Nógrád. 1972. január (28. évfolyam. 1-25. szám)
1972-01-05 / 3. szám
4 Nagy Iván irafgyűjícménye A balassagyarmati Nagy Iván Múzeum (ma Palóc Múzeum) évtizedeken keresztül őrizte a Nógrád megyei földbirtokos, a kiváló történész, a múzeum létrehozásában tevékenyen résztvevő Nagy Ivánnak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának iratait. A gyűjtemény egy része közvetlenül a Pest—Nógrád megyei Levéltártól került Salgótarjánba a többi megyei anyaggal együtt. Nagy Iván szinte családi örökségként — apja, Nagy Ferenc 24 éven át (1843-ban bekövetkezett haláláig) volt Nógrád megye levéltárnoka — hozta magával a múlt emlékei megbecsülésének hagyományait. Mint történész hangya- szorgalommal dolgozott levéltári anyagokon, búita a könyvtárakat, hogy elkészíthesse nagy munkáját, a 13 kötetet kitevő családtörténetet, mely „Magyarország családi czíme- rekkel és leszármazási táblázatokkal” címmel jelent meg 1857—1867 között. Az említett munka mellett számos más jellegű történeti feldolgozást (például Nógrád megye története az 1544. évig) végzett, anyaggyűjtő, forrásközlő tevékenységet folytatott. (Péld,ául Magyar diplomácziai emlékek Mátyás király korából. 145R— 1490. I—IV. kötet; Nyáry Al- berttel közös szerkesztés.) Foglalkozott még címertannal (Akadémiai székfoglalója: Adalékok a magyar címertanhoz), egyik alapítója volt a Magyar Geneológiai Társaságnak, rengeteg történelmi jellegű iratot másolt, hatalmas könyvtárát (12 ezer kötet) betű és szakcsoportok szerint rendezte. Mindenekelőtt azonban szét kellett választanunk a rendezetlen állapotban a Nógrád • megyei Levéltárba került anyagból azokat, amelyek Nagy Istvánnak és családjának saját gyűjteményében voltak, amelyek a róla elnevezett múzeum gyűjteményébe tartozhattak. ■«. így alakult ki a rendezői munka során a két nagy tárgyi egység: a Nagy Iván-gyűjtemény és a Nagy Iván Múzeum-gyűjtemény. A „Nagy Iván-gyűjtemény” a köz- és magánélet világába enged bepillantást. Iratok, levelek (Nagy Ivánnak és a család egészének hivatalos és magánlevelei) gazdasági jellegű feljegyzések, kimutatások, végrendeletek, leltárak, könyvlajstromok, egyéb Ingóságok jegyzéke stb. igazolja megállapításunkat. Kéziratai pedig elsősorban a történész Nagy Ivánt mutatják be az érdeklődőnek, a kutatónak. Megtaláljuk itt saját műveit — gyermek- és ifjúkori verseit, hely- történeti és geneológiai feljegyzéseit, címergyűjteményét, a családtörténeti munkájával kapcsolatos tanulmányokat. feljegyzéseket stb. Iratmásolatai legalább akkora érdeklődésre tarthatnak számot, mint saját művei. E másolatok értékét részben az adja meg, hogy számos darabjának eredetije ma már nincs meg, részben pedig a hiteles volta. Nagy Iván benne élt a megyei, az országos közéletben, így sok eseményt a történész szemtanú hitelességével írt le, illetve jegyzett fel. Idézzünk néhány címet — ízelítő gyanánt — e sokszínűséget tükröző csoportból: „Rá- kóczi-levelek I—IV. kötet, Középkori oklevélmásolatok. Kiadott Történeti emlékiratok másolatai a Tudománytár köteteiből, Az 1705. évben Szé- csenyben tartott Országgyűlés Naplója, Adalékok a magyar Országgyűlési Ifjúság történetéhez” stb. Külön csoport tartalmazza azokat az iratokat, melyeket különféle családi levéltárakból gyűjtött össze részben mint történész, részben mint muzeológus. Ha tudományos munkájáról, vagy gyűjteményéről, vagy a Múzeum gyűjteményéről volt szó, nem Ismert lehetetlent a hiányzó anyag megszerzése érdekében. erről a rendezői munka során meggyőződhettünk. A „Nagy Iván Múzeum- gyűjtemény”-be került minKönyvek és olvasók Összegezték a múlt év eredményeit az öblösüveggyár művelődési házának könyvtárában. A könyvtárnak a legújabb adatok szerint nyolcezer-háromszáz kötete sorakozik a polcokon, négyszáz új kiadvánnyal gyarapodott az állomány. Az olvasók száma hatszázharminc, ezt azonban nyugodtan meg lehet szorozni a családtagok számával Is. Ezt bizonyltja, hogy több mint huszonháromezer könyvet kölcsönöztek, a-mely hatvan százalékkal több, mint az országos átlag, öt- ezer-hatszáz rendszeres látogatója volt a könyvtárnak, legtöbben a magyar klasszikusokat, Szilvás! Lajos, Berkesl András Fehér Klára, Bihari Klára könyveit keresték. Emellett sokan kérték az általános és középiskolák kötelező olvasmányait Is. den, ami a Nagy Iván-gyűjteményben nem kaphatott helyet: I. Kéziratos és egyéb könyvek, töredékek, II. Irat- másolatok és jegyzékek, III. Egyes személyekre vonatkozó iratok, IV. különféle tematikájú iratok. A megyei vonatkozások szem előtt tartásával az első csoportból a következőkről érdemes néhány gondolatot megjegyezni: A Szécsényi várnak Történeti Leírása; írta: Komjáthy Lajos. Radványi Ferenc: Collectanea ad históriám Comitatus de Nógrád című másolat; (1710—1716). A megye általános jellemzése mellett, annak részletes földrajzi, történeti bemutatása is megtalálható benne. Feltehető, hogy Radványi munkájából Bél Mátyás is meríthetett. Erre következtethetünk a két mű szerkezeti, tartalmi hasonlóságából. A III. csoportból néhányról szintén megyei vonatkozásai miatt kell szólnunk: Jó bepillantást enged a „nőnevelés apostolá”-n.ak munkásságába Veres'Pálné, született Beniczky Hermin munkáinak kézirattöredéke, s a kéziratok összességéhez készült jegyzék, és leányának. Veres Szilárdénak (Rudnay Józsefné) levelei. Völgyi (Wagner) Istvánt, mai szóval a közművelődés jó tollú, jó gyakorlati érzékkel, gazdag tartalmi munkával rendelkező egyéniségének nevezhetnénk. Erről győződhetünk meg a személyére vonatkozó dokumentumok, cikk- gyűjteményei („Emlékeim, amelyek rólam szólnak” I—III. kötet; 1892—1905, „Hírlapi cikkeim és közleményeim, amelyeket összegyűjtöttem” I—VII. kötet, 1878—1925) alapján, melyek munkásságáról, és a megye, illetve Balassagyarmat vonatkozásában a kultúra, a közélet szinte minden területéről áttekintést adnak. Kálnay Nándor csesztvei földbirtokos „Jegyzeteim és dolgozataim” (1893—1896), „Gazdasági könyveim” (1884— 1908) című köteteinek értéke sokszínűségében rejlik. Tan- ügy, politika, gazdasági kör kép, a Madách családdal kap csolatos tudósítások dokumen tumértékük miatt hasznosítha tök elsősorban. Azonban be pillantást nyerünk a kor álta lános nemesi életformájába is a személyi vonatkozásokon túl Leblanc Zsoltné MOZIÉLET Maeifai — egyebek Jelenet a Salud, Marija! szélesvásznú, szovjet, szinkronizált filmből. Gazdag programot ígér a salgótarjáni bemutató mozi, a November 7. Filmszínház csütörtökön kezdődő műsorhete. Három film is szerepel a műsoron, amelyek közül különösen kiemelkedik a Salud, Ma. ríja! című szélesvásznú, szinkronizált, szovjet film, amelyet Crigorij Baklanov és Ioszif Hejfic írt, Benrih Ma- radzsjan fényképezett, zenéjét Nagyezsda Szimonjan szerezte és a kitűnő Ioszif Hejfic rendezte. A Grimm testvérek meséje alapján készült a Csip. kerózsika című színes, NDK mesefilm, és a néger rendőrtiszt lép ismét munkába a Mr. Tibss nyomoz című színes, USA bűnügyi filmben. A Salud, Marija' január 6— 7-én szerepel műsoron. Kétrészes film, ezért az előadások fél négykor és hét órakor kezdődnek. (Figyelemre méltó, hogy a helyár azonban csak másfélszeres!) A cím magyarul azt jelenti: Üdv. MáriaI és egy életre szóló találkozás történetét meséli el, ez a Marija Fortusz életéről készült szovjet film. Züllött külsejű fegyveres lovasok támadása után Marija, a fiatal, szép szőke lány csodálatos módon életben marad. Tizenkilenc éves és egy kisfia van, Pavlik. A gyerek apja Pavlo Alvaresz spanyol, egy francia hadihajó matróza 1918-ban érkezett a francia intervenciósokkal. Marija forradalmi röpiratokat terjesz'ett a matrózok között, ekkor ismerte és szerette meg Paviót. Az intervenciósok elhagyták a várost. de jöttek Mahno bandái és az illegalitásban működő pártszervezet minden erejét a banditákkal vívott harcra összpontosította. Az egyik Ilyen akcióban került Marija a banditák fogságába és csak csodával határos módon menekült meg a haláltól. De véget ért a polgárháború és Mariját Moszkvába küldték tanulni. Egy napon összetalálkozott Pavloval, aki politikai emigránsként élt és tanult Moszkvában. A kis Pavlik már tízéves volt, amikor Marija és Pavlo végre összeházasodhatott. A Spanyol Kommunista Párt utasítására Pavlo visszatért hazájába, ahol nem ■ sokkal később, fasiszta merénylet áldozata lett. Spanyol- országban kitört a polgárháború, a világ minden tájáról érkeznek önkéntesek a nemzetközi brigádokba. Marija és a IS éves Pavlik is azok között harcol, okik elsőként szálltak szembe a fasiszta rémuralommal. Itt kezdődik tulajdonképpen Marija a korábbinál is kalandosabb, izgalmas katonaélete. Január 8—9*én vetítik a Csipkerózsika című, színes, NDK-filmet. Ez a szinkronizált NDK film. elsősorban a gyerekeknek, de a felnőtteknek Is kellemes másfél órás szórakozást ígér. Január 10—12-ér ismét találkozhatunk a Forró éjszakában hősével, Mr. Tibs-sél, aki ismét nyomoz. A történet, amelyben fajgyűlölet, gyilkosság, kábítószer-csempészés, prostitúció, vallás, politika, közösségi kapcsolatok, családi élet mind teret kap, bizonyára vonzani fogja a közönséget, különösen Sidney Pouli- tier kiváló színészi teljesítményével. Míbor munkáson öknek Érdekes eseményre készülnek, az öblösüveggyári művelődési ház irodalmi színpadának tagjai. Január 8-án, a Salgótarján városi munkásőrök, 9-én pedig a salgótarjáni járási munkásotok fogadalomtételénél szerepelnek. Az együttes tagjai a Himnusz az emberhez című összeállításukkal lépnek fel, amely már több ízben nagy sikert aratott, és lényegében a XX. század történelmét mutatja be a Nagy Októberi Szocialista Forradalomtól egészen az űrhajózásig. Mikszáth Kálmán: KÍSÉRTET LUBLÓN c. r — Nem, innen tol el valami. — Megmásíthatatlan ez a határozata? — Csak a halálom változtathat rajta. Mindössze néhány napig maradok Itt a temetés után, míg némileg rendbe hozom a dolgokat. A megboldogultnak sóik követelései vannak künn. — De adóssága is sok van. Egyik megeszi a másikat. Egyszerűbb volna mindent itthagyni és elmenni. — Én is véled megyek, Mária, ha megengeded. A negyvenes években járó sztaroszta hangja olyan lágy, reszketeg lett, mint egy diáké. Mária elfordította a fejét. — Miattam azt teheti, amit akar — felelte hidegen. — Tudom, hogy mit tegyek. Elküldöm holnap a lemondásomat. Elég gazdag vagyok, nem szolgálom többé a királyt, hanem a szívemet. Mit szólsz ehhez, szép Kasz- perekné? A szép Kaszperekné csak sóhajtott erre, és beburkolózott a nagykendőjébe. A kutyák rémletesen vonítottak a portákon, amerre átmentek, a templom tájékán egy kuvik hallatta vérfagyasztó hangját. A Luzanszkyék házánál egy macska leugrott a hijúból, és egy darabig a zsúpfedélzeten csúszva, egyszerre kinyújtózkodott, s hopp, levetette magát a lóra, a halott mellé, és ott a ló hátán megállt, fénylő szemeivel a sötétben is világítva. Valami borzadályger- jesztő volt ebben. Hát mit akarhat ott az a nagy fekete macska? Sicc Innen, te gyalázatos! De a macska meg sem mozdult, míg csak be nem értek a Kaszperek-portára. A „Palkó” ló megállt terhével a tornác előtt. Nem .várta ott senki, csak egy nagy fehér komondor és a szolgáló. — No, már most vegyük le a halottat, segítsen sztaroszta uram. Te, pedig siess be, Annuska gyertyát gyújtani. Lubomirszky még egyszer átnyal ábolta Kaszpereket, és bevitte azt a szobába, végigfektette a nagy ebédlőasztalon. Hanem fújt és lihegett is utána. — Ne maradjak Itt vlrraszNÖGRAD - 1972. január 5., szerda tani? — kérdé suttogó hangon a menyecskéhez hajolva. — Nem, nem. Isten mentsen! — Pedig jól elbeszélgetnénk ... — Majd máskor, majd később, majd valamikor... a temetés után. Egyedül maradt halottjával az asszony, egész éjjel. Megcsinálta neki a ravatalt, felöltöztette legszebb ruhájába, vörös nadrágba, kék dolmányba, a lábaira ráhúzta a sárga sarkantyús csizmáit, fejére feltette a vörös kalpa- got. Ügy festett ottan kiterítve az égő viaszgyertyák között, mint egy alvó kuruc vitéz. A következő nap a temetés előkészületeivel telt el, de már abban a testvérek Is segítettek. Megérkezett Kaszpe- rek György Lőcséről, és estefelé Kaszperek Erzsébet, férjezett Manácsy Pálné is előkerült. A temetés harmadnap délután volt, március elsején. (Ügy látszik, ebben az esztendőben hosszabbnak ütött ki a februárius a rendesnél.) Kaszpereket mint előkelő polgárt, a templom melletti Szt. János nevű temetőben illette egy hely — ami ellen nagy zúgolódásban tört ki a nép, de a sztaroszta elrendelte, nemkülönben azt Is, hogy a város összes harangjait meghúzzák. Azok nem is voltak olyan makacsok, mint a tegnapelőtti kisharang. Sőt azóta a Szent Mihály lovát is kihalászták egy félórányira a város alatt, minélfogva teljes rendben, és pompában ment végbe a temetés. Nagy népsokaság volt jelen, nemcsak Lublóról, hanem Gnézdáról és a szomszéd helységekből is, két pap celebrált, s a kántor szép búcsúztató verseket mondott. Künn, a temetőben, mikor a rögök dübörögni kezdtek a lebocsátott koporsón, irtózatos orkán kerekedett. De hát ebben nincs semmi csoda. Egyébként pedig minden a maga természetes rendjén ment. S, a lublóiak azzal a megnyugvással léptek ki a temető kapuján: — No, egy rossz embert már megint bekapartunk. Ezzel Is kevesebb, punktum. A szép özvegyasszonyt a sztaroszta vezette karon fogva, a koporsó után, sőt vissza jövet is a lakásig, mert bizony csúszós volt az út a reggeli fagy után. Hát ml rossz van abban, hogy a gyenge, összetört folyókavirág valami támogató karóhoz kapaszkodik? A sztaroszta víg, szeretetre méltó volt visszafelé menet, csevegett-fecsegett mindenfélét, még meg is nevettette Kaszpereknét. Ilyenek az asz- szonyok! Ö, be szépen vette ki magát a mosoly azon a bánatos arcon. Mint hófehér ruhán piros rózsabimbó. (Folytatjuk) l~vll EM g WVÜ H K iamyAiini:.f Jelenet az Osbudavár című zenés összeállításból, a szllvesa tér napi műsorból Jól kezdődött az új esztendő a televízióban, mert as esti főműsorban a sokat ígérő Fekete város című tévéfilmsorozatot kezdték el, amelyet Mikszáth Kálmán kései regényéből Thurzó Gábor adaptált. Előre Í6 elárulhatjuk, kiváló forgatókönyvíró mutatkozik be Thurzó révén, s nem kell aggódni attól, hogy a Rózsa Sándoréhoz hasonló csalódás fogja érni a tévé-nézőt. De még mielőtt a film és az egyes részletek elemzésére térnénk át, érdemes visszatekinteni arra a történelmi és irodalomtörténeti háttérre, amely lehetővé tette a Fekete város létrejöttét, megjelenését. Mikszáth a Vasárnapi Újságnak írta ezt az utolsó nagy regényét abban az időszakban, amikor már kezdett meghasoniani a közélet dzsentrié felszínével, s amikor testét is kikezdte már a kór. Mindez nem jelenti azonban azt, hogy Mikszáth megfosztotta volna rokonszenvétől a nemességet. A regényben olvashatjuk: „A magyar nemesség nem volt exkluzív intézmény. Nem isten csodája, hogy áll még hazánk mint a poéta énekli, hanem ennek az intézménynek egyszerű következménye. .. Ahol egy kis erő mutatkozott, akár értelmi, akár vagyoni erő, azt mindjárt fölszippantotta a nemesség. Akinek sok esze volt, vagy sok pénze, azt bevették az alkotmány sáncai közé, kívül csak az erőtlenség maradt.” Király István irodalmi monográfiájában a Fekete várossal kapcsolatosan a következőket írta: „A kalandokra vágyó képzelet egyformán viszi magával a korélmény sötét árnyait és a mélységekre kíváncsi realista szándékokat.” Már az első fejezet azt mutatja, hogy forgatókönyvíró és rendező (Zsurzs Éva) hűségesen ragaszkodik az író eszmevilágához, de ezt le- bilincselően, lenyűgöző módon a film formanyelvén teszL A mai, szerdai műsorból olvasóink figyelmébe ajánljuk a szünidei matinét (9.01), a Párizsi nyári emlékeket (17.35), a Számítógép Magyarorezágon 7. részét (17.55), Az Ecoe homo, Homolka című magyarul beszélő csehszlovák filmet (20.00), és az emlékműsort Veres Péter születésének 75. születésnap-; ja alkalmából (21.40). L. Gy.
