Nógrád. 1972. január (28. évfolyam. 1-25. szám)

1972-01-06 / 4. szám

Bonyolódik as india— pakisztáni akta ff&ricSersora üfeaisia robbant? Miközben folytatódik a vizsgálat az úgynevezett An- derson-okiratok — az indiai— pakisztáni konfliktussal kap­csolatos amerikai magatartás kulisszatitkaiba bepillantást nyújtó titkos fehér házi jegy­zőkönyvek — „kiszivárgása” ügyében, a szerdai Washing­ton Po6t immár egész oldal­nyi terjedelemben közli a nemzetbiztonsági tanács „washingtoni különleges ak­ciócsoportjának” ülésein ké­szült jegyzőkönyveket, Amint jelentettük, Jack An­derson, akinek cikkeit össze­sen 700 lap, közöttük 100 kül­földi újság veszi át rendsze­resen. december 30-án kezdett a „Washingtoni körhinta”-ro- vatban részleteket közölni a „szigorúan titkos” fehér • házi dokumentumokból. Az elmúlt napokban ily módon nyilvánosságra került anya­gokból nyilvánvaló, hogy az USA a konfliktusban „pártat­lansági” nyilatkozataival el­lentétben, mindvégig Pakisz­tán oldalán állt és Nixon el­nök személyes utasításai sze­rint eleve „kemény” magatar­tást tanúsított Indiával szem­ben, ' sőt, a fegyveres konflik­tus közepette Jordánia útján megkísérelt fegyverszállítmá­nyokat eljuttatni Jahja Khan kormányának. A Fehér Ház nem tagadta a jegyzőkönyvek hitelességét, dr. Henry Kissinger — a doku­mentumok főszereplője — azonban hétfőn az elnököt és kíséretét San Clementébe kö- \Tető újságírók előtt kijelen­tette. hogy Anderson „össze­függéseiből kiragadva” tálalta az anyagokat. Jack Anderson Jubileumi ünnepsé&ck Kiemelkedő eseményt ünne­pelt szerdán a lengyel társa­dalom: harminc évvel ezelőtt, 1942. január 5-én alakult meg Varsóban a hitlerista meg­szállók dühöngő terrorja ide­jén, mély illegalitásban a Lengyel Munkáspárt, amely a Szovjetunióval szoros szövet­ségben az ország felszabadítá­sának és szocialista átalakítá­sának eszméit írta zászlajára. A LEMP a közelmúltban megtartott VI. kongresszusa külön határozatban méltatta a Lengyel Munkáspárt (LMP) tevékenységének jelentőségét. A többi között kiemelte: az LMP joggal vallotta magát a lengyel forradalmi munkás­mozgalom gazdag hagyomá­nyai folytatójának és a Kom­intern határozata alapján, 1938-ban feloszlatott Lengyel Kommunista Párt örökösének. A LEMP vajdasági pártbi­zottságai szerdán ünnepi gyű­léseken emlékeztek meg a tör­ténelmi évfordulóról. A krak­kói ünnepség szónoka Franci- szék Szlachcic, a Pb tagja, a kb titkára, a bialystoki Ed­ward Babiuch, a pb tagja, a kb titkára, a lodzi Henryk Jab- lonski, a pb tagja volt. Több városban az LMP történetét ismertető kiállítás nyílt meg. A központi ünnepségre Var­sóban, az LMP megalakulá­sának színhelyén került sor. (MTI) Földrengés Pozsonyban és Becsben Négyes erősségű földren­gést jelzett szerdán hajnalban 5 óra 57 perckor, a Szlovák Tudományos Akadémiának a pozsonyi Koliba-hegyen be­rendezett szeizmográfiai állo­mása. A földrengés epicentru­ma az ausztriai Wiener Neus­tadt vidékén, a szlovák fő­várostól mintegy 100 kilomé­ter távolságra helyezkedett el. A lökéseket számos pozsonyi lakos is érezte. Néhány ház­ról hullani kezdett a vakolat. A pozsonyi földrengés hat percig tartott. A földlökéseket a Pozsonytól Gálán ta, Nagy­szombat és Malacka irányában húzódó vonalon is észlelték. Utoljára 1970. december 11-én volt földrengés Szlovákiában, Trencsénteplic környékén. Ä legerősebb földrengés 1763. június 28-án sújtotta Szlová­kiát. Az akkori természeti csapás mérlege: 63 halott, 102 sebesült. Ausztriában is szerdán haj­nalban kisebb földmozgás volt. Elsősorban Wiener Neustadt környékén észlelték a földren­gést, amely azonban komo­lyabb károkat nem okozott. A földrengésen kívül Auszt­riában az időjárás változé­konysága is gondpt okoz. Az ország keleti részén még tart az „enyhe ősz”, ugyanakkor a déli részen tél van. Plöoken- pass környékén kedden 65 centiméternyi hó hullott, és emiatt szerdán is zárva ma­radt néhány útszakasz. Ez a felvétel Petrapole határállomáson készült: Bangla Deshbe özönlenek vissza Indiából a menekültek 2 NŰGRÁD - 1972. január 6., csütörtök isomlhciS erre válaszolva kedden dél­után átadta közlésre a Wash­ington Poßt Szerkesztőségének három jegyzőkönyv teljes szö­vegét és ugyanezt felajánlot­ta az egész sajtónak. Reagált arra az értesülésre is, amely szerint a dokumen­tumok „kiszivárgása” ügyében folyó vizsgálatot Robert C. Mardian, belbiztonsági ügyek­kel foglalkozó igazságügy- miniszter-helyettes vezeti. „Ha Mardian utánam nyomoz, ak­kor majd én is vizsgálatot in­dítok ellene. Az az érzésem, hogy én többet tudok róla, mint ő énrólam. Nagy esküdt­szék elé viheti ügyemet, én meg majd a közvélemény elé tárom az én verziómat” — hangoztatta Anderson. Az igazságügy-minisztérium cáfolta, hogy Mardian foglal­kozik az üggyel. (MTI) Csehszlovák—NDK tárgyalások Teljes nézetazonosság n Oskar Fischer, az NDK kül­ügyminiszter-helyettes január 3-a és 5*e között tanácskozást folytatott Prágában Iri Götz csehszlovák külügyminiszter- helyettessel nemzetközi prob­lémákról, mindenekelőtt az európai biztonsági értekezlet előkészítéséről és összehívásá­ról. Ezzel összefüggésben véle­ménycserét tartottak a Né­met Szövetségi Köztársasággal fennálló kapcsolatokról. Meg­vitatták ezenkívül a Cseh­szlovákia és az NDK közötti kölcsönös kapcsolatok további fejlesztésének, főképpen az utazási könnyítéseknek, vala­mint a külügyminisztériumok közötti együttműködés elmé­lyítésének kérdéseit Oskar Fischer és Jiri Götz aláírta az 1972. évi Csehszlovák—NDK kulturális megállapodást A két külügyminisztérium képviselőinek konzultációján valamennyi kérdésben telies nézetazonosság nyilvánult meg- (MTI) Daniel Ellsberg professzor, akit a Vietnammal kapcsolatos Pentagon-okmányok kiszivár­gása miatt fogtak perbe Los Angelesben, mosolyogva beszélget feleségével. A professzor újra kijelentette a sajtó képviselőinek: ártatlannak érzi magát Szovjetellenes uszító pere Moszkvában Bukovszkl) bűnösnek vallja magát A moszkvai városi bíróság kollégiuma szerdán megkezd­te a szovjet hatalom aláak- názásával és gyengítésével vádolt Vlagyimir Bukovssskij ügyének nyílt tárgyalását. A vádirat szerint Bukovsz- kij több szovjet katonatisztet beszélt rá arra, hogy informá­cióikat adjon ki külföldnek, megkísérelte szovjetellenes anyagok sokszorosításához szükséges szokszorosító gépek illegális becsempészésének megszervezését szovjet polgá­rok körében és néhány nyu­gati kiadványban rágalmazó koholmányokat terjesztett a Szovjetunió társadalmi és ál­lami rendszeréről. Az üpret tárgyaló kollégi­um elnöke Valentyina Luben- cova. A vádat Bobrusko, a városi ügyész helyettese kép­viseli. Bukovszkij védelmét Vla­gyimir Svejszkij ügyvéd lát­ja el. A tárgyalóteremben a kö­zönségen és az újságírókon kívül jelen vannak a vádlott rokonai is. Bukovszkij ellen az Orosz Föderáció büntető törvény- könyve 70. cikkelyének első szakasza alapján emeltek vá­dat. Vlagyimir Bukovszkij ed­dig kétszer került bíróság elé szovjetellenes tevékenység miatt. Pamfletszerű irománya­it kéziratos, vagy írógépen néhány tucat példányban sok­szorosított formában terjesz­tette, s mint a szerdai bírósá­gi tárgyaláson kiderült, ide­jének jó részét azzal töltötte, hogy megszervezze ezeknek az illegális iratoknak Nyugatra juttatását, hogy a nyugati köz­vélemény előtt hamis színben tüntesse fel a szovjetunióbeli állapotokat, A szerdai tárgyaláson ki­tűnt, hogy Bokovszkij, mielőtt tavaly márciusban őrizetbe vették volna, külföldről, csempészúton, szovjetellenes politikai röpiratok sokszorosí­tására szolgáló' hordozható nyomdagépet próbált besze­rezni. A szerdai tárgyaláson a vádlott maga semmisítette meg azokat a nyugati kohol­mányokat, amelyek szerint korábban pszichológiai „kény­szerkezelésben” részesült vol­na Bobrusko ügyész kérdésére beismerte, hogy elmeállapotá­nak alapos megvizsgálását sa­ját édesanyjának kérésére en­gedélyezte a bíróság. Édes­anyja a fiatalember „psziqho- patológikus jellemére” hivat­kozott. (MTI). Washington legnagyobb hazugsága: A VÉDEKEZŐ VISSZAVÁGÁS! Elöljáróban egy hír: az amerikai parancsnokság szerdai közlése szerint F—105 típusú vadászgépek, idén először haj­tottak végre „védekező visszavágás” ürügyén bombázást a Vietnami Demokratikus Köztársaság területe ellen. A pa­rancsnokság szóvivője szerint a támadás — amely a múlt héten véget ért ötnapos bombázássorozat után az első — a laoszi határ közelében állítólag egy radarberendezés ellen irányult. A hírt a Reuter adta közre, s ennek az ügynökségnek még a legkétkedőbbek is hinni szoktak. Most azonban nem az a kérdés, hiszünk-e a közle­mény igazában, avagy sem, hanem az: mennyit ér napja­inkban a washingtoni Fehér Ház szavának hitele. Ha jól meggondoljuk mostanában nemcsak a dollár devalváló­dott, hanem a Nixon-kabinet szavahihetősége is. Csak em­lékeztetőül: a Nixonnál va­dabbnak ítélt Johnson elnök annak idején kötelező ígére­tet tett a VDK bombázásának beszüntetésére. Az ígéret be­tartása ma így fest: Vietnam földjét körülbelül húszmillió bombatölcsér ékteleníti. s ha nem számítjuk, hogy Dél-Vi- etnamban is vetettek be egy új fegyvert, akkor csak azzal a két — a tömegpusztító fegy­verek határát súroló — bom­bával kell számolnunk, amit a karácsonyi légi agresszió so­rán szórtak tömegével a VDK területére. Újságjaink mind az újfajta golyósbomba, mind pe­dig a másik óriás szuperbom­ba ismertetését elvégezték. Hatásukról is bőven esett már szó. Az ismétlések elke­rülése végett most csak any- nyit mondunk: már csali az atombomba hiányzik. Bármerről nézzük az egész problémát, akarva-akaratlan adódik a kérdés: mikor mon­danak igazat Washingtonban? Akkor-e, amikor a békekere­sés, a megbékélés, a rendezés szólamait hangoztatják, vagy akkor, amikor azt mondják: semmi sincs befejezve. Alig­hanem, sőt teljesen biztosan az utóbbinak hihetünk, hiszen a fejlemények, ha nem akar­juk, akkor is erre kényszerí­tenek bennünket. Nézzük az összefüggéseket. Amikor Dél- Vietnamban értek el sikere­ket a partizánok, a Nixon- kormány északon bombázá­sokkal vágott vissza. Most az a helyzet, hogy Laoszban a Patet Lao egységei értek el átütő sikereket, s ismét a szo­cialista Vietnami Demokra­tikus Köztársaságot támadja az Amerikai Egyesült Álla­mok hatalmas hadereje. Sokat beszéltek, s még töb­bet írtak Nyugaton Nixon vi- etnamizálási politikájáról. Ha jól meggondoljuk, ennek az egész politikának a lényege, hogy a nagy csendőr helyett egy kisebb zsandárt szeretne kiállítani Washington Indokí­nában. Ámde a Kambodzsa ellen intézett második nagy invázió újfent bebizonyította: a kisebb zsandár még hangyá­nak is kicsi, mert egyszerűen képtelen megbirkózni a népi ellenállás erejével. Marad te­hát a sokszor felemlegetett nagy leszámolás! Ennek lé­nyege: koncentrált légitáma­dások, fenyegető flottafelvo­nulások, új fegyverek beveté­se és mindaz, ami az agresz- szorok fegyvertárában általá­ban megtalálható. Hisszük, hogy az eddigiek után már szükségtelen bizo­nyítani, mennyire hazug Washingtonnak egyrészt a vi- etnamizálásra vonatkozó poli­tikája, másrészt a „védekező visszavágás” hangsúlyozása. Ugyanis amikor erről hallunk, így kell kérdezni: mit akar vietnamizálni az USA Indokí­nában, és ki ellen akar véde­kezni? McGovern szenátor ezt a problémát így fogalmazta meg: szabad-e egy népet meg­fosztani attól a jogtól, hogy védekezzék a támadó ellen? Ha egy amerikai szenátor így kérdez, mi már akár ne is vá­laszoljunk! Tudniillik ehhez már semmit sem lehet hozzá­tenni. Pontosan azért nem, mert Washington az, ahonnan mindig intik a világ országa^ it, hogy védekezzenek az ag­resszió és mindenféle táma­dás ellen, és védelmezzék a békét No, de milyen béke az, ahol egyrészt szónokolnak egy eszményi együttműködésről, másrészt le akarnak beszélni mindenkit a támadásról, de harmadrészt mindenütt ott vannak, ahol agresszió fordul elő a világon? Megint úgy hisszük, nincs szükség bővebb magyarázatra. Egyes megfigyelők szerint Párizsban hamarosan intenzí­vebb szakaszba jutnak a viet­nami tárgyalások. A jóslások­ban egyre kevésbé hiszünk, mivel az évek óta tartó vita során alig jutottak túl az ügyrendi kérdéseken. És ez nem elsősorban a VDK-n és a Dél-vietnami Ideiglenes Forra­dalmi Kormányon múlott, ha­nem az Egyesült Államok kép­viselőin. Talán triviálisan hangzik, de igaz: annyi mellé­beszélést és - hazugságot, amennyi amerikai részről Pá­rizsban elhangzott, még nem hallottunk. Ezért vannak két­ségeink afelől, mennyire őszinték az USA szándékai a rendezést illetően. Hiszen már szinte programszerű: ha sike­reket ér el a Vietcong, akkor északra csapnak le, ha szorult helyzetbe kerül a laoszi ki­rályi kormány, akkor ennek Hanoi látja kárát, ha túlsá­gosan összejönnek „a bajok” Kambodzsában, akkor ismét Vietnam földjére hullanak a bambák. j ♦ Szolnoki István )

Next

/
Thumbnails
Contents