Nógrád. 1972. február (28. évfolyam. 26-50. szám)

1972-02-03 / 28. szám

Pananvo* terelek nyomai* oUTff Megfejelőa ütem főt dolgoznak az építők A megye közvéleményét élénken foglalkoztatja a sal­gótarjáni zeneiskola építése. Az érdeklődés mindenképpen jogos. Ez az épület nyújt ugyanis ideiglenes otthont Nógrád megye első felsőfokú intézményének, a számviteli főiskolának, egészen addig, amíg a főiskola végleges el­helyezése megoldódik. A járókelők meg-megállnak néhány percre a Pécskő utca és a Lovász József utca ke­reszteződésénél, ahonnan jól szemügyre vehető az építke­zés. Mivel rendszeresen sze­retnénk tájékoztatni olvasóin­kat az év talán legfontosabb létesítményének alakulásáról, megkérdeztük Bódi Lajos vá­rosi főmérnököt, hogyan ha­ladnak a munkálatok? — Éppen a napokban tar­tottunk rögtönzött értekezle­tet a szécsényi TÖVÁLL ve­zetőivel. Egyeztettük a tavaly készített részletes ütemtervet, amely szerint a munka meg- félelő ütemben halad. A szép, modern épület szerkezetileg készen van. jelenleg a TÖ­VÁLL szakemberei a belső munkákat végzik. — Mit jelent ez a gyakor­latban? — A rendkívül egyhe, szin­te tavaszias tél sokat segí­tett az előrehaladásban. Téli­esítették a munkákat, és je­lenleg a még decemberben le­betonozott nagy hangverseny- terem födémének kizsaluzását végzik. Emellett dolgoznak az épület melletti támfalak meg­erősítésén, nehogy a tavaszi olvadás, illetve esőzés megle­petést okozzon az építőknek. De serénykednek a távfűtés­szerelők, teljes munkában vannak a víz-, villany, és csatornaszerelő szakemberek is. — A határidő? — A TÖVÁLL vezetői a közelmúltban megbeszélésre hívták össze az építkezés al­vállalkozóit. Megvitatták mi­képpen lehetne meggyorsítani és jobban összehangolni az egyes alvállalkozók tevékeny­ségét. Végül úgy döntöttek, hogy jobb szervezéssel lehető­ség nyílik a határidő előtti átadásra. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a szerző­désben megállapított augusz­tus 31 helyett már július vé­gén átadnák az épületet. Ha sikerül tartani a meg­állapodást, ez egy hónap tisz­ta „nyereséget” jelent. — cse — Szirákon töitént Fiataloknak és öregeknek Estéről estére benépesülnek a sziráki művelődési ház klubszobái, valamint a könyv­tár. Tanulnak, szórakoznak és művelődnek a fiatalok. Velük együtt az idősek is. — Szervezett munka folyik itt — mondja Bihari Erzsé­bet, a kultúrház igazgatója — Harmincnyolc fővel működik az ifjúsági klub, melynek kö­zös foglalkozásain hétről hét­re szórakoznak fiataljaink. Rendeztünk közös filmnézést, majd vitaestet tartottunk a látott filmről. Szellemi-totó, gazdasági, politikai, földrajzi és ifjúsági témákból. — író-olvasó találkozó Me­zei András íróval, a balassa­gyarmati irodalmi színpad vendégszereplése és egy ORI- előadás szerepelt a múlt évi programban. Tárgyalunk újra az ORI-val az „Okos bolond” című előadásról. Megszervez­zük az öregek klubját, itt te­levíziónézéssel és különböző társasjátékkal tölthetnék es­téiket a munkában elfáradt idős nyugdíjasok — sorolja Bihari Erzsébet. A községben népszerűvé váltak az utóbbi években a társadalmi rendezvények is. A múlt évben hat KISZ-esküvőt és két névadót rendeztek a fiatalok. Az irodalmi színpad műsoros előadásaival teszi ün­nepélyessé az ilyen rendezvé­nyeket. ^Működik még képzőművé­szeti és fotószakkör, valamint kamarakórus. — Hatezer kötetes könyvtá­runknak háromszáz törzsolva­sója van. Megszerveztük a ci­gánygyerekek tanítását, klub- foglalkozás keretében írás, ol­vasás, számolás és nyelvtanu­lás szerepel a programban, melyet 25—30 gyermek láto­gat. Itt még szervező munká­ra van szükség, mert az isko­la alsó négy osztályába járó 98 gyermek közül 57 a cigány, akiknek igen nehéz körülmé­nyek között van csak lehető­ségük odahaza tanulni, vagy egyáltalán nincs rá módjuk. Ezek tanulását kívánjuk előse­gíteni. A klub foglalkozásai­nak megszervezése azért vált szükségessé, mert a könyvtá­runkba járó cigánygyerekek között véleménykutatást tar­tottunk a könyvtárossal. Azt tapasztaltuk, hogy a könyve­ket nem a saját részükre vi­szik, mert — sajnos, olyan is van köztük, aki nem tud ol­vasni —, hanem más olvassa a családban. Így figyeltünk fel a gyermekklub létrehozásának szükségességére — emlékezik az igazgatónő. Majd így folytatja: — Gondoskodunk fiatalja­ink színházi igényeinek kielé­gítéséről is. Kultúrh ázunk színházterme kicsi, a Déryné Színházat nem tudjuk önálló előadásra fogadni, ezért úgy határoztunk, hogy a pásztói Lovász József Művelődési Központ rendezésében tartott színházi estekre negyven bér­letet vásárolunk és az előadá­sokra kollektiven, társasbusz- szal járunk. R. I. Befejeződött a felmérés Kolóniák és toronyházak Milyen körülmények kö­zött élnek a salgótarjáni kilóniák, illetve azoknak a házaknak a lakói, melyeket a következő esztendőkben folyamatosan lebontanak, egyrészt azért, hogy eltűn­jön a múlt átkos öröksége, a zsúfolt, egészségtelen, szűk, sötét, fából vagy vá­lyogból épült kolóniák la­kásai, márészt, mert egyéb­ként is így követelik a vá­rosrendezési szempontok. Vizsgálták, hányán laknak egy szobában, hol dogoznak a szülők, van-e óvodás, vagy iskolás a családban, mennyi az átlagkereset, mi­lyen elképzeléseik vannak a lakáscserével kapcsolat­ban, ha új otthonba költöz­nek? Ezekre’ és hasonló kér­désekre keresett választ a Salgótarjáni városi Tanács a közelmúltban befejeződött szociológiai felmérés kereté­ben. A felmérést végzők — tanácsi dolgozók, nyugdíja­sok — diákok — ezerkét­száz lakást, illetve családot látogattak meg, sok ezer adatot gyűjtöttek össze. Ezek részletes feldolgozása teljes erővel ezekben a na­pokban, hetekben folyik. Az érdeklődés jogos a felmérés iránt. Ä kapott adatok segítenek eldönteni, melyek azok a kolóniák, amelyek legelőször csákány alá kerülnek. Mert a bá­nyászkolónia, a ZIM-koló- nia, az acélgyári lakótelep és a többi, rég megérett az elmúlásra. A bontásokkal egyidőben természetesen építünk. Mert csak úgy lehet jó lakáshoz juttatni a régi, elavult há­zakban élő családokat és átépíteni a várost, ha gyor­san emelkednek a torony- és sávházak. Hamarosan át­adják az Arany János utca harmadik toronyházát, nyolcvan lakással. Ezzel egyidőben megkezdődik a negyedik építése. A Rákóczi úti csillaghá­zak újabb részébe költöz­nek az idén és ha az épí­tőipar is úgy akarja, év végre átadják a városi ta­nács mögött épülő kétszáz­tizenegy lakásos sávházat A József-telepen százhúsz, Brezinán mintegy száz, Se- bajon 40—50 lakás vár gaz­dára 1972-ben. Elkészül szerkezetileg a lakberende­zési áruház és folytatódik Salgótarján legmagasabb épülete, a garzonház „fel­húzása”. Lelkiismeretes munkát várunk A GELKA fekete glóriája A panaszos levelek között, melyeket szerkesztőségünknek írnak az olvasók, rendszere­sen, legalább havonta egy­szer szóba kerül a GELKA. Nemrég foglalkoztunk a nagy- bátonyi szirviznél „eltűnt” le­mezjátszóval és Sokol ■ táska­rádióval — melyeket azóta már átvehetett a tulajdonos. Januárban kaptunk levelet Lantos Barnabás, karancsla- puitői olvasónktól, aki elpa- naszolta, hogy két éve vá­sárolt televíziót, és azóta sem tudja használni, jóllehet, a GELKA tizenhétszer javította és anyaghiány miatt a készü­lék fél évig porosodott a szerviz raktárában. A hivata­los garanciaidő már lejárt, de a tévé még most sem 4>rsz- nálható. A szerelők legutóbbi látogatásuk alkalmával már nem vállalták a - garanciális — díjmentes — javítást, bár a hiba bejelentése még a ga­ranciaidőn belül történt. Kimentünk Lapujtőre meg­nézni a beteg masinát. Meg kellett állapítanunk, hogy va­lóban használhatatlan. A kép hibás, csíkos, a hang eleinte jó, de később már csak távo­li puskaropogás hallható, le­gyen a képernyőn dokumen­tumfilm, vagy esti mese. A kézelőgombok nincsenek jól felerősítve, egyik-másik hasz­nálat közben a tulajdonos ke­zében marad. A hátlap is gondatlanul van feltéve. Lantos Barnabás fiatal em­ber. Két éve nősült, akkor vette a tévét Kipróbálni a vásárláskor nem állt módjá­ban, így csak otthon, későn vette észre, hogy hibás. Ek­kor fordult a GELKÁ-hoz. Innentől a dokumentumok mesélik tovább a történetet A garanciajegy tanúsítja a sok javítást. Az összes szel­vény letépve, de csak egy részük van kitöltve. A szere­lők gyakori vendégei voltak a Lantos-portának, bár a hibás készülékkel nem szívesen fog­lalkoztak. Egyikük tanácsolta is a házigazdának, hogy in­kább cseréltesse ki, hiszen kár a sok ráfordított munká­ért. Ezt azonban írásban kel­lett volna kérni. A házigazda nem volt tisztában a megol­dás formai oldalával, és amel­lett saját szavaival élve. „könnyebben felparkettáz egv szobát, mint megír egy leve­let”. A soksZOri javítás elle­nére a készülék hibás maradt A szerelők utplsó előtti láto­gatásuk alkalmával ennek el­lenére írásba adták, hogy ki­fogástalan. Ezt követően már garanciaidőn kívül képcsőhi­báról és 800—1200 forint mun­kádéról beszéltek. Ez kész­tette olvasónkat a keserű le­vél megírására. Az éremnek két oldala van. Felkerestük a salgótarjáni GELKA-szerviz vezetőjét, Csörsz Attilát és megkérdez­tük, hogyan vélekedik az eset­ről, milyen megoldást tud ajánlani. A szervizvezető igen készségesen vállalta az ügy felderítését, s azonnal in­tézkedett A munkalapok át­vizsgálása után — amit a ki­töltetlen szelvények nagyon megnehezítettek — közölte velünk, hogy a panaszos ga­ranciahosszabbításra és ké* szülékcserére jogosult, mivel egyrészt a televíziót több mint fél évig nem tudták ja­vítani alkatrészhiány miatt, másrészt, egy éven belül öt­nél több alkalommal javítot­ták. Az ügy ezzel nem zárult le. ugyanis a készüléket a Vegyesipari Javító Vállalat is javította és ennek munkalap­jai is szükségesek a cseréhez. Amennyiben megtalálják, semmi akadálya nincs, hogy a panaszos új tévét kapjon. Csörsz Attila már átküldte a garanciajegyet a vegyesipari javítókhoz, rajtuk múlik, mi­kor lehet az ügyet végképp lezárni. Az esetből igen szomorú konzekvencia vonható le. A szolgáltatásoknak — és ezek közé tartozik a GELKA-szer- vizszolgálat is — bizonyos szempontból ki van szolgál­tatva a lakosság. Ennek oka a szolgáltatók monopolhely­zete. A hatásos intézkedések és kellő ellenőrzés hiánya le­hetővé teszi, hogy a szerelők pontatlanul, nem megbízha­tóan végzik feladatukat. En­nek nemcsak az ügyfelek isz- szák meg a levét, de rontja a vállalat hírnevét is. Természetesen, a GELKA- nak is vannak nehézségei. El­sősorban az anyagellátás és szállítókapacitás terén, de a „fekete glóriát” csak szigorú munkafegyelemmel, hatékony ellenőrzéssel és pontos, lelki- ismeretes munkával lehet el­tüntetni. — e — Röpülj páva kör Zabaron Bemutatkozás vasárnap Zabar községben is meg­alakult a Röpülj páva kör, a népdalkedvelő lakosság máris hozzákezdett a helyi és kör­nyékbeli dalok gyűjtéséhez. A népdalkor helyi bemutatkozá­sára is lelkesen készülnek, er­re február 6-án kerül sor. A zabari Röpülj páva -kör a he­lyi Gárdonyi Géza Klubkönyv­tár nagytermében mutatkozik be a közönségnek. Terveik ßzerint a jövőben a dalok gyűjtésén, feldolgozásán túl a környék gazdag, népi hagyo­mányaiból, szokásaiból, népi játékaiból is merítenek, s rendszeres időközönként lép­nek műsoraikkal a közönség elé. Nógrádsipek, falusi utca Kulcsár József felvétele A keszegi máin a termesz tők A keszegi termelőszövetke­zetben a telet használják fel a jól szervezett munka kiala­kítására. Most több idő jut a tagokkal és alkalmazottakkal az egész évi feladatok meg­beszélésére. felkészülni a mun­kák időben való elvégzésére. A közelmúltban a málnater­mesztéssel foglalkoztak. Ér­tékelték a két év óta beveze­tett anyagi ösztönzők hatását, tekintettel arra, hogy a mál­na Keszegen főnövény. 1971-ben 112 hold volt e növényből, amelyből 44 ter­mett, s 1087 mázsát szüreteltek le. A bevételük kétmillió 327 ezer forint volt. Hogyan ér­ték el ezt a szép eredményt? Tudományos alapon végzett termesztéssel, s a tagok szor­galmával. A termelőszövetkezetben 15 parcellából álló kísérleti te­lepet létesítettek. A 15 fajtá­ból az került telepítésre, ame­lyik a helyi viszonyoknak leg­jobban megfelelt és a legna­gyobb bevételt biztosítja. A hozamok növelésének alapja az időben és jó minőségben végzett munka. A termelő- szövetkezet vezetősége a tag­sággal egyetértésben új anya­gi ösztönzőt dolgozott ki. En­nek lényege: a málnatermesz­tést vállalókkal megállapod­tak abban, hogy mit kell el­végezni a tagnak, és mit kell ehhez biztosítani a tsz-nek. Így például a tag vállalja, hogy elvégzi a vállalt terüle­ten a háromszori sorkapálást, a málna leszedését, osztályo­zását és a begyűjtőhelyre va­ló szállítását, a bokor kimet­szését és felkötözését. Mind­ezekért a tagot a begyűjtőhe­lyen átadott málna értékének ötven százaléka illeti meg, ami egy összegben kerül ki­fizetésre, ha a kertész igazol­ja, hogy a tag a kimetszést és a felkötözést is elvégezte. A tsz feladata viszont a sorközművelés, szerves trá­gyázás és műtrágyázás, nö­vényvédelmi feladatok ellá­tása. valamint a begyűjtő­helyről a termés elszállítása. Ezzel a módszerrel sikerült elérni, hogy a munkát idő­ben. jó minőségben végzik. Az idén 44 holdról 64 hold­ra emelkedik a termő málna : területe. A 20 hold növekedés további bevételemelkedést je­lent. Emmer Ferenc A Fáklya legújabb száma Az 1972-es jubileumi esz­tendő szellemében újabb ta­nulmányt közöl a Szovjetunió megalakulásáról, létrejöttének jelentőségéről a Fáklya feb­ruár 6-án megjelenő száma. Ezúttal S. Rasidovnak, az Üz- bég Kommunista Párt KB első titkárának tollából. A KGST-ről szóló sorozat ré­szenként ebben a számban a szocialista országok gazdasági tömörülésének mindennapi gyakorlatáról olvashatunk cikket. A szovjet emberek életszínvonalának emelését célzó intézkedések közül a nagyarányú lakásépítkezést ismerteti a lap, s foglalkozik a városlakó dolgozók szabad ) idejének helyes felhasználásá­val is. A Magyarország fel< szabadításáért vívott harcok­ra emlékezve részleteket kö­zöl Sz. Szlavics szovjet író el­beszéléséből, Georgij Verete- nyikov életéből. Tudomány, kultúra, technika, sport — mindez témája a Fáklya gazdagon illusztrált ez évi 3. számának. J NÓGRÁD — 1972. február 3., csütörtök Jf

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents