Nógrád. 1972. január (28. évfolyam. 1-25. szám)

1972-01-01 / 1. szám

\ A népgazdaság évi a (Folutntif az 1. oldalról) bővül: 115 új orvosi körzet lé. tesül. A szociális otthonokban mintegy hétszázzal, a bölcső­dékben ezerháromszázzal, az óvodákban pedig mintegy tíz­ezerrel növelik a férőhelyek számát. Az általános iskolai tanulók száma demográfiai okok kö­vetkeztében körülbelül 21 ezer fővel csökken. Részben a létszámcsökkenés, részben a tervezett osztályterem-fej­lesztés hatásaként' enyhül az osztálytermi zsúfoltság. A terv szerint emelkedik a to­vábbtanulók aránya: 1972-ben mintegy 70 ezer szakmunkástanuló és 58 ezer középiskolás kezdheti meg ta­nulmányait. A felsőfokú ok. tatási intézményekben 14 500 nappali első éves hallgató fel­vételére kerül sor. Az 1972. évi népgazdasági terv megalapozott, reális. Erő­síti a népgazdaság összehan­golt fejlődésének kedvező ten­denciáit. A nemzeti jövede­lem tervezett növekedése az életszínvonal, a nép jólét to­vábbi folyamatos fejlődésének legfőbb biztosítéka, az éves népgazdasági terv negyedik ötéves tervünk végrehajtását, népünk további felemelkedé­sei szolgálja. 1972-ben — az adottságok és lehetőségek számba vételére építve — a gazdaságban meg­levő kedvező folyamatokat kell erősíteni. A népgazdaság fejlődése szempontjából külö­nösen fontos az egyensúlyi vi­szonyok megszilárdítása. A népgazdasági, a vállalati és az egyéni érdekek jobb összhangjára törekedve, a he­lyi célokat a népgazdasági ér­dekek alá kell rendelni. Ösz- szehaágolt központi és helyi kezdeményezéssel, nagyobb következetességgel kell keres­ni a termelés hatékonyabb formáit s a kapacitások jobb kihasználásának lehetőségeit, a munkaszervezettség javítá­sának útjait. i A vállalatok, gazdaságok, szövetkezetek munkájában a legfontosabb feladat a tarta­lékok feltárása, a nagyobb beruházást nem igénylő in­tézkedésekkel. A népgazdaság tartalékainak további feltárá­sa céljából különös figyelmet kell fordítani a munka éssze­rűsítésére, az üzem- és mun­kaszervezés korszerűsítésére. Az üzem. és munkaszervezés színvonalát növelni kell és intézkedéseket kell tenni a munkaerő és a termelőberen­dezések hatékonyabb kihasz­nálására, a megfelelő készlet- gazdálkodásra, a kooperációs kapcsolatok javítására. Töre­kedni kell a műszaki fejlesz­tés, a technika és a gyártás- technológia legújabb eredmé­nyeinek alkalmazására. Hatá­rozott lépéseket kell tenni a gazdaságos termelési és ter­mékstruktúra kialakítására, a gazdaságtalan termelés vissza­fejlesztésére A ‘belföldi szük­ségletek kielégítése mellett a gazdaságos exportot erőtelje­sen fokozni kell. * Az anyagi ösztönzésen kí­vül jobban kell építeni a dol­gozók aktív kezdeményezésé­re és Szervezett tevékenysé­gére, mindenekelőtt a szocia­lista munkaversenyre. Olyan közszellemre van szükség, amely fellép a javak hanyag kezelése ellen, elítéli a pazar­lást és elősegíti a vállalatok, szövetkezetek, intézmények és tanácsok rendelkezésére álló eszközök hatékonyabb fel- használását. Racionálisabb szervezéssel, a tartalékok fel­tárásával. hatékonyabb hasz­nosításával,1 a tömeges szocia­lista munkaversenv szélesíté­sével kell az eddigieknél gaz­daságosabb termelést biztosí­tani. , • Az 1972. évi fejlődés, né­pünk jólétének emelkedése, a további tervidőszakok meg­alapozása érdekében a kor­mány felhívja a minisztériu­mok, országos hatáskörű szer­vek, az üzemek, vállalatok, intézmények, szövetkezetek vezetőinek figyelmét: tegye­nek meg mindent az ez évi népgazdasági tervben foglal­tak végrehajtásáért. A kormány felkéri a tár­sadalmi szerveket, hogy az 1972. évi népgazdasági terv céljainak széles körű ismerte­tésével. a szocialista munka­verseny további kibontakoz­tatásával mozdítsák elő a terv valóra váltását. A kormány felhívja a la­kosságot. a vállalatok, a szö­vetkezetek és az intézmények vezetőit, valamennyi dolgozót, hogy odaadó munkájukkal biztosítsák az ez évi népgaz­dasági terv teljesítését. Az Országon Anyag- és Arhieatal és a Belkereskedelmi Minisztérium közleménye AJÁNLATUNK Ludwig van Beethoven (1770—18271 forradalmár, lelkes demokrata és republikánus, a romantika századának beve­zetője, akinek korszakát a zenetörténet méltán nevezi klasz- szikusnak, mert forradalmisága áthatja egész művészetét, ö mái' nem a szolgai udvari muzsikus, hanem a feltörekvő saaibad polgár. A beethoveni zene hatalmas belső feszült­sége szinte szétvéti a szimfónia, a szonáta, és a vonósnégyes kereteit. Amikor súlyos betegségben, hosszas szenvedés és vívódás után elbúcsúzott az élettől, sírjánál Grilparzer bú­csúztatta őt, többek között a következő szavakkal: „Akit gyászoltok, immár minden idők nagyjai között áll, minden időkre sérthetetlenül. Térjetek hát haza bánatosan, de emelt .fővel! S, ha valamikor viharosan megragad benneteket az 6 művének ereje, ha elragadta tás tok toyább él egy új, ma még meg sem született nemzedék közepette, emlékezzetek majd erre az órára, és mondjátok magatokban, ott voltunk, amikor eltemették, megsirattuk mikor elköltözött!” De nemcsak hangversenytermeknek, hanem a színpad­nak is költött zenét. Első színpadi műve egy lovagi tánc­játék volt, ameiyet még művésznövendék korában alkotott ' Örök érvényű, ma is játszott operája a Fidelió, amelynek ős- oemu.atójat 1805. november 20-án tartották. A zene is, de különösen a librettó,' számtalan változáson ment keresztül. a r ioeiió keletkezésének körülményeivel, szépségének, va­rázsának titkairól számolt be tegnap a tv-operakalauz, A body Béla vezetésével. Ez a nyilvános, a jó ismeretterjesztés szín­vonalán álló bevezető rendkívül hasznosnak mondható ah­hoz, hogy megfelelő tájékozottsággal hallgassák meg a sze­gedi Nemzeti Színház előadásában Beethoven kétfelvonásos remekművét A mai, újesztendei tv-műsor csaknem annyira váltó- - zatos, mint a szilveszteri. Már a reggeli órákban „Űj esz­tendő, vígságszerző.;..” címen láthatunk műsort (9.31), utá­na Kisfiúk című magyarul beszélő szovjet filmet vetítik (9.50). Űj, magyarul beszélő angol rövidjátékfilm-sorozat in­dul Charlotte Bronte: Jane Eyre című regényének- filmfel­dolgozásából. A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepe (18.50) és Petőfi Sándor külön műsorszámot kap (19.10), s meg­kezdik Mikszáth Kálmán a Fekete város című regényének tv-filmsorozatát (20.10), majd újévi koncertet láthatunk Becsből (21.10). s L. Gy. Újév reggelén Az Országos Anyag- és Ár-” hivatal elnöke, a belkeres­kedelmi miniszterrel, vala­mint az érdekelt árhatóságok vezetőivel egyetértésben, 1972. január 3-ával megváltoztatta néhány termék fogyasztói árát Az intézkedés rééén emel­kedik egyes építőanyagok ára. A legfontosabb árváltozások a következők: — a kisméretű, 1. osztályú tömör falazótégla fogyasztói maximált ára ezer darabon­ként, a termelő üzem telep­helyén rakatba rakva 914 Ft, kereskedelem telephelyén ra­katba rakva 989 Ft; — az I. osztályú, kettős mé­retű sok lyukú falazótégla ára ezer darabonként a termelő üzem telepén 2290 Ft, a ke­reskedelem telepén 2480 Ft. Az I. osztályú, magasított tég­la ára,, ha termelő üzem te­lepén Vásárolják meg, 1240 Ft, illetve, ha a vétel a kereske­delem telepén történik, maxi­málisan 1340 Ff lehet; — a kevés lyukú, I. osztályú B 30-as blokktégla ezer da­rabonkénti maximált ára a termelőnél 4060 Ft, a keres­kedelmi vállalat telepén 4400 Ft; — az I. osztályú sok lyukú B 25-ös blokktégla ára pedig 4930 Ft, illetve 5340 Ft; — a válaszfaltégla ára, ha az I. osztályú minőségű, ezer darabonként, a termelőnél 3200, a kereskedelmi vállalat­nál 3460 forintnál nem lehet magasabb; — a B 29-es falazóblokk­tégla termelőnél ezer darabon­ként, I. oszt. minőségben 4750 Ft-ért, kereskedelmi vállalat­nál 5140 forintért árusítható; — a 100-as nyomószilárdsá­gú, előregyártott tégla, közép­blokk m3-enkénti ára termelő­nél 900 Ft, a kereskedelem telepén 975 Ft; — a hornyolt szalagtető­cserepet és a hódfarkú tető- cserepet a termelőnél ezer da­rabonként legfeljebb 1420 Ft­ért, kereskedelem saját tele­pén pedig 1540 Ft-ért értéke­síthetik; \ — a vasbeton áthidaló ge­rendák közül az A—12 jelű, 150 cm hosszú, szabványos minőségben gyártott gerenda darabonkénti maximált ára a gyártelepen, szállítóeszközre felrakva, a kereskedelem tele­pén szállítóeszközre való fel­rakás nélkül 67 Ft; — a fecskefarkú, I. oszt. mi­nőségű tölgyparketta maximált fogyasztói ára m2-enként 198 Ft, a normál csaphornyos tölgyparketta maximált ára 200 Ft. Ezek az extra „k”- osztálybá sorolt minőségben maximálisan 238, illetve 240 Ft-ért hozhatók forgalomba. Az egyéb faféleségekből (kő­ris, akác stb.) készített par­ketták maximált ára r^m változik. Az előzőekben ismertetett építőanyagárak a termelő üzem, illetve a kereskedelem telephelyén alkalmazott, fu­var nélküli árak, A fuvardíjat külön számítják fel. A színesfémek, az alumíni­um és a hőre lágyuló műanya­gok, valamint az öntvények termelői áremelése kihat a fogyasztói árakra is. A ter­melői árak emelése a legtöbb esetben végrehajtható volt a forgalmi adó csökkentésével, amikor a termelői áremelés következményét a költségve­tés viseli. Egyes cikkek fo­gyasztói árát azonban még így is emelni kellett, de ezek a teljes lakossági fogyasztás ér­tékének csak kis hányadát képviselik. így a garzon gáztűzhely ko­rábbi 977 Ft-os maximált fo­gyasztói ára 1972. január 3-tól 1030 Ft-ra, a zuhanytál (Z—90) eddigi 555 Ft-os ára 646 Ft-ra, a mosogatómedence (tip. 106) 326 Ft-os ára 381 Ft-ra, a 167 Ft-os falikúté 196 Ft-ra, a 93,50 Ft-os főzőlapé 106 Ft- ra, a 4 literes kuktáé 157 Ft- ról 193 Ft-ra, a 6 literesé 185 Ft-ról 226 Ft-ra, míg a 18 cm-es, félmagas vágott szélű, csiszolt, lakkos füllel készült fazekaké 28,30 Ft-ról 30,70 Ft- ra változik. Ugyancsak emel­kedik a mosógép, a centrifu­ga ára 30—60 Ft-tal, a gáz- boylereké 70—80 Ft-tal, a gáz­tűzhelyeké 20—50 Ft-tal. A kerékpárok fogyasztói ára a jelenleginél 120—140 Ft-tal lesz magasabb. Nem emelke­dik viszont a motorkerékpá­rok ára, továbbá I a kályha, tűzhely, a hűtőszekrény, a rádió-, valamint a tv-készülé- kek csoportjába tartozó ipar­cikkek ára és általában a kis­méretű alumínium edényeké sem. Ezen termékeknél a ter­melői árak emelkednek, de a forgalmi adó csökkentésével a költségvetés átvállalja a ter­heket a fogyasztói árak vál­tozatlanságának biztosítása ér­dekében. Emelkedik néhány, nem alapvető műanyagcikk ára is. A személygépkocsi-gumiab­roncs és tömlőféleségek fo­gyasztói ára mintegy 20 szá­zalékka] emelkedik. így pél­dául a Trabant gépkocsihoz használt gumiabroncs jelenle­gi 340 Ft fogyasztói ára 408 Ft-ra emelkedik. Az intézkedés eredménye­ként csökken a mosószerek (porok és paszták), tisztítósze­rek, valamint a szappanféle­ségek ára. E szerint a leg­gyakrabban használt termékek ára az alábbiak szerint módo- pul: A 200 grammos Optima ré­gi fogyasztói ára 6,20 Ft, új fogyasztói ára 4,60 Ft; a Tisz­taság mQsópor régi fogyasztói ára 6 Ft új fogyasztói ára 4,40 Ft; a 250 grammos Tomi- super és a 350 grammos To- mi-automat mosóporok ára 1 Ft-tal lesz alacsonyabb. A BlO-autoipaté 10 Ft-ról 7,40 Ft-ra, a TIP mosogatópor ára 8 Ft-ról 5,90 Ft-ra, az Ultra- mosogatóporé pedig 5,80 Ft- ról 5 • Ft-ra csökken. A pilTf- rozott mosószaopan ára 20 Ft helyett 15.20 Ft; a márkázott 1/6-os pipereszappanok kg- kénti ára 35.40 Ft helyett 27 Ft. darabonként pedig 5,90 Ft helyett 4.50 Ft. A babaszap- pan ára a jelenlegi 4,40 Ft- ról 3.40 Ft-ra csökken. A cukfcmakrémek ára Is csök­ken. Az eddigiekben Ismeretet* árak közül a maximált, illet­ve hatóságilag megállapított árak 1972. január 3-án lép­nek életbe. A rugalmas árfor­mába tartozó termékeknél azonban az áremelkedéseket a vállalatok nem egvszerre. ha­nem a Diaci helyzet alaku­lásának hatosára — az áru- utáhr>nt.lás idöoont'ától függő­en, fokozatosan valósítják meg. (MTI) Sok gond, »ok orom „Látszik, hogy törődnek velünk...” Mire olyan büszke? Mázlista, január elsejei gyerek, ÁB-bébi..» 4 NÖGRÁD — 1972, január 1., szombat Esténként nyolcán ülik kö­rül a vacsoraasztalt. Hat gye­rek és a szülők. Pusztai Gyu­la és felesége. Hogy valóban körbe tudják-e ülni, nem tu­dom, van-e akkora asztal a háznál? A legnagyobb gye­rek tizennégy éves, a legki­sebb éppen betöltötte az egy­évet Őt bizonyára ölébe ve­szi a mama, így legalább még nem foglal el külön ülőhe­lyet s gyengéden biztatgatja: „Egyél, kis bogaram, hogy nagyra nöjjél. . Pusztai Gyula a romhányi Építési Kerámiagyárban dol­gozik. Vagy, ahogyan a kör­nyéken mindenki ismeri az üzemet: a cserépkályhagyár- ban. A név nemrégen válto­zott. De a dolgozók többsége a régi. — Tizenhárom éve dolgo­zom a gyárban — mondja a nyers csempéktől foltos, agyagszínű ruhában álldogálló fiatal férfi. Amíg beszélge­tünk, az üzemrészben dolgozó asszonyok félbehagyják a munkát és kíváncsian körbe- állnak bennünket. — A felesé­gem most a legkisebbel szü­lési szabadságon van. Nem keresek rosszul, havonta két­ezer-három—kétezer-négyszáz fonatot, ehhez jön a hatszáz forint, amit az asszony kap, meg a családi pótlók, ezerhúsz forint De televízióra eddig még nem tellett — Sok kiadásúk van? — ’ kérdezem tőle. — Hát, az van. Hatvanhét­ben fejeztük be a cáaládj há­zunk építését, kétszobás, iga­zán kényelmes lakás, vettünk fel hozzá több mint negyven­ezer forint kölcsönt, maradt; még belőle vagy huszonhét- ezer, azt törlesztjük. Aztán másra is vettünk fel hitelt, mert egy-egy értékesebb bú­tordarabhoz csak így tudunk hozzájutni. Havonta összejön úgy ezer' forintra az állandó kiadásunk. S most az asz- szony sem keres, hát sokkal szűkösebben vagyunk. — Hallotta, vagy olvasta valahol, hogy január elsejé­től gyerekenként száz forint­tal emelkedik a családi pót­lék? Kicsit csodálkozva néz rám, az arcomat fürkészi, vajon igazat mondok^e, vagy csak ugratom őt? — Nem, még nem hallot­tam. — Akkor most tőlem tud­ja meg ezt az örömhírt. Az egyedülállók és a háromgye-' rekesnél nagyobb családok ja­nuártól gyerekenként száz forinttal több családi pótlékot kapnak. Ez maguknál _ havi hatszáz forintot jelent. ’ Hát, nem szép karácsonyi megle­petés? Elgondolkozva és komolyan lehajtja kicsit a fejét, de ami­kor felemeli, már széles mo­soly ömlik szét az arcán. — Nagyon örülök neki — mondja. — Látja, ebből Is látszik, hogy törődnek ve­lünk ... Járjuk tovább az üzemet, hogy olyan dolgozót találjunk, akit érint az új rendelkezés. Az ünnep előtti utolsó mű­szakban már kevesen vannak a gyárban. Még kevesebb a nagycsaládos dolgozó. — Látod — mondja Fábri István párttitkár zömök, fia­tal kísérőnknek —, ha há­rom gyereked lenne, akkor most te is szóba jöhetnél. — Hogyne — nevet a fia­tal férfi. — Megszerveztük mi azt ügyesen, egy fiú, egy kis­lány, elég az nekünk. Fábri Ferenc lerakó, öt­venkét éves. öt gyereket ne­velt föl tisztességgel és be­csülettel. .Már a legkisebb is nagykorú^ tizennyolc éves. Á gyerekek akkor voltak aprók, az egyik kicsi, a másik még kisebb, amikor a nagycsalá­dosok nagyon kevés támoga­tást kaphattak. Vajon eszébe jut-e a családi pótlék emelé­sének hallatára, hogy mennyi­vel könnyebb ma szülőnek és mennyivel jobb gyereknek lenni? — Igen, eszembe jut ~— mondja. — De nincsen ben­nem irigység. A*zt hiszem, az az élet rendje, hogy az utá­nunk jövőknek mindig köny- nyebb és jöbb legyen. Ez a természetes. Én tudok örülni a más örömének... Éppen hazafelé indul a gyárból, a huszonkét éves Szabó Julianna, akinek nyolc testvére van. Édesapjuk tíz- évvel ezelőtt meghalt. Talán nem is tudja még felfogni igazán, mennyit küszködhetett velük az édesanyjuk, amíg egyedül felnevelte őket. Most már valamivel könnyebb a sorsuk. Négy gyerek már dol­gozik, keres, de még mindig öten szorulnak eltartásra. — Mit csinál a fizetésével? — kérdem. — Hazaadom ügy, ahogyan megkaptam — válaszol. Csodálkozó szemén 1 látszik az értetlenség, mintha azt akar­ná mondani: „Mi van ezen kérdeznivaló? Amit keresek, hazaadom. Mindenem megvan otthon, ha valahova menni akarok, szó nélkül ad pénzt az anyám, a kelengye miatt sem kell majd szégyenkez­nem, akkor miért ne adnám? Hát, nem ez a természetes?”. ___ H&J

Next

/
Thumbnails
Contents