Nógrád. 1972. február (28. évfolyam. 26-50. szám)

1972-02-19 / 42. szám

V MIKSZÁTH KÁLMÁN filETE Útban a halhatatlanság felé ■ ti A Nógrád megyei TIT salgótarjáni székhazában csütörtökön este Mikszáth Kálmán irodalmi estet rendeztek neves fővárosi művészek közreműködésével. Jancsó Adrienne. Mensáros Lász­ló, Egtessi István és Létai Klára. Képünkön: Létai Klára előadó-művésznő Mikszáth egyik derűs elbeszélését mondja Amikor Szegedről Ismét Pestre költözött szomorúan kellett tapasztalnia? hogy ott alig ismerik. Hiúba volt ün­nepelt és elismert újságíró Szegeden, a főváros még nem vett róla tudomást. Ebből, a szinte letargikus állapotból szabadítja meg „A tót atya­fiak” című négy elbeszélést tartalmazó kis kötete, amelyet Endrényi és társa szegedi nyomdájában adnak ki. Mikszáth nem. is tud köny­ve sikeréről, mert a korrek­a brezlnal bacsa lelkiismereti küzdelmét. „Gondolkozik és még. sincs gondolatja, mert szótfolyt, mint a megolvasz­tott ólom. Egy kavargó káosz az, mely nem nyer alakot, egy nagy éjszaka, melynek sö­tétsége fény. És ez a fény az ősköltészet.” Lapaj, a híres dudás kisza­kadt az emberi társadalomból. Az embereket nem szerette, édesanyja a természet, a leg­közelebbi rokonai az állatok. Am egy eldobott, tehetetlen túra elvégzése után, Mehedi- xis poronty megtalálása ki- _______________________ __ á ra utazott fürdőbe, de mire mozdítja ebből az állapotból, kisfiúnk élne — írja — elfő­rvrvrYryrt ti i CQVmmocfAlócfo. _ _J.. JUzz j _ . . „ . m int amennyiről valaha áb­rándozhattam ... ön megosz­totta rossz sorsomat, a leg- rosszabbakat • magam szen­vedtem át, a jobb sorsomat szívesen megosztanám magá­val .. Mauks Ilonka hálás szív­vel köszöni a hozzá intézett levelet. Szabadkozik, hogy „szomorú figura lennék elma­radott vidéki asszony létem­re, maga mellett. En hét évig olyan küzdelmes életet éltem, amely duplán számit, és ez nagy Idő egy nő életében.” Ha MOZIÉLET lA jéqsziqel foglt/w szovlet—olasz mutatott be a November 7. Kétrészes koprodukciót salgótarjáni Filmszínház. Izgid,n ásnák ígérkezett a film, hiszen az északi-sarki expedíciók története minden ne. Pártatlan szemlélőként figyeli az eseményeket, ám a balban levő ember iránt ér^ zett. eredendő szimpátia msa- oldhatalan feladat elé állít­ja. Az események két Idősfk­begő léghajó az égen. Elin­dul a Sark felé az olasz ex­pedíció. Má.r-már elérik céljukat, amikor bekövetke­zik a katasztrófa. Borzalmas detonáció: a megrongálódott Zeppelin újra felemelkedik, felnőttnek kedvénT «vermek" ««W* csoport viszont a jég- ban zajlanak. Távoli múlt és ■ -.............. táblákon marad. összetört a leien eseményei kevered­e mberek tápiszkodnak' fel. nek. Alapjában véve ez a tudják, alig van reményük, rendezői fogás biztosítja a Lélekdermesztő hidegben ál- film ritmusát, lftiák fel sátrukat, s a men- •. Kalatazov. a „Szállnak a maradt rádió segítségével tá- darvak” rendezőle. úl szerep­kor! olvasmányai közé tarto­zott. Verne Hatterras kapitá­nya. az Amundsenről szóló kalandos történetek eav-egv film erejéig a felnőtt érdek­lődésére is toggal számot tart­hatnak. Éppen e filmek közé so­rolható Mihail Kalatozov al­kotása Is: A jégszigetfoglyai. Rendkívüli helyzettel Indul a film. Zal nélküli, a világ­tól elszigetelt lakásában ál­matlanul forgolódik Noblle tábornok, aki negyven esz­tendővel ezelőtt a biztos ha­lálból menekült meg. Előke­resi emlékezetéből társait, akik meg is jelennek a szo­bában és megkezdődik a lel- ismeret-vizsgálat. Tehetett volna mást a repedező jég­táblán Nobile? Társai — akik mér csak az emlékében 'élnek — megpróbálnak vála­szolni. J Izgalmas kockák villának fel a vásznon. Nyugodtan le­jékoztntlák sorsukról a vilá­got. Hosszú viták után Malm- gren (Eduard Marcevlcsl ve­zetésével három férfi elindul a szárazföld felé. Olvad a lég. Láthatóan, ór- 5"4,(„itietfien jelenik mee No- blleék számára a pusztulás, Teííesen reménytelen küzdel­mük végül értelmet nver. If­jú rádióamatőr fogja az SOS- ie'b.éseket. s a csoport né­hány tagja megmenekül. Zap- pi és Mariano, a két olasz azonban már eltemette Malm- grent, a. segítségére siető Amundsen is meghalt. Ezek után érthető Nobilé nyugtalansága. Igaz ember­ként viselkedett-e, jó pa­rancsnok volt-e valójában? Döntenie a nézőnek kelle­körben mutatkozik be. £n- cenln (a zeneszerzői és Kn- lasnylkov (az oneratőr) Is bi­zonyítja tehetségét. A szereplőgárdáról külön kell szólni. Néhány közismert színész (Peter Finch. Sean Connery. Claudia Cardinalel mellett különösen Eduard Marcevics alakítása kiemel­kedő. Az úi szovjet—olasz film azon kalandfilmek közé tar­tozik, melyek a látványos ese­ménysor mögött lelkiismereti kérdések sorát vonultatják fel. Kalatazov éppen e nem könnyű kettősség rokonszen­ves megoldásáért érdemel di­cséretet. Hann Ferenc Zenei verseny Salgótarjánban onnan visszaérkezik megelége djéssel tapasztalhatja, hogy megtört a jég, elismeréssel emlegetett író lett. Négy hó­nappal később a „A jó paló­cok” is megjelenik, s ahogy a Szegedi Napló írta, az iro­dalom mintha ünnepet ülne, az elismerés • virágait (hogy koszorúknak ne mondjam) szór­ja teli marokkal Mikszáth Kálmán elé. „Nem jött várat­lanul, nem csapott le nagy s még világhíres dudáját is hajlandó eladni, csakhogy er­ről a gyermekről gondoskod- hassék. A jó palócok szinte min­den darabja egy-egy remeke a görbeország életének. Akár az istentől is elvadult Ellesik nagy emberi jóságáról olva­sunk, akár Bede Anna önfel­áldozó testvéri szeretetéről, akár Gélyl János szívet szo­rongató, balladái tömörségű gadnám a felém nyújtott ke­zet, de így már ennek semmi célja nincsen,” Az ellen til­takozik, mintha a férjhezme- nés gondolatával' egyáltalán foglalkozott volna. „Hiszen én magához esküdtem az oltár előtt. Felmenthet-e ez alól en­gem a törvény? Nem adókén arra semmit, nagyobb úr az én lelkiismeretein, az pedig nem ismeri a visszaesküvést.” A másodszori megkérés vé­az igazságot osztogató, oly Az országban idén két ze­nei verseny lesz az állami zeneiskolák tanulói, az alsó fokú zeneoktatásban résztve­vők számára. Az észak-ma­gyarországi hegedűversenyt március 9-től 11-ig Egerben rendezik meg, április 10-én és 11-én pedig Szegeden tartják a hegedűsök és fafúvósok or­szágos versenyét. A versenye­ket három korcsoportban ren­dezik. Nógrádból előrelátha­tóan egy tucat gyerek vesz részt rajtuk. A két verseny megyei elő­döntőjére ma kerül sor Sál­nak számot tudásukról, amelynek elnöke Váczi Ká­roly, a budapesti Bartók Bé­la Zeneművészeti Szakközép- iskola igazgatóhelyettese, tag­jai közt pedig Z. Répássy Györgyi hegedűművész és Ko­vács Imre fuvolaművész fog­lal helyet. Milyen esélyek elé néznek Nógrád ifjú muzsikusai az országos versenyeken? Idén kiugróan tehetséges rádl zeneiskolában: Salgótar­jánban, Balassagyarmaton és. Nagybátonyban körülbelül 300 gyerek tanul hegedülni. 200 pedig fúvóshangszeren ját­szik. Tulajdonképpen a létszám-: mai nincs is különösebb baj. A gondot inkább az jelenti, hogy ezek zöme nem jut el a magasabb osztályba, mért amikor az általános és a kö­zépiskolában magasabb tan­tárgyi követelmények elé ke­hegedűsre nem számíthatunk, j-ülnek, akkor elsősorban ze- Űgy tűnik, már az is ered- nei tanulmányaikat hagyják mény lenne, ha valaki egyál- abba. A zeneiskolákban tehát gótarjénban az Állami Zene- talán szerepelhetne az orszá- körülbelül a negyedik osztály <s « ^-ItVíSh kor kegyetlen ÄTÄ BFmm“SÄ?VeTCenV íeltétele‘ eligazítja a_ családi osztozko- mohorai kistemplomban ismét szivarját füstölögve, szinte egykedvűen fogadta a gratu­lációkat, mondván: — Hagyjatok el, kérlek! A sajtó mind rámuszította di­cséretivei a hitelezőimet. ' sutíró^etünaKyobbmüzetóÍ; ho^ ^1 írhassa: Mikszáth sagironaJv is nagy odd nzete.se norn >wlf]l1 homntoMcra mint dúst A királyné szoknyájában, A két kis kötet elbeszélései rövidesen űjabb kiadást is megérnek, amelyhez Jókai ir bevezetőt. Az írófejedelem­nek nem kell leereszkednie, egybekel, és ezt a házasságot már csak a halál választhatja ketté. Csukly László 5« iskolában. Mert, bár mindkét gos versenyen. Hiszen az külöböző- úgynevezett budapesti körzet­ből, ahová Nógrád Is tarto­zik, mindössze hat növendék indulhat, s a verseny igen magas színvonalúnak ígérke­zik. Egyébként a három nóg­ek, Nógrádból kevés Ifjú ze­nélő fiatal indul, Így célsze­rűbbnek tűnt az összevont megyei elődöntő megrendezé­se. A fiatalok zsűri előtt ad­után jelentkezik a legna­gyobb fokú lemorzsolódás. A mai megyei versenyen több mint harminc növendék ad számot tudásáról. , (te) nem szorul bemutatásra, mint . . . ,, ahogy nem kell a kelő holdat ÍSSSJTS SSyZ’TS «Ä« «mérni Keresni. van. Első fizetése a Pesti Hír­havonként, és ezért írt két- három közleményt is napon­ta. Egy év múlva már száz forintra emelte fel fizetését a szerkesztő. Mit csináljak én annyi pénzzel? — kérdezi Mikszáth. „Hiszen egy-két rostélyosnál többet úgyse tu­dok megenni. S két nadrágot egymás tetejébe úgyse vehe­tek fel.. A két elbeszéléskötet nem­csak az anyagi biztonságot, hanem az irodalmi társasá­gok elismerését is meghozza, 1881-ben a Petőfi Társaság, a következő évben pedig a Kis­faludy Társaság is tagjai kö­zé választotta. Ma már bizton tudjuk, de a kortársak is megérezték, hogy „A tót. atyafiak” két elbeszé­lése: AZ a fekete főit és La­paj, a hires dudás, remekmű­vek. Az tragikus Joggal írhatta hát Mikszáth A jó palócok díszkiadásar elé, hogy „jó volt hozzám, sok örö­met szerzett. Olyan kis me­sebeli könyv lett, aki fnegráz- kódott és azt mondta: Gyere ki's gazdám, a hátamra vesz­lek,' és ■ elviszlek, ahová el akarsz jutni.” Az anyagi biztonság és írói siker elsőként Moharára, vi­szi az író gondolatait. 1882. február 16-án írja feleségének, hogy csak azért vált el tőle, mert anyagilag ziláltan állt,, de már akkor megfogadta, hogy hibáját jóváteszi. „Az Isten meg hagyta érni, hogy egykori fényes álmaimat, ame­lyeket fiatal korban együtt szőttünk, megvalósítva lás­sam! Kiköszörültem minden csorbát, nevemet magasztaló­első a népballadák lag említi az ország és a klil- erejével lep meg, föld, szeretet vesz körül, aho- ahogy bemutatja Olej Tamás, vá lépek, s jövedelmem több, Palóckutatás A négy megye, Heves, Ko­márom, Pest és Nógrád kö­zötti kulturális együttműkö­dés kedvező lehetőséget nyújt a közoktatási és köz- művelődési tervfeladatok végrehajtására, a lehetőségek közös feltárására, kihaszná­lására, a tapasztalatok köl­csönös cseréjére, az eredmé­nyes ' együttműködésre. E kapcsolat szellemében teg­nap tanácskozás zajlott Sal­gótarjánban, a megyei mun­kásmozgalmi múzeumban, ahol a Heves, illetve a Ko­márom megyei múzeumigaz­gatóság vezetői, munkatársai egyeztették a közös feladato­kat. Ezúttal mindenekelőtt a palóckutatásról, a Mikszáth- és a Gárdonyi Géza-iubi- leummal kapcsolatos teen­dőkről volt szó. NÚGRÁD — 1972. február 19., szombat KÜRTI ANDRÁS KISREGÉNYE Látogató a Kopasz-hegyen ügy tűnik, ezúttal felesleges volt az óvintézkedés. Sértetle­nül ért el a telke határához, majd a sufnihoz. Megköny- nyebbülten dobta le a .nehéz dróttekercset, letette a* föld­re a bőröndöt is, leoldotta csí­pőjéről az oldalzsákot. Kul­csot' halászott elő a nadrág­zsebéből, kinyitotta az ajtót. Bement, meggyújtotta a mennyezetről lelógó viharlám­pát és már fordult is ki a küszöb előtt hagyott holmi­kért. Éppen a dróttekercsért hajolt le, amikor a fekete senimibőL előviharzott Samu, és hátulró úgy megtaszította, hogy elterült, mint a béka. Kárörvendő mekegés, aztán — csend. Dolga végeztével a Riasztott nyugágyat felállítotr talanul. Szendergéséből súr. ta a kamra közepén, pokróc- lódó-csikorgó hang rezzentette cal kibélelte. Levetkőzött, el- fel. A pesti buszok fékeznek oltotta a lámpát, lefeküdt. Belebámult a sötétbe és szo­kása szerint gondolatban számba vette, hogy mit is csi­nál majd másnap. Először ter­mészetesen rendbe hozza azo­kat a károkat, amiket a bak­kecske minden bizonnyal hét közben okozott a telken. Az­tán kijelöli a nyomvonalat és a kaputartó oszlopok helyét, mert az Árkos utca felől nem élő sövény lesz, hanem valódi kőalapos kerítés. A megfelelő méretre levágja azokat a más­fél collos vascsöveket, ame­lyeket még a múlt héten vá­ílyen zajjal a megállók előtt, főleg pedig a kanyarokban, ha hirtelen kell sebességet csökkenteniöik. Dehát ez nem Pest, ez a Kopasz-hegy, itt nem járnak autóbuszok... Csak nem Samu csinált oda­harminc négyszögölön meg­hagyta az ősbozótot, mert egy apró, hangulatos tisztást ölel­tek körül a . tüskés bokrok. Vad kempingezők vertek volna tanyát ottan? Bánja a macska, de miért hagyták ég­ve a tüzet? Még felgyújtják a bozótost! És a zaj, azt mi­vel okozták? Óvatosan indult hátra, elért a bokrokhoz, besurrant közé­jük. Mélyen lehajolva, szinte négykézláb közelítette meg a tisztást. Attól, amit látott, földbe gyökerezett a lába. Nem voltak ott semmiféle vad kempingezők, tábortűz maradványa sem parázslóit. kint még valami galibát?!... Három, rövid, vékony, még Nem, ilyen, hangot csak vala­mi jármű adhat... Jármű ezen a tájon?! Éjfélkor?! Kikelt a nyugágyból, cipő­be dugta a lábát és csak úgy, rövid klottnadrágban, mezte­len felsőtesttel, elindult, hogy kinyomozza, honnan eredt a rejtelmes hang. A sufni előtt sárolt a faluban egy új villa- megállt, körülnézett. Jobb fe­tulajdonostól. Nagyüzemi fő­mérnök a lelkem, mindenből kétszer annyit szerzett — ő tői — semmi. Ide látszanak özvegy Paukné roskatag házi­kójának elmosódó körvonalai. gyengén rugózó fémlábon vagy másfél méter átmérőjű, opálosan csillogó gömb állott a tisztás közepén, az sugár­zott magából különös, sárgás­pirosas fényt. Kopra Tibornak még arra sem volt ereje, hogy első meg­döbbenéséből felocsúdjék, már újabb fejlemények kö­vetkeztek. A gömb aljából csúzdaszerű szerkezet eresz­kedett le a földig. Pár másod­fantom éppoly nesztelenül tá- tudja, milyen úton —, mint A két ablak sötét. Persze, az perc múlva valami labdaféle vozott, mint ahogyan felbuk- amennyire szüksége volt az öregasszony egy kicsit nagyot- gurult le rajta kant. építkezéshez. Aztán Pauk né" Fura jószág az emberi lé- nitől kölcsönkéri azt az egy- lek. Bármilyen meglepő. Köp- szerű, de okos,masinát, amely ra Tibor megnyugodva, szinte kézi erővel működik és a drót­elégedetten tápászkodott fel. Foghúzás után van így az em­ber. Fáj, sajog a helye, de jó érzés, hogy vége, tú] van azon, amin előbb-utóbb túl kell lennie. Leporolta . nadrágját, ingét, behordta a sufniba a cókmók- ját, kirakodott. A sarokba tá­huzalból kerítésfonatot lehet készíteni vele ... Tovább nem jutott a ter- vezgetésben. érezte, már pil­láin az álom. De a sors úgy hall. Azért nem ébredt fel a lármára, azért nem gyújtott villanyt. Vagy talán nem is történt semmi, csak ő hallu- cinált? Nagyon csábította vissza' a nyugágy, ezért haj­lott is volna erre a feltevés­re. bármilyen valószínűtlen­nek is tűnt. Ekkor azonban határozott, hogy ezen az éj- bal felé fordulva, halványan szakán a Déli Üjság fiatal derengő fényt vett észre. A munkatársa tíz percnél to- telek végén, egészen hátul, vább ne pihenhessen zavar- Onnan jött a fény, ahol vagy A fiatalember megdörzsöl­te a szemét. Ébren van, vagy álmbdik?! De ha álmodik, ak­kor fabatkát sem ér aszem- dörzsölgetés, akkor azt is ál­mában cselekszi. És közben a zöld labda ott ugrál, pattog a gömb körül. Most megáll. Oldalából pálcika válik ki, azzal böködni kezdi a földet. (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents