Nógrád. 1972. január (28. évfolyam. 1-25. szám)
1972-01-29 / 24. szám
Nyugdíjban is a közösségért Nap, mint nap találkozom vele, velük, — a nyugdíjasokkal. Kortársaim, akik a munkáshatalomért, a szocializmus építésért folytatott harc különböző területein a termelés frontján éppen úgy, mint a hivatalokban, teljesítették azt a feladatot, amit a nép, az állam érdeke megkívánt. Jelentős azok száma, akik nyugdíjasán is a párt, a szakszervezet, a tömegszervezetek és -mozgalmak harcosai. Ezek az emberek félretéve az anyagi érdeket, a kényelmes családi otthon melegét, ma is sokan, és sokat tesznek a közösségért. Mások a fizikai munkában jártak élen és vették ki részüket a munkaverseny különböző formáiból, segítették, nevelték a fiatalokat, átadták munkamódszereiket. formálták tudatukat. Es most? Nyugdíjban, nyugalomban vannak-e? Igen. Egy részük nyugalomban él, segít feleségének, segít az unokákat óvodába vinni, hazakísérni. De többségüket mrf is ott látjuk a politikai műn. Ica különböző területem: pártvezetőségi tagok, tanácstagok, munkásőrségnél tevékenykednek, vagy vállalatoknál dolgoznak, mert még mindig szeretnének tenni „valamit” a közösségért. Társadalmunk most újabb lehetőséget teremtett számukra, az évi 840 órás munka- lehetőséggel. Mégis sokan úgy nyilatkoznak: „van nekem elég társadalmi munkám, annak akarok mindenekelőtt becsülettel eleget tenni.” Az elmúlt napokban olvastam a Hazafias Népfront Országos Tanácsának kongresz- szusi levelét. Meghallgattam a városi népfrontelnökségének négyéves munkájáról szóló beszámolóját, melyben az értékelésen túl az újabb feladatok megszabásánál ismét szólnak hozzájuk a nyugdíjasokhoz is. „Erősíteni kell a népfront vezető szerveiben a munkások aktív részvételét... a lakóterületen a nyugdíjasok. munkások bevonását, hiszen köztük nagy számban vannak, akik sok-sok mozgalmi tapasztalattal rendelkeznek, akik most Is készek segíteni a város, a megve gazdasági, politikai munkáiban.” Ismerem a korosztályomat, ’smerem bátor, harcos jellemét és tudom azt, hogy a többségnek nem kell kétszer mondani: „gyere öreg harcos, erődhöz mérten segíts, hiszen szűkebb hazánk, városunk, megyénk további fel- emelkedéséről, a negyedik ötéves terv megvalósításáról, gyermekeid, unokáid szebb, boldogabb életéről van szó.” Ezeket a gondolatokat erősítette meg bennem a népfront városi bizottsága ülésén felszólaló nyugdíjasok lelkesedése. Mikor róluk, a nyugtalan, az örökké ten- niakaró nyugdíjasokról, a népi-nemzeti egység fejlesztéséért munkálkodók egy jelentős részéről írok, bennem kavarog a gondolat: 20—30 évvel ezelőtt ők is fiatalok voltak. Hozzájuk is szóltak a mozgalom nagy öregei. S akkor, az akkori fiatalok nagy része ott volt, becsülettel dolgozott. harcolt a párt. a kormány akkori programjáért, céljaiért. Napjainkban gyakran felvetődik — főleg a fiatalok között: —. akkor sok-sok izgalmas feladat, harc volt, több volt az új. az eszmei, emberi ideál! Igaz ez? Aki ismeri a negyedik ötéves tervünkben foglaltakat, aki elolvassa a Hazafias Népfront Országos Tanácsa kongresszusi levelét, az láthatja a feladatok nagyságát, szépségét, s ez egyben harci feladatait is. Az alkotó munkához ma is van példakép, csak széjjel keli nézni az öreg harcosok között. B. K. Vizsgáznak a felnőttek Az idei pártoktatási év ke- kai továbbképzést a marxiz- félévhez, s megkezdődtek a rétében megyénkben negyven mus—leninizmus esti középfo- félévi beszámolók. Fényképe- csoportban, több mint ezer kú iskoláin. Ezen az oktatási zőgépünklcel Kazárra látogathat Igató kezdte meg a politi- formán is elérkeztek az első tunk el. Kazáron 26-an kezdték a középfokú iskolán a tanulást, s már valamennyien eleget is tettek beszámolási kötelezettségüknek. Sándor Pálné, a váci kötöttárugyár kazár! telepének mpósa, Kovács Elemérné alapszervezeti párttitkár. Valcesik Erzsébet, a községi tanács pénzügyi előadója és Bozsik Lászlóné, a kötöttárugyár blokkvczetője a vizsgatétel alapján a szóbeli beszámolóra készül Egy panasz nyomában: Orvoslás — példás gyorsasííggal Vásároltam a múlt év nyarán egy villanymotort. Olyan gondolatokat, reményt fűztem hozzá, hogy jól fogom hasznosítani a ház körüli munkák során. Okos kis masina ez. Meghajt egy körfűrészt is, tehát vághatok vele fát, vagy ha éppen barkácsoláshoz támad kedvem, deszkát. De ha akarom, kukoricadaráló meghajtásához is igénybe vehetem, így a majorság eleségét is otthon darálhatom meg, időt, pénzt takaríthatok meg amellett, hogy kedvem is telik benne. Szakemberrel szereltettem össze a motort, az előírás szerint. Boldogan kapcsoltam be. Mindent tudott egy ideig. De csak egy kis ideig, mert sajnos, hamar felmondta a szolgálatot. Nagyon bántott a dolog, mivel a motor, az árát tekintve nem éppen olcsó szórakozás. Mivel a salgótarjáni ezer- mesterbolbban vettem, itt kértem, segítsenek. adjanak tanácsot, hogyan lehetne rendbe hozni, hisz’ egy év garancia is van rá! így került a motor először vissza az ikladi Ipari Műszergyárba, majd onnan a gyár szervizébe, Budapestre. Mivel az ezermesterbolt nem jelölte meg név szerint a motor tulajdonosát, a szerviz joggal tekintette a motort eladatlannak, s válaszában, mivel a bolt a javítási munkadíj felől kért árajánlatot, közölte, hogy a szükséges javítási költség 1100 forint. A szerviz tehát nem tudott arról, hogy a motor nem a bolt, hanem Angyal István zagyvarónai lakos tulajdona. ★ A panasz kapcsán telefonon felhívtuk az ipari műszergyár budapesti szervizének vezetőjét, Jakabfalvy Gyulát. Tisztáztuk a félreértést, melynek alapján a szervizvezető úgy tájékoztatott bennünket, hogy garanciális javítás csak akkor végezhető el, ha a motor üzemeltetése — ide értve az előírásoknak megfelelő áramkör és bekötés szabályait is — biztosított volt. Erről, illetve ennek megállapításáról a náluk jól bevált gyakorlat alapján, a helyszínen fognak meggyőződni, szakemberük útján. Telefonbeszélgetésünk után alig telt néhány nap, amikor szerkesztőségünk üdvözölhette a szerviz két dolgozóját, Csizmazia Lászlót és segítőtársát, akik Budapestről utaztak le, hogy megnézzék: mit tehetnek vevőjükért, illetve olvasónkért? Az ellenőrző munka eredményeként megállapították, hogy a motor az előírásoknak megfelelően nyert beszerelést a villamoshálózatba. Ez olvasónknak ezeregyszáz forintot érő megállapítás volt. Eredménye, hogy a motor garanciális javításának semmi akadálya nincs. A szerviz vezetőjének levele pedig már ezt tudatja velünk: „A CZ 884. P7j. típusú 8. számú motor garanciális javítását elvégeztük A motort postára adtuk, s reméljük, hogy tulajdonosa elégedett lesz az ügy elintézésével.” A szerviz munkájával szerkesztőségünk is elégedett. S megelégedésünknek azért is hangsúlyt kívánunk adni. mivel számos panasz zárul ugyan közbenjárásunk nyomán eredménnyel, de ilyen gyors, rugalmas ügyintézésről nagyon ritkán adhatunk számot. Tóth Jolán Hatékonyabb bármely befektetésnél Földünk minden negyedik tudósa szovjet állampolgár- S :ámuk a Szovjetunióban köri'lbelül egymillió, és öt-hat e énként megkétszereződik. A professzionális tudomá- n- os dolgozókon kívül 5 millióan tevékenykednek tudóin ínvos-technikai társaságok kereteiben, és a Szovjet Újítók Társasága 5.8 millió tagot «zámlál. Egy tudományos dolgozó f-vi munkájával átlag 50 ezer rubel többlettermék előállítását segíti elő. A tudományos beruházás négyszer hatékonyabb bármely más befektetésnél. A kilencedik ötéves tervidőszakban a korábbinál hatvan százalékkal többet fordítanak tudományos ' kutatásokra. A tudományos és technikai eredmények maximális kihasználásától az iparban 40 —42 milliárd rubel megtakarítást várnak. Az iparban ebből származó töblettermelés 5,3 millió dolgozó munkájával egyenértékű. Az iparban ez a láthatatlan. de reálisan létező többlet 600 ezer, a vasúti szállításban és a hírközlésben 200 ezer. a mezőgazdaságban pedig 1,3 millió munkással ér fel Óvatosan ébresszük Veszélyes dolog, ha a mélyen alvó embert hirtelen ébresztjük fel. Erre a meggyőződésre jutott a torontói egyetem egyik pszichiáter kutatócsoportja. Az emberi álom két részre oszlik: van egy szakasz, amelyben álmodunk és van egy álom nélküli szakasz. Az egyikből a másikba való átmenet a legkényesebb időszak. Ebben a periódusban a hirtelen felébresztett ember — különösen, ha előző este „kirúgott a hámból” vagy késő éjszaka altatót vett be — hevesen és erőszakosan reagálhat. Ugyancsak ez a pszichiátercsoport mutatta ki, hogy a legjobb ébresztő módszer rövid Ideje alvó, vagy ébredéskor különösen rosszkedvű emberek számára az, ha fokozódó erővel szorítjuk a bokáját. Tözsér Istvánná műszakvezető a váci kötöttárugyár kazárl telepén. G már a bizottság előtt ad számot az első félévben tanultakról. Sipos Ervin, a salgótarjáni járási pártbizottság csoportvezetője és Pék Tibor, a Mátraszclei Általános Iskola igazgatója érdeklődéssel hallgatja a beszámolót Kulcsár József felvételei Vadászok Olasz népi A megye! Népi Ellenőrzési Bizottság 1971. szeptember, október és novemberben számos népi ellenőr és szakember bevonásával megyénk 28 vadásztársaságát és azok vezető szerve, az Intéző bizottság munkáját vizsgálta. A cél az volt, hogy megállapítsák: a vadásztársaságok az érvényben levő jogszabályban, alapszabályban, saját házi szabályzatukban foglaltakat hogyan hajtják végre? A vadgazdálkodásban milyen fejlődés tapasztalható és az összhangban van-e a mező- és erdőgazdálkodás, végső soron a népgazdaság érdekével? Milyen a gazdálkodás színvonala, a pénzügyi eredmény, vannak-e olyan tényezők, amelyek hátráltatják a fejlődés nagyobb mérvű kibontakozását, az intéző bizottság hogyan látja el felügyeleti, ellenőrző és érdekvédelmi funkcióját? Megállapították: a társaságon belül működő ellenőrző bizottságok, amelyek feladata nemcsak a pénztárkönyvek vizsgálta, hanem a vadgazdálkodás, vadtenyésztés, élő és lőtt vad értékesítésének, a határozatok végrehajtásának, a törvényesség biztosításának ellenőrzése is — általában véve nem látják el kielégítően munkájukat. Ritkán tartanak ellenőrzéseket, kiterjesztett jogkörüket nem ismerik megfelelően. Bár az utóbbi években balesetvédelmi tanfolyamokat szerveztek, mégis előfordult vadászati baleset. Helyes a vadásztársaságoknál az az intézkedés, hogy vadászat előtt szondázást végeznek, nem fogyasztott-e valaki alkoholt? Megállapították a népi ellenőrök, hogv a kemizálás. a vegyszeres gyomirtás alkalmazása káros hatással van az apróvad-, főleg a nyúlállo- mányra. de néhány helyen még a nagyvadra is. Veszedelmesen csökkent megyénk nvúlállománva- Éppen ezért számos vadásztársaságnál már az elmúlt évben hatásos intézkedéseket tettek. Leállították — saját hatáskörükben — a mezei nyúl vadászatát és befogását. Ami a dúvadirtást illeti, sokkal eredményesebben folyik. mint korábban. Ennek egyik oka. hogy valamennyi vadásztársaság érdekeltebbé teszi a vadőrt a dúvadirtás- ban. Szinte minden VT-nél lelkiismeretesen végzik a téli vadetetést. Mindenhol jó előre tartalékolják a takarmányt. Sajnos, van három olyan VT, amely nem rendelkezik vadfölddel, de ezek a VT-k is beszerzik a téli etetéshez szükséges takarmányt. Az őrhalmi VT-nál a vadvédelembe az úttörők is szervesen bekapcsolódnakA vadőrkérdés még néhány társaságnál nem megoldott Nincs főfoglalkozású vadőr három vadásztársaságnál, holott ennek alkalmazását jogszabály írja elő. r A vadértékesítés a kfáb biakhoz mérten szervezettebben történik. A VT-k többsége a MAVAD-dal szállítási szerződést köt, így a társaságok jóval nagyobb értékesítési összeghez jutnak. Súlyos mulasztást taoasztalt a vizsgálat a bizonylati fegyelem terén, de más vonatkozásban is a Somlyói VT-nál- Itt előfordult' olyan eset. hogv a májusi számlákat csak október hónapban könyvelték. Az elnök által 1971. májusában vetőmagvásárlásra felvett 500 forintot még a vizsgálat időszakában sem számolta el, de több hónapos tagdíjlemaradása is volt. A cserháti VT-náJ például a vizsgált időszakban 6333 forint összegű tagdíjjal tartoztak a tagok. Kifogásolható, hogy a nagybátonyl VT-nál a tagdíjakat nem név szerint könyvelik, hanem időszakonként. eev összegben. Az álló- és forgóeszköz-nyilvántartást csak néhány VT vezeti, bár a MA VOSZ erre vonatkozólag útmutatást is adott ki. Házi- szabálvzata minden VT-nek van. amely nem elentétes a magasabb jogforrással. Mindent egybevetve: a vadásztársaságoknál főleg vad- gazdálkodás. vadgondozás és szervezeti élet terén jelentős fejlődés mutatkozik az előző vizsgálathoz képest. kovácsolóoyáros Sal»ólat júnhun A salgótarjáni kovácster- mékek jó híre szinte bejárja az egész világot. A napokban a Nápoly melletti Korkola város kovácsológyárának tulajdonosa, Luigi Carbone úr felkereste a Salgótarjáni Kohászati Üzemek kovácsoló gyárrészlegét. Személyesen győződött meg arról, hogyan működik a nagy teljesítményű, diósgyőri gyártmányú, 13 ezer méterídlogrammos ellenüté- sű kalapács. Személyes tapasztalata meggyőző volt, mert a kíséretében levő TECHNOIMPEX képviselőjével közölte, hogy kovácsológyárában maga is szeretne felszerelni egy ilyen korszerű, nagy teljesítményű, diósgyőri, elienütésű kalapácsot. _ Luigi Carbone úr érdeklődött a salgótarjáni süly- lyesztékes termékek iránt és közölte, hogy szeretne kooperációban dolgoz! bizonyos alkatrészek előállításánál. A gyárrészleg vezetőinek ígéretet tett, hogy a saját gyárában meghonosodott technológiából a salgótarjániak rendelkezésére bocsát olyan mintapéldányt, amellyel megoldható a sor- jamentes sajtolás. NÓGRÁD - 1972. januái 29., szombat 5
