Nógrád. 1972. január (28. évfolyam. 1-25. szám)
1972-01-30 / 25. szám
I „ f Sokszínű múzeumi prooram Mikszáth-év — Salgótarján története — Néprajzi gyűjtés Közművelődési intézmények bányászat története 1770— dig különböző raktárakban el- éves tervét vitatták meg a 1918-ig” című állandó kiállítás helyezett régészeti. művelőhéten. A megyei moziüzemi anyagának gyűitéséhez is hoz- déstörténeti. művészettörténeti vállalat, a megyei könyvtár, a záfogtak a múzeumi szervezet anyagának a szécsényi For- megyei művelődési központ. a munkatársai. Á munka ered- gách'kasélyha való átszállítá- levéltár és a múzeumok me- ményeképpen 264 tárgy került sa. Ehhez kapcsolódik a szé- gyei igazgatósága készítette el a rt)úzeum birtokába, ezenkí- csényi kastély berendezésének és bocsátotta vitára az 1972-re vül 32 eredeti munkásmozgal- megtervezése is. szóló programot. mi, helytörténeti dokumen- 1972 — Mikszáth-év- FelA megyei múzeumi szerve- tűm. 25 résztanulmány, fel- újítják és úi kiállítási helvi- zet az eímúlt évben tovább dolgozás is növélte a múzeum séggel bővítik a Horpácson lebővült. Bánkon szlovák nem- gyűjteményét. Ugyancsak az vő állandó kiállítást. Kiadják zetiségi állandó kiállítást elmúlt év fontos munkája, a Mikszáth-évkönyvet. hoztak létre, megnyitották a volt az utóbbi ötven év tár- Tovább kell folytatni a kép- Nógrádi Sándor állandó em- gY’ dokumentum anyagának zőművészeti kisgaléria kialakí- lékkiállítást Narancsberény- és adattárának növelése, s tását- Meg kell vizsgálni a ben. A Palóc Múzeumban kiemelt feladatként foglalkoz- megyénkből elszármazott, megnyílt a látogatók előtt a tak Nógrádi Sándorra vonat- vagy megyénkkel kapcsolatot felújított Mikszáth-szoba. A kozó emlékek gyűjtésével- tartó művészek, képzőművémúzeumi szervezet kötelékébe A néprajzi gyűjtőmunka szeh hagyatékának a raúkerült a rekonstruált pásztói irányát a Palóc Múzeum nép- zeyni képzőművészeti gvűjte- középkori romkert, s a hely- rajzi gyűjteményének kiegé- ményébe való átvételi lehe történeti állandó kiállítás. 6zítése, a bánki szlovák nem- tőségét. ' A szervezet a korábbi évek- zetiüégi állandó kiállítás tár- A néprajzi gyűjtés terén kinél 'hatékonyabban vett részt gYÍ anyagának előkészítése és f, a megye közművelődési tévé- megvétele határozta meg. kenységében- Szakmai és mód" Gazdag programot készített szertani segítséget nyújtott a a megyei múzeumi szervezet helytörténetíráshoz. szerepet az idei. esztendőre is. Az év vállalt a honismereti mozga- egyik központi feladata a „Sal- lom keretében folyó munká- gótarján története” című idő- ban. szaki kiállítás megrendezése Hosszabb távú gvűjtőmun- lesz- A város fejlődésére leg- dukciók ka„7lii_ k ap- * ka kezdődött meg a múlt év- Jellemzőbb településtörtenetet Q|JK':lok készülnék a regi nép Ka Kezdóaott meg a mull ev- társadalom fejlődésének '™*eIetrol. Az 1974-ben megben. Ez az épülő ui munkás- e® a wrsaaaiom reuoaeseneK .., viállí+á« -uíseie mozgalmi múzeum legújabb mozgását bemutató kiállítást y rekt^tmLiók elkésa'télét maiusban nyitlak meg a mu- r *° . ru . °* eikeszueset zeum kiállító helyiségeiben. szükségessé teszi. A meg .... elő viseleteket Az ev nagy munkáia lesz a örökítik meg. a textil és a népi lakáskultúra. A mutatós, ünnepi együttesek, ezen belül is elsősorban a női viselet gyűjtése kap nagy hangsúlyt- Kiterjed a gyűjtés a korábbi jellegzetességeket megőrző munkaruhákra is. Fényképek, reprokori történeti anyagának alapját képezi majd- Az új múzeum eevik részanvae»ként_ is számításba jövő „Nógrádi szén. megyei múzeumi szervezet eddiafelvételek VÉLEMÉNYÜNK AJÁNLATUNK A televízió műsora iránti érdeklődést szükségtelen külön is hangsúlyozni, hiszen a közvetlen reagálások már számtalanszor bizonyították ezt, s hovatovább már a viccek és tréfák is komolyan vehetők: már csak hétfőn élnek a házastársak családi életet. Más napokon mindenki a képernyő előtt ül. De ha ezek a közvéleményben elismert és mindnyájunk által tapasztalt bizonyítékok valakit még nem győztek volna meg, van egy műsorszám, amely mindennél ékesebben igazolja a fenti állítást. Ez a műsorszám pedig nem más, minit az „Önök kérték...” (A tévében lassan már minden cím három ponttal végződik!), vagyis a Televízió kívánságműsora a nézők levelei alapján. Lassan annyi óhaj érkezik be, hogy már ez akadályozza a kívánságok sokrétű teljesítését. Egy azonban megfigyelhető, hogy a közönség többsége szórakozni, kikapcsolódni és méginkább mosolyogni, kacagni akar. Ezt bizonyította az eheti kívánság- műsor is, amelyet Tamási Eszter és Deák István megosztva konferált, tálalt elénk. Sok vidám műsorszámot, még több derűs dalt hallhattunk, megjelent előttünk a gyermekként megismert Rátonyi Hajnalka is felnőtt leányként, s felidézték a műsorszám végén a világslágerek egy kis csokrát is. Annyira követeljük a derűt és vidámságot, hogy még a sportrajongók óhajtása is ezt a pozitív követelőzést tükrözi. Véletlenül sem a marseilles-i csehszlovák—magyar mérkőzés újrajátszását kérték, hanem az emlékezetes angol —magyarét, amelyen Londonban és Budapesten egyaránt győzött az aranycsapat • A mai, vasárnapi műsorból olvasóink figyelmébe ajánljuk a gyermekeknek szóló zenés—verses műsort (9,15), a pedagógusok fórumát (15.20), az alpesi riportfilmet (16.05), a Jane Eyre-t (16.45), a Deltát, a televízió tudományos híradóját (18.05), A fekete város ötödik folytatását (20.05), és a Franz Schubert-emlékműsort (21.00). L- Gy. Összejövetel a körben A Nógrád megyei honisme- ben” címmel Kiss Aurél. a réti kör ina, vasárnap délelőtt megyei pártbizottság munkatíz órakor összejövetelt tart a társa, a helytörténeti és hon- salgótarjáni József Attila Me- ismereti mozgalom aktuális gyei Művelődési Központ kérdéseiről dr. Molnár Pál, a klubtermében. „A dzsentri- megyei múzeum igazgatója ábrázolás Mikszáth művei-’ tart előadást. — Barátságos arcot kérek! (Takács Imre karikatúrája) NÖGRAD — 1972. január 30., vasárnap Részben az állandó kiállítás, részben pedig a megye néprajzi sajátosságai szövéssel, hímzéssel díszített textíliák gyűjtését indokolják. A gyűjtőmunka főleg azokra a községekre terjed ki. ahol intenzív szövés- és hímzésgyakorlat volt Az egyes mintákról a helyszínen színes diafelvételek készülnek. Az építkezés, népi lakáskultúra témájában elsősorban népi bútorokat, együtteseket és különböző használati tárgyakat, eszközöket gyűjtenekA Mikszáth-évforduló és a jövőre sorra kerülő Madách- évforduló tiszteletére gvűitő-, kutató- és feldolgozópályázatot hirdet a múzeumi szervezet közösen a Hazafias Népfront megyei bizottságával és a megyei levéltárral. Idén újra megrendezik a nyelvjárási. néprajzi és helytörténeti pályázatot. A múzeumi és műemléki hónap terve tavasszal készül eh * Sz. M. tűnj í A Mester és Margarita Mihail Aranaszjevics Bulgakov Kijevben született 1891- ben, értelmiségi családból. Ap. ja teológiai professzor. Ö maga orvosi diplomát szerez, egy darabig' orvosi gyakorlatot is folytat, majd teljesen az irodalomnak él. Első regényé 1925-ben jelent meg „A fehér gárda” címmel és már ekkor sokan támadják, mert művében egy szubjektíve becsületes fehérgárdista család tragédiáját mutatja be. Amíg Lunacsarsz- kij türelmes elvei érvényesültek, amelyek értelmében az útitárs írók ugyan nem kommunisták, . de él bennük a segítés vágya, nem is volt különösebb baj, de a- RAPP (Proletárírók Oroszországi Egyesülése) már türelmetleelismerés minden reménye nélkül halt meg és bizony 1966-ig kellett várnia, hogy ezt a remekművet napvilágra hozzák, megjelentessék. A magyar könyvkiadás fürgeségét dicséri, hogy már 1969-ben nálunk is megjelent és most Szőllősy Klára fordításában immár harmadik kiadásban kerül az olvasókhoz. A regény cselekménye három szálon fut. Az első fantasztikus: Woland, a sátán kísérőivel megjelenik a harmincas évek Moszkvájában és Pilátusról és Jesua-ról, más nevén Ha-Nocri-ról (ami Ná* záretit is, őrzőt is jelent). Je- sua• készségesen ismétli el Pilátusnak. mit is mondott ő Júdásnak; „Minden hatalom erőszakot tesz az embereken, és el jövend az idő, amikor nem lesz sem császár, sem semmiféle központi hatalom. Az emberiség az igazság és méltányosság birodalmába jut, ahol már semmiféle hatalomra nem lesz szükség.” Pilátus halálra 'ítéli ugyan Jézust, reménvkedve. hogy a Szinhedrion tagjai majd felmentik, ám azok Bar-Rabban különböző csodákat visz vég- __ ___________ h ez. A fekete mágus nemcsak szabadon bocsátására szavaz- Berlioz, a szerkesztő halálát „ak. Pilátus úgy szolgáltat jövendöli meg kísérteties pon- elégtételt, hogy meggyilkoltat- tossággal, hanem rendre meg- ja a jézust feladó Júdást. _______ leckézteti a hatalmaskodókat, Bulgakov a bibliai történet n ebb követelést támaszt: bürokratákat, groteszk kalan- újrafogalmazásával, a jóság, „Nem útitárs, hanem szövet- őok *, során juttatja _ a a hatalom és az emberség séges vagy ellenség”, és ettől kezdve kétségbeesve kell látnia, hogy a „Szovjetunióban minden szatirikus merényletet követ el a szovjet rend ellen.” Sztálin, aki a „Menekülés” bolondokházába sokét. Valóban inkább a belső száműzetést választja. „Az utóbbi időben sokat gondolkoztam, élhet-e orosz író távol a hazájától, s a buno- szempontjainak kiemelésével az ero mintegy újra fogalmazza egész egy része ez a különös sátán, regénye alapgondolatát. A re- ahogy a regény elé mottóként gény menippea. A Menipposz írt Faust idézet mondja: görög filozófusról elnevezett ______j _ n_________ „örökké rosszra tör, s örökké szatíra műfaji követelményei: c ímű művét szovjetellenesnek rnűvel.” Na|y ellenfelé- megmutatni a világ eszméjé- nyilvánítja, megadja ugyan tiek. Jézusnak^ címezve ezt nek vagy igazságának kaland- neki a lehetőséget, hogy kül- moTlc*ja: „mivé lenne az alta- jajt. Ezért hősei az egekben földre távozhat, de Bulgakov kid képviselt jó, ha nem vol- járnak, lehullnak a pokolba, na gonosz, s hogyan festene fantasztikus tájakon kerülhet, o föld, ha eltűnne róla az nek hihetetlennek tűnő kalan- árnyék?” dókba. A regény* reális vonalát a Bulgakovnak, ha élne, nagy az a véleményem, hogy ez le- Mester és szerelme Margari- elégtételt szolgáltatna regénye hetetlen.” ta sorsának alakulása jelen- osztatlan világsikere. De erre A Művész Színháznál dolgo- tik- A Mester, aki eredetileg életében még csak nem Is zik mint segédrendező, el kell történész volt, szerencsés kö- gondolhatott. Ügy hagyta itt viselnie, hogy színdarabjait rülmények között nyer száz- az életet, ahogy regénye hővagy egyáltalán nem engedik ezer rubelt, otthagyja múzeu— se köszönti az elmúlást: „Is- bemutatni, vagy pedig be kell m' állását és regényt kezd ír- fenek, isteneim! Milyen gyá- émie egy-két előadással. Pe- ni ‘Pontius Pilátusról. Ám, hi- szos az estébe borult föld! Mi. dig a színházhoz „oda ' van ába a lázas munka, hiába jósol lyen sejtelmes a köd a láp szögezve, mint féreg a horog- naSY sikert csodált szereimé- felett. Aki bolyongott ebben a ra” és nagy erőfeszítéssel pró- nek Margarita, a kiadó, a ködben, aki sokat szenvedett bálja a hatalom és a művész kritikusok valóságos hadjára-' halála előtt, aki repült fölkonfliktusából kicsapódó ma- *°t intéznek a Mester ellen, dunk felett, erejét meghaladó gatartást kialakítani. aki végül a bolondokházába terhet cipelve, az tudja mind„A Mester és Margarita” kerül. Innét csak Woland fog. ezt. Tudja dz, aki megfáradt. ennek a nehéz sorsú írónak ia kimenteni, az elégetett kéz- És sajnálkozás nélkül hagyja legnagyobb alkotása. 1928- iratot visszavarázsolja, a sze- el a föld ködeit, mocsarait, ban kezdte írni és utolsó ja- relmeseket pedig megszabadít- vításait 1940-ben, közvetlen a ía az álomnak tűnő rossztól, halála előtt fejezte be, ami- A harmadik színt: a filozó- kor már félig vakon csak dik~ fiai. Az egész regényen vé- tálni tudott a feleségének. Az gigvonul egy történet Pontius folyóit, könnyű szívvel adja magát a halál kezére, mert tudja, hogy csak a halál fogja őt megvigasztalni.” • Csukly László IIIIIIUUlimillltllHIIIllllllllimilllliHIIIIIHWIHHIIItimiltHUIIIIIIIIIIMMIIIIIimUtllMHIlHIIlUimilflllllllllltlltmHIIIIHIHIIHIHIIIIUIIMHIHIIIIHm “Táncosokkal Indiában 1. Megismerés? Az a szerencse ért, hogy a állami, ingyen van!), s az út- Á Föld egyik térré fekvő műemlék- és turistaváros, s a világ egyik legszebb épületével a Tadzs Mahallal, az agrai vár monumentális vörös falaival, Fa- tehpuri Szikrivel, a halott várossal, amelyet egyetlen uralkodó, Akbar nagymogul épít- 'legnépesebb tetett, midőn végre megszüle- Pécsi Balett 38 tagú együtte- test szélesen hömpölygő fo- országában (a legutolsó sta- tett megjövendölt fiúutóda— sének „kültagjaként” részt lyama és a falak mentén zaj- tisztíka 537 milliót mond, de Delhiben a Kutb Minar, a vehettem indiai, majd ceyloni ló fantasztikus kereskedelem vendégszereplésükön. Egy hó- között ott élnek az emberek: napig tartott az út, ezalatt 16 az utcai kutaknál mosaksza- előadást tartottak öt város- nak, rézkancsókba vizet eresz- ban. A kultúra adta közeledé- tenek, esznek, alusznak, beodakint már legalább 560 csodálatos torony, a Dzsantar milliót 'emlegetnek!) és egy- Mantar csillagvizsgáló, egy ben a döbbenetes ellentétek kertre való fantasztikus, gyö- országában valóbáp az az ott nyörű formájú márványmű- meglorduló idegen elsődleges szerrel... A Red Fort, Delhi si lehetőség, egymás művésze- szélnek, fekszenek, gyereket élménye, hogy nagyon szegény régi vára, amelynek drágakőiének megismerése, a két or- húzkodnak, cipekednek, alkuszág ilyenfajta kapcsolat- doznak. Egy férfi körül, aki és nagyon nagy a tömeg s berakásos, márványcsipkével mégis, valahol ott ragyog efö- díszített falain ma barátságos, ápolása — ezek voltak utunk falmélyedésben guggol, fekete lőtt a „mesés India” kincsei- apró majmok szaladgálnak, közérdekű füst száll, s mellette a kor- nek, gazdagságának legnyilvánvalóbb eredményei. Az utazók, az egyén számára egy különleges, idegen világ megismerése jelentette az ismételhetetlenúl nagy élményt. Megismerés? A szó különös kertjében pedig félmeztelen gyerekek, öreg koldusok kerülgetik a turistákat... fekszik hanyatt a ház tövé- nők, akár a földkerekség va- Csakhogy a Red Fort _ a l amennyi gazdagjai simára- vörös Erőd falaiból is hiányborotvált, elutasító arccal zanak a drágakövek, akár a mos láng fölött valami olajos varázsa. Nem is a mai gazda édesség sül, aszott öregember gokról van szó — azok olyafekszik hanyatt a ház tövében, hegyes, meztelen térdei az úttest felé merednek; szól.. ________ __ a tülkök, az emberek nyomják a dudát kocsijuk fel- töb5i énületbőL Aranyat svée rős túlzás, persze. Inkább köz* őgyelgő állatok vizel- húzott ablaka mögött. Ami az mántot drágakövet, széptóvü csak bepillantásról lehet be szélni, úgy, mint mikor egy ablakról elhúzzák a függönyt egy pillantás idejére. Mi mindent rejt a szoba — arról nem ad képet a pillantás. Am Indiában elég végigsétálni a városok utcáin és órákat lehet arról beszélni, amit ott lát az ember. A földön kuporgó bételárustól kezdve, a. sok mezítlábas, sokszor nyomorék kolduson át a sokat emlegetett kigyóbűvölőkig, mindenkit ott találni az utcán. A szent teheneket is. A fakerekű kordákat, bivalyokat, motoros riksákat, indiai taxikat, ritka luxusautókat is. fejletlen gyerekeket, zártajkú, komoly, turbános szik- heket, a szárikban suhanó nőket. Falszögletben öregember tartja az ivóvízzel (jeli rézedényt a szomjasok szaja fölé, amazok hátrahajtott fejjel, kilátót szájjal isznak (az ivóvíz nek, égnek az erősillatú füstölők, égett hús, virágszirom és olajos sütemények vad szagörgiája önti el a teret. S emberek, emberek, emberek mindenütt.. európai embert leginkább tárgyat _ minden mozditha- megfogja, az a regi urak va- tót-rég elvittek innen is. A mesés gazdagsaganak erőd egyik termében, ahol a lóban ma is álló, megannyi emléke. A paloták, a templomok. Agra, a Delhitől 200 kjlomémárványmedencében hajdan illatos víz csobogott, keleti szőnyegek borították a berakásos padlót és a falak csillogtak a csiszolt kövektől, az angol katonaság (mert India gyarmatosítása után ezt az épületet is katonai célra használta), éppen itt rendezte be konyháját... Milyen mákként cseng a kifosztott falak közt járva a régen ismert név: Keletindiai Társaság! S kint az utcán maszatos, feketeképű gyerek szalad felénk. .Memszáb!” ismételgeti, hasára és tátogó szájára ütö- get felváltva,1 szemében egy éhes kutya reménykedő alázatával . v Hallania Erzsébet Városi utcakép Következik: Z. Művészet és élet
