Nógrád. 1972. január (28. évfolyam. 1-25. szám)

1972-01-30 / 25. szám

Húsüzemi látogatáson Jó az étvágyunk Schnitzinger László, aki a töl­telékáru ízéért felelős: Raj­tam nem múlik Nincs semmi baj. nagyon, jó az étvágyunk- Akinek pedig jó az étvágya, annak egészsé­ge is van. Balassagyarmaton, » vágóhídon sokatmondó szá­mokat tárt elénk a húsipar­ról mindent tudó Grepka Emilné főkönyvelő. Évek óta jegyzi a számokat a húsfo­gyasztás emelkedéséről, süly- lyedéséről. Két esztendővel ezelőtt ötezertizenhét marhát fogyasztottunk el. az elmúlt évben kevesebbet, háromezer- hé tszázat. A marhahús-fo­gyasztással jó is óvatosabban bánni, mert vágóhídra kerül­tek a jól tejelő tehenek is. Most megszigorították a vá­gási engedély kiadását, csak e megengedett mennyiséget szabad levágni- Amennyivel kevesebb marhát. annyival több sertést éttünk meg. Két évvel ezelőtt harmincötezer- iiatszázötöt. Az elmúlt évben pedig hatvanezer-nyolcszáz- íkettőt. olyan száz-százbfúsz kilós súlyban, A pontosság kedvéért: ez a mennyiség a vágóhídon került levágásra, tehát nem számítanak beje a háztáji gazdaságokban saját célra levágott sertések. Ezek után joggal állapít­hattuk meg, hogy jó az étvá­gyunk. De maradjon is ilyen, mert a vágóhíd jó erőben le­vő hentesei készen állnak: a legjobb falatokat készítik el, ha kapnak sertést, marhát- Nem is lehet rájuk panasz, mert az elmúlt esztendőben ötven féle húskészítményből. 191 vagonnal állítottak elő. Hetenként pedig hat—hét va­gon húst küldenek a hentes­üzletekbe. Az igazság az. hogv a vágó­hídiaknak ezt a mennyiségű árut elkészíteni nem kis mun­kát jelent- Azok a körülmé­nyek. amelyek között a hente­sek dolgoznak, bizonv kis túl­zással, Száz' évvel ezelőttinek is nevezhetők. A főútról a falak eltakarják n vágóhidi valóságot. Az a magas, fekete füstöt ontó ké­mény az árulkodója, hogy vá- gohidunk nem sokat változott az elmúlt két évtizedben. Le­számítva a közelmúltban épí­tett irodát, öltözőt, fürdőt és a bejárattól jobbra eső mun­kacsarnokot. nem sok úiat tudunk felsorolni. Mint ré­gen. ügyi vágják most is a sertést, és a marhát- Kovács Ernő, a főmérnök, őszintén megmondta. hogy kiváló szakemberek végzik az anyag­szállítást is, ha dolgozni akar­nak. A világ legdrágább szál­lítómunkásai a vágóhídi hen­tesek. Nincs hűtőházuk, lega­lábbis a követelményeknek megfelelő nincs. És sok min­den nincs. Van azonban követelmény. Méghozzá nem is kicsi, ami teljesen érthető, hiszen étvá­gyunk az utóbbi években nem csökkent, hanem nőtt. _ sőt ínyencebb falatokra vágyik. Már maga az, hogy a levá­gásra kerülő sertések meny­Németh Ferenc, a csontozó Szklenár Gizella naponta brigád vezetője: Minden per- Becskéről jár dolgozni. Szá- cet kihasználva dolgozunk mára ez . az élet rendje nyisége egy esztendő alatt egymástól. Rajtam 'azért nem 170.2 százalékkal emelkedett, múlik. ■ h&gy követelményt állított a hentesek elé. Az idén még nyolc száza­lékkal-kell emelniük a terme­lést. Azt mondta erre Schnit­Erről Németh Ferenc, a cson­tozó brigád vezetője is nyilat­kozott- Azt mondta, hogy a hentesek minden percet ki- / használva dolgoznak. Senki az égvilágon nem panaszko­dott a dolgozók közül a több­letmunka miatt. Méhes Jóska, ez a hatalmas testű hentes, még azt is hozzáfűzte: „Majd azt kóstolják meg. amivel húsvétra, meglepjük a fo­gyasztóinkat.” Óriási üstük­ben. hálóba fonva pácolják a sonkát. Füstöltáru négy—öt vagonnal áll a vásárlók ren­delkezésére- ö sem rózsás kö- rümények között dolgozik. Beszéltünk egy vékony, fiatal kislánnyal is, a töltőből. Szíklenár Gizikével, Naponta Becskéről érkezik munkába, és tér haza. Nincs megállásuk egész nap, de jókedvűek. ők talán nem is érzik annak hát­rányát, hogy gépeik régiek, munkájukat többszörös erőfe­szítéssel kell végezniük. Dol­goznak. mert ez az élet rend­je. - / Néhány eszléndővel ezelőtt, a megyei húsellátás javításá­ról tartották tarfácskozást, fe­lelős poszton álló emberek. Öröm volt hallgatni, hogy több millió forint befektetés­sel megyénkben is korszerűsí­tik a húsipari üzemet. Ez az Méhes József, a húsvéti elnevezése a vágóhidunknak. Ínyencségek készítője: Majd csak ami ott van, az nem fe- * azt kóstolják meg-.. - di éppen az üzem fogalmát. t Szó volt tehát a fejlesztésről. De „befagyasztották”. Bizto- zinger László, a, töltelékek san fontos meggondolások ját- keverését végző üzem vezető- szottak ebben közre- je: „Nagyon sok. Se raktár. se hűtő. Ami van. az távol Bobál Gyula Kevesebben és meghittebben Keressük, kutatjuk azokat a formákat, ame­lyek segítségével előmozdíthatjuk egy-egy kö­zösségben aHcözéléti aktivitást, a közérdeklő­désre szárítót tartó, valóban őszinte, tiszta szán­dékú. minden hátsó gondolattól mentes, meg­hitt eszmecserét. Arra már rájöttünk, hogy a sok értekezlet nem vezet célra. Nemcsak azért, mert fárasztó, hanem azért sem, inert idő kell, amíg egy-egy fontos határozat nyomán kialakul a cselekvés rövidebb-hosszabb távú feladata. Az­tán az eredmények sem születnek máról hol­napra. Idő -koM. amíg mindenkihez eljut az új kívánság, annak társadalmi szükségessége. A szakszervezeteknél az idén a korábbi há- romhavonkénti taggyűlés helyett a módosított alapszabály szerint évente csak háromszor kell — négyhavonként — taggyűlést, vagy aktíva­értekezletet tartani. A KPVDSZ megyebizottsó- gához tartozó 36 alapszervezet közül 18-nál 65 decentralizáit taggyűlést tartottak. Ez a mód­szer a tagság élénk helyeslésével találkozott, növelte az aktivitást, ami a hozzászólások szá­mában és alaposságában mutatkozott meg. A megtartott 83 taggyűlésen 460 dolgozó szólt hozzá. A szécsényi ÁFÉSZ-nél 35-en, a salgó­tarjáni ÁFÉSZ-nél 25-en a Nógrád megyei Élel­miszer-kiskereskedelmi Vállalatnál pedig 35-en. Hasonló tapasztalatokat összegeztek megyénk -más iparágaiban is. Mivel magyarázható ez a megnövekedett ak­tivitás? Elsősorban a jó előkészítéssel és a jó beszámolóval, amely nem áltáiánosságokban, hanem konkrétan tárja fel a jót,- mondja meg a hiányosságokat. A nyílt, egyértelmű beszámolók egyértelmű válaszban részesül­tek.. Ez tette meghittebbé egy-egy tanács­kozás légkörét. Jobban felszakadtak a felszóla­lást gátló különböző zsilipek. Az eszmecsere résztvevői azt mondták el, ami a szívüket nyom­ja, az előrehaladást segítő szándékkal tették meg javaslataikat, tolmácsolták észrevételeiket, fejtették ki álláspontjukat. Előnyösebbek a kisebb létszámú tanácskozá­sok, mert jobban felpezsdítik a vitakészséget. Ennek révén egy-egy témában jobban napvilág­ra kerülnek azok qz apróbb részletkérdések, amelyek tökéletesebb megvilágításba hoznak egy-egy megoldásra váró, vagy közérdeklődést kiváltó problémát. Jobban érvényesül a több szem többet lát elv helyes gyakorlata, kézzel­foghatóbbá válik, mi az, ami igazán probléma, mi az ami csak egyeseket érint és milyen meg­közelítésben, A felszólalók egyre növekvő szá­ma, mondandójuk sokrétűsége, alapossága megóv bennünket attól, hogy bármilyen kérdés­ben túlzó, illetve indokolatlanul optimista kö­vetkeztetést vonjunk le. Segít a helyzet reális megítélésében. A dolgozók 70—75 százaléka vett részt az em­lített eszmecseréken, ahol a kereskedelmi dol- ' gőzök kongresszusok határozatát és az abból adódó feladatokat vitatják meg. A másik, sok felszólalásra okot adó téma a dolgozók mun­ka- és életkörülményéinek javítása volt. Szóba kerültek a csökkentett munkaidő bevezetésének, a törzsgárda fokozottabb megbecsülésének, az áruszállítás és az üzemi étkeztetés problémái, a megoldásra váró szociális kérdések. A részt­vevők kifejezték azt a szándékukat, hogy e kér­désekben támogatják a felsőbb szervek kép­viselőit, mert az elképzeléseket jónak tartják, s a kényes kérdésekben is egyértelműen állást foglaltak. Miért előnyös még a decentralizált módsze­rű tanácskcAás? Növeli a dolgozók részvételét a vezetésben, mód nyílik arra, hogy kellően érzé­keltessék vezetőikkel: miként értékelik munká­jukat, magatartásukat, mit fogadnak el tőlük, mivel nem értenek egyet és miért, szerintük mit kellene tenni egy-egy vezetőnek a jó munka­helyi légkör kialakításáért? Ugyanakkor szélesebb körben alaposabb tá­jékoztatást kapnak a dolgozók a felsőbb szer­vek által hozott határozatokról, állásfoglalások­ról. Ennek tükrében még jobban megítélhetik a helyi vezetők közösséget szolgáló, vagy azzal ellentétes tevékenységét, hozzájárulhatnak, hogy olyan határozatok szülessenek a munka megja­vítására, amelyeket a dolgozók nagy többsége magáénak vall, és kész cselekvőén részt venni azok megvalósításában. v. S ami még igen döntő: fokozott önállóságra neveli az alsóbb szinteken tevékenykedő füg­getlenített és társadalmi tisztségviselőket, arra ösztönözni őket, hogy mindig a dolgozókat érintő legfontosabb kérdéseket tűznék napi­rendre a gyorsabb előrehaladás, a hatékonyabb munka érdekében. Az előbbiek csak az első lépést jelentik a si­kerhez vezető úton. A dolgozókkal kialakított meghittebb légkör intenzívebb tevékenységre, hatékonyabb alkotómunkára ösztönzi a dolgo­zókat, mert a nap minden órájában érzik: sza­vuknak, észrevételeiknek foganatja van, nem­csak kérik, hanem komolyan is veszik javasla­taikat, kritikai megjegyzéseiket. Venesz Károly j Raktározási gondok Bár az elmúlt ötéves terv­ben az egy boltra jutó raátár­terület is növekedett, még sincs megoldva megyénk kis­kereskedelmében a raktározás gondja. A boltok csaknem huszonöt százalékának nincs raktárterülete. Emiatt az el­adótérben kénytelenek tárolni az eladásra vár4 árukat, ami sok tekintetben zavarja a fo­gyasztók kulturált kiszolgálá­sát. Alapvető javulásra az elkö vetkezendő evekben sem lehet számítani, mert a hálózat .fej­lesztésére szánt milliókból kell megoldani 'a forgalom- felfutással járó, készletnöve­kedéssel kapcsolatos kiadáso­kat. Jubileum előtt Az Iskolára, ahová évekig jártunk, mindig valami köny- nyű mosolygó nosztalgiával gondolunk. A könyv az el­szállt időnek, a mosoly a ked­ves emlékeknek szól. Minden diák öregszik, s az iskolák is, bár sokkai lassab­ban. 1973-ban lesz ötven éve annak, hogy megnyitotta ka­puit a frissen várossá nyilvá­nított Salgótarján gimnáziu­ma, Az évforduló megünnep­lésére már készülnek az al­ma mater falai között. A gim­názium igazgatója bizottságot hozott létre, öreg diákokat gyűjtött egybe. Közülük nem egy, ma már tanára a Ma­dách Gimnáziumnak, A bi­zottságot. kiegészíti, a levéltár képviselője és néhány tanár, akik hosszú időn át oktatták városunk gimnazistáit. Az öregdiákok között akad mér­nök, pedagógus, múzeumi dol­gozó, és sorolhatnám még a foglalkozásokat. Közös ben­nük, hogy mindnyájukat vissza-vissza hozza a szive a régi falak közé. Terveik még csak születő­ben vannak, de máris ragyog gó ünnepségsorozatot ígérnek. A jubileum ideje az 1972/73- as tanévre esik. Ennek az év­nek a megnyitó ünnepsége is az évforduló jegyében történik és a »tanév során folyamato­san követik egymást az ese­mények. Csak néhány a tervek kö­zül: pályázatok a jelenlegi gimnazisták számára. Iskola­történeti \ kiállítás, bemutató a szakkörök munkáiból. Emlék­tábla-leleplezés, régi tanárok végső nyughelyének megko­szorúzása, képzőművészeti tárlat öregdiákok alkotásaiból. Emlékfák ültetése Salgótar­jánban és a csesztvei Ma- dách-kúriánál diáktalálkozó. Az ünnepély egybeesik a 150 éves Madách-évfo'rdulóval is. Így a tavasszal megrende­zendő hagyományos Madách­hónap is a programot gazda­gítja, A jubileumi eseménysorozat csúcspontja a 72/73-as tariév végére esik. Június első he­tében kerül sor az öregdiák­találkozóra, műsoros rendez­vényre, koszorúzásokra. 1973. őszén pedig jubileumi év­könyvet szándékoznak kiad­ni, melyben már az ünnepség krónikája is szerepel, A jubileumi rendező bizott­ság számít a' város üzemei­nek, szerveinek segítségére is, hiszen kevés olyan intézmény van Salgótarjánban, ahol ne dolgozna az iskola valmelyik volt tanítványa. A bizottság tagjai felosztot­ták egymás között a tenniva­lókat, megkezdődik az előké­szítő munka, amelybe egyre több öregdiákot vonnak be minden korosztályból, jut fel­adat a gimnázium JCíSZ-alap- szervezeteinek, szakköreinek is. — gáspár — / , Előkészületek a mezőgazdasági könyv hónapra Februárban rendezik meg dasági könyvhónapot előkészí- megyénkben is a mezőgazda- tő és lebonyolító operatív bi­sági könyvhónapot, melynek zottságok. A siker érdekében célja, hogy a mezőgazdasági ebbe a munkába kapcsolják dolgozók igényelnek és érdek- be a községek illetékes szer- lődésének megfelelően előadá-* veit, intézményeit, a termelő­sokkal is felkeltsék a kíván- szövetkezeteket, művelődési csiságot, a szakmai irodalom otthonokat, könyvtárakat és iránt, és minél több dolgozót könyvterjesztőket. Járáson- kapcsoljanak az blvasók tá- kén három-négy községben borába. központi előadóidiai, másutt pedig a helyi erőkkel tartsa­nak olyan szakmai előadáso­kat, amelynek témáját a ter­melőszövetkezetek és a köz­rnegyei Sfmt Äik. ^Az ^ elSokka" zőgazdasági és művelődésügyi együtt könyvkiállítások meg­osztása, a KISZ megyei ín- ^rvezesere, könyvárus.tasara zottsága, a TIT megyei elnök­sége, a tsz-szöveteég, a Balas­A könyvhónap előkészítése és sikeres lebonyolítása érde­kében megyei operatív bi­zottság alakult, melyben hívják fel a járási szervek fi­gyelmét. Az elképzelések sze- . „... . - rint február első felében kerül sí Bahnt Megyei Könyvtár, es 1d ünmeoélves iárási a József Attila Megyei Műve- rn“',cl sot az únmepelyes Jarael lődési Központ magát. Az operatív bizottság java­solja, hogy a járásokban is képviseltette megnyitó ülésekre a járások Képviseltette Bzékhelyén> vagy nagyobb községekben, ezekre mező- gazdasági szakírókat, illetve országosan ismert szakembe­alakuljanak meg a mezőgaz- reket hívnak majd meg. Segítik a zöldségtermesztést v Megyeszerte nagy erőfe­szítések történnek, hogy ja­vítani tudjuk a zöldsógellá- tást. A mezőgazdasági üze­mek egymást követően je­lentik be, hogy foglalkoznak zöldségtermesztéssel. A ter­melőüzemeknek nyújt segít­séget a MEZŐGÉP pásztói gyáregysége, azzal, hogy megtervezték a „Pásztó ’72” típusú vasvázas fóliaházat. Egy ilyen szerkezetben — amely 7,5x200 méter —1500 négyzetméter alapterület áll rendelkezésre és két nagy­teljesítményű kályhával fűthető. Érthető, hogy a tsz- ek nagy érdeklődést tanúsí­tanak iránta, a zöldségfélék előnevelésére igen alkalmas ez a felszerelés és könnyen kezelhető. A vasvázas fólia­ház gyártásának megkezdé­se óta 20 darabot elvittek a mezőgazdasági üzemek. Még további nyolcvanra van megrendelés. Nyolcvan em­ber dolgozik annak érdeké­ben, hogy az igényeket ki­elégíthessék. NÓGRÁD — 1972. január 30,f vasárnap »

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents