Nógrád. 1972. január (28. évfolyam. 1-25. szám)
1972-01-01 / 1. szám
\ A népgazdaság évi a (Folutntif az 1. oldalról) bővül: 115 új orvosi körzet lé. tesül. A szociális otthonokban mintegy hétszázzal, a bölcsődékben ezerháromszázzal, az óvodákban pedig mintegy tízezerrel növelik a férőhelyek számát. Az általános iskolai tanulók száma demográfiai okok következtében körülbelül 21 ezer fővel csökken. Részben a létszámcsökkenés, részben a tervezett osztályterem-fejlesztés hatásaként' enyhül az osztálytermi zsúfoltság. A terv szerint emelkedik a továbbtanulók aránya: 1972-ben mintegy 70 ezer szakmunkástanuló és 58 ezer középiskolás kezdheti meg tanulmányait. A felsőfokú ok. tatási intézményekben 14 500 nappali első éves hallgató felvételére kerül sor. Az 1972. évi népgazdasági terv megalapozott, reális. Erősíti a népgazdaság összehangolt fejlődésének kedvező tendenciáit. A nemzeti jövedelem tervezett növekedése az életszínvonal, a nép jólét további folyamatos fejlődésének legfőbb biztosítéka, az éves népgazdasági terv negyedik ötéves tervünk végrehajtását, népünk további felemelkedései szolgálja. 1972-ben — az adottságok és lehetőségek számba vételére építve — a gazdaságban meglevő kedvező folyamatokat kell erősíteni. A népgazdaság fejlődése szempontjából különösen fontos az egyensúlyi viszonyok megszilárdítása. A népgazdasági, a vállalati és az egyéni érdekek jobb összhangjára törekedve, a helyi célokat a népgazdasági érdekek alá kell rendelni. Ösz- szehaágolt központi és helyi kezdeményezéssel, nagyobb következetességgel kell keresni a termelés hatékonyabb formáit s a kapacitások jobb kihasználásának lehetőségeit, a munkaszervezettség javításának útjait. i A vállalatok, gazdaságok, szövetkezetek munkájában a legfontosabb feladat a tartalékok feltárása, a nagyobb beruházást nem igénylő intézkedésekkel. A népgazdaság tartalékainak további feltárása céljából különös figyelmet kell fordítani a munka ésszerűsítésére, az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésére. Az üzem. és munkaszervezés színvonalát növelni kell és intézkedéseket kell tenni a munkaerő és a termelőberendezések hatékonyabb kihasználására, a megfelelő készlet- gazdálkodásra, a kooperációs kapcsolatok javítására. Törekedni kell a műszaki fejlesztés, a technika és a gyártás- technológia legújabb eredményeinek alkalmazására. Határozott lépéseket kell tenni a gazdaságos termelési és termékstruktúra kialakítására, a gazdaságtalan termelés visszafejlesztésére A ‘belföldi szükségletek kielégítése mellett a gazdaságos exportot erőteljesen fokozni kell. * Az anyagi ösztönzésen kívül jobban kell építeni a dolgozók aktív kezdeményezésére és Szervezett tevékenységére, mindenekelőtt a szocialista munkaversenyre. Olyan közszellemre van szükség, amely fellép a javak hanyag kezelése ellen, elítéli a pazarlást és elősegíti a vállalatok, szövetkezetek, intézmények és tanácsok rendelkezésére álló eszközök hatékonyabb fel- használását. Racionálisabb szervezéssel, a tartalékok feltárásával. hatékonyabb hasznosításával,1 a tömeges szocialista munkaversenv szélesítésével kell az eddigieknél gazdaságosabb termelést biztosítani. , • Az 1972. évi fejlődés, népünk jólétének emelkedése, a további tervidőszakok megalapozása érdekében a kormány felhívja a minisztériumok, országos hatáskörű szervek, az üzemek, vállalatok, intézmények, szövetkezetek vezetőinek figyelmét: tegyenek meg mindent az ez évi népgazdasági tervben foglaltak végrehajtásáért. A kormány felkéri a társadalmi szerveket, hogy az 1972. évi népgazdasági terv céljainak széles körű ismertetésével. a szocialista munkaverseny további kibontakoztatásával mozdítsák elő a terv valóra váltását. A kormány felhívja a lakosságot. a vállalatok, a szövetkezetek és az intézmények vezetőit, valamennyi dolgozót, hogy odaadó munkájukkal biztosítsák az ez évi népgazdasági terv teljesítését. Az Országon Anyag- és Arhieatal és a Belkereskedelmi Minisztérium közleménye AJÁNLATUNK Ludwig van Beethoven (1770—18271 forradalmár, lelkes demokrata és republikánus, a romantika századának bevezetője, akinek korszakát a zenetörténet méltán nevezi klasz- szikusnak, mert forradalmisága áthatja egész művészetét, ö mái' nem a szolgai udvari muzsikus, hanem a feltörekvő saaibad polgár. A beethoveni zene hatalmas belső feszültsége szinte szétvéti a szimfónia, a szonáta, és a vonósnégyes kereteit. Amikor súlyos betegségben, hosszas szenvedés és vívódás után elbúcsúzott az élettől, sírjánál Grilparzer búcsúztatta őt, többek között a következő szavakkal: „Akit gyászoltok, immár minden idők nagyjai között áll, minden időkre sérthetetlenül. Térjetek hát haza bánatosan, de emelt .fővel! S, ha valamikor viharosan megragad benneteket az 6 művének ereje, ha elragadta tás tok toyább él egy új, ma még meg sem született nemzedék közepette, emlékezzetek majd erre az órára, és mondjátok magatokban, ott voltunk, amikor eltemették, megsirattuk mikor elköltözött!” De nemcsak hangversenytermeknek, hanem a színpadnak is költött zenét. Első színpadi műve egy lovagi táncjáték volt, ameiyet még művésznövendék korában alkotott ' Örök érvényű, ma is játszott operája a Fidelió, amelynek ős- oemu.atójat 1805. november 20-án tartották. A zene is, de különösen a librettó,' számtalan változáson ment keresztül. a r ioeiió keletkezésének körülményeivel, szépségének, varázsának titkairól számolt be tegnap a tv-operakalauz, A body Béla vezetésével. Ez a nyilvános, a jó ismeretterjesztés színvonalán álló bevezető rendkívül hasznosnak mondható ahhoz, hogy megfelelő tájékozottsággal hallgassák meg a szegedi Nemzeti Színház előadásában Beethoven kétfelvonásos remekművét A mai, újesztendei tv-műsor csaknem annyira váltó- - zatos, mint a szilveszteri. Már a reggeli órákban „Űj esztendő, vígságszerző.;..” címen láthatunk műsort (9.31), utána Kisfiúk című magyarul beszélő szovjet filmet vetítik (9.50). Űj, magyarul beszélő angol rövidjátékfilm-sorozat indul Charlotte Bronte: Jane Eyre című regényének- filmfeldolgozásából. A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepe (18.50) és Petőfi Sándor külön műsorszámot kap (19.10), s megkezdik Mikszáth Kálmán a Fekete város című regényének tv-filmsorozatát (20.10), majd újévi koncertet láthatunk Becsből (21.10). s L. Gy. Újév reggelén Az Országos Anyag- és Ár-” hivatal elnöke, a belkereskedelmi miniszterrel, valamint az érdekelt árhatóságok vezetőivel egyetértésben, 1972. január 3-ával megváltoztatta néhány termék fogyasztói árát Az intézkedés rééén emelkedik egyes építőanyagok ára. A legfontosabb árváltozások a következők: — a kisméretű, 1. osztályú tömör falazótégla fogyasztói maximált ára ezer darabonként, a termelő üzem telephelyén rakatba rakva 914 Ft, kereskedelem telephelyén rakatba rakva 989 Ft; — az I. osztályú, kettős méretű sok lyukú falazótégla ára ezer darabonként a termelő üzem telepén 2290 Ft, a kereskedelem telepén 2480 Ft. Az I. osztályú, magasított tégla ára,, ha termelő üzem telepén Vásárolják meg, 1240 Ft, illetve, ha a vétel a kereskedelem telepén történik, maximálisan 1340 Ff lehet; — a kevés lyukú, I. osztályú B 30-as blokktégla ezer darabonkénti maximált ára a termelőnél 4060 Ft, a kereskedelmi vállalat telepén 4400 Ft; — az I. osztályú sok lyukú B 25-ös blokktégla ára pedig 4930 Ft, illetve 5340 Ft; — a válaszfaltégla ára, ha az I. osztályú minőségű, ezer darabonként, a termelőnél 3200, a kereskedelmi vállalatnál 3460 forintnál nem lehet magasabb; — a B 29-es falazóblokktégla termelőnél ezer darabonként, I. oszt. minőségben 4750 Ft-ért, kereskedelmi vállalatnál 5140 forintért árusítható; — a 100-as nyomószilárdságú, előregyártott tégla, középblokk m3-enkénti ára termelőnél 900 Ft, a kereskedelem telepén 975 Ft; — a hornyolt szalagtetőcserepet és a hódfarkú tető- cserepet a termelőnél ezer darabonként legfeljebb 1420 Ftért, kereskedelem saját telepén pedig 1540 Ft-ért értékesíthetik; \ — a vasbeton áthidaló gerendák közül az A—12 jelű, 150 cm hosszú, szabványos minőségben gyártott gerenda darabonkénti maximált ára a gyártelepen, szállítóeszközre felrakva, a kereskedelem telepén szállítóeszközre való felrakás nélkül 67 Ft; — a fecskefarkú, I. oszt. minőségű tölgyparketta maximált fogyasztói ára m2-enként 198 Ft, a normál csaphornyos tölgyparketta maximált ára 200 Ft. Ezek az extra „k”- osztálybá sorolt minőségben maximálisan 238, illetve 240 Ft-ért hozhatók forgalomba. Az egyéb faféleségekből (kőris, akác stb.) készített parketták maximált ára r^m változik. Az előzőekben ismertetett építőanyagárak a termelő üzem, illetve a kereskedelem telephelyén alkalmazott, fuvar nélküli árak, A fuvardíjat külön számítják fel. A színesfémek, az alumínium és a hőre lágyuló műanyagok, valamint az öntvények termelői áremelése kihat a fogyasztói árakra is. A termelői árak emelése a legtöbb esetben végrehajtható volt a forgalmi adó csökkentésével, amikor a termelői áremelés következményét a költségvetés viseli. Egyes cikkek fogyasztói árát azonban még így is emelni kellett, de ezek a teljes lakossági fogyasztás értékének csak kis hányadát képviselik. így a garzon gáztűzhely korábbi 977 Ft-os maximált fogyasztói ára 1972. január 3-tól 1030 Ft-ra, a zuhanytál (Z—90) eddigi 555 Ft-os ára 646 Ft-ra, a mosogatómedence (tip. 106) 326 Ft-os ára 381 Ft-ra, a 167 Ft-os falikúté 196 Ft-ra, a 93,50 Ft-os főzőlapé 106 Ft- ra, a 4 literes kuktáé 157 Ft- ról 193 Ft-ra, a 6 literesé 185 Ft-ról 226 Ft-ra, míg a 18 cm-es, félmagas vágott szélű, csiszolt, lakkos füllel készült fazekaké 28,30 Ft-ról 30,70 Ft- ra változik. Ugyancsak emelkedik a mosógép, a centrifuga ára 30—60 Ft-tal, a gáz- boylereké 70—80 Ft-tal, a gáztűzhelyeké 20—50 Ft-tal. A kerékpárok fogyasztói ára a jelenleginél 120—140 Ft-tal lesz magasabb. Nem emelkedik viszont a motorkerékpárok ára, továbbá I a kályha, tűzhely, a hűtőszekrény, a rádió-, valamint a tv-készülé- kek csoportjába tartozó iparcikkek ára és általában a kisméretű alumínium edényeké sem. Ezen termékeknél a termelői árak emelkednek, de a forgalmi adó csökkentésével a költségvetés átvállalja a terheket a fogyasztói árak változatlanságának biztosítása érdekében. Emelkedik néhány, nem alapvető műanyagcikk ára is. A személygépkocsi-gumiabroncs és tömlőféleségek fogyasztói ára mintegy 20 százalékka] emelkedik. így például a Trabant gépkocsihoz használt gumiabroncs jelenlegi 340 Ft fogyasztói ára 408 Ft-ra emelkedik. Az intézkedés eredményeként csökken a mosószerek (porok és paszták), tisztítószerek, valamint a szappanféleségek ára. E szerint a leggyakrabban használt termékek ára az alábbiak szerint módo- pul: A 200 grammos Optima régi fogyasztói ára 6,20 Ft, új fogyasztói ára 4,60 Ft; a Tisztaság mQsópor régi fogyasztói ára 6 Ft új fogyasztói ára 4,40 Ft; a 250 grammos Tomi- super és a 350 grammos To- mi-automat mosóporok ára 1 Ft-tal lesz alacsonyabb. A BlO-autoipaté 10 Ft-ról 7,40 Ft-ra, a TIP mosogatópor ára 8 Ft-ról 5,90 Ft-ra, az Ultra- mosogatóporé pedig 5,80 Ft- ról 5 • Ft-ra csökken. A pilTf- rozott mosószaopan ára 20 Ft helyett 15.20 Ft; a márkázott 1/6-os pipereszappanok kg- kénti ára 35.40 Ft helyett 27 Ft. darabonként pedig 5,90 Ft helyett 4.50 Ft. A babaszap- pan ára a jelenlegi 4,40 Ft- ról 3.40 Ft-ra csökken. A cukfcmakrémek ára Is csökken. Az eddigiekben Ismeretet* árak közül a maximált, illetve hatóságilag megállapított árak 1972. január 3-án lépnek életbe. A rugalmas árformába tartozó termékeknél azonban az áremelkedéseket a vállalatok nem egvszerre. hanem a Diaci helyzet alakulásának hatosára — az áru- utáhr>nt.lás idöoont'ától függően, fokozatosan valósítják meg. (MTI) Sok gond, »ok orom „Látszik, hogy törődnek velünk...” Mire olyan büszke? Mázlista, január elsejei gyerek, ÁB-bébi..» 4 NÖGRÁD — 1972, január 1., szombat Esténként nyolcán ülik körül a vacsoraasztalt. Hat gyerek és a szülők. Pusztai Gyula és felesége. Hogy valóban körbe tudják-e ülni, nem tudom, van-e akkora asztal a háznál? A legnagyobb gyerek tizennégy éves, a legkisebb éppen betöltötte az egyévet Őt bizonyára ölébe veszi a mama, így legalább még nem foglal el külön ülőhelyet s gyengéden biztatgatja: „Egyél, kis bogaram, hogy nagyra nöjjél. . Pusztai Gyula a romhányi Építési Kerámiagyárban dolgozik. Vagy, ahogyan a környéken mindenki ismeri az üzemet: a cserépkályhagyár- ban. A név nemrégen változott. De a dolgozók többsége a régi. — Tizenhárom éve dolgozom a gyárban — mondja a nyers csempéktől foltos, agyagszínű ruhában álldogálló fiatal férfi. Amíg beszélgetünk, az üzemrészben dolgozó asszonyok félbehagyják a munkát és kíváncsian körbe- állnak bennünket. — A feleségem most a legkisebbel szülési szabadságon van. Nem keresek rosszul, havonta kétezer-három—kétezer-négyszáz fonatot, ehhez jön a hatszáz forint, amit az asszony kap, meg a családi pótlók, ezerhúsz forint De televízióra eddig még nem tellett — Sok kiadásúk van? — ’ kérdezem tőle. — Hát, az van. Hatvanhétben fejeztük be a cáaládj házunk építését, kétszobás, igazán kényelmes lakás, vettünk fel hozzá több mint negyvenezer forint kölcsönt, maradt; még belőle vagy huszonhét- ezer, azt törlesztjük. Aztán másra is vettünk fel hitelt, mert egy-egy értékesebb bútordarabhoz csak így tudunk hozzájutni. Havonta összejön úgy ezer' forintra az állandó kiadásunk. S most az asz- szony sem keres, hát sokkal szűkösebben vagyunk. — Hallotta, vagy olvasta valahol, hogy január elsejétől gyerekenként száz forinttal emelkedik a családi pótlék? Kicsit csodálkozva néz rám, az arcomat fürkészi, vajon igazat mondok^e, vagy csak ugratom őt? — Nem, még nem hallottam. — Akkor most tőlem tudja meg ezt az örömhírt. Az egyedülállók és a háromgye-' rekesnél nagyobb családok januártól gyerekenként száz forinttal több családi pótlékot kapnak. Ez maguknál _ havi hatszáz forintot jelent. ’ Hát, nem szép karácsonyi meglepetés? Elgondolkozva és komolyan lehajtja kicsit a fejét, de amikor felemeli, már széles mosoly ömlik szét az arcán. — Nagyon örülök neki — mondja. — Látja, ebből Is látszik, hogy törődnek velünk ... Járjuk tovább az üzemet, hogy olyan dolgozót találjunk, akit érint az új rendelkezés. Az ünnep előtti utolsó műszakban már kevesen vannak a gyárban. Még kevesebb a nagycsaládos dolgozó. — Látod — mondja Fábri István párttitkár zömök, fiatal kísérőnknek —, ha három gyereked lenne, akkor most te is szóba jöhetnél. — Hogyne — nevet a fiatal férfi. — Megszerveztük mi azt ügyesen, egy fiú, egy kislány, elég az nekünk. Fábri Ferenc lerakó, ötvenkét éves. öt gyereket nevelt föl tisztességgel és becsülettel. .Már a legkisebb is nagykorú^ tizennyolc éves. Á gyerekek akkor voltak aprók, az egyik kicsi, a másik még kisebb, amikor a nagycsaládosok nagyon kevés támogatást kaphattak. Vajon eszébe jut-e a családi pótlék emelésének hallatára, hogy mennyivel könnyebb ma szülőnek és mennyivel jobb gyereknek lenni? — Igen, eszembe jut ~— mondja. — De nincsen bennem irigység. A*zt hiszem, az az élet rendje, hogy az utánunk jövőknek mindig köny- nyebb és jöbb legyen. Ez a természetes. Én tudok örülni a más örömének... Éppen hazafelé indul a gyárból, a huszonkét éves Szabó Julianna, akinek nyolc testvére van. Édesapjuk tíz- évvel ezelőtt meghalt. Talán nem is tudja még felfogni igazán, mennyit küszködhetett velük az édesanyjuk, amíg egyedül felnevelte őket. Most már valamivel könnyebb a sorsuk. Négy gyerek már dolgozik, keres, de még mindig öten szorulnak eltartásra. — Mit csinál a fizetésével? — kérdem. — Hazaadom ügy, ahogyan megkaptam — válaszol. Csodálkozó szemén 1 látszik az értetlenség, mintha azt akarná mondani: „Mi van ezen kérdeznivaló? Amit keresek, hazaadom. Mindenem megvan otthon, ha valahova menni akarok, szó nélkül ad pénzt az anyám, a kelengye miatt sem kell majd szégyenkeznem, akkor miért ne adnám? Hát, nem ez a természetes?”. ___ H&J