Nógrád. 1972. január (28. évfolyam. 1-25. szám)
1972-01-29 / 24. szám
Hangverseny Balassagyarmaton Jean Paul Marat üldöztetése és meggyilkolása.. • Balassagyarmaton, az Állatni Zeneiskolában zsúfolt nézőtér előtt zajlott le Ungar Imre és Laczó Ildikó hangversenye, az Országos Filharmónia és a zeneiskola rendezésében. Olyan nagy volt az érdeklődés, hogy többen nem kaptak jegyet. Ungar Imre édesapja balassagyarmati, innen került át a család. Budapestre. Ott született Ungár Imre 1909-ben. Egészen fiatalon — betegsége miatt — elveszítette látását. Nagyon korán kezdett el zongorázni, több tanárnál tanult, végül Thomán Istvánnál fejezte be tanulmányait a Zerae- akadémián. Már 48 éve hangversenyezik rendszeresen. 1826-ban elnyeri Budapest Székesfőváros tehetségvédelmi versenyének első díját. 1932- ben Varsóban a nemzetközi Chopin-verseny egyik első helyezettje. Ezért ekkor idehaza is magas kitüntetésben részesül. 1935-ben Amerikában jár hangversenykörúton. Alig van a világnak nagy karmestere, akivel Ungár Imre ne hangversenyezett volna ezekben az éveikben. 1949 óta a Budapesti Zeneművészeti Főiskola zongora főtanszakának tanára. Ugyanebben az évben megkapja a Kossuth-díj I. fokozatát, majd Liszt-díj, Érdemes Művész, Kiváló Művész címek következnek. Ungár Imre már másodszor hangversenyez Balassagyarmaton, első ízben szintén a Filharmónia és zeneiskola közös rendezésében járt itt. Mozart: h-moll adagio (K: 540) nyitotta Ungár Imre műsorát, ez a rövid, fájdalommal teli „késői" mozarti mű szonátaforma, egy bensőséges hangú főtémával és egy heroikusába melléktémával. Beethoven C- dúr szonáta (Op. 14. No. 2.) következett, melynek „bécsi édességű,, tercei már a schu- berti zenét indítják. Kodály Zoltán Hét zongoradarabjából játszott a művész megrendítően négyet. Kodály aránylag kevés zongoradarabot írt, de ezek teljesen egyenértékűek más műveivel. A Hét zongoradarab 1910 és 1918 között keletkezett, A közönséget különösen megragadta a Sírfelirat (No. 4.), melyben Kodály az első világháború elesettéinek állít emléket és a Székely nóta (No. 6.), Négy Chopin-zongoradarabbal zárta Ungár Imre műsorát: c- moll prelüd (A 24-ből), e-moll noktürn, a-moll mazurka és cisz-moll polonéz. Érezhette a hallgatóság, hogy miért nyert Ungár Imre Chopin- versenyt, felejthetetlen élmény volt ezeket a számokat hallgatni, ez valóban Chopin volt. Ráadásként még két Chopin-mű következett, a közönség nem akarta a művészt a teremből kiengedni. Laczó Ildikó működött közre, a Trubadúr, a Tannhäuser, a Pillangókisasszony operák többszörös főszereplőAJÁNLATUNK ■ A hét két napján is láttunk angol filmet a képernyőn. Az egyik Kenneth Loach rendezésében Hová?... címmel az otthontalan angol családok reménytelen helyzetét mutatta be, a másik Alvin R-akof rendezésében, A színész címmel a fővárosba vágyó vidéki színészek küzdelmeit. Mindkét film rokon abban, hogy ezúttal nem fényes főúri miliőben, a jólét látszatát keltve zajlik, hanem a hétköznapok egyszerű embereinek gondjait, problémáit mutatja be. Számunkra ebben a bemutatásban, amely eredeti angol filmen történik, rengeteg a nyugtalanító és hátborzongató elem, hiszen a szocializmus viszonyai között ilyesmi el sem képzelhető, a múlt szörnyűségeit pedig szeretjük elfelejteni. Az 1962-ben, Douglas Hayes regényéből készült, magyarul beszélő angol film cselekményének központjában egy Londonba vidékről felkerült színész, Chick Byrd áll, akit a Forsyte Sagaból megismert Kenneth More alakit. Minden vágya, hogy karriert fusson be, hogy valaki felfedezze és valamelyik neves színház színpadán mutathassa meg tehetségét. Vágya teljesülésének útjában áll azonban a társadalom romlottsága, a közvetítő ügynökök és producerek önkénye, s végül kénytelen megalkudni a helyzettel. Nyomorán úgy igyekszik enyhíteni, hogy reklámfilmekben vállal szerepet. Anyagi helyezte javul ugyan, de közérzete egyre romlik, hiszen érzi, hogy ezen az úton csak prostituálódni lehet. Egy napon vendégül látja nyomorgó színésztársait, tetőfokára hág a hangulat, s ő a tobzódó színésznők és színészek társaságában rádöbben, hogy tehetségét bocsátotta áruba. Egyetlen kiutat talál: visszatérni vidékre, ahol valódi színészhez illő szerepeket alakíthat. ★ E szokatlanul hosszú címet (amelyet mi a címünkben ki sem írtunk egészen) eredetileg az évtizedek óta Stockholmban élő német író, Peter Weiss drámája viseli. Adrian Mitchell ültette át az író szövegét a film nyelvére és Peter Brook rendező irányításával vitte filmvászonra a világhírű Royal Shakes' peare Company. A történet magva Weiss drámájában és Brook film* ,ében körülbelül ugyanaz. A hírhedt de Sade márki (akit botrányai miatt a cha- rentoni elmegyógyintézetbe zártak), a betegekből álló alkalmi színtársulattal mutatja be drámáját, mely a francia forradalom ismert figurájáról, Marat-ról szól. A szereplőket különös szempontok alapján válogatja ki. Charlotte Corday alakítója állandóan, és minden helyzetben elalszik. Szerelmese, Duperret — akinek a szerep szerint a szalonok nyelvén kell udvarolnia — egy szexuális túlfűtöttségben szenvedő ápolt, Marat éiettérsa egy félig vak, béna, riasztó külsejű nő stb... A színpadot vasrács választja el a nézőtértől. Az események a rács mögött, az elmegyógyintézet fürdőtermében zajlanak. Itt a „színészeken” kívül csak Coulmier igazgató, és családja tartózkodik. De Sade aktív részvevője az eseményeknek. A dráma kulcshelyzetei mindig Marattál folytatott vitáiban kulminálnak. Charlotle Corday háromszor kopogtat Marat ajtaján. A fürdőkádjában ülő (köztudott, hogy Marat bőrbetegsége miatt szinte állandóan fürdőkádban ült) államférfi csak harmadszorra engedi magához a lányt, aki szíven szúrja tőrével. Ekkor szabadul el a pokol. Az őrültek leütik őreiket. A szerepétől megszabadult Duperret megerőszakolja az igazgató lányát, vad bacchanália kezdődik. ... És a rács túlsó oldalán rémülten felugráló nézők előtt ott áll, szerényen félrehúzódva. a darab rendezője, de Sade márki. A film sok szempontból el- tér Weiss eredeti drámájától, melyet 1966-ban a budapesti Nemzeti Színház is bemutatott. A drámában Marat Samuel Beckett derékig ho- mokbaásott, sorstalan figuráival rokon igazán. Itt csak annyiban, hogy egy a fürdőkáddal összenőtt, bizarr kentaur szegezi szembe érveit de Sade álláspontjával. Vitájukban a tipikus individualista és a politikus férfi csap össze olyan környezetben, ahol a statisztéria tagjait ápolók ütik le. vonszolják zuhany alá, ahol a betanult szerep gúzsából ki-kitör a fuldokló rohamba menekülő őrült. Brook filmjében tovább gyengülnek Marat hadállásai. De Sade még a darabbeli márkinál is rokonszenvesebb alakká fejlődik, ahogy Peter Weiss mondotta- „a harmadik út modern képviselőjeként áll közöttünk.” Kitűnően észlelhető a film. ben az időtlenségnek az az immár valamennyire konkretizált megvalósítása, mely Weiss korai műveire (A kocsis testének árnyéka; Három vándor beszélgetése stb...) annyira jellemző. A színhely ugyanis éppen annyira a francia forradalom Párizsa, mint a valamivel későbbi Francia- ország, de Weiss Nyugat- Európája is. A színészi megoldásokról nincs mit szólni. Az angol Shakespeare Színház társulata Peter Brook irányításával hírnevéhez méltóan oldotta meg feladatát. Hann Ferenc Honnan ered Karancsság neve? Kutatnak, gyűjtenek a község úttörői je. A balassagyarmati közönség ezért is, de főleg azért fogadta különös szeretettel, mert Madách—Ránki Az ember tragédiájának egyik szereposztásában Laczó Ildikó énekli Éva szerepét. Ezért a nem mindennapi produkciójáért kapta meg a nivódíjat. Ezen az esten a kővetkező számokat énekelte: Schubert: An die Musik, Mozart: A grófnő áriája a Figaro házassága című operából, Kodály: Akkor szép az erdő, Kodály: A csitári hegyek alatt és Brahms: Von ewiger Liebe. Laczó Ildikó hangja szinte szétfeszítette a falakat, csodálatos színű drámai szopránja mindenkor képessé teszi nagy operák intenzív tolmácsolására. Hangterjedelme, hangereje szinte korlátlan. Hangjával, előadói kulturáltságával nagyon gazdaságosan, fölényesen és finoman bánik, A dalok tolmácsolásában képes a leheletnyi visszafogottságra, a legbensőségesebb tolmácsolásra. Ki kell emelni a zongorakíséretet ellátó Miklós György zongoraművész, az Országos Filharmónia szólistájának muzikalitását, azt, hogy bravúros zongoratudását alávetette a szólista és a mű mondanivalójának, maximálisan tudott alkalmazkodni. Mind a közönség, mind az előadóművészek gazdagabbak lettek egy tartalmas,, szép estével. Réti Zoltán Emlékek Horpácson Á horpáosi Mikszáth-kúria kiállítási anyagának teljes felújítását végzi el még az idén a megyei múzeumi szervezet. A felújítás, illetve a bővítés előmunkálatai már megkezdődtek. Többek között, egy helyiségben például kizárólag Mikszáth Kálmán Nóg- rád megyei munkásságával kapcsolatban láthatnak anyagot az érdeklődők. A nagy palóc újságírói, közéleti tevékenységét mutatják itt be. Az ehhez szükséges irat- és d,o- kumentumfotókat a Magyar Tudományos Akadémia, aSzé- csényi Könyvtár, a Petőfi Irodalmi Múzeum bocsátja rendelkezésre. Tervek szerint az új Mikszáth-kiállítás az idei múzeumi hónapban nyílik meg. Az 1971/72-es mozgalmi év elején az úttörők 18 akcióból választottak. A karancssági úttörők három akció feladatait vállalták: a „Mi megyénk — mi községünk”, a „Földön, vízen, levegőben” és az „Erdő, mező titkai” című akciókat. A kitartó munka Dénes Sándor csapatvezető irányításával már a tanév elején megkezdődött. Kutatják a község történetét és közben érdekes adatokra bukkannak. A XIII. században Karancsság a Záhok birtoka volt, amit oklevelek bizonyítanak. Ebben az időben a falut Záh- falvának nevezték. Felderítették az úttörők a község mai nevének eredetét is. A megye első törzsei között szerepelt Karancs, még a honfoglalás idején. 1471-től a község földesura Sághy László volt. Innen ered a falu nevének -ság végződése. Még egy érdekes adat a sok közül 1887-ben kolera pusztított a községben, 128 ember esett a betegség áldozatául. A 7—8. osztályos rajokat a közlekedés története érdekli. Megismerkednek a KRESZ legfontosabb szabályaival, és célul tűzték ki a kismotor vezetésének megtanulását. Gyűjtik a különböző közlekedési eszközök képeit és albumot készítenek belőlük. A kisdobosok az erdő, mező titkait kutatják játékos formában. A gyűjtött anyagból az akció lezárásakor kiállítást rendeznek. Évről évre több ifjúvezető tevékenykedik a csapatban, és lelkesen végzik feladatukat. A karancssági 3509-es számú Ságvári Endre Úttörőcsapat az utóbbi években igen eredményes mozgalmi munkát végzett. Az eredmények az iskola igazgatójának és tantestületének a mozgalmi munkához való jó viszonyát és tevékenységét bizonyítják. A községi tanács vezetői is felfigyeltek az úttörők munkájára és erkölcsileg, anyagilag egyaránt támogatják őket. Nagy Sándor szécsényi járási úttörőtitkár Figyelő szemmel a természetben A Hogyan? című tájékoz-; tató kiadvány az intézmények úttörőtevékenységéhez nyújt segítséget. Az 1971/2- es számban Palotás József és Pádár Zoltán a Figyelő szemmel a természetben és az Erdő-mező titkai című úttörőakciókról ír. , Az akcióknak az a céllá, hogy a résztvevők a szokásosnál, a próbában előírtnál többet járjanak a természetben, s útjuk során ne csak a gyakorlás legyen a céljuk, hanem az útvonal,' a környezet megfigyelése is. Nógrád megye igen sok természetadta lehetőséggel rendelkezik, az akcióban való részvételre tehát majd minden úttörőcsapatnak lehetősége van. A Nógrád megyei cikkírók külön a kisdobosoknak és külön az úttörőknek dolgozták ki a téli, tavaszi és nyári feladatokat. A mai, szombati műsorból külön is olvasóink figyelmébe ajánljuk, a magyarul beszélő francia képzőművészeti filmsorozatot (17.30), a Miehal úr kalandjai című magyarul beszélő lengyel rövidjátékfilm-sorozat IV. részét (17.45), a Találkozás Indiával című dokumentumfilm II, folytatását (18.15), Básti Lajos műsorát (18,45), Rhoda Scottnak, a dzsesszorgona világhírű művészének koncertjét (21.25), és a Ha hallod a harangokat.. . című magyarul beszélő jugoszláv filmet (22.15). L, Gy. Meglepő autóstop- Újabban nem szívesen állnak meg a fiatal lányoknálc! (Takács Imre karikatúrája) NÓGRÁD - 1972. január 29., szombat /W////////V//////,'/s/sssssssssssssss/sssss/vssss/ssss/ssssss//'ssssss/ss/sss/ssssssssssssssssssss//ss/ss/ssssssss/sss/-ssmssssss/sss/ssssss/sssssss/ysssssss/sssssss/sssssssj Úttörőink és as SO éves város Miniakciók, jubileumi programok, versenyek Az úttörőmozgalom tavaly ünnepelte negyedszázados évfordulóját. A pajtások megismerkedtek mozgalmunk múltjával, felkeresték az első úttörőket, tárgyi dokumentumokat gyűjtöttek az eltelt 25 évről. A jubileumi rendezvények maradandó élményt nyújtottak a pajtásoknak. Sikeres és látványos rendezvényeik a felnőttek figyelmét is az úttörőmozgalomra irányították. Évfordulókban az 1972-es év sem szűkölködik. Ebben az évben ünnepli a salgótarjáni Űttöróház 20 éves évfordulóját. Egyhetes kiemelt program gondoskodik a méltó megemlékezésről. Ugyancsak idén ünnepli Salgótarján a várossá •nyilvánítás 50. évfordulóját. A felnőttekhez hasonlóan az úttörők is szeretnék e jelentős évfordulót méltóképpen megünnepelni. Ez évben az úttörők az előző évek gyakorlatától eltérően nem egy mozgalomhoz kapcsolódtak, hanem úgynevezett „miniakciók” közül választhattak. Az akciók közül Salgótarján úttörőcsapatai a „Mi megyénk — mi városunk” akciót választották. Ezzel a választással sikeresen oldhatják meg a mozgalom által támasztott követelményeket, ugyanakkor a legmegfelelőbben sikerül a város nagy ünnepét magukévá tenniük. Az évforduló alkalmából sorra kerülő rendezvényeinkkel legfőbb célunk és feladatunk, hogy úttörőink megismerjék és megszeressék városunkat. Legyenek büszkék, hogy Salgótarján lakói, tudják értékelni és becsülni a fejlődést, az itt folyó munkákat, s vigyázzanak városunkra. A pajtások izgalomtól lázasan gyűjtik az adatokat, kutatják Salgótarján múltját, jelenét és ismerkednek a IV. ötéves terv céljaival, készülnek a várostörténeti vetélkedőre, amelyet a várossá nyilvánítás évfordulójának megünneplésére rendezünk meg a József Attila Művelődési Központban. Figyelemmel kísérik a napi eseményeket, s erejükhöz mérten bekapcsolódnak városunk szépítésébe. Csatlakoztak a 20 ezer munkanapot Salgótarjánért mozgalomhoz, nadxaak keretében tavasszal elkezdjük a városi váltótábor építését. A mozgalomadta Lehetőségek felhasználásával idén az 50 éves jubileum jegyében szervezzük különböző sport-, kulturális , tanulmányi versenyeinket, politikai rendezvényeinket. Jubileumi kupaversenyt hirdetünk a téli és nyári úttörő-olimpiai számokban, asztalitenisz-, sakkversenyekben. Nyár elején jubileumi tomaünnepéllyel zárjuk a sportversenyeket. Kulturális rendezvényeink alkalmazkodnak az évfordulóhoz, valamint a felnőttek programjához. Az úttörők is részesei lesznek á két művelődési központ — az öblös- üveggyári és a kohászati üzemek — által meghirdetett szavalóversenynek. Ez évben városi bemutatót színjátszó és irodalmi színpadi ágakban rendezünk, eltérően' az előző évektől. Az évfordulók sorában jelentős a Kodály-évforduló. Nagy zenetudósunk tiszteletére a városban szervezzük meg a megye nagykórusainak találkozóját, ahol a város úttörőkórusa! mint szervezők és résztvevők lesznek jelen. Az úttörőmozgalom fontos feladata a pajtások olvasásra szoktatása, a könyvek megszerettetése. Jól bevált játékforma a megyei könyvtár olvasónapló pályázata, amelyet az idén az 50 éves városjubileum és a IV. ötéves terv megyei célkitűzéseinek megismertetése érdekében rendezünk meg. Úttörőink között vannak olyanak, akiknek érdeklődése a képzőművészet felé fordul. Az alkotások bemutatására a Gagarin iskola gyermekgalériájában kerül sor. A program összeállításánál gondoltunk a kék nyakkendő® kispajtásokra is. A már hagyománnyá vált vers-, prózamondó- és fogalmazási versenyek mellett a jubileumi évben a környezetismeret tárgyhoz kapcsolva Salgótarjánnal kapcsolatos vetélkedőt szervezünk — természetesen az életkori sajátosságokat figyelembe véve. Az említett jubileumi rendezvények nem a teljes évi programot adják, *a leírtak csupán ízelítőül szolgálhatnak. Pajtásaink nagyon gazdag, eseménydús esztendőnek néznek elébe. Fülöp Mária salgótarjáni városi úttörőtitkár
