Nógrád. 1972. január (28. évfolyam. 1-25. szám)
1972-01-08 / 6. szám
Sí5iet!i<*?olf g'a?íál-odíis Elveszett as, alii mindent maga akar csinálni A termelőiszövetkezetek többségében az utóbbi években új feladatként jelentkezett a régi termelési szervezet megváltoztatása és a vezetés korszerűsítése. A termelőszövetkezetek mind jobban megerősödő vállalatszerű gazdálkodása nemcsak a lehetőséget adja meg az eredményes gazdálkodáshoz, hanem egyúttal nagyobb felelősséggel is jár. Milyen módszerekkel javítható a mezőgazdasági termelőszövetkezetek gazdálkodása? Milyen intézkedések szükségesek ahhoz, hogy a szervezés és a vezetés hatékonyabbá váljék? Az üzemi szervezet olyan komplexum, amely magába foglalja az egész szövetkezeti gazdálkodást. A vezetés feladata céltudatosan befolyásolni az üzemi szervezet munkáját és eredményességét. Elsősorban az üzem szervezeti felépítését és az üzemvezetés összefüggéseit érdemes vizsgálni. Az üzemi szervezet eddig kialakult három típusa — a komplex üzemegységé az ágazati és az ágazati-területi — közül az utóbbi szervezeti formát találjuk sok fejlett gazdaságban. Erre a típusra jellemző, hogy a gazdaság fő ágazatokra tagolódik. Ezen belül a növénytermelésben területi üzemegységeik vannak, mig az állattenyésztés önálló főágazat. Főágazatként szerepelnek még a termékfeldolgozó, az energiaszolgáltató és a kiegészítő üzemek. A döntő az ágazati irányítás, ugyanakkor a növénytermelés területén belül levő állattenyésztő telepek felett a növénytermelési üzemegység vezető általános felügyeletet gyakorol. Ezen a téren fonódik tehát össze a területi és az ágazati szervezés. A kecskeméti Magyar— Szovejt Barátság Tsz felépítése pó’diul erősen ágazati jel- le? ű. A főágazatok élén eeven- lő jogú vezetők állnak. Az 52 erőgéppel rendelkező gépüzem közpon* isított. Ez a felépítés lehetővé teszi :iz ágazati terve est és az ágazatok pontoß elszámoltatását. A kor.dorosi Dolgozók Tsz a korábbi években a hagyományos komplex üzemegységi szervezeti formában működött. A vállalati gazdálkodási formák térhódításának egyik következményeként áttértek az üzemági rendszerre. A gazdaság olyan dinamikusan fejlődött, hogy a régi szeivezeti formában a vezetés már nem tudott volna megbirkózni a feladatokkal. A szoros üzemági szervezetbe sorolt növény- termelés, állattartás, kertészet, gépesítés 1970 évben 7000 kh- on 88 millió forint teljesítményérték elérésére tette képessé a gazdaságot. Az ágazatok nagyságára néhány jellemző adat: növénytermelésben búzából 2200 kh-on 24 mázsás átlagot értek el, az állattenyésztésben 500-as tehenészet — 3800 literes fejési átlaggal — és 350 darab anyakocából álló sertéstelep van. Ebben a. tsz-ben az üzem- szervezés mindennapi téma, keresik a jobb módszereket. Elfogadták és a -gyakorlatban alkalmazzák az üzemági elszámolást. Korszerű nagyüzemet eredményesen szervezni csak korszerű formák között lehet. A korábbi években készült országos felmérés a 3000—4000 kh-nál nagyobb és intenzív gazdálkodást folytató tsz-ek- nél, ennek alapján ez az üzemi forma bizonyult a leginkább alkalmazhatónak. Következésképpen levonható, hogy az üzemi szervezet megváltoztatásánál legfontosabb feladat a területi is ágazati elv helyes miete’.énei? megválasztása Ez a lényege az ágazatiterületi üzemi szervezetnek. Vagy a területi, vagy az ágazati e'vet kizárólagosan alkalmazni nem szabad Az ágazati-területi üzemi szervezetnél áz ágazatok egyrnásrnellettisé- ge és egymásra való hatása a meghatározó. A jól felépített üzemi szervezet megköveteli a vezetés korszerűsítését. Az a vezető, aki mindent maga akar csinálni elveszett, de elveszett az is. aki a kollektív vezetésre hivatkozva a napi feladatok meghatározásában is kollektíván akar vezetni. A termelőszövetkezetek kollektív vezetése ugyanis csak a lényegi kérdésekben igényli a véleménynyilvánítást. A napi munka Irán vitása egyszemélyi felelősséget kíván. Az üzemi szervezet kialakításánál a legelső és legfontosabb feladat kialakítani a különböző vezetési szinteket A felső, középszintű és alsó vezetői szintek pontos elkülönítése, az- egyes vezetők hatáskörének és feladatának rögzítése a vezetési szervezet legfőbb alapkövetelménye. A vezetési szintek pontos elhatárolása abban a külsőségben is megnyilvánul, hogy a tsz szervezeti sémája köny- nyen felvázolható és áttekinthető. A belső tartalomról az egységes, erős vezetés hivatott gondoskodni. A kecskeméti tsz gabonavertikuma, a kiegészítő tevékenységek, szerves kapcsolatban egymással és az alaptevékenységgel, vagy a kondorosi tsz üzemegységei csak pontos üzemi szervezettel és a különböző szintű vezetők összehangolt munkájával boldogulhattak. Halász László 1 Helene praktikus nő volt, vett tehát egy öngyújtót. Kiszámította, hogy hónapok alatt úgyis megtérül a gyuja arából. Az eladó egész sor öngyújtót tett eléje, Végül egy kis laposra esett a választása. — Itt kell lenyomni — mutatta az eladó —. s vidám, sárga fény villant Jel. Az irodában odatette az asztalra, a cigarettásdoboz mellé. Először a hivatalsegéd vette észre, amikor hozta a postát. — Ó, öngyújtót Megengedi? Kézbe vette, de nem gyújtotta meg, hanem kivette egyik csavarját. — Rendben van — bólintott —, de a benzintank nem valami nagy. Gyakran kell majd utánatölteni. Nálam mindig van benzin, szóljon csak nyugodtan. — Aztán visszarakta a csavart és otthagyta a csodálkozó Helént. Péter volt a következő érdeklődő. Helene már évek óta együtt dolgozott vele. Neki is volt öngyújtója, háromszor akkora mint Heléné. — Aha — szóit elégedetten —, ráAnneliese Meinen: Megelőzés jött, mi a praktikus? — Fellcattintotta az öngyújtót és megrázta a fejét. — Valami baja van, majd rendbe hozom. Pillanatok alatt alkatrészek hevertek az asztalon, Péter egy kis tűzkövet tartott a világosság felé. — Túl kicsi. Becsapták! Menjen visz- sza az üzletbe és kérjen egy másikat! — De Péter, az istenért, megéri ez, hogy egy órát szaladgáljak, vitatkozzak és bosszantsam a másikat? A férfi hallgatott, de egy idő múlva megszólalt: — Otthon vannak szerszámaim, ha bármi problémája lenne, szóljon csak. Délután Tomival futott össze a presz- szóban. Tomi nagyon rendes fiú. Nemcsak beszélni tud, mint a férfiak általában, de hallgatni is. Mihelyt azonban megpillantotta az' öngyújtót, már nem is látta Helénát, meg se hallotta, hogy szólt hozzá. Meggyújtotta az öngyújtót egyszer, kétszer. háromszor — Hányszor még? — kérdezte Helene türelmetlenül. — Kilencszer kell meggyújtani — magyarázta Tomi. — Akkor biztosan működik. Este Hansot várta Helene. Hans volt a nagy ö, S mialatt a vacsorához terített, elgondolkodott. Mit csinál majd Hans? Olyan lesz ma is mint mindig? Kedves, figyelmes? Beszél majd a jö- vőnkről, az otthonunkról? Vagy szétszedi az öngyújtót és a benzintankot fogja nézegetni? Hihetetlen, mi mindent tudnak kezdeni a férfiak egy ilyen vacakkal! Nem, én biztos fontosabb vagyok Hansnak, mint ez a tárgy. Hiszen Hans nem tisztviselő. nem munkatárs, és nem ismerős. Hans szeret engem. Ezt biztosan tudom. Kint csengettek. \ Ebben a pillanatban félni kezdett. S mivel Helene egy praktikus hölgy, fogta az öngyújtót és kihajította az ablakon. Fordította: Steiner Katalin A vakáció napjaiban főleg iskolások látogatják most a mátraverebélyi több ezer kötetes, korszerű klubkönyvtárat. A fiatalok között válogat Jakubovlts Judit is, aki már az érettségi vizsgához keresi a szükséges irodalmat Úttörőcsapatok a pályaválasztásért A döntés nehéz feladat A VII—VIII. osztályos pajtások egyre többet gondolnak arra, hogy milyen életpályát válasszanak. A végzős diákok döntése nem könnyű. Tanácsot kérnek, várnak, csábítja őket ez is, az is. A társadalom munkaerő- 6 -ükeéglete, a szabad pályaválasztás szoros összhangban van az elhelyezkedési, szakmaszerzési és továbbtanulási lehetőségekkel. A pályaválasztási munkát, a pályára Irányítást az egyik legfőbb nevelési célnak kell tartani, s ehhez járul hozzá az úttörőcsapat — az iukolával együtt — a maga sajátos politikai, pedagógiai, mozgalmi eszközeivel. Á kisdobos, és úttörőpróba- követelmény tartalmazza a fizikai és szellemi munka megismerését, s rendszeres munkavégzést is követel a gyermekektől. Az úttörőcsapatoknak a munkára nevelés folyamatában ki kell alakítaniuk a munka iránti szerete- tet és a nevelőmunkából adódóan változatos módszerekkel járulhatnak hozzá az életpálya megválasztásához. Nagyon sok Jó módszerről, felkészítő munkáról tudunk számot adni, amit minél előbb hatékony eszközzé kell tenni a pályaválasztás területén. Nem maradhat falak között a Somoskőújfalui példa, ahol évente két-három alkalommal a gyermekeknek a szülők bemutatják az üzemben, gazdasági egységben elkészített munkadarabjaikat, s szóbeli tájékoztatást is adnak a termék előállításának mechanizmusáról, összetettségéről, szépségéről. A szakmamegismerés más formáját választották a mátranováki úttörők, akik közösen tekintették meg a nagy- bátonyi 209. sz. iparitanuló-is- kolát, a Ganz-MÁVAG mátranováki gyáregységét, és a nagybátonyi szolgálató üzemet. A napokban megjelent Nóg- rád megyei pályaválasztási tájékoztató szerint az 1972-ben végzett tanulók csaknem hatvan ipari és mezőgazdasági jellegű szakma, és több mint 2o különféle gimnáziumi és szakközépiskolai osztálytípus között választhatnak. Munka- alkalom, tanulási lehetőség van. Ki-ki választhat szakmát képessége, rátermettsége szerint. De ehhez az szükséges, hogy minden úttörőcsapaton belül kialakuljanak a helyes pályaválasztás feltételei, és minél több szakmát ismertessünk meg, a társadalmi és egyéni Igényeknek megfelelően. Az úttörővezetőknek, az iskolai pályaválasztási felelősöknek tudatosítaniuk kell azt, hogy jelenleg a megyében például 180 gépszerelő és 120 szarvasmarha-tenyésztő szakmunkásra van szükség, de egy jó vezetőnek azt is kell tudnia, hogy mindössze 24 fodrásztanulóra és két „molnár- legényre” tart igényt megyénk társadalma. A „Mi legyek, ha nagy leszek?” kérdés megoldásában döntő szerepe van a közösségnek, az úttörőcsapatnak és a vezetői irányításnak egyaránt. Az életre nevelés programjait csak a megfelelő pályára irányítással tudjuk teljessé tenni. Ezért az úttörőcsapatok szervezzenek gyakorlatban üzemlátogatást, szakmai bemutatót, ankétokat, beszélgetéseket. Legyenek munkásúttörő találkozók. A rajok, az őrsök alakítsanak ki tartalmas kapcsolatokat szocialista brigádokkal, szülessenek szocialista szerződések üzemek, termelőszövetkezetek és úttörőcsapatok között. Csapataink a tantárgyi jellegű szakkörök mellet szervezzenek több technikai, gyakorlati érdeklődést. képességet kifejtő szakköröket, s legyenek pályaválasztási tanácsadási napok, hetek. Kezdjük el, folytassuk a munkát. Még nem késő! Szabó Miklós salgótarjáni járási úttörőtitkár 1 NÓGRÁD — 1972. januái 8., szombat 5 Vendégek a Bolyaiban Salgótarjánban és az egész megyében megkezdődtek az egyetemi és főiskolai előkészítő oktatások. Ma Budapestről érkezett vendégek, a Műszaki egyetem tanárai, a Bolyai Gimnáziumban tartanak módszertani előadást a fizika- és matematika- tanítás időszerű kérdéseiről, problémáiról. Különösen nagy figyelmet szentelnek az egyetemre jelentkező diákok matematikai és fizikafelkészülésének. Beszélnek arról, milyen felkészültségi szint szükséges ahhoz, hogy valaki sikeresen pályázhasson az egyetemen és felvételt nyerjen. Az előadás végén a matematika- és fizikatanárok értékelik és megbeszélik a hallottakat, majd levonják a szükséges pedagógiai következtetéseket. A mai találkozó emeli, színvonalasabbá teszi az egyetemi előkészítő oktatásokat és növeli a gimnázium most érettségiző diákjainak egyetémre való pályázati „esélyeit”! A Salgótarjáni Kohászati üzemek huzalmű vében a legjelentősebb feladatok közé tartozik a házgyári előregyártott vasbeton épületelemekhez szükséges huzalok biztosítása. Budapestre, Szegedre, Miskolcra szinte naponta viszik a nagy mennyiségű drótárut, amelyek előállításában szocialista brigádok vesznek részt. Oláh János 6 kiváló dolgozó a huzalműben az építőiparnak szállítandó drótot készíti
