Nógrád. 1972. január (28. évfolyam. 1-25. szám)

1972-01-08 / 6. szám

IMézsni „otthontalanig99 ■ négy szomszéd gondjaival Nézsa a rétsági járásban fek­vő szlovák nemzetiségi község, megbújik a dimbek-dombok között. A téli estéken szlovák dalok csendülnek fel a há­zakban, babonás, régi mende­mondákat is mesélnek az öre­gek az unokáknak. A gyere­kek szívesen hallgatják a mesét. Ezek a mesés téli esték. Persze, ebben a kis faluban sem meséből élnek az embe­rek. most van a számvetés, a tervezgetés ideje is. Kucséra Imre vb-titkár az ötéves tervben várható teendőkről beszél. Mint mondja, elké­szül — többek közt — a táv­lati tervdokumentáció is, amely hosszabb időre meg­szabja a község fejlesztésének irányát. Nézsa előrelátható­an a következő évtől körzeti központ lesz. Alsópetény, Ke­szeg, Nógrádsáp, Legénd tar­tozik maid hozzá. A hajdani bárói kastély most iskola, vastag falakkal, tágas parkkal. A falak hide­gek, nehezen fűthetővé teszik amely a művelődési lehető­séget jelentette a faluban. Most nincs művelődési otthon, az iskola tornatermében nyí­lik csak mód nagyobb kultu­rális események megrendezé­sére. Ez az ..otthontalanság” nem kedvez a helyi művelő­dési élet kibontakoztatásának, látják ezt a község vezető testületéi is. Egyelőre azon­ban tenni nem tudnak sem­mit nincs pénz. Kérdésünk­re, hogy vajon az új tanács­háza kialakításánál nem lett volna-e lehetőség egy műve­lődési otthon építésére is, ázt a választ kaptuk: ez a költ­ségeket körülbelül egymillió forinttal megemelte volna. Ennyiben lenne ugyanis egy emeletráépítés. Az épület egyébként statikailag olyan, ban, amelynek híre egész Nógrádban, sőt országosan el­terjedt. Magyar és szlovák népdalokat adnak elő. siker, rel szerepelnek az évenként megrendezett nógrádi nemze­tiségi találkozón, a rádióban is hallottuk őket énekelni. Hetenként rendszeresen pró­bálnak az iskolában és újabb szlovák dalokat gyűjtenek A felnőtt kórust az ÁFÉSZ tá­mogatja anyagilag, fizeti a tiszteletdfjat a kórusvezető­nek, a kórus szereplésének anyagi fedezetét is lehetővé teszi. A tervek között szere­pel egy irodalmi színpad lét­rehozása, s egy népi tánccso­portot is szeretnének alakíta­ni. Hiszen nemcsak a dalok, a táncok is érdemesek a megőrzésre. Vannak régi far­sangi szokások, amelyek fel- érdekes Stúdiótárlat Mindez: terv. Egy tornate­rem nem sok lehetőséget je­lent. Jelenleg az „otthonta­lanság’’ a kulturális élet ki­bontakoztatásának legfőbb ha fedezet kínálkozna, a ké­sőbbiekben is építhetnek egy dolgozása különösen emeletet, ahova a könyvtár, a lehetne, művelődési ház költözhetne. Ez azonban ma még csak álom. S a távlati fejlesztés­ben nem is ezzel a lehetőség­gel számolnak. Nézsa körzeti | _________________ a z épületet, a park kdterjedé- központ lesz, így majd külön akadálya. A dalok, a népszer se a jövőben nyári szabadié- művelődési házat kellene épí- kasok azonban az emberek ri színpad felállítását kínálja, teni. Olyat, ami a körzet igé- otthonaiban tovább élnek, a nyeit is kielégíti. Nézsán a mostoha körülmé­nyek ellenére él az igény az emberekben a művelődésre, szórakozásra, régi szellemi kincseik összegyűjtésére, őr­zésére. Szarka Lajosné peda­gógus, tiszteletdíjas művelő. Ez is még terv. A kastély mellett már áll a modern ta- náesháza, az új épületben kapnak helyet a termelőszö­vetkezet irodái is Új iskola építésére — tizenkét tanter­mes iskola kellene — jelen­leg nincs pénzügyi lehetőség. zsára. annak adták át a ta­nács volt épületét. Egyúttal ebben az épületben, amely korábban a bárói kastélyhoz tartozott, volt egy nagyterem, dési ház nélkül. — Fura tisztség ez — jegyzi meg. — Remélem, nem örökös állapotról van szó. Működik egy kórus a falu­nagyszülők, szülők az uno­káknak, gyerekeknek adják tovább azokat. Nem száradt még ki a forrás, amelynek tiszta vizét felfogják Nézsán. Gyűjtik a dalokat, őrzik a szokásokat, helyi hagyomá­nyokat, hogy majd a kedve­zőbb lehetőségek idején gaz­dag anyaggal lépjenek nyil­vánosság elé És. . hetenként próbál a kórus, szlovák és magyar dalok hangzanak fel. T. E. LEMENYUNK AJÁNLATUNK Igényes műsomapnak örvendhettünk pénteken a képer­nyő előtt, három program is számíthatott a széles körű ér­deklődésre. A magyar történelmi múlt ritkán látható relikviáit, tár­gyi emlékeit tárta elénk a most indult ismeretterjesztő sorozat, mely hazánk jelentősebb múzeumaiba kalauzol majd el bennünket időről időre. Ezúttal a Magyar Nemzeti Múzeumiban, tehettünk hasznos és érdekes sétát a tudós Ke- resztury Dezső, Dávid Katalin és Rapcsónyi László oldalán. Az esti főműsar az irodalom- és színházbarátoknak szolgált különleges „csemegével”: Shakespeare: Felsült sze­relmesek című vígjátékát élvezhették a bristoli Old Vlc Színház előadásában. Ez a kitűnő együttes produkciójával szinte az egész világot bejárta, s az előadásról készült tévé­film alapján megállapíthatjuk: méltán aratott kirobbanó sikert., A vígjáték tévéfilmváltozatának sikeréhez viszont nem kis mértékben járult hozzá a magyar szinkronban Somogy- vári Rudolf, Mécs Károly, Sinkó László, Ernyei Béla, Czi- gány Judit, Gelley Kornél, Győri Ilona, Földi Teri. A műsomap befejező részében Miskolc és az északi or­szágrész irodalmi folyóirata, a Napjaink szerkesztőgárdájá­val találkozhattunk, s megismerkedhettünk azokkal a sajá­tos gondokkal, melyeket az irodalomszervező munkában egy kicsit magunkénak is érzünk. A riportfilm minden te­kintetben tanulságos és elgondolkodtató volt, több érdekes felvetésében pedig irányjelző is, merre keressük saját iro­dalmi vállalkozásunk, a Palócföld kibontakoztatásának lehe­tőségeit. •k Ma, szombaton érdeklődésre tarthat számot (17.05) a Michal úr kalandjai című, magyarul beszélő lengyel rövid- játékfilm-6or ozat, majd (17.35) a Telesport jelentkezése. Az ő harca a mi harcunk címmel (18.45) összeállítást kapunk, Angela Davisről, a Magyar Televízió és az Interpress Stú­dió vállalkozásában. Színes fénykép... a főcíme az esti mű­sorban (20.05) látható, Bilicsi Tivadarról készült portréfilm- nek. Ezt (21.10) a Nászéjszaka című angol tévéfilm, majd éj­szakai előadásban (22.20—23.55) Az örök férj című NSZK film, Dosztojevszkij regényének filmváltozata követi. (barna) Meghasonlás A srác, akiről szó van, tizen- eleget tegyen az apai ukáz- négy esztendős, a legrosszabb nak. kamaszkorban. Sértődékeny, ér- Este a család feltűnő csen- zékeny, hol az egekig csap a det talált a lakásban. Hallgat kedve. hol meg sápadt a bú- a magnó, a gyerek mintha bánattól. Mindezeket tetézi, otthon se lenne. Mélabúsan fe- hogy az új divatnak megfe- küdt a díványon, haja alaposan lelöen, libegő hajat hordott, megkopasztva. Meghasonlottan Történt egyik nap, hogy az annyit mondott: édesapja szigorúan ráparan­csolt: — Édes fiam, délután fogod a cókmókodat, és elmégy a borbélyhoz. Semmi könyörgés, — Teljesen kikészítettél, apu,.. Később vtzesobogás hangzott a fürdőszobából. Szokatlanul hosszan. Az apja benyit a semmi apelláta. Nem fogok fürdőszobába, és legnagyobb el­veled az egész város előtt szé- képedésére ott látja drága gyenkezni. Addig haza se gye- csemetéjét. A meleg vizes csap re, amíg nem lesz rendben a alá tartotta fejét, közben szór- fejed. Megértetted? gosan és módszeresen húzogat­ni már tényleg nem volt ta a hajszálait. Abban a re­mit tenni. A srác nagy mór- ményben, hátha úgy hamarabb gások között elvonult, hogy megnő ... —cs— 4 NÓGRÁD — 1972. január 8., szombat A televízió Indiában 1970. december 31-én Indiá­ban 24 833 tv-készüléktulaj- donos volt. Jelenleg Indiában egy tv-adó sugároz műsort Delhiből. A becslések szerint az adás körzetében élő lakos­ság Igényeinek kielégítése cél' jából évi 30 000 tv-készülék gyártására van szükség. A ne­gyedik ötéves terv időszaká­ban Bom bay-ban, Calcuttá­ban, Madrasban és Srinagar- ban tervezik televíziós állo­mások építését. Ezek üzembe helyezésével a tévékészülékek iránti belföldi kereslet várha­tóan évi 200 OOO darabra nő. zékenvséggel, kevés eszközzel jut el a kifejezésig. Ezek a márványfejek szinte az egész kis tárlatot összefogják Úgy gondolom, hogy a stú- nak, alaptagokká sőt a kép­dióról most már nem kellene zőművészek szövetsége terű- sokat beszélnünk. Inkább tenni leti szervezetének tagjaivá kellene azért, hogy a sorok válhatnak. Akinek tehát egy- kis tárlatot összefogják egy- mielőbb rendeződjenek. Az el- szer „szűknek bizonyul Ma- séges hangulatukkal. Szujó múlt hónapokban éppen elég cedónia”, túllépheti annak ha- Zoltán rézkarcokkal, linómet- szó esett róla talán kicsit tárait, a sorompók nincsenek szetekkel jelentkezett. A Deli­több is a kelleténél. Ügy vél- leeresztve. A stúdió másik rim a Záróra elótt, az Álom, hetik, akik olvasták a cikke- célja éppen az, hogy a rend- vngy az Üvöltő megközelítően két, hallgatták a megnyilat- szeres alkotómunkán önkép- hasonló életérzés kifejezésére kozásokat, mintha a helyi kui- zésen keresztül lehetőséget törekszik, eredménnyel, túrpolitika egyik roppant nyújtson a mind magasabb a stúdió Józsi bácsijának, alapvető dolgáról lenne szó. szintű tevékenységre, s időn- Baicsik Józsefnek János vi­ként tehetséges képzőművé- téz című rézdomborítása tet- szeket bocsásson szárnyaira, szett jobban képeinél. Hmcs- Vigyázni kell azonban arra, jar József famunkáit ezúttal hogy a két cél közül egyiket kevésnek érezzük. Övári János Nem így van. Az természete­sen igaz, hogy a művelődési élet helyi munkásainak min­dent komolyan kell venni, ami beletartozik ebbe a fogalom- se abszolutizáljuk, ez utóbbit olajképeinek szín- és formá­ba, így — többek között — a stúdiót is. Azt hiszem, e vo­natkozásbari nem érheti szó a házunk táját. Inkább ott történhetett némi mulasztás, hogy a képzőmű­különösen ne. Az pedig sem­miképpen sem jó. ha a „minő­sítést” ki-ki maga végzi el — önmaga számára. Az idei stúdiótárlat anyaga kevés. Sajnálatos, hogy töb­vészeti stúdió eredeti — és ben távolmaradtak, munkaik- máig is érvényes — céljairól kak esetleg emelhették volna feledkeztünk ei néhányszor. a kiállítás színvonalát, hozzá- Vagy nem voltunk elég kö- járulhattak volna többszinű- vetkezetesek a célok megváló- ségéhez. Persze, senki számá­sításában. Ezért aztán többen ra sem kötelező a részvétel s félreértették, időnként félre- a naost távolmaradottak más magyarázták e célokat, olyas- alkalommal újra jelentkezhet­mit kérve számon a stúdiótól, helyi kultúrpolitika irá­nyítóitól, ami — elnézést kifejezésért —: más tartozik! Mi tartozik a stúdióra? Jelenlegi formájában hete­dik éve működik, nyári mű vészteleppel, decemberi tár lattal. Elsőrendű célja, közművelődési funkciót tölt­sön be. Tiszteletre méltó, szép cél ez. Munkások, pedagógu­sok. hivatalban dolgozók, diá­kok számára nyújt lehetősé­get ahhoz, hogy szabad ide­jüket hasznosan, a képzőmű­vészettel ismerkedve, időnként az alkotás ízeit kóstolgatva töltsék el. Amatőrökről van tehát szó, s ezt nem lebecsü­lésként, csupán tényként em­lítem. A közművelődési sze­rephez tartozik továbbá még egy igen lényeges dolog. Ne­vezetesen az, hogy a stúdió tagjai szűkebb és tágabb kör­nyezetükben rendszeres ízlés­formáló tevékenységet folytas­sanak, megismertessék családi, baráti körben, munkahelyen az újabb képzőművészeti irány­zatokat. a stílusokat — és így tovább. Természetesen, e te­vékenység során saját mun­káikat is megismertethetik közönségükkel, többek közt, e célt szolgálják a rendszeres évi kiállítások is. A stúdióban különböző kép­zettségű, műveltségi szintű és tehetségű emberek, fiatalok és idősebbek dolgoznak. Nyil­vánvaló, hogy évek hosszú so­rán át olyan munkákat is le­tehetnek az asztalra, amelyek alapján túlnőhetnek a stúdió keretein s, ha erre rászolgál nek. A kiállítás anyagát a Nép­művelési Intézet munkatársai lapra helyi képzőművészek zsű­rizték. A kiállított képek, szobrok, grafikák adott szín­vonalat jelentenek, az össz­világa Pataki József eszköz­tárára »emlékeztet, várjuk a kibontakozás útját. Kár. hogy többen csupán egy-egy kép­pel. metszettel szerepelnek (Leszenszky László. Sértő B. István. Kindl József stb.). így nem áll módunkban felmérni utóbbi időben végzett tevé­kenységüket. Nem szólhattunk gazdag ki­állításról, még az előző évihez képest sem. A tárlatot janu­ár ll-én Pásztón nyitják meg. S a stúdiónak még egy besz­tercebányai kiállítást Is ösz- sze kellene hoznia e vékony­ka anyagból, viszonzásképpen az ottani amatőrök salgótar­jáni tárlatáért. Nem tudom, hogyan sikerül? A szervezeti ű- hang ennek ellenére kicsit keretek mielőbbi rendezése „r- egyhangú. .Szabó Tamás és aMnban bizonyára jó alap hogy Szujo Zoltán munkái tetszet- abhoz, hogy egy év műi­tek a legjobban. Szabó Ta- va ^az(jagabb kiállításról ad- mas márvánnyal dolgozott, hassunk hírt Dobozni kell. És portréi összefogónak sinusa talán; ívesebbet beszélni, közel áll a kiforrottsághoz. Portrékkal szerepel, finom ér- Tóth Elemér ' lubileum Emléktábla avatása Salgótarjánban A Hazafias Népfront Salgó­tarjáni városi Bizottsága és a városi tanács emléktáblát he­lyez el a Kohász Művelődési Központ italán annak emléké­re, hogy 1922. január 27-én ebben az épületben nyilvání­tották várossá Salgótarjánt. Az avatóünnepségre január 26-án, délután kerül sor. Köz­reműködik a kohászzenekar, s kis irodalmi műsor is lesz. Az avatóbeszédet Szabó Fe­renc, a Hazafias Népfront vá­rosi titkára tartja. Az ünnep­ség után a Hazafias Népfront fogadást ad a művelődési köz­pontban. Az avatóünnepség része annak az ünnepségsoro­zatnak, melynek során Salgó­tarján várossá nyilvánításá­nak 50. évfordulójára emléke­zünk. A Magyar Nemzet a Palócföldről A Magyar Nemzet tegnapi Tstván Útközben című ciki-« számában Folyóiratszemle kéről szól. A rövid ismerte­című rovatában - többek tö a cikknek azokat a ré- , .. .... „ , „ _ szeit emeli ki, amelyekben kozott — foglalkozik a Pa- „ , .. , a szerző a közművé! odési lócföld című folyóirat 1971. intézményhálózat belső, évi utolsó számával. A re- strukturális gondjaival fog­cenzor ezúttal dr. Horváth lalkozik. Mikszáth Kálmán: KÍSÉRTET lublön 9. Igen, erre engedélyt csak a krakkói püspök adha# Hát jól van, hadd menjen egy deputáció azonnal Krakkóba nagy eszű Szembeck Mihály­hoz, hogy engedje meg a sír megnyitását s a halott megé­emberünk. Aztán hadd vigye a püspökhöz Maczkó Jakab és Jozefíl János; mindkettő mes­tere az ékes szavaknak, kiké­rik azok még az agártul is annak a hájét. De addig is ki kell hall­gatni hit alatt a tanúkat, leg­főképpen pedig a szép Kasz­hajdani férje-e vagy az dög a férje képében? ör­kihallgatáson bátor volt elő­hozni őfelségének a különös esetet. A király, II , Ágoston, az „erős”, (ha nem volna király akkor „vastagnak” neveznék) megütközéssel mondá: —Én Lubomirszkytől nyer­tem az aranyakat. Járjon utána a dolognak. A rendőrfőnök, Nowogradsz- ky Péter , mindjárt a palo­De legjobban keserítette tából áthajtatott a barátjához el Kaszperek jelenléte Lubo- Lubomirszkyhoz, és getését. Hadd komponáljon egy Perekn®t; ő tudja a legjob­szép levelet Wilsinszky Fe­renc**; az a legjobb pennájú ban, aki együtt él vele, hogy kísértet-e vagy ember; ezer aranyat kért tőle kölcsön: hogy valami sürgős becsület-- adóssága van. Az rögtön kinyitotta a fi­ókját, és kiolvasta az ara­nyakat Mire Nowogradszky ., elkezte azokat egyenkint odabballm az vizsgálni, pengetni, két kü­van Krakkóban jbn rakásra osztályozva. ** „Ugyanis a kísértettől való borzadás, amely az idő múlása folytán öregbedik. és mind nagyobb erőre kap, ar­ra kényszeríti az egész pol­gárságot, hol a pihenésre rendelt éjszakákat tegye nappallá — ámde a csalóka jelenség az ébereket sem kí­méli meg. És mintahogy a hasonló jelenségek eredeti okozójuknak a sírból való kiemelése (exhumálása) foly­tán el szoktak csitulni — miként a gyakorlat, úgy itt, mint a szomszédos községek­ben már annyiszor megmu­tatta nekünk — azonban helységünk lelkészének az exhumálás nem áll hatalmá­ban —, azért úgy véltük, hogy alázatosan kérjük Mél­tóságos és Főtisztelendő Ura- ságodat, miszerint engedély segítségével óhajtásunk be­teljesülhessen, és így meg­szabadulhassunk a további veszedelmektől — megígér­vén. hogy a gyakorlatban szokásos jeleknek megbízot­tak által való előzetes kivizs­gálásával mindeneket a kel­lő rendben fogunk végrehaj­tani. Addig Is Méltóságos és Főtisztelendő Uraságod éle­téért és boldogulásáért Isten­hez könyörögve, maradunk mélységes tisztelettel és kö­teles engedelmességgel Lubló városa pecsétjének helye alázatos és engedelmes szol­gái : a bíró az ülnökkel az egész község nevében.” | mirszkyt. Nem volt itt többé maradása. — Ideges lett, félt, s mindjárt a tavasz első fuvalmánál átköltözött Krak­kóba az udvarhoz. Ha az em­bernek egy kísértet a vetély- társa, akármilyen gavallér le­gyen is. jó útból. Hiszen elég csinos asszony. A királynak kedvenc em­bere volt a sztratoszta, gyakran meghftta a palotába; lön, hogy egy este l’hombre-t ját­szottak, s a király néhány aranyat nyert Ludomirszky- től. Őfelségének az volt a szokása, hogy amit a szeren­csejátékon nyert esténkint. azt másnapi sétájában kiosz­togatta a legrongyosabb ut­cagyerekek közt. Egy ilyen királyi séta után történt, hogy Krakkó külön­böző pontjain öt vagy hat gyereket fogott el a rendőr­ség, kik hamis aranyat akar­tak váltani. A kihallgatásnál minden kölyök egyiránt val­lott. — Hol vetted az aranyat? — Őfelségétől kaptam. A rendőrfőnök a másnapi — Hát ez mire való? — kérdezte a sztaroszta. — Hát csak elválasztom a hamisakat az igaziaktól, hogy mikor aztán vissza kell ad­nom, tudjam, mennyi igazat és mennyi hamisat hozzak magammal. — Ne beszélj bolondokat —■ nevetett a sztaroszta. — Éppen nem tréfálok — szólt sötéten a rendőrfőnök. Az aranyak, amiket a király nyert el tőled tegnapelőtt, ha­misak voltak egytől egyig. A sztaroszta elsápadt. — Lehetséges-e? — dadogá. — Annyira bizonyos, hogy íme, ezeknek is mintegv két­harmada hamis pénz. Gon­dolj csak vissza rá. kitől kaptad! (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents