Nógrád. 1972. január (28. évfolyam. 1-25. szám)
1972-01-07 / 5. szám
A MßK saleótartáni savanyító üzemében 35 vagon árut savanyítanak és tartósítanak ebben a gazdasági évben- Káposzta, paprika, és uborka kerül különböző kiszerelésekben az üzletekbe á párt-wégrebajtőbizoifság megtárgyalta Luefatván nagyobb ütemben is haladhatnának veAlig két évvel ezelőtt há- értékelésekor már a javuló érvényesíteni a kollektív rom termelőszövetkezet egye- eredményekről tárgyalhattak, zetós elvét sülésével jött létre a Kiszagy- ugyanakkor szóvá tette a va Völgye Termelőszövetke- esúc&vezetőség azt is, hogy az set Luciáivá, Nagybárkány, alap- és melléküzemágak köKisbárkány, Márkháza, Sám- zötti bérfeszültség még nem sonháza határa tartozik hoz- oldódott meg. Ezekre a hizá. A 8773 kataszteri hold bákra a harmadik negyedév földnek nem egészen fele a értékelésekor is kitértek. Az szántóterület, azon gazdálkod- alapszervezeteket is bátorínak. Az 1970-es esztendőt öt tották, hogy a gazdasági veés fél millió forint mérleg- zetöket számoltassák be, lehiánnyal. zárta a' közös gaz- gyének kezdeményezők, és daság, A szanálási bizottság, ahol szükséges bírálják az annak idején feltárta az ob- üzemszervezői munka gyenge- jektív és szubjektív okokat, ségét. lassúságát, amelyek a veszteséghez ve- a gazdasági eredmények zettek és a gazdálkodás javí- biztatóak de a esúcsvezetőtása érdekében egy egész sor ség jól látja, hogy még sok a __________ __ j avaslatot tett. tennivaló. Ezek közül csak -szakemberek számára. A szöA területen négy pártalap- néhányat: gond még ma is a vetkezeti tagság kérdéseire is szervezet tevékenykedik, amit meglevő bérfeszültség. A ho- mindenkor választ kell adni. a luefalvi csúcsvezetőség zárnak növelésére még _ nem mert csak velük együtt vaíránvít A salgótarjáni járási történtek megnyugtató intéz- lósíthatják meg a szövetkeA járási párí-végrehajtó- blzottság úgy értékelte a luc- falvi csúcsvezetőség tevékenységét. hogy sokat javult az utóbbi időben, tartalmasabbá vált. és előreléptek a szervező munkában- A pártós gazdasági vezetés kapcsolata egyre gyümölcsözőbb, azonban jobban érvényt kell més szerezniük a megállapodások, határozatok végrehajtásának. A szövetkezeti demokrácia további erősítésére is szükség van. Nagyobb önállóságot és ezzel együtt felelősséget is biztosítani az ott dolgozó uárt-vb legutóbbi ülésén kedések. Javításra szorul ; a 5-0^ elveket, azt, hogy eloszcsúcs vezető ség gazdaságira- szakember-ellátottság, a kő- tani csak a létrehozott iöve- nyító, ellenőrző tevékenységé- zenkaaere.i beszamoltatesa, óelmet lehet. A megkezdett nek tapasztalatairól tárgyalt- ellenőrzése. Nincsenek bizto- úton tovább kell haladni, Kétségtelen, a már említett fitva kellően a gépjavítás mert ennek ^lehetőségei adot- okok. nagyon megnehezítették tárgyi és személyi feltételei. tafe. A fejlődés ütemét kell a munkát. A pártvezetőség- Az erdészeti uzemag terme; erősíteni a már említett gonlesiranyitasa alacsony színvonalú. A közös gazdaság irányításában még jobban kell. nek és párttagoknak kellett elsősorban megmagyarázni, hogy a gondokból csak a politikai, gazdasági munka megjavításával lehet kilábalni. Állást foglalt a csúosvezetoség a legfontosabb feladatokban; a helyes termelésszerkezet kialakításában, a munkafegyelem, az anyag- és bérgazdálkodás megszigorításában. Alapfeltételként a vezetés színvonalának javítását határozták meg. Tömegpolitikai münkájuk eredménye volt, hogy a zárszámadó közgyűlésen a tagság önkritikusan bí- rálta a végzett munkát. Azóta bizony sokat tanácskozott a párt- és gazdasági vezetés. Rendszeresebbé váltak és módszerében is javultak, hatékonyabbak lettek a heti megbeszélések. Több volt a számonkérés. A pártvezetőség a közös gazdaság belső mechanizmusának tökéletesítésére ösztönözte a gazdasági vezetést. Az 1970. évi veszteség kigazdálkodására középtávú pénzügyi tervet készítettek. Testületi ülésen is megtárgyalták ezt a tervet és a csúcsvezetőség javasolta a munkabérek üzemegységekre bontását, s felhasználásáért az üzemegységvezetőknek kell felelniük. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a terméshozamok növelésének tárgvi és személyi feltételét biztosítsák- A munkaszervezés további javítását, a bér- és jövedelempolitika helyes érvényesítését határozták meg feladatként. Az 1971. első félévi munka dók megoldásával. Bodő János Munkaerő-gaz Jólkodás — ellentmondásokkal A vállalatok munkaerő- gazdálkodásának mai problémái. és általában a munkaerőhelyzet sok-sok polémát. helyenként szélsőséges nézeteket, megnyilatkozásokat váltott ki. Ezekben azonban ma több a szubjektív elem, néha a gazdasági problémák leegyszerűsítése, azok téves értelmezése, mint a reális alapokon nyugvó objektív megítélés. Nem mai keletű goad A tanácsi ipar helyzete —• néhány számadaton keresztül is — tükrözi azokat a főbb tendenciákat, amelyek megyei és népgazdasági szinten jelentkeznek, így alkalmasak arra, hogy a legfontosabb összefüggések — elsősorban a vállalatvezetők szemszögéből — felszínre kerüljenek, látva a jelen, még inkább a jövő tennivalóit. A vállalatok munkaerő- gazdálkodásának mai jellemzői, beleértve azokat is, amelyek a létszám- és bergaz- aaniodás, a létszám- és műszaki fejlesztés kapcsán jelentkeznek. nem pusztán mai keletűek. Összefüggésben vannak a társadalom általános gazdasági fejlődési színvonalával, a gazdaságirányítási rendszer reformjának a gazdaság mobilizálását elősegítő hatásával, valamint az érvényesülő szabályozórendszerrel. Mindezek a hatások természetesen csak folyamatként érvényesülhetnek. A III. ötéves tervben a tanácsi iparban foglalkoztatottak összessége 74 százalékkal nőtt, ez azonban nem érte el azt a szintet, melyet a vállalatok 1970-re előirányoztak. A tervszámok, illetve tényadatok tükrözik a tervszemléletet, az , akkori vezetési, fejlesztési koncepciókat. Ehhez járult az a jelentős munkaerő-tartalék, amely abban az időben még foglalkoztatásra várt, Így nem meglepő az 1968. évi 16,9 százalékos, és az 1969. évi 10,1 százalékos öeszlét- szám-növekedés. Mindezekhez nagyban hozzájárult az érvényesülő szabályozórendszer, amely lehetővé tette — a létszám- emelés alacsony költségterhei miatt — a létszám túlzott növelését, a létszám „hígítását”, a munkaerőt felszabadító beruházások megvalósításával. a műszaki fejlesztéssel szemben. Irreális igények 1970-ben a létszámalakulást tekintve a tanácsi iparban roobanásszeru , fordulat következett be. A szabályozórendszer kisebb mérvű módosítása, a létszámnövelési lehetőségek szűkülése miatt, a létszám és a termelékenység közti ellentétek tompultak. A vállalati létszámemelés korlátái 197i-ben tovább nőttek, a szabályozó- rendszer változtatásával ösz- szefüggően a „munkaerő- hiány” állandósult. Ez a helyzet elősegítette a termelékenység ütemének növekedését. (1971. I—III. negyedévi adatok alapján, a foglalkoztatottal,. létszáma egy százalékkal csökkent a tanácsi iparban, a termelés növekedése teljes egészében a termelékenység javulásából származott.) Kedvező jelenség^hogy a létszám azokon árterületeken, azoknál a vállalatoknál növekedett, ahol a hatékonyság is jelentős mértékben nőtt. A többi területen általános jelenség a létszám- mcjzgás mérséklődése, a létszám stabilizálása. A számadatok azt bizonyítják, hogy a létszámhoz fűződő, ma is magas igény jelentős hányada irreális. A kielégíthetőség mértékének csökkenése a hiányérzetet e területen tovább fokozza. Ma jnár egyértelmű, hogy a korábban alkalmazott módszerekkel a vélt, vagy valós hiány nem mérsékelhető. A vállalatvezetők szemléletében lassan bekövetkező pozitív fordulat jele, hogy ezzel a ténnyel egyre komolyabban számolnak. (Szaporodnak azok az intézkedések, amelyek a munkaerő megtakarítását, a létszám további stabilizálását, a fluktuáció mérséklődését eredményezhetik.) Annak ellenére, hogy a mai létszámgondok nem ritkán eltúlozva jelennek meg a felszínen, egyes vállalatoknál, egyes szakmákban olyan mérvű munkaerőhiány alakult ki és állandósult, ami a termelési feladatok megvalósítását alapjaiban veszélyezteti, Hatékonyabb intézkedéseket Á jelenlegi létszámhely zet kényszerítő hatása — a belső tartalékok felszabadításának iránvában — eldobj vagy utóbb minden vállalatnál jelentkezik. Ahhoz, hogy ez minél rövidebb időt vegyen igénybe — a központi szabályozórendszer mellett további — eddiginél hatékonyabb váúalati intézkedések szükségesek.. Jelentősebb létszámemeléssel egyetlen iparvállalat sem számolhat a IV. ötéves terv időszakában. Ezt támasztja alá az ez évi munkaerőhelyzet mellett az is,' hogy a megyében több olyan új üzem belépése várható, amelyek jelentős létszámot igényelnek. A vállalatok között szűk. ségszerüen végbemenő differenciálódás tovább szélesedik, ezzel együtt a vállalatok versenyképessége eltérő ütemben fejlődik. Ennekjiei- ismerése lehetővé teszi a problémák időbeni észlelését, az azok leküzdésére való felkészülést. A tanácsi iparra is- jellemző, hogy a jelenlegi üzem- és munkaszervezési színvonal elmarad a termelőerőit általános fejlettségi szintjétől. Ennek az ellentmondásnak a feloldása ma már nem halasztható tovább. A munkaerő-gazdálkodás komplex jellegéből következik, hogy szervesen kapcsolódik a vállalati belső irányítás? rendszerhez. Korszerűsítést: révén számottevő tartalékokkal számolhatunk. A vállalatok közötti gazdasági kapcsolatok, a kooperációk szintén olyan területek, amelyeknél kívánatos; illetve szükségszerű a fejlődés. A folyamatos termelés feltételeinek biztosítása a vállalatokon belüli szerveaés és a vállalatok közötti jobb együttműködés megteremtésével lehetséges. Sürget az idő Á munkaerő-gazdálkodás ban jelentkező problémák, feladatok meglodásában az időnek, mint fontos gazdálkodási tényezőnek, megnőtt a szerepe. Mivel a feladatok halaszthatatlanok, gyorsan meg kell tenni mindazokat az intézkedéseket, amelyek az ésszerűbb munkaerő-gazdálkodás révén segítik gazdasági célkitűzéseink, megva lósítását. Széli József közgazdász Már hagyományossá váltak a küldöttségek állandó cseréi, az alkotó találkozások, a pártós gazdasági munka tapasztalatainak: cseréi Kemerovo és Nógrád megye dolgozói között. Érdekes az a kutatómunka, amelyet a magyar tudósok és a Keleti Tudományos Kutató Intézet tudósai végeznek, öt évvel ezelőtt az intézetben megalakult a Szovjet—Magyar Baráti Társaság' alapszervezete. Ügy tűnik, nem sok idő telt el azóta, de már van mire emlékezni, van min elgondolkodni. A laboratórium vezetője, a műszaki tudományok kandidátusa, Sz. Rozancev dolgozó- szobájának ajtaján a következő felirat olvasható: „Szovjet—Magyar Baráti Társaság Tudósok nagy barátsága volt a műszaki tudományok mosása, mely szintén a gázkisünknek nem lesz akadálya. Abban a reményben fejezzük be a levelünket, hogy hamarosan kedvező választ kapunk Önöktől és az így kéz............... dődő barátságunk is hozzá . ... ... keretest érünk ei, racionalizál- fog járulni a szovjet és a madoktora, O. I. Csemov ősz- töresveezély elhárítását szol- tűk a. munkásszállítást és most gyár nép kapcsolatainak erőtályvezető, meglátogatták a gálja. E módszerre építve a dolgozunk egyik aknánk há- sítéséhez. magyar- bányászokat V. I. Mu- tervezők egy speciális fúró- romharmados munkarendről négynegyedesre történő átGerlei Andor brigádvezető” •— Véleményünk szerint — . .. jegyezte meg Jevgenyij SzeraA hivatali jellegű vallalá- fimovics Rozancev — helyes dencét és intézetünket meg- tó Intézetnél működő Ma- váUMták^hogy'^mindegrtkifk feT*’ ha magyar barátainkrasov, I. P. Petrov és más állványt terveztek meg. A bá specialisták. Tudományos nyákban nagymértékben szervezésén, munkásaink nagy érdeklődéi*- csökkent a balesetek száma, sei fogadták a Kuznyecki-me- A Keleti Tudományos K.utala toga to dr. Szirtes Lajost es gyár—Szovjet Barati Tarsasag reszt vesz valamilyen formáid ~ f,gy tTt ere^!ieZet.,If, T7o..A-, Bizottsága nemrégen Welet J valamilyen 101 maju ne fel a kapcsolatot, például Bizottsága nemregen levelet gazdasági vagy politikai to- valamelyik ezénkombináttói kapott a Nógrádi Szenna- vábbképzésen, továbbá.azt is, vagy szénbányától. Nálunk nehogy csoportosan megkezdi az gyón sok közös feladat taláiorosz nyelv tanulását. Vállaló- ható, amelyeket együttesen siVarga mérnököt. Sok minden ben megegyeztünk, sok min.-, dent végeztünk azóta együtt. A tudományos együttműködés mindig hasznos, különösen, ha az rokonproblémák nyák Vállalat dolgozóitól: „Kedves elvtársak! Szeretnénk bejelenteni Önöknek, saink között szerepel többek kerrél oldhatunk majd meg. 'J-^n.hánvak" Írrwft-H'. fáreaHalmi mnnlra iró.o'_ hogy a Nógrádi Szénbányák megoldására irányul. A szi- Vállalat munkaügyi osztályán bér-iai és a magyar tudósok ez év áprilisában egy szocia- Bizottsága. ’ Jevgenyij Szeráfi- sikerrel oldották meg a szén- lista brigádot alakítottunk, ki- movics az első napoktól a bi- telepbe való vízibesajtojás lene fővel. Közös megegyezés- zottság vezetője, sok talá-lko- jg-en összetett problémáját. M,a sei a testvér-megyénk iránti zót szervezett a tudósok számára, részt vett egy sor probléma együttes megoldásában. — Kezdetben — emlékezik vissza Jevgenyij Szeraíimo- vics Rozancev, — a Mecseki Kutató Intézettel vettük fel a kapcsolatot, aztán a tatabányai szénbányák tervezőirodájával. Elküldöttük hozzájuk a váratlan por- és gázkitörés elleni harc problémáival foglalkozó munkánkat. A KGST keretén belül Magyarországon már Magyarország es a Szovjetunió sok bányájában eredményesen alkalmazzák ezt a módszert. Hasonlóképpen a magyar bányákban szerzett tapasztalatok alapján védekeznek a váratlan gáz- ég szénporkitörések ellen a Kuznyecki-me- dencében, Karagandában és vállalatunk egészének tévé- Vorketában. Még egy újdop- kenységét Ezzel kapcsolatban ság jutott el a Kuznyecki-me- megemlítjük, hogy a válla-la- dencébe magyar barátaink- ton belüli fuvarozás átszerve- tól; az üregek hidraulikus elő- zesével jelentős önköltségcsökközött társadalmi munka végzése és a brigádtago-k család- . ,54. évfordulója jainak egymáshoz közelebb kofott hozása ”oz ket nePet, hét országot — ' , , , , , , osztály- és fegyvertáratokat, Mindezeket azért irtuk meg a sa0Cializmus & a kommu- ílyen részletesen, mert szeret- nizmus építőit. A barátság nénk egy kemerovói hasonló erősödik, egyre egységesebb és „ . , . ... * _ jellegű brigáddal felverem a megdönthetetlenebb lesz orBngadunik hivatali brigád kapcsolatot, vele levelezést s^gok & városok, üzemek és folytatni es ezen keresztül bányák, munkások és tudósok közelebb Kerülni egymáshoz, között Ezért nagyon kérjük az elvtársakat, szíveskedjenek szá- P* LavlinszkfJ tiszteletből a brigád a »Kemerovo« nevet vette fel. Brigádunk hivatali és tagjai valamennyien mérnökök és közgazdászok. Brigádmunkánk a mindennapi feladatok ellátásán kívül arra irányul, hogy különleges szer- munkra lehetővé tenni, hogy vezési munkákkal javítsuk érintkezésbe léphessünk egy kemerovói brigáddal. Biztosak vagyunk benne, hogy kéré• Megjelent a kemerovói KuzfoaBsz; című újságban. NÓGRÁD - 1972. január 7., péntek 3
