Nógrád. 1972. február (28. évfolyam. 26-50. szám)

1972-02-19 / 42. szám

A Salgótarjáni városi Tanács mélyépítési üzeme Salgótarjánban, a Rákóczi úton szenny- vízlevezető csatornát épít. Az új csatorna 436 méter hosszú lesz? Képünkön: Seregi Ernő építésvezetőnek Szita Pál brigádvezető segít a szintezésnél Mit mond a boltvezető? Szegényes a választék keresik a népviseleti anyagokat A szécsértyi ruházati bolt­ban is jezekben a hetekben tartják a téli vásárt. Hor­váth Bélának a bolt vezető­jének a tájékoztatása sze­rint félmillió forint értékű ruházati cikket árusítanak a vásár ideje alatt 40 száza­lékos kedvezménnyel. Legnagyobb „sikerük” a női kabátoknak, női szövetek­nek van. Az első napon 140 ezer forint értékű kelt el be­lőlük. Beszélgetésünk során Hor­váth Béla — aki már közel 25 eve dolgozik a kereskede­lemben — elmondta, hogy a falusiak közül még sokan szeretnének — Rimócon, Hollókőn — népviseletben járni, ha kapnának a ruhák­hoz anyagot. A szép színes, virágos kasmír például be- szerezhetetlen. Mivel az igény nagy a kasmír iránt, érde­mes lenne gyártani ezeket a kelméket. Másik problémája a kiskereskedelemnek Nóg- rád megye egyes területein, hogy egyre kevesebb a ru­harendelési lehetőség. A bolt­vezető szerint Szécsényben azért szüntették meg a var­rodát, mert a síkkötőüzem átvette annak összes helyisé­get. Volt finomkonfekció Ba­lassagyarmaton is, de meg­szüntették. Mindez azzal a hátránnyal jár, hogy lehetetlenné vált a kiskereskedelem számára az egyedi darabok elkészíté­se, így választékuk csökkent. A rendelt ruharészlegek olyan árukat termeltek, ame­lyeket a gyáripar a nagyke­reskedelem nem tudott nyúj­tani. A boltok vezetői divat­lapokból rendelhették meg a legújabb fazonokat, amelye­ket a ktsz-ek néhány na­pon belül leszállítottak. Ezzel a módszerrel a legigénye­sebb vevőket is ki tudták elégíteni. Igényes vásárló falun is egyre több van. Ez az oka tehát, hogy hiába keresünk bakfis táncruhákat, felnőtt alkalmi öltözékeket a ruhá­zati boltokban. És ezért hi­ánycikk a kényelmes, jó anyagból készült, csinos kis­mamaruha is, amelyért szí­vesen fizetnének "valamivel többet a fiatal anyajelöltek, csak kapni lehetne. Jó lenne egységesíteni Bontják a hegyoldalt Sal­gótarjánban az Arany János utca végén. Teherkocsik hord­ják a földet az utcából. Megy a munka, sűrűn fordulnak a járművek. Nemcsak viszik a földet, hozzák is. Teherautók jönnek megrakodva, valahonnan a Karancs utca környékéről. Fordulnak, öntik a földet, s jönnek újra. Áll a tarjáni ember, nézi és csodálkozik, hogy ez meg hogy lehet. Nem lenne egy­szerűbb a szállítás, ha nem vinnék el a földet, hanem ha szükség van rá, ott helyben felhasználnák? Nem kellene hozni, mert úgy is van bő­ven, hiszen viszik. így gon­dolkodik a tarjáni ember és meg is kérdezi az egyik so­főrt, mert bizonyítani szeret­né — csak önmagának —, hogy jól gondolkodik. „Egyszerűbb lenne, csak hát tudja uram, két cég va­gyunk” — válaszolt a sofőr. Mit lehet erre mondani? Jó lenne „egycégesíteni” a földhordást az Arany János utcában, mert az emberek nemcsak nevetnek. (ács) Nem okozott meglepetést; hogy Erdőkürtön a tsz igen jó eredménnyel zárta az el­múlt gazdasági évet. Dudok János, a termelőszövetkezet elnöke, a közgyűlésük nagy számú közönsége előtt így összegezte: „G azdaságunk tag­sága, vezetősége tisztességgel és becsülettel dolgozott az eredményekért, a tervünk tel­jesítéséért.” Ritka jó össz­hang van eb^en az üzemben. Még az elmúlt nyáron tör­tént, hogy a nagy elfoglaltsá­gok idején az egyik dolgozó­juk megfeledkezve magáról, több italt fogyasztott a meg­engedettnél. A tagság kérte, vonják felelősségre, mert a munkaidő alatt dolgozni kell, nem pedig italozni. Erdőkürtön a fegyelem ab­ból fakad, hogy a tagság tisz­tában van tulajdonosi köte­lességeivel. Tudják, ha dol­goznak, akkor van mit szét­osztani, ha nem. akkor bi­zony üres marad a pénztár­ca. Ez viszont azért érinti nagyon érzékenyen a község dolgozóit, mert nagy százalé­kuk a mezőgazdasági munká­ból él. Hogy mennyire ko­molyan veszik a munkát, en­gedtessék még néhány szám­adat. Az erdőkürti tsz't a hatvanas évek közepén még a gyenge tsz-ek között tar­tották számon. Az összva- gyonuk mindössze nyolcmil­lió forint volt. Rákapcsoltak a munkára. Az emberek szor­galma mellé párosult a jó ve­zetés is. Pollók I ászló fő- köny velőt például a megye MAI KOMMENTÁRUNK Takarékszövetkezetek számvetése A takarékszövetkezetek ezekben a napokban tart­ják az évi rendes küldöttgyűléseiket. A mozgalom életének fontos eseményei ezek a rendezvények. A szövetkezetek igazgatóságjai számot adnak tevékeny­ségükről, arról, hogy mennyiben tettek eleget a tag­ság által meghatározott feladatoknak. Megyénk takarékszövetkezetei az elmúlt évben a korábbi éveknél gyorsabb ütemben fejlődtek. Abból az elvből kiindulva, hogy a tagság és a lakosság pénz­ügyi szolgáltatásait lehetőleg helyben, vagy lakóhe­lyükhöz közel elégítsék ki, nyolc községben kirendelt­séget létesítettek. Ma már 32 egység áll a lakosság rendelkezésére. A takarékszövetkezetek alaptevékenysége a ta­karékosságra való nevelés, a betétek gyűjtése, ami lehetőséget ad a tagság kölcsönigényének minél jobb kielégítésére. A betétállomány az elmúlt évben elérte a százmillió forintot, ez több mint 40 százalékos emel­kedésnek felel meg és meghaladja a takarékszövet­kezeti' betétállomány országos növekedésének ütemét. A takarékszövetkezetek a megyei összes betétál­lomány 13 százalékát kezelik. A jelentős növekedés lehetővé tette a nagyobb összegű kölcsönfolyósítást. 1971-ben 7731 személy részére 57,4 millió forint köl­csönt nyújtottak. Szélesítették a takarékszövetkezetek a megbízás­ból végzett kiegészítő tevékenységek körét is, noha ennek erőteljesebb fejlődését gátolta, hogy a külön­böző jogszabályok nem teszik lehetővé. mi;nd,azon pénzügyi szolgáltatásokat, amelyeket a tagság igényel. Megvan a remény arra, hogy a jövőben a pénzügyi szolgáltatások körét ä takarékszövetkezetek jelentő­sen bővítsék., Az évi feladatok nem kisebbek, nem könnyebbek, mint a tavalyiak voltak. Éppen ezért szükséges, hogy még jobb, odaadóbb, szervezettebb munkával álljanak a takarékszövetkezetek tagságuk, illetve a lakosság rendelkezésére. Ehhez a küldöttgyűlések kellő segít­séget nyújtanak. Varga Lajos Gyorsabb ügyintézés A% újítási propaganda hatékony eszköze A szénbányászat újítómoz­galmának eredményei kezdet­től figyelemre méltóak. Az eddig benyújitott javaslatok száma meghaladja a tizenegy- ezret, a gazdasági. eredmény pedig az 50 millió forintot. Az eredmények forrása a dolgo­zók lelkes kezdeményezőkész­sége. Szénmedencénkben az újftó- mozgalom a tömegmozgalom­má válás folyamatában van. Az üzemek, aknák vezetői igénylik a dolgozók alkotó­készségét. Az újítások kidol­gozásában egyre nagyobb a szerepük szocialista brigádja­inknak. Számos szocialista brigádvállalásban szerepelt ta­valy és az idén is újítási ja­vaslatok kidolgozása. Az ered­mény abban is mérhető, hogy duplájára növekedett az újí- tómozgalomban résztvevő fi­zikai dolgozók aránya. A köz­vetlen széntermeléssel foglal­kozó újítók aránya ma már elérte a 40 százalékot. Az újítómozgalom a bányá­szatban ' is a műszaki fejlesz­tés szerves része. Számos fej­tő-, rakodó-, szállítóberende­zés, találmány vagy újítás eredménye. A fejtési rendsze­rek, robbantási technológiák egy része ugyancsak. A mén- kesi függőszékes személyszál­lítás, amely megkönnyíti a lejtős pályán való ki- és be­szállást, továbbá a hidraulikus csilletovábbító berendezések, amelyek nehéz fizikai munká­tól mestesítík' a bányászokat, szintén újítások. A megvaló­sított javaslatok nagy része kedvező hatású a munka ter­melékenységiére, elősegíti a termelés biztonságát A szénbányászat visszafej­lesztésével együtt járó gon­dok, a fizikai és műszaki dol­gozók számának csökkenése, bányák megszűnése, a bányá­szok jelentős részének átirá­nyítása hátrányosan hatnak a kezdeményezőkészségre. En­nek ellenére az újítómozga- lom fejlődik. Az elmúlt évekhez Viszo­nyítva növekedett a javasla­tok száma, és a vállalati ered­mény. Tavaly 70 százalékkal volt nagyobb mint az előző évben. Javult az újítások mű­szaki színvonala. Korábban a benyújtott javaslatok alig több mint fele volt megvaló­sítható, tavaly viszont ez az arány megközelítette a 80 százalékot. Tavaly 20-nál több baleset- védelmi jellegű újítás való­sult meg. A szerzők részére — tekintettel, hogy a munka biztonságának növelését igen nagyra értékeljük — az újítá­si díjon felül 300 forint kü- lönjutalmat is fizettünk. Az újítómozgalom megbecsülését, az ösztönzést szolgálta az az vasiatok ügyintézésének átfuJ intézkedés is, mely szerint — tási ideje lecsökkent, a ja- üzemi szinten — az „első vasiatok sorsa felett helyben újító”, akinek első javaslatát döntenek. A centrális ügyin- fogadták el megvalósításra, az tézés idején a javaslatok fel­újítási díjon felül — egy al- sőbb szervhez, központhoz va­kalommal —■ 300 forint külön- ló küldözgetése heteket vett jutalmat kap. * igénybe. Tudvalevő, hogy mi­Gondos előkészítés után — nél messzebb kerül a javas­kiváló újítók bevonásával — lat döntés végett a- megváló- dolgoztuk ki a vállalat 1971— sítás helyétől, azt annál ke- 1975-ig szóló újítási szabály- vésbé, ismerhetik. Az ügyin- zatát, mely sokkal részlete- tézés 'körüli huzavona1 az újí— sebb az ezt megelőzőnél. Kör- tők egy részét elkedvetlenítette vonalazza az újítás fogaimé- a további javaslatok kidolgo- nak meghatározását, beosztá- zásától. Jelenleg a javaslatok sokkal megjelölve a műszaki többsége 30 napon belül elbí- fejlesztésre kötelezettek lis- rálásra kerül. A hasznosított táját, az újítási javaslatok be- javaslatért az újító megkapja nyújtásának lehetőségeit és az az újítási díjat,‘vagy a meg­újítok erkölcsi és anyagi el- indokolt elutasító határozatot ismerésének formáit. és újabb javaslat kidolgozásá­Az újítási szabályzat többek ba kezdhet. Tapasztalataink között az újítási díj alsó ha- alapján az újítási propagan- tárát 200 forintban állapítja da egyik leghatékonyabb esz- meg és rögzíti, hogy jutalom köze a gyors, tárgyilagos ügy­eimén 500 forintnál kisebb intézés, összeget kifizetni nem szabad. Az újítómozgalom irányítá- Lényegies a szabályzatban sara rövidesen a dolgozókhoz az újítások ügyintézésének de- jut a szénmedence 1972. évi centralizálása. Ez azt jelenti, újítási feladatterve, melyben hogy medenceszinten minden közzé tesszük áz üzemeink, termelőegység külön egysze- széntermelő aknáink előtt álló mélyi elbírálást folytat és a legfontosabb . feladatokat. A javaslatok újdonságvizsgálata feladatok megoldásához fizd- is az önelszámoló egységnél Icai és műszaki dolgozóink, történik, kivéve a hivatalból szocialista brigádjaink továb- műszaki fejlesztésre kötele- bi lelkes kezdeményezését zett vezetők újításait. várjuk. Az egyéves tapasztalat bizo­nyítja, hogy a decentralizált Ondrék László ügyintézés beváltotta a hoz- iparvédelmi előadó, zá fűzött reményeket. A ja- újítási megbízott Berceleii il j gyáregység szüléül* Pár hónap telt el azóta, hogy az Iklacfi Ipari Műszer- gyár szerződ és-1 kötött a berceli és galgagutai tsz-ekkél a volt Délnógrádi Tsz-ek Gépjavító Vállalata épületeinek bérletére. A szerződés megkötésének feltételei kedvezőek voltak. Kész műhelyek állnak rendelkezésre, ezenkívül a munkaerő is rendelkezésre áll helyből és a környékről. A gyáregység munkaerejét betanított munkásokból biztosíthat­ja, tekintettel arra, hogy a feladat ilyen munkaerőt igényel. Az anyavállalat villamos felszerelések gyártásával fog­lalkozik, Évente több mint egymilliót készít, Barcelen fél­kész termékeket gyártanak majd, évi 60—80 millió forint termelési értékben. A munkát áprilisban kívánják elkezdeni a forgácsoló, tekercselő és tekercsberakó üzembehelyezésé­vel. Ezek körülbelül 150—160 embert foglalkoztatnak. Ezt követi júniusban egy összevont üzem — lakatos, hegesztő, szerelő — munkába állítása. Itt újabb 30 emberre lesz szükség. Év végéig üzembe állítják a könnyűfémöntödét is. A berceli gyáregységben zömmel nőket * foglalkoztatnak. Húsz asszonyt az anyavállalat képez ki, ezek adják át tudá­sukat az üzemben dolgozó többi nőnek is. 1972 végére a munkáslétszám 300 főre emelkedik, a következő esztendő­ben pedig 5—600 lesz a foglalkoztatottak száma. A környe­ző falvakból és helyből máris sokan érdeklődnek az üzem megindulásának időpontjáról. Harminc szakmunkás már megkezdte az előkészítéssel kapcsolatos feladatokat, első­nek a szociális épületeket hozzák rendbe. Meg kell építeni a telepen két kilométer úthálózatot, fel kell újítaná a vízve­zetékrendszert is, ezek után kerülhet sor a termelőberen­dezések betelepítésére. A munkálatokat végző dolgozók vál­lalták, hogy áprilisra biztosítják a termelés megkezdésének feltételeit. Kovács László Erdőkürtön elégedettek Jő az összhang, legjobb pénzügyi szakemberei között emlegetik. Jó adottsá­gokkal rendelkezik Dudok Já­nos, a tsz elnöke is. A gaz­dasági ismeretei mellé jó po­litikai ‘ érzék társul. Styevko Mihály, a párttitkár, köztisz­teletben álló helybeli ember, akit a községben magukénak ismernek el a párton kívüliek is. így történt aztán, hogy a szorgalom, a hozzáértés meg­hozta gyümölcsét. A közös vagyon 1971-re 19,5 millió fo­rintra emelkedett. Ide kíván­koznak az elmúlt évi terme­lési eredmények is Búzából hektáronként 35 mázsát ta­karítottak be. Minden ter­mékféleségből magasan a ter­vezetten felül termett a föld. Mert így akarták. Amikor most, az esztendő számveté­sére került sor, a tagok napi tízórás munkanapra 125 fo­rintot kaptak. Sok mindent kell még Er­dőkürtön is tenni, hogy a fa­lu szépüljön, az emberek életszínvonala javuljon. Csak a művelődési otthon hiányát említjük. Nagyon nélkülözik Ezért kellett a közgyűlést is a szerelőcsarnokban megtar­tó az eredmény igazság az, hogy mindezek a kedélyeket nem nagyon be­folyásolták., A szépen kitaka­rított csarnok zsúfolásig meg­telt és a hangulat kitűnő volt. A vezetőség beszámolóját nagy figyelemmel hallgatták, de nem sokan szóltak. Budai Mihály szólalt fel, talán az egész tagság nevében szólt, amikor azt mondta: nincs náluk sok vitatnivaló. A ve­zetőség munkájával elégedet­tek, a jövedelemmel is, a feladatokat viszont ismerik, sőt, azzal is tisztában van­nak, hogy ha magasabb ered­ményeket akarnak, még job­ban kell dolgozni. A résztvevők hangosan he­lyeseltek Budainak. Tehát azzal is egyetértettek, amit a beszámoló, mint rosszallót, összegezett. Tör­ténetesen azt.' hogy a nagyobb munkák idején fe­szültségek támadnak a tsz- ben, amit a szakirányítók okoznak a hiányos hozzáér­téssel. Fordítva is előfordul ez, amikor a tsz-tag félreért­ve a tulajdonosi jogát, jogta­lan előnyhöz akar jutni. Eze­ket az egységeket romboló, rendkívül nagy káros néze­teket időben le kell szerelni. Aki az esztendő során fi­gyelemmel kísérte a tsz éle­tét, az tnegtanulhatta: a kö­dolgozni, élni. Gondosan mű­velték a földet, táplálták. Veszteség nélkül betakarítot­ták a terményt. Többek kö­zött olyan kitűnő minőségű takarmányuk ván, hogy elhi­hető: javítani tudják például a tejtermelést. Jó minőségben adták el az értékesítésre szánt hízott állatokat is; A termelőszövetkezet tag­ságának átlagéletkora nem éri el az ötven évet. Ilyen tsz is kevés van a megyében. És az emberek egészségére na­gyön vigyáznak. Az elmúlt évben a munkafolyamatok nagy részét gépesítették. Er­re egyébként nagyon nagy gondot fordítanak azért is, mert felismerték, hogy a ko­pott, öreg gép üzemeltetése fényűzés, drága mulatság. A szerelőcsarnok udvarán új gé­pek sorakoznak. Erdőkürtön vallják: megéri, kifizetődik. Ezek a tényezők magyaráz­zák az erdőkürti * egyenletes fejlődést es azt a szép ered­ményt, amit az elmúlt évben elértek. Erről a tsz-ről, ha a vezetők tovább emelik a munka színvonalát, a tagság a jövőben is szorgalmasan te­vékenykedik. még sok jót fo­gunk hallani. Bobál Gyula tani. ahová viszont tengelyig l— ------- -------‘-------------------------;---------------—— ér ő sárban lehet eljutni. Az j NÓGRÁD — 1972. február 19., szombat 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents