Nógrád. 1972. január (28. évfolyam. 1-25. szám)

1972-01-06 / 4. szám

Eredményes ér után ujj tervek a bányagépgyár ham

A gyárudvart szinte kisö- pörték. A leltáron is túl vannak már az Országos Bá- nyagépgyártó Vállalat salgótarjáni gyáregységében. Beidig még soha nem fordult elő az, ami most, hogy iiZ 1971-ben legyártott öszr szes készterméket elszállítsak és az új évet a félkész tennék-, illetve alapanyag- készlettel kezdjék. Az új évre való váltás jól sikerült. A termelés az előre meghatározott program szerint folyik. Először az elmúlt évi eredményekről és ta- j^asztalatokról, majd az idei tervekről faggatom Csontos József igazgatót.

— Tavalyi éves tervünket 1^5 millió forint értékkel Túlteljesítettük úgy. hogy a létszámunk nem volt nagyobb. örvendetes, hogy gyakorlatilag megszűnt a szakmunkás-fluktuáció és 39 •saját nevelés-ű ipari tanulónk szabadult, akik itt is maradtak. Létszámmozgás csak a segédmunkások körében volt, de jóval kisebb mértékű a korábbinál.

— Az előző évinél mintegy 10 millió forint értékkel termeltünk többet és ez a növekedés elsősorban a vállalaton belüli kooperáció javulásának köszönhető. így Trolt ez például a beremen- di cementgyár számára készített' mintegy 50 millió forint értéket képviselő berendezések gyártásánál, majd később a helyszíni szerelésnél. Az országos vállalat szerelőcsoportjának a .mi szerelőink is segítettek.

— Jövedelmezőségünk, a nyereség kevesebb mint az előző évi volt. Ez nem szervezési, vagy munkafegyelmi

okokra vezethető vissza, hanem arra, hogy időközben az egyes aiapanyago-k árai változtak és ezt a több. letlciadást a végtermékele árában nem tudtuk érvényesíteni.

— Év közben csökkent a gyártóterületünk. A gyár- rekonstrukció miatt épületeket kellett lebontani és embereket átcsoportosítani, ami zsúfoltságot is jelent. Átmeneti dolog ez, a jövő érdekében van rá szükség. A termelés nem vallotta kárát és ez a jó szervezésnek köszönhető. A már említett javuló belső kooperációval szemben a külsőről nem mondhatunk sok jót. A gépalkatrészek, meghajtó- motorok, öntvények, gumihevederek még sok zavart okoznál: a munkánkban. Nagy az átfutási idő megrendeléstől a megérkezésig, és sokszor a késés miatt fontos berendezésekkel válnunk kell. Sajnos, nagyobb arányú javulásra az idén sem számíthatunk.

— A zárt termelési ciklusban gyártott görgők száma szaporodott. Tavaly 150 ezer darabot készítettünk, az idén viszont már 200 ezer darab az igény. A piaci lehetőségek itt a kapacitás bővítését indokolnák, mert ennél több kellene, sőt exportigényeket is kénytelenek voltunk visszautasítani. Ennek ellenkezője a második zárt termelési ciklusunk, a süveggerenda-gyár- tás. Ebből évi 30 ezer darab gyártására lennénk képesek. Ugyanakkor tavaly 18 ezer darabot gyártottunk, az idén eddig ■viszont csak 10 ezer darabra kaptunk

Mai kommentárunk

Munkavédelmi

konferencia

A hét közepétől a hónap végéig munfoavédeíí»! konferenciák lesznek a járási székhelyeken. Sok vita folyt arról, hogy megyei szinten rendezaék-e meg, vagy így, ahogyan végül is sor kerül a íantes megmozdulásra. A rendező szerveit a járásonként! iKWiíerenciákkal lehetőséget kívántak biztosítani a tartalmasaibb, zavartalanabb véleménycseréhez. Azt akarjál!, hogy mindenki szóhoz jusson a konferenciákon — ez megyei szinten kevésbé valósulhatott volna meg.

Falun a biztonságos munka megkövetelésének, törvénybe iktatásának nem nagy múltja van. Mindössze négy esztendővel ezelőtt hoztak rendeletet arról, hogy a mezőgazdasági munkában is legyenek védőberendezések a gépeken, a balesetek ellen felkészülten, tudatosan kell védekezni, legyen a baleset-elhárításnak gazdája. Ennek az intézkedésnek nagy jelentősége volt, mert sajnos, egymást követték a balesetek, nem ritkán a halálos végűek is. Szabálytalanul, hozzá nem értő emberek vezettek járműveket, kezeltek gépeket. Egymást követlek a tragédiák és senkit sem vonhattak felelősségre. A rendeletek nyomán kijelölték a mezőgazdasági üzemekben is a baleset-elhárításért felelőseket. Ezek oktatni, tanítani kezdték a dolgozókat, megkövetelték a védőberendezések alkalmazását. Azoknak, akik mindezek ellenére elhanyagolták a védekezést, büntetést javasoltak Az eredmény: az elmúlt esztendőben már nem volt a megyében halálos baleset. Ennek rendkívül nagy a jelentősége, hiszen korábban nem győztünk gyászolni.

A munkavédelem komoly és felelősségteljes feladat. A konferencia egyik rendeltetése, hogy megvizsgálja: négy esztendő alatt miképp végeztük munkánkat a munkavédelem érdekében. Lesz mondanivaló bőségesen, h szén nem mindenütt egyforma a feladat ellátása. Egyik helyen lelkiismeretesebben, máshol kevésbé lelkiismeretesen végzik a teendőket. A konferenciákon erről lesz szó, és arról, miképp haladjunk tovább, hogy még tökéletesebb, még biztonságosabb legyen a mezőgazdasági dolgozók baleset elleni védekezése. Mint ismeretes, itt sincs megállás; a technika rohamosan fejlődik, ennek terméke az ember szolgálatában áll, de az embernek kell kezelni is ezt a technikát. És a gép, amennyi hasznot, annyi kárt is tehetnek avatatlan kezekben.

Minden járásban megtartják a találkozót, amelynek azt a címet adtaik: Járási mezőgazdasági munkavédelmi ' konferencia. Azzal köszöntjük az első ilyen tanácskozást, hogy végezzen hasznos munkát abban a tudatban; a legfontosabb, az ember érdekében cselekszik.

— B —

megrendelést Ez abból ?s fakad, hogy a korábbinál hosszabb élettartamúak acélsüvegeink, tehát kevesebb belőlük a bányászat igénye. Nálunk viszont a kapacitás lekötése gondot okoz és olyan profilt kell keresnünk, ami ezeken a berendezéseken gyártható. Valószínű, a vállalat által gyártott és Nyugatra is exportált páncélpajzsok egyes alkatrészeit gyártjuk majd a süveggerenda-üzemben.

— Mi várható 1972-ben? Tervünk marad a tavalyi. A termelőterület szűkülése miatt nem is számíthatunk nagyobb termelésfelfutásra. A rekonstrukció, a nagycsarnok ebben az évben még nem jelent termelőterület-bővülést. Az idén új lesz számunkra, hogy már előírják a nyereségtervet, amit teljesíteni kell. Létszámnövelésre sem számítunk, csak a saját nevelésű ipari tanulóinkra.

— Az árpolitikát változtatni akarjuk. Az új hatósági alapanyagárakat figyelembe véve korrekten akarjuk kialakítani termelési árainkat.

— Ebben az évben tovább szűkül termékskálánk, tisztul a profilunk. Nagyobb mértékben növeljük például a gumihevederű szállító- szalagok gyártását. Különösen megnövekedett a BSZ—• III. típusú korszerű bánya- szalag-berendezés iránt az igény. Egyébként a BSZ típuscsaládból gyártunk talpas, felfüggesztett és személyszállításra is alkalmas típusú szalagokat Ezekből mintegy 100 millió forint termelési érétkünk lesz az idei évben,

— Nagyobb megrendelőink — az ország bányáit kivéve — ebben az évben a Péti Nitrogénművek, ahol a rekonstrukcióhoz szállítjuk a különböző berendezéseket, ezenkívül az orosházi síküveggyár bővítéséhez

ugyancsak hasonló berendezések készülnek. A hejőcsa- bai cementgyár építéséhez pedig később kellenek majd az általunk gyártott berendezések. A termelés mellett szeretnénk, ha a gyári rekonstrukció minél előbb megvalósulna. Nagyon sürgetjük, hiszen ez jelenti a jövőnket — fejezte be Csontos József,

«ffSdiic...

A* ítn^ra vallotná*«!) mnnl<■isőrwTűnnoUí'Ipííí

B, 3,

Gólyán Andrásné vagyok.

Nyolcvanegy éves. Egészségem most is jó- Itt lakom Ri- mócon, a Petőfi utcában. Boldog anya, nagymama vagyok. Miért ne lehetne boldog egy asszony, aki hét fiúgyermeknek adott életet, s mind a hét itt él körülötte. Jöttek ám ezek egymás után. Bertalan 1915-ben. András 18-ban, aztán a sorrend: kileneszáz- hászban István, huszonkettőben János, huszonnégyben Lajos, huszonhétben Balázs és hat év múlva, kilencszázhar- mincháromban a legfiatalabb, a László.

Hét gyerek. Képzelje el summás sorsunkat Csak kín és szenvedés, a cselédség jutott számunkra, egészen a fel- szabadulásig- Mezőhegyesre jártunk a gyerekekkel együtt, hogy megszerezzük a summásságból a téli betevő falatot. Keserves sors volt ez. Egy talpalatnyi földünk nem volt. Amit műveltünk, s a termés,- amit ezekről a földekről betakarítottunk, mindig a másé volt.

Tudtam én mindig. hogy eljön a mi időnk is. Egyszer a szegényparasztnak is lesz szava ebben az országban. Igaz, sokáig vártunk rá, de eljött ezerkilencszáznegwen- öt. Jómagam is, a gyerekek közül az idősebbek is, mindjárt beléptünk a kommunista pártba. Hej, de cudar napok voltak ezek. Emlékszem a földosztásra. A kulákok téglákkal dobáltak bennünket. Aztán jöttek az éjszakába nyúló viták a karók miatt, Tudja, azokra a karókra gondolok. amelyeket a földosztásnál a parcellák szélére kivertünk. Ez a darab a tiéd, ez a szomszédé, ez meg nekünk jutott. Így lettünk mi „földbirtokosok”.

Aztán emlékezem azokra a viharos vitákra, amikor a közös gazdaságot szerveztük Himócon- A fiúk is. de én is jártam a házakat, s magyaráztuk a termelőszövetkezet előnyét Sikerült megértetni az emberekkel a jót Lássa, ma már nyolcvanegy éves vagyok, mégis vidám és jókedvű. Még az sem szomorít, hogy nagy szegénységben neveltem a gyerekeimet. Huszonhét éve mind az állam, a párt szolgálatában áll, de eddig még soha nem kaptam semmit a fiaim után. Hogy hiányzik-e ez az elismerés? Nem tudom. Egy biztos, hogy nagyon jólesne.

Mondtam már, hogy a hét gyerek huszonhét éve az álGoíyán Andrásné

lam, a párt szolgálatában áll. Ahová a gyerekek mentek, oda mentem mindig én is. Én jót akartam nékik, ők is a Jót akarták biztosítani számomra. Becsületben, tiszteletben tartom a párttagokat, különösen azokat, akik a párt fegyveres szolgálatában állnak. A munkásőrökre gondolok most. Azért is becsülöm őket. mert azt mindenki önként vállalta. Ök, a munkásőrök a mi rendszerünket védik. Ezért is vagyok büszke arra. hogy a hét fiam közül öt munkásőr. János helyett a fegyvert most az unokám veszi át, ha jól tudom ünnepélyes egységgyűlésen, Szécsény- ben.

Nyolcvanegy éves vagyok. Ügy gondolom, spk és nagy élettapasztalattal. A faluban már csak úgy hívnak, hogy drága Ilon néni. Még a fiatalok is. akikkel ma is vitatkozom. Pedig ők azt hiszik, hogy az élet mindig ilyen volt-- Dehogy volt. De azért most már ők is látlák, hogy fejlődik ez az ország, mind jobban szépül az egyszerű ember élete. Erre kell vigyázni a munkásőröknek.

Talán már sokat beszéltem magamról, meg a múltról. Tudom, a fiaimra, a munkásőrökre kíváncsi. Akkor hadd mutassam be őket.

Kezdjük a sort Andrással, aki tizennyolcban született. Ö kilencszázötvenkilenctől munkásőr- Volt ő napszámos, katonatiszt, — ha iól emlékszem, százados. Most meg már

több mint egy évtizecfe *

községi tanács elnöke. Büszke vagvok a legidősebb fiamra. Elnyerte a Munkás-Paraszt

Hatalomért emlékérmet, megvan neki a Munka Érdemrend bronz fokozata, a munkásőrségtől a tízéves emlékérem és a Kiváló Parancsnoki jelvény is. Most kiképzési csoportvezető.

Jánossal folytassuk a sori, Ö mindjárt az alakulástól tagja lett a munkásőrségnek“ Igaz. leszerelt, de az unokám, aki ugyancsak János és éppen a felszabadulás évében született, vízvezeték-szerelő, most vett részt a munkásőr-elő- képzésben. Mint nagyanya boldog vagyok, hogy januárban, az ünnepélyes egység- gyűlésen avatják.

Lajoson a sor, Ö már tizenöt éve, hogy a munkásőr egyenruhát hordja. Volt aratómunkás téesztag. most brigádvezető. de sokáig volt pártmunkás is. Az ő mellén is ott díszeleg a Haza Szolgálatáért érdemérem arany fokozata kitüntetés. Megvan a kiváló parancsnoki jelvénye, úgy tudom, hogy most sza- kaszparancsnok-helyettes.

A fiaim közül negyediknek Balázst említem. Most főosztályvezető aszécsényi ÁFÉSZ* nél. Két éve. ahogyan ők mondják, tartalékos állományban van. Kitüntetése? Ha jól emlékszem a Munka Érdemrend bronz fokozatának tulajdonosa.

A legfiatalabb László, ö is sokat próbált már az életben. Volt kereskedő, a terme" lőszövetkezetnél több mint tíz éven át csúcstitkára a pártszervezetnek- Most meg függetlenített parancsnokhelyettes Szécsényben. a munkásőrségnél. Hiába, hogy a legfiatalabb, azért neki is vannak kitüntetései. Ahogy nézem a Haza Szolgálatáért érdemérem arany fokozatát, m Munkás-Paraszt Hatalomért emlékérem kitüntetést hordhatja. De megvan neki a tízéves emlékérem is és büszke vagyok arra, hogy ő is tulajdonosa a Kiváló Parancsnok jelvénynek.

Hát ezek lennénk mi, Gkr Ivánék. Ez az én családom; Ök az én fiaim. Büszke vagyok rájuk. Hiszen mi keli egy idős asszonynak. Az, hogy a gyerekei jobban éljenek, mint a szülők éltek valamikor. Ezt én elértem. Mindezt annak köszönhetem, hogyannak munkásőrök. akik a mi rendszerünket védik. Lejegyezte: Somogyvári László

Négy egyenként 29 ezer köbméter térfogatú - tartály készül i Barátság—II. kőolajvezeték magyarországi szakaszának egyik legnagyobb létesítményén, a fényeslitkei fogad Homá on. Képünkön: a tűzvédelmi iédőgát és hal, vezetékrendszerhez 28 kilométer hosszú csővezetéket fektetnek le