Nógrád. 1972. február (28. évfolyam. 26-50. szám)

1972-02-03 / 28. szám

Szerkessz velünkL A NÓGRÁDI ÜTTÖRÖK ÉS KISDOBOSOK HfRADÖJA ismerne rá Tarjánra... ség. ezért kenyeretlen Tanári­nak is hívták ezt a várost. A munkásmozgalom bölcső­je volt- Sok kiváló kommu­nistát adott a hazának, akik már akkor is azért harcoltak, hogy nekünk jobb életünk le­gyen. Tarján a felszabadulás után indult igazán fejlődésnek. Sok szép, új ház épült. Az ut­cák rendezettek, virágosak. Űi városrészek jöttek létre. Tarján városközpontjában a gyönyörű Karan cs Szálló emelkedik- Itt kapott helyet a modem művelődési köz­pont és sok szép üzlet is. Át­adták az új vasútállomást és az aluljárót. Gyönyörű új kórházban gyógyítják a bete­geket- Űj iskolák épültek. Az emberek távfűtéses és gázfű­téses, modem lakásokban lak­nak. A tereket szobrok díszí­tik. Ha egy ősünk most vissza­térne látogatóba, nem ismer­ne rá a régi Tarjánra- M! pedig büszkék lehetünk a gyönyörű, hegykoszorúzta vá­rosra Erika! Köszönjük a két szép rajzodat is! Lakást kaptunk • Nem kifejezetten úttBrStéma amiről meet Írok. De úgy gondo­lom, és úgy is érzem, hogy a „Szerkessz vélünk” közössége hozzá­tartozik baráti körömhöz. Ezért örömmel tudósítalak benneteket, hogy nemrégiben új otthonba költöztünk. A húgom és az öcsém a „zajos” napokban a nagymamához ment, de én segítettem szüleimnek. Nagy dobozokba raktuk a ruhákat és egyéb holmikat, úgy költözködtünk. Igaz, hogy az iskola most egy kicsit messze lesz, mert Ba­lassagyarmaton, a Lenln-lakótelepen van az új lakásunk, így busszal járok majd az iskolába. Sajnálom egy kissé a régi kör­nyezetünket, mert a régi barátaimmal is ritkábban találkozom. Persze nem szakadunk el egymástól továbbra sem. Nekünk ilyen boldogan kezdődött az új esztendő. Csányi János Balassagyarmat A megyei művelődési központ (a megyei úttörőház képző­művész szakkörének munkáiból) Zenei térkép Fúvósok a kohászoknál „Nem Az ötvenéves városünnep- ség napjaiban Stenczl Erika így látja Salgótarján fejlődé­sét: Salgótarjánt 1922-ben nyil­vánították várossá. Abban az időben sáros utak. alacsony házak, gyári és bányászkoló­niák alkották a kis várost- A lakosság nagy szegénységben élt. Az elődök seprűkötéssel, faszénégetéssel foglalkoztak. Később bányászok és gyári munkások lettek- Az acéláru­gyár 100 évvel ezelőtt kez­dett termelni. A vidéki gvári munkások a ..hamuhegy” al­jában barakkokban laktak. Nagy volt a munkanélküli­KRÓNIKA Nemcsak régen születtek népdalok, hanem ma is. Az úttörők Salgóbányán szerez­tek egyet; közösen írták a szövegét, javították, toldották- foldották. így született meg a Salgó-induló. A mi csapa­tunkból is jártak ott úttörők táborozni és ők is megtanul­ták. Megkértük Szüts Pali bá­csit, a nagybátonyi zeneisko­la igazgatóját, hogy dolgozza fel a dalt énekkarunk számá­ra. Ma már ünnepélyeken is énekeljük saját indulónkat és mondhatom, nagyon büszkék vagyunk rá. (Gambár Mária csapattitkár, Szurdokpüspöki). Mari! Szeretnénk ha a leg­közelebbi leveledben a dal teljes szövegét ismertetnéd y'elünk! Ha lehet, a kottát is mellékeld! (a szerk. megjegy­zése). * Úttörőcsapatunk is rende­zett ünnepséget Mikszáth Kálmán születésének 125. év­fordulója tiszteletére. A ke­gyelet és a megemlékezés ko­szorúját' két hatodikos pajtás helyezte el a gyógyszertár fa­lán levő emléktáblára. Rö­vid ismertetést is hallhattunk e nagy író életéről, munkás­ságáról. Ezután közösen meg­néztük a KISZ-es fiatalok által előadott műsort, amelyet Mikszáth elbeszéléseiből állí­tottak össze. (Stefán Ilona mohorai pajtás tudósítása.) ' A Salgótarjáni Kohászati Üzemek fúvószenekara egy­idős a művelődési központtal: 94 évvel ezelőtt alakult. Ha összegezni akarnánk az együt­tes munkáját, tengernyi adat közül válogathatnánk. Ben­nünket azonban mégis a je­len érd eitel. A zenekar sike­rei és gondjai között felvázol­ni: igényli-e a ma embere a íúvósmuzsikát? Mindenkinek játszani Kovács József, a művelődé­si központ igazgatója mondta: — 1971-ben sikeres évet zártunk. Az együttes 99 sze­replésen vett részt, a szocia­lista brigádok köszöntésétől a díszünnepségekig, a kivonu­lástól a térzenékig. Mellette hetente kétszer próbálnak, ami annyit jelent, hogy a ze­nekar tagjai 365 napból két­százat muzsikával . töltenek. Több muzsikusunk egyben tagja a városi szimfonikus ze­nekarnak is, tehát nyugodtan mondhatom: a hivatásosok sem teljesítenek több szolgá­latot. És ami a leglényege­sebb: zenészeinket megbecsü­lik munkahelyeiken, felelős­ségteljes beosztásban dolgoz­nak. A legjobb szakemberek között tartják számon őket. A fúvószenekar közel har­minctagú. A 16 évesektől a 70 évesekig minden korosz­tály képviselteti magát benne. Igényük van az együttes mu­zsikálásra. Fáradtan érkeznek a próbákra, ahol játszva ta­nulnak. s felüdülve távoznak Az együttes eddigi legna­gyobb sikerét — fennállása óta — a 700 éves évfordulóját ünneplő Győrben tavaly, az országos vasas fúvószenekari fesztiválon érte el. Péczeli Ist­ván karnagy, aki 1969-től az együttes művészeti vezetője, így vélekedik a győri szerep­lésről: — Elsősorban magyar mű­veket játszottunk. Szőnyi Er­zsébet Intermezzo és Ujj Vik­tor Rondirio című művét. Az utóbbi ősbemutatónak számí­tott. A különpróbák eredmé­nye Győrben jelentkezett: a zenekar tagjai saját magukat múlták felül. Ezt fémjelezte az a hatalmas közönségsiker is, amelyben részünk volt. Ehhez, azt hiszem, hozzájárult a szo­katlan környezet is, vízi. színpadon léptünk fel. S amiről Péczeli István nem tett említést: a mosonmagyar­óvári minősítés. A kohászok fúvószenekara először vett részt minősítő versenyen, s mindjárt a legmagasabb elis­merést, az Aranylant fokoza­tot kapta. Ez olyan lendületet adott a további munkához, hogy most már itthon, Salgó­tarjánban is bátrabban mer­nek tervezni. Szabó László, a forgácsoló üzem esztergályosa: — Mind­annyian örültünk a sikernek. Ebből nemcsak az derült ki, hogy szeretünk muzsikálni, hanem az is, hogy méltókép­pen tudjuk képviselni a vá­ros színeit. Ennek ellenére bennünket sem került el a fú­vószenekarok országosan je­lentkező betegsége: az elöre­gedés. Bajok vannak az után­pótlással. Másrészt mi is igé­nyelnénk az itthoni jobb meg­becsülést : több fúvószenekari hangversenyt, térzenét szeret­nénk tartani Hogy ne csak akkor ismerjenek meg ben­nünket, mikor egy-egy teme­tésen, vagy kivonuláson ve­szünk részt. Molnár János karnagyhe­lyettes, első szárnykürtös ha­sonlóan vélekedik. Hozzáteszi: — Mi is hozzájárulunk a ze­nei ismeretterjesztéshez. Sze­repléseink ezt bizonyítják. De ha nem tudjuk városi szinten megoldani az utánpótlást kö­zös összefogással, akkor a je­lenleg működő bányász- és kohászzenekarból egy együttes lesz csak. Pedig mi minden­kinek akarunk játszani, az egész megyének. Gazda» repertoár Nézzük a zenekar műsorpo- litikáját: Gazdag a repertoár: a már említett magyar szer­4 NÓGRÁD — 1972. február 3., csütörtök Izgalmas rajzórák Meglepetés várta az új fél­évben Kallón a negyedik osz­tályosokat a rajzórán. Kara- csondi Istvánná tanár néni jött be csöngetés után, é6 el­mondta. hogy ezután ő fogja tanítani a rajzot- Nagy sze­retettel fogadtuk, és kíván­csiak voltunk, milyen felada­tot kapunk. Igazán izgalmas meglepetés várt ránk. mert ilyen rajzo­kat még soha nem készítet­tünk, de még csak nem Í6 láttunk. Az egész osztály lá­zasan dolgozott, kinek lesz érdekesebb a feladata- Ha­marosan felbukkantak rajz­lapjainkon az alakok. Volt akinek madár, fa. ember, ház és más dolgok „jöttek ki”- Öra végén a legjobbakat ki­állítottuk a táblára az egész osztály elé. A jó jegyek és a dicséretek sem maradtak el, természetesen­Izgalommal várjuk a kö­vetkező órát is. hogy mit fo­gunk csinálni azzal a krump­lival. amit mindenkinek ma­gával kell hoznia. Még sok ilyen érdekes rajzórát szeret­nénk­Köszönjük a „Jó munkát, gyerekek” jókívánságait és tanácsait. Igyekszem én is megtartani a félévi eredmé­nyem, mert az átlagom most ötös lett­Nagy Éva kisdobos Kálló * Évikel Köszönjük a bekül­dött rajzokat. Nekünk is na­gyon tetszettek- Kívánjuk, hogy még sok ilyen szép munkát csináljanak a káliói negyedikesek. Szeretik a modellezést Nógrádmegyerben jól, eredményesen működik az MHSZ repülő-modellező klubja. Ifi István tanár ve­zetésével hetente két alka­lommal 25 fiatal találko­zik, barkácsol, ismerkedik a modellezés szépségével. Mint hallottuk, rendkívül nagy az érdeklődés a köz­ségben — elsősorban a fia­talok között — a modelle­zés iránt. A szakköri tagok eddig 21 modellt készítettek és tavasszal megrendezik a háziversenyt is, a nagy ér­deklődésre tekintettel két fokozatban: kezdők és hala­dók csoportjában. zők művei mellett Gershwin Három dala, Mozart Szöktetés a szerályból nyitánya, a Tank- réd- és a Nabucco-nyitány is szerepel programjukban. So­rolhatnánk a műveket. Mind­ezt a napi nyolcórás gépzene után gyakorolják. Miért szeretnek ezek az emberek próbákra járni? Hi­szen munkájuk mellett más szórakozást is találnának. Má­kos Márton bácsi nyolc éve nyugdíjas, de büszkén vallja: — A légkör vonz, a megszo­kott környezet. Úgy össze­forrtunk az évtizedek alatt, mint egy család. Hárman vannak, akik már ötvenkettedik éve játszanak az együttesben: Huszár Lajos, Viszovszky János és Mákos Márton. Nem mindennapos esemény! Szívesen járnak, s már az sem bántja őket, hogy 50 éves működésükről meg sem emlékeztek! Igények pedig vannak! Ha valaki visszaemlékezik az elmúlf nyárra, a júniusi zenés estékre, könnyen meg­állapíthatja, hogy igények igenis vannak. A fúvószenét is szívesen hallgatnák a zeneba­rátok, csak éppen nagyobb le­hetőséget kellene adni zene­karainknak. Erre törekednek, ezt kérik a kohászfúvósok. Ta­vasszal önálló fúvószenekari hangversenyt terveznek győri és csepeli együttesekkel. Re­mélik, hogy a zeneiskolákkal, kórusokkal, a szimfonikus ze­nekarral együtt ők is hozzá­járulhatnak nemcsak Salgó­tarján. de az egész megye színesebb zenei életéhez. (M) NYlRFALIGET Színes lengyel filmdráma 3—4. Salgótarján 5—6. Balassagyarmat NYULAK A RUHATARBAN Színes magyar filmszatíra 12—13. Salgótarján RALU HERCEGNŐ HOZOMÁNYA Színes román kalandfilm 10—12. Balassagyarmat 14—16. Salgótarján rA JÉGSZIGET FOGLYAI I—II. Színes szovjet-olasz koprodukció 17—19. Salgótarján A SÍPOLÓ MACSKAKÖ Gazdag Gyula első játékfilmje 24-7-25. Salgótarján 29—III. 1. Balassagyarmat . rffllí v.-Wf *4 ™, 'jH j-4ML -.«rftífe FUNNY GIRL I— II. Színes USA filmmusical 26—III. 1. Salgótarján

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents