Nógrád. 1972. január (28. évfolyam. 1-25. szám)
1972-01-30 / 25. szám
I Tisztán, biztosan csen* a lánykar éneke. Rengeteg gyakorlás, munka, szorgalom fekszik mindegyik produkciójukban. A pásztói Mikszáth Kálmán Gimnázium énekkarosai a nemrégiben megrendezett Mikszáth jubileumi ünnepségeken is szép sikereket értek el Mester már a kovácslegény A kovács élete nem köny- nyű mesterség a termelő- szövetkezetben sem. A nehéz kalapácsot jó néhányszor meg kell emelni, hogy engedelmeskedjék avas. Gyur- kó János, a fiatal haszno- si kovácslegény a megmondhatója, estére zsibog mindkét karja, sajog a válla- Ö még fiatal, de a munka végeztével mégis jólesik egyet nyújtózkodnia. Más dolog, hogy hamar kipiheni fáradalmát és indul a fa- luha. Nem szórakozni, mert van, más elfoglaltsága is. Munkásór. és a párttagsággal járó kötelezettségei' is szólítják. Ez a fiú csak amikor minden kötelességét elvégzi, akkor gondol szórakozásraNéhány esztendeje annak, hogy Gyurkó János kilépett a,falusi iskola ajtaján. Salgótarjánba került, az acélgyárba. Vézna volt. senki sem hitte, hogy komolyan gondolja, amikor bejelentette: — Kovács akarok lenni... Szándékát oly határozottan közölte, hogy végül is megtanították a mesterségre. Aki itt tanulja ezt a szakmát, sehol nem vall szégyent. Érteni kell a kapa, a villa, a balta és mindenféle szerszám megformálásához- Ez a fiú megtanulta. És minél többet kalapácsolt. annál inkább erősödött. Mestere, áz öreg Deák mondta neki, amikor szabadult: — No. fiú, most aztán mutasd meg, mit tudsz..« Nem vallott vele szégyent a mestere. Talán akkor lett egy kicsit keserű a szájaíze, amikor megmondta néki János, hogy elmegy a gyárból. — Hazamegyek a falumba — közölte a fiú. , Így került Hasznosra, a Verseny ért ékelés Á Palóctáj Tsz Területi Szövetség a balassagyarmati és a rétsági járásban megkezdte az 1971. évi gazdálkodási verseny értékelését. Az elmúlt év elején kezdték a vetélkedőt a tsz területi szövetség körzetében dolgozó termelőszövetkezetek. Az értékelésre neves szakemberekből értékelő bizottság alakult. Megvizsgálják a gazdálkodás minden ágazatát. Figyelembe veszik, hogy a tez-ekre jellemző munkákat milyen minőségben hajtották végre. Többek között a gabonatermelést, a bogyós gyümölcsök termelését, a tei termelést, a hústermelést termelőszövetkezetbe Gyur- kó János, a kovács. Szerette ő a gyárat, de mégis kerítéssel van az körülvonva. Hiányzott a legénynek a hazai táj. a Mátra, a völgyben csörgő patak és az otthoniak, akikkel a’lig-alig találkozott. mert kora reggel indult a városba, késő este érkezett. Mikor egy napon Kiss István, -a párttitkár megkérdezte, nincs-e kedve hazamenni, azt válaszolta. — Hogyne lenne! A tsz-ben Tóth József, a főagronómus fogadta. Ismerték egymást, nem sok a korkülönbség köztük. Ez az agronómus hangos ember: az igazság mellett, meg a szorgalomért hangoskodik- Gyurkó János pedig ■ a fegyelmet megszokta a gyárban- Így aztán jó viszonyba vannak a fóagronómussal. A napokban tanácskozás volt a tsz-irodán. A vezetőségi emberek a zárszámadási dolgokról és az esztendei tennivalókról beszélgettek. Ezen a tanácskozáson ott volt János is, a kovács. Azért hívták meg, hogv kö- eöljék. vele: megbízzák a műhely vezetésével. Azt mondják a tsz-ben, és elsősorban Illés Miklós, az elnök, hogy hozzáértéséért. szorgalmáért és becsületességéért bízták Gyurkó- ra a fontos feladatot Mert Hasznoson a tsz-ben a műFaSsjusi f qSBgssSsöB nőtt iso era urärsss hely nélkül nehezen boldo-' gulnának. Ott mindig any- nyi a munka, amennyit csak elbír az ember. Nagy kiterjedésű az erdejük, egész éven át folyik benne a termelés. Azokról a hegyoldalakról. ahol a fát termelik. csak lovas szekerekkel lehet szállítani. Tizenegy pár igásló birkózik ott naponta, törik, szakad a szekér, olyan kovácsmunkára van szükség, ami biztonságot jelent- Ezt látja el a fiatal kovács- Naponta 16— 18 patkót ver fel. Az tudja, mit jelent ez, aki tartotta már legalább a ló lábát, amíg ráverik a patkót Aztán a munkagépek, a kocsikerekek javítása még a „ráadás”. De nem is akármilyen, hanem nagyon fontos ráadás. A múltkor azt mondták Gyurkónak, amikor a verejtékét törölgette: — Te is biztosan megbántad, hogy hazajöttél a gyárból! Megállt a munkával Gyurkó. mintha gondolkodott volna. Hogyan is van ez? Szétnézett a műhely udvarán, aztán felfelé a Mátrára. — Én nem bántam meg. 11 Szóltak neki. hogy izzik a vas. Ment az üllőhöz, ritmust pergetett a kalapács, formálódott a vas a keze alatt- . •; ' . . J — B — ötvenéves emlékeket fel- —, Emlékezetem szerint ak- a Rimamurányi Rt. korább? eleveníteni, megjeleníteni bi- koriban dr. Förster Kálmán kétezerrel szemben mindössze zony nem ki6 feladat. Még a polgármester és dr. Sztra- 111)0 embert foglalkoztatott. A szemtanúnak is összeráncoló- nyavszky Sándor magyar ki- lassú infláció nagy mértékben dik a homloka, ha a hiteles- rályi belügyi államtitkár sújtotta a dolgozókat és a eég igényével akar beszélni, szorgalmazta Salgótarján vá- gazdásági helyzet romlása Lizsnyánszky Antal, a Sál- rossá alakítását. Salgótarján érthetően nagy’ elkeseredést gótarjáni Kohászati Üzemek lakossága 1922-beri. 16 ezer szült! Jellemző, hogy Salgónyugaimazott főmérnöke dús felett lehetett, de a hivatalos tarján rendezett tanácsú vá- emlékei között hamar ráakadt lélekszámlálási adatoknál ak- rossá alakulásának első esz- Salgótarján várossá alakulá- kor még úgy bontották a lé- tendejét is a munkásság meg- sának emlékezetes napjaira, s lekszámot, hogy az összesből mozdulása vezette be, hiszen szinte lexikális tömörséggel 15 300 magyar, több mint ezer 1922 júniusában a Rimamurá- idézte elénk az 1922-es Sál- lakos pedig tót, német és nyi Rt. dolgozói sztrájkot kez- gótarjánt: egyéb nemzetiségű bevándo- deményeztek. —' Akkor, 50 esztendővel rolt. A lakóházak száma két- ezelőtt úgy mondták ezt, ezer körül volt. Akkoriban A történelmi hűséghez hogy Salgótarján rendezett ta- természetesen az egyemeletes azonban hozzátartozik, hogy nácsú várossá alakult — kezd- ház nagyon rangos épületnek Salgótarján fejlődésében fonté a visszaemlékezést Lizs- számított. Ebből azt a követ- határkő lett a váro66á ala- nyánszky Antal — Persze ez keztetést is le lehet vonni, kulás. Ezt követően ugyanis a rendezett tanácsú város ak- hogy Salgótarján nagyon gyors léptekkel fejlődtek a kor még bőven magán viselte messze állt a jelenlegi mo- lakótelepek. Hamarosan egy- a községi, vagy itt-ott még dern városképtől és kétemeletes lakások emelkedtek ki a földből, a gyá- — A jelenlegi Salgótarjáni rait üzemei, közöttük a Rima- Kohászati Üzemeknek is kü- murányi Rt. is bővült, koreze- lönös helye volt a várossá rűsödött és a gyár dolgozóinak alakulás időszakában. Az első száma 1927-ben már ismét el- világháború befejezése után az érte a kétezret, akkori Rimamurányi Rt. meg, , , rendülten várta a maga sor- — Salgótarján várossá alajelentős ipari üzemnek szarni- ^ A Tanácsköztársaság kulása ötvenéves távlatból is tott es MÓ híre volt a palack- kerültek ki mind nagyon fontos és pozitív eredgyamak es a Hirsch-fele kaly- a salgótarjánl| mind a járási mény volt, hiszen magja lett hagyarnak is, de a Jankovits- vezetők_ A Tanácsköztársaság a mai nagy hírű, szinte világfalusi jeleket is. Például az a rész, ahol jelenleg a Május 1. úti iskola van, akkortájt még csupa mocsár volt. Akkoriban Salgótarján még nem egyértelműen ipari város. Bár az akkori Rimamurányi Rt. már bukása után a gyárból elbo- szerte ismert, modern arcula- csátptták a forradalmi gon- tü, korszerű iparral rendelkeféle birtok, a Szilárdy Luby családok földbirtokai szintén igen számottevőek voltak a város gazdálkodásé- óolkodású személyeket, így a ban. • . * v v várossá alakulás időszakában zó Salgótajánnak. O. B. Vízhiány miatt termeléskiesés Ä Magyar Kábel Művek szabadvezeték gyára vezetőinek és dolgozóinak az elmúlt nyáron bekövetkezett vízhiány 9,5 millió forintos termelés- kiesést akozott. Káros hatása még a következő harmadik negyedévben is éreztette hatását. Mivel a folyamatos termelésben bizonytalanságok merültek fel többen a dolgozok közül vándorbotot vettek a kezükbe. Á vízhiány megoldásához a gyár segítséget kapott a balassagyarmati városi pártbizottságtól és a városi tanácstól. Ennek ellenére még mind a mai napig nem sikerült megoldani a vízproblémát. Ezért a nemrég megtartott tanácsi végrehajtó bizottsági ülésen a gyár vezetői ismételt segítséget kértek e probléma megoldásához a városi tanács vezetőitóL Nem kell komolyán venni Nem, tudom, ki hogyan van ugró krimifolytatások, a tör- fejező képsor. Ügy kell nek- vele, de engem teljesen kibo- ténelmi és családregények té- tek, gondolja, izguljatok csak, rítanak a televízióban elbur• járná sorozatok és folytatásos műsorok. , Amíg csak egy-kettő akadt, a Bors, az Angyal, a Kockázat, meg a „Toppanj, pajtás”, véváltozatai. Mi kifogásom van a folytatásokkal szemben? Hát, kérem, ha egy folytatásos műsor, vagy sorozat áll jóból is megárt a sok. Csak azokat a krimifolytatásokat, sorozatrészeket tudnám feledni, amikor a legizgalmasabb pillanatban szakad félbe a én már úgyis láttam mind a harminckét folytatást. Kedvesen bejelenteni, hogy a következő részt 1983. február 31-én közvetíti, a Televízió, mi meg, kiszolgáltatott tv-nézők, kitá- molygunk a fürdőszobába hi adó, addig még csak hagyján. £0 "1? Tg zuhanyt Újabban azonban a fél prac- 9e te ‘ bar a limon kell megszámolni azokat a műsorokat, amelyek se sorozathoz nem tartoznak, se nem folytatások. Hogy az állandó műsorszámokról és az ismétlésekről ne is beszéljek, ott van mindjárt a Jane Eyre, a Fekete tfáros és a Michael _ úr kalandjai. minden Vegyük csak a múlt hetet: kedden Tárlatról tárlatra és Jogi esetek, szerdán Parabola, csütörtökön Tízen Túliak Társasága. Számítógép Magyar- országon X. rész, Találkozás Indiával 7. és a Zenei Figyelő, pénteken Muzstkus fiata-. ^ tok V. középdöntő, szombaton Ráadásul a csinos bemon- ötleteimet majd legközelebb Az újrafelfedezett XVII. szá- dónő mosolyog, minlha kine- Folytatása következik zad... Folytassam? Ehhez vetne bennünket, akár tragijönnek nmp az időnként be- kits volt, akár humoros a be- —ts I lettel emlegetjük a szgrkesz- TrTwreQ tőt, aki az emberkínzasnak ezt a különösen kegyetlen fajtáját kitalálta. Még sincsen bennem ellen- cselekmény! Ilyenkor már az séges érzés, sőt, javaslom, adás kezdetén az órát lesem, hogy valamennyi műsorszám vajon hány percem van még lágyén folytatásos, ne álljon gyönyörűségből, ez ™e9 a Televízió a megkezdett örömörnet elrontja, utón. A három reszre bontott Az idegességtől*remegve totó- labdarúgó-mérkőzést például zok, na, most surran be a btt kellene először félbehagy- gyilkos a fiálószobába, fekete nj; aJnikor a játékosok lökdö- kesztyűs kezével közeledik az sődni kezdenek a pályán és alvó nő torkához, és elsötétül C&mburka Lajos csapatkapi a kép, megjelenik a felírás: vége a hatodik résznek. tány leköpdösi a vezető bírót. A Tv-híradót ott kellene félbeszakítani. .. De a további A héten történt „Mit lehet szerelemnek nevezni?" Salgótarján középiskoláiban a lányoknak szexuális felvilágosító-nevelő előadást tartó orvosnőhöz kérdéseket juttattak el a 15—16 éves lányok. Az összehajtogatott irkalapokra írott kérdésekből arra lehet következtetni, hogy meglehetősen nagy kuszaság van a fejekben. Néhány kérdés a sok közül: Hány éves kortól lehet fiúkkal járni? Mit csinálnak a mézeshftekerr és a nászéjszakán? Hogyha egy nő nemileg fejlett, miért van az. hogy a melle nem nő? Csak kaparással lehet gyereket elvenni? Mi az az AB- bizottság? Mit lehet szerelemnek nevezni? Hányadik hónapban tudja meg a nő, hogyjerhes? Hátrányos-e egy Ipnynál, hogy fejlett? Mit lehet ellene tenni? Ha egy lány teherbe esik, azt hogyan veszi észre? Mi a hátránya annak, ha 14—16 éves korban szülnek gyereket? Hogyan kell csókolózni? •» Ha egy fiú ki akarja elégíteni magát, és a lány nem akarja, mit csináljon? Muszáj-e a nászéjszakán nemi életet élni, s ha igen, akkor miért? Mi az a meddőség? Ha a nő már teherbe esett és elég nagy a hasa. hogyan érintkezik a férfival? Nehéz" a kérdésekből általános következtetéseket levonni. Részben azért, mert nem biztos, hogy akár a legnaivabb kérdések is valóban naivságot takarnak. Azért is nehéz, mert a téma ma még mindig „kényes”; kerülgetjük, mint macska a forró kását. Kényes kérdésnek törtják ezt a fiúk és lányok is, s nem biztos, hogy meg merik kérdezni azt, omi valóban a legjobban foglalkoztatja őket. . A fiatalok nemi felvilágosítása terén az utóbbi években lényegesen több történik, mint bármelyik korábbi évben. És mégis, még mindig csak „tűzoltó" munkát végzünk. Az előadások az esetek nagy részében esetlegesek, egyetlen alkp- lonfmal próbálnak rendet teremteni a fejekben és helyes irányba terelni a csapongó fantáziát. Ez még abban az esetben is igen nehéz lenne, ha olyan ember állna a gyerekek elé, aki egyszemélyben orvos, művész és varázsló. Éppen arra van szükség, hogy az orvos rendszeresen találkozzék a fiatalokkal. így válik lehetővé, Hogy a felvilágosítást az alapfokon kezdve, idővel jó kontdktus épüljön ki az orvos és a gyerekek között. Olyan légkör teremtődjék, amiben a „legkényesebb” kérdésekről is szégyenkezés nélkül, természetes hangon lehessen beszélgetni. A gyerekek szellemi érése meggyorsult. Érdeklődésű^ hamarabb fordul e téma felé is, mint korábban. Nem elég tehát 13—14 éves korban felkeresni őket. Az egészségügyiszexuális ismeretek folyamatos, rendszeres adagolását mór 10-12 éves korban meg kell kezdeni. A rendszeres előadások során az orvos közel kerül a fiatalokhoz, s ezt éppen a téma „kényes” volta meg is követeli. Egyre kevesebben akadnak azok a felnőttek, akik tiltakoznak az iskolában folyó nemi felvilágosítás ellen. Egy nagymama például ezt mondta: — Bárcsak velünk is beszélgettek volna annak idején, hogy ne leltünk volna olyan maflák! Eddig csak az orvosok munkájáról esett szó. Pedig a felvilágosító munka nemcsak az ő feladatuk. Elsősorban o fiatalokhoz legközelebb állókon, a szülőkön és a pedagógusokon múlik, hogy gyermekük sem naiv, sem látszatnaiv kérdéseket ne hordjanak megválaszolatlanul magukban. • - szendi NÓGRAD — 1972. január 30., vasárnap
