerű alapot nyújtanak , a háború befejezéséhez és a helyzet tár­gyalások útján történő rende­zéséhez. A felek megerősítették, hogy következetesen síkra- saállnak a világbékét veszé­lyeztető közel-keleti helyzet politikai rendezéséért, a Biz­tonsági Tanács 1967. novem­ber 22-1 határozatának vég­rehajtáséért, az izraeli csa­patok kivonásáért a megszállt arab területekről, az övezet összes államainak a léthez, a békéhez és a biztonsághoz való joga szavatolásáért. A Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köz­társaság feltétlenül szükséged­nek tartja, hogy az összes ál­lamok á legnagyobb határo­zottsággal munkálkodjanak az általános leszerelés, elsősor­ban a nukleáris leszerelés megvalósításán. Hangsúlyozták annak szük­ségességét, hogy az alapok­mány céljainak és elveinek megfelelően, az Egyesült Nem­zetek Szervezete a nemzetkö­zi problémák megoldása, az államok közötti együttműkö­dés erősítése, a világbéke és biztonság' megvédése haté­kony eszközévé váljon. * A tárgyalások során a két küldöttség megelégedéssel ál­lapította meg, hogy a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt és a Román Kommunista Párt között eredményesen fejlődik a barátság és az elvtársi együttműködés. Kifejezték azt az elhatározásukat, hogy a kölcsönös megértés és meg­becsülés szellemében tovább szélesítik a két párt kapcso­latait. A küldöttségek egyide­jűleg aláhúzták pártjaik azon elhatározásét, hogy a marxiz­mus—leniniamus és a prole­tár internacionalizmus elvei alapján fejlesztik kapcsolatai­kat a többi kommunista és munkáspárttal, s harcolnak a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének és öeszeforrottságának erősí­téséért. A felek kifejezték mély meggyőződésüket, hogy a Magyar Népköztársaság párt­ós kormányküldöttségének hi­vatalos baráti látogatása a Román Szocialista Köztársa­ságban, az elétársi megbeszé­lések, a megkötött űj szerző­dés jól szolgálják a két párt, ország és nép testvéri barát­ságának és együttműködésé­nek további erősítését. A látogatás befejeztével a magyar párt- és kormánykül­döttség, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága és a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Koémány ne­vében magyarországi hivata­los látogatásra hívta meg a Román Szocialista Köztársa­ság párt- és kormányküldött­ségét. A meghívást köszönet­tel elfogadták. A látogatás időpontját később egyeztetik. Bukarest, 1872. február 25. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság párt- é6 kormányküldöttségé­nek vezetője; Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke, a Román szocialista Köztársaság párt- és ' kormányküldöttségének vezetője. műsoros divatbemutatót fővárosi választék SALGÓTARJÁNBAN RENDEZÜNK. „Tetőtől talpig” rendezvénysorozat keretében, 1972. március hó 3-án, a József Attila Művelődési Központ színházter­mében, l9 órai kezdettel Hat budapesti ruházati nagykereskedelmi vál­lalat, a Nógrád megyei Iparcikk-kiskereske­delmi Vállalat ruházati boltjai, a CENTRUM ÁRUHÁZ ÉS PÉCisKÖ ÜZLETHAZ közremű­ködéséveL. A műsor keretében fellépnek; Keleti Lászlói érdemes művész, Harangozó Teréz, Payer András, Záray Márta, Ambrus Kyri, Kovács Ibi, Vámosi János, Kovács József, Keleti Pál, Vidám fiúk és Túrái László zenekara. • Konferál: Molnár Margit. Belépődíj: 14, 18, 22, 24 Ft. Jegyek elővételben kaphatók: a József Attila Művelődési Központ pénztárá­ban, az Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat ru­házati boltjaiban, a Pécskő Üzletházham és a Centrum Áruházban. /

Next

/
Thumbnails
Contents