Nógrád. 1972. január (28. évfolyam. 1-25. szám)
1972-01-22 / 18. szám
I A MEZŐGÉP pásztói üzemében befejeződött a hűtőgyártó, és javítóüzem három és fél mtUióg rekonstrukciója. Jobb munkakörülményeket teremtettek és korszerű gyártási technológiát vezettek be. Képünkön: a korszerűen felújított üzem egy része. Tízezer hűtőt újítanak fel a terv szerint és kétezer újat készítenek az U—28-as traktorok részére. A gyártmány előkészítése már folyamatban van és februárban kezdődik meg gyártása, Jelenleg 44 fő dolgozik az üzemben J Elnézést hogy meghökkentem A napokban dolgom volt a postán, s ahogy végignéztem a nyüzsgő termen, itt is, ott is szürke füstcsík kanyargóit a mennyezet felé. Ilyenkor, télen, az autóbuszra várakozók is beszorulnak a postára, s a hosz- szú várakozásuk alatt jólesik rágyújtani. A hamu általában a padlóra kerül. Igaz is. Miért nincs hamutartó a postán? A takarítást is megkönnyítené. Ezen tűnődtem, miközben megakadt a szemem egy diszkréten elhelyezett feliraton, mely mindent megmagyarázott. A telefonfülkék fölött úgy két és fél méter magason üvegtáblára festve a következő áll: „Tilos a dohányzás!” Hát persze! Nem hinném, hogy magyarázni kellene, milyen felbecsülhetetlen kárt okozhatna egy a postán keletkező tűz. Csak az a furcsa, hogy a dohányzókra senki rá nem szól, pedig talán a posta dolgozói is felelősek a rendelkezés betartatásáért. Persze, nekik más dolguk is van, és nem is kevés. De úgy hiszem Salgótarján lakosságának túlnyomó része tud olvasni, képes felfogni a tilalmat és figyelmeztetni azokat, akik megszegik a rendet. G. I. Kedvezménm J iöldj>äe<»zereiesi akció o A Tiszántúli Gázszolgáltató Vállalat Salgótarján város utcai gázhálózatának gazdaságos kihasználására kedvezményes gázszerelési akciót szervez. A TIGÁZ a város területén üzemelő utcai földgázvezetékről, az egyes háztartások fűtési és főzési igényeinek kielégítésére készülő csatlakozó vezetékek költségeit, a közterületen levő elzáró szerelvénnyel együtt — azaz a vízzárig — átvállalja, ameny- nyiben a tulajdonos fogyasztóként jelentkezik. A kedvezmény csak lakossági megrendelőkre vonatkozik, s igen tetemesen csökkenti az egyéni földgázszerelés költségeit, jj Napi poétánkból így is lehet Jó hangulat, vidám munkakezdés jó eredményt szül.. tartjuk! Ma hajnalban a rádió már pattogós indulókkal kezdte műsorát Azután kellemes meglepetés ért bennünket, amikor Pétervásáran beszálltunk a Simon Sándor által vezetett GC 27—22 számú Ikarus buszba. Tisztaság, kellemes meleg és zene fogadta a Salgótarjáni Közmű és Mélyépítő Vállalat Sályi Tibor brigádját. Ezek' az emberek naponta hajnalban kelnek és Pétervásárról utaznak munkahelyükre, Salgótarjánba. A fagyos, téli reggeleken jól esik, ha a Volán, 2. számú Vállalat gépkocsi- vezetői kulturált környezetet teremtenek a munkások utazásához. Nem mindegy, hogy az a 45 ember, aki a fagyos téli időben is helytáll a munka frontján, milyen kedvvel kezdi a napi munkát. Ez természetesen áldozatvállalást és fokozott lelkiismeretes munkát kíván a Volán dolgozóitól. E tárgyból más alkalommal is jól vizsgáztak a Volán dolgozói, a gépkocsi vezetők — Gyüre János és Simon Sándor. —. Nem kis fáradságot kíván hajnali 4 órai ke. lés, utána az egész napos figyelmes vezetés. A figyelmességért köszönet a Volán vezetőinek, az udvarias, előzékeny gépkocsivezetőknek Gyüre Jánosnak és Simon Sándornak... Vezér Győző A levelező Gábor A levelet, amelyről most szó lesz, kézzel írták. Küldője szovjet ^ kisfiú, Szásának hívják és gondosan formálgatta a betűket. Soksok ezer kilométert utazott a levél, amíg Kemerovóból Salgótarjánba ért. Szása színes ceruzával be is vonallcázta a levélpapír két végét. így még szebb lett. Az egyik csücskében egy orosz népviseletbe öltözött baba képe mosolyog. Csakúgy virít a szalag a S?őke hajában. A másik csücskében egy földiszíteít fenyőfát ábrázoló képecske gondosan beragasztva. Szása, Sirkó Gábornak, a Zagyvapálfalvi Általános Iskola hatodik osztályos tanulójának küldte a levelet. Gábor és barátja, Zentai Laci hozta be a szerkesztőségbe. Szása, aki Kamerovóban él és ugyancsak hatodik osztályba jár, a levél felét magyarul írta. Teljes mondatokat még nem tud. De szavakat rakosgatott az orosz mondatokba. így kezdi: „írok neked szovjetszkij úttörőfiú, Szása Bublik...” Aztán leír jä. hogy iskolába jár, hatodik osztályba, tizenhárom éves. Majd így folytatja: „Én lakom városban Kemerovo. A mi városunk bolsoj és szép... "Aztán arról tudósítja Sirkó Gábort, hogy testvére, Natasa négy évvel ezelőtt Magyarországon, Salgótarjánban járt. A salgóbányai úttörőtábor lakója volt. Bizonyára innen a magyar tudás is. A levelet kedves fordulattal igy zárja: „Az ég áldjon! Viszontlátásra.” Gábor büszkén mutatja a levelet, méghozzá nem is egyet, hanem ötöt. Kemerovóból az elmúlt hetekben már öt gyerek írt neki, de jött levél Asztrahányból is. A zagyvapálfalvi iskolából nagyon sokan leveleznek szovjet pajtásokkal. Levelezni jó dolog. Kapni is, írni is. Segít a tanulásban, új világokat tártai, Meg barátokat szerez. Ernáéi fontosabb talán nincs is... Cs. E. A íttx-dolgoxák egéoxaégvédelmében Figyelmük a baleset megelőzésén A dejtári termelőszövetkezetben követendő példája található annak, hogyan kell a mezőgazdasági üzemben gondoskodni az emberek egészségének védelméről és a balesetek megelőzéséről. A munkavédelmi szabályzatuk több esztendőre szól. Akkor módosítják, amikor új technológiát vezetnek be, új gépeket állítanak munkába. A munkavédelmi szabályzatot a tagok ismerik. Rendszeresen oktatják, tanítják velük, hogyan kell balesetmentesen dolgozni, az egészséget megóvni. Az elméleti oktatás mellett a gyakorlatban is rendszeres az ismeretterjesztés. Megmutatják az embereknek a biztonságtechnikai berendezéseket, a gépek balesetmentes üzemeltetését. Az elmúlt évben közel hárommillió forint értékű új gépeket vásároltak. A munkafolyamatok gépsorainak kialakítását szolgálják ezzel. Az új gépek megvásárlásakor kétezer forintért vettek oktató és szemléltető anyagokat, amelyből tanulmányozzák a gépek biz. tonságos üzemeltetését. Mint minden mezőgazdasági üzemben, a dejtáriban is a növénytermesztésben széles körben alkalmazzák a vegyszereket. A modern mezőgazdálkodás elképzelhetetlen enélkül. Viszont nagy baleseti veszélyt rejteget magában, ha hozzá nem értően bánnak vele. Mind azt a tsz üzemi orvosa elmondta, az em-‘ bérén nem fedezhető fel azonnal a vegyszertől eredő megbetegedés. Ezért fokozottabb gondot fordítanak a dolgozók rendszeres orvosi vizsgálatára, a betegség megelőzésére, illetve gyógyítására. A növényvédelemből eredő baleset megelőzésének legjobb módja az üzemben a hozzáértés. A dejtári tsz-ben növényvédő mérnök irányítja a hozzá beosztott növényvédő szakmunkásokat. Kifogástalan a vegyszerraktáruk. A növényvédő gépek is korszerűek, A növénytermesztők mellett az állattenyésztésben is kiterjedt munkavédelmi szabályokat vezettek be. Szükség volt rá. mert úgyszólván gépesítették a munkafolyamatokat. Például a tehenészetben két fejőgépsoruk van. Géppel végzik az istállók takarítását is. Ezzel az eljárással a dolgozók munkájának megkönnyítését, balesetmentes tevékenységét, a higiéniát biztosították, A közelmúltban más termelőszövetkezetek vezetői is megtekintették a dejtári korszerű baleset-elhárítási és egészségvédelmi munkát. Több dolgozó is nyilatkozott az érdeklődőknek. Hosszú évek óta dolgoznak azonos munkakörben, erre a baleset megelőzése érdekében nagy súlyt helyeznek a tsz-ben. A takarmányelőkészítést, a vetést, az ültetést, a betakarítást úgyszólván mindig azonos emberek végzik. Rendkívül nagy a munkagyakorlatuk, a rendelkezésre álló gépek ismerete. Természetes, hogy ezek körében ritkábban fordul elő baleset. A tsz-ben törvény, hogy az erdei, mezei utakat karbantartják. Ezzel előzik meg a járművek borulását. Sokat jelent, hogy a közlekedési szakemberek évente egyszer oktatást tartanak a biztonságos közlekedés feltételeiről és a KRESZ-ről. Ha mindezek ellenére a járművezetők vétenek a szabályok ellen, szigorúan felelősségre vonják őket. Az elmúlt évben egy járművezetőt többszöri figyelmeztetés után elbocsátottak a szabályok sorozatos megszegése miatt. Volt olyan járművezető is. aki a kiegészítő részesedésnek csak az ötven százalékát kapta meg, mert a közlekedésben szabálytalankodott, a munkavédelmi szabályzatot nem tartotta be. A tsz vezetői elmondták, hogy jelentős fejlődést értek el a balesetek megelőzéseiben, és a dolgozók egészségvédelmében. Ennek ellenére még sok-sok tennivalójuk van. Korszerűsíteni a védőberendezéseket, oktatni az embereket. A tsz anyagi erejéhez mérten nem szűnik meg ezért dolgozni. A balesetek megelőzésére, az emberek egészségének védelmére fordított- összeg nélkülözhetetlen befektetés. — B — Állami tulafdon — magánftula'v£loKiosi felfogom Elsősorban nem külsőségekről van szó, bár az is elgondolkodtató, amikor a vezető azt mondja: az én gyáramban, az én üzememben ezt és ezt csináltam. Ennek ellenére lehet, hogy a vállalati érdekeket jól ötvözi a népgazdasági kívánságokkal. Más vezető meg unos-un- talan a kollektívára hivatkozik, miközben ellene cselekszik. No. nem az irányítására bízott gazdasági egységben, hanem a vele üzleti kapcsolatban áiíó üzemekkel, gyárakkal. Miből adódik ez a kettősség? Tudatosan csináljak ezt. vagy más inditóckok váltják ki az eítajca magatartást? Esete válogatja, bár tudatosságról csak elvétve beszélhetünk. Az ailami tulajdonnal való bánásmód sokféle helyes és eldeformálódott értelmezési kapott az elmúlt időszakban. Ezek közű! is kitűnik az a felfogás, és gyakorlat, amely kimondva vagy kimondatlanul kizárólag magáénak vallja a reá bízott anyagi és szellemi értékeket. Szembetűnő ez még akkor is, ha látszólag minden rendben van, a tervek, s egyéb előírások igazodnak a központi elképzelésekhez, figyelembe vesző; a közgazda- sági szabályozókat. Es mégis, amikor üzletkötésre kerül a sor, elöbújik a magántulajdonosi érdek es felfogás. Közismert, hogy a nagy tömegű hengereit acélgyártásban nem vetélkedhetünk sem a nyugati, sem pedig a nálunk fejlettebb szocialista országokkal. Az értelem, no meg a közösség érdeke azt diktálja, hogy kevesebbet, de minőségben jobbat adjunk. Ezt a népgazdasági érdeket másként fogja fel a Dunaújvárosi Kohászati üzem, mint a Salgótarjáni Kohászati Üzemek. Az előbbi inkább eladja külföldnek azt a jobb minőségű anyagot, amiből az acélárugyár feldolgozva több devizát hozhatna a népgazdaságnak. Ami még nehezíti a dolgot az, hogy esetleg ugyanazon a piacon jelentkeznek versenytársként. Ellentmondás jelentkezik a gazdasági élet egyéb területén is. Felmérések, piaci prognózisok alapján termelnek népgazdaságunk különböző ágazataiban. Mégis, amikor vásárolni akarunk egyei-mási, nem mindig kapjuk meg a kívánt időben. Végül, mindannyian hozzájutunk a keresett termékhez, kivéve egy-két cikket De hogyan? Ügy, hogy amikor csak egyre van szükségünk, kettőt veszünk. Sokan ugyanis a keresett cikkből tartalékolnak, ezáltal még jobban felnagyítják a „hiányt”. Igen gyckran hallunk arról, hogy „csuszáért" - pénz vagy egyéb más szolgáltatásért hamar hozzá lehet jutni a hiányolt alapanyaghoz, félkész termékhez, vagy alkatrészhez. És ez a bökkenő, mert a társadalmilag előállított termék, amikor gazdát cserél, nem mindig a szocialista termelés értékesíthető produktumaként jelentkezik, hanem magántulajdonként, a nagyobb nyereség reményében. Az egyik kereskedelmi vállalatnál több dolgozó arra akarta rábírni az igazgatót, hogy egyes szabadáras, keresett cikkeknél az üzletpolitikai elvekben rögzítőiteknél nagyobb hasznot engedjen felszámolni. Az igazgató nem teljesitetíe a kérést, mondván: a vevőre holnap is szükség lesz, eleg az a nyereség, amit az állam biztosit. Ez a politikai tisztánlátás nem minden gazdasági vezető erénye. Ebben az esetben az egyéni érdeket alárendelték a népgazdasági érdeknek. Jogunk van-e elmarasztalni azt a gazdasági vezetőt, aki csak üzeme, gyára gyarapodását tartja széni előtt. Igen is, meg nem is. Az állam által jelentkező igény a nyereség növelésére arra ösztönzi a gazdasági vezetőket, hogy a reájuk bízott egységben minél több bért, jutalmat, egyéb szolgáltatást kapjanak a dolgozók, mert ez fémjelzi a gyár nevét, más üzemekből elvonja a jól dolgozókat, növeli a vezetők tekintélyét; azt mondják, hogy hozzáértéssel tevékenykednek. így hct a népgazdasági érdek másodlagosnak tűnik. A munkások, alkalmazottak, műszakiak az eredményből ítélik meg vezetőik jő vagy rossz tevékenységét, nem keresik, nem kutatják az összefüggéseket, nem vizsgálják, milyen zavart okoznak a túlzások az egyensúlyi helyzet megteremtésében. Ezért, ha a dolgozók többségétől nem is, de a vállalatok vezetőitől, és a pártszervezetektől már el lehet várni, hogy a jól felfogott egyéni érdekek mellett tovább lássanak. — Csakhogy ezt nem itt nálunk, hanem nagyobb üzemekben vagy másutt kell elkezdeni, ott, ahol monopolhelyzetben vonnak a gyárak, ahol a nagy nyereség akkor is megvan, ha egy szál szalmát sem íeszn.ek keresztbe — hallom az ellenvetést. Az érvben, ha túlzó is, sok igazság van. Mégsem itt kell keresni a dolgok nyitját, hanem a felfogásban. Abban, hogy egyik gyár, vállalat sem tesz szívességet a másiknak, ha az általa előállított terméket, árut a szocialista tulajdonosi elvek alapján, az előírásoknak megfelelően adja át, nem pedig azt nézi: mennyivel préselhet ki többet a partneréből. Az ilyen gyakorlatnak több a kára, mint a haszna. Ugyanis a drága áron beszerzett alapanyagból, vagy félkésztermékből csak még drágább áru, termék kerül a fogyasztóhoz. Szükség van-e az ilyen módon szerzett nyereségre? Nincs! Egyesek viszont úgy vélekednek: a pénznek nincs szaga, nincs ráírva, hogy a béremelés forintja tisztességes, vagy más módon szerzett jövedelemből származik. Az effajta nézet idegen tőlünk, bár imitt-amott már kisebb gyökereket eresztett. Még az a szerencse, hogy a felsőbb szervek közül egyre többen és egyre többször most már azt is megnézik: a vállalati jövedelem-növekedésnek mellyek az összetevői. Adózási rendszerünk pedig, felismerve az önérdekű gyakorlat káros hatását, különböző módokon igyekszik visszavenni azt a többletet, ameiy az egész közösséget, a népgazdaságot illeti meg. Ezek az intézkedések csak segítenek. A megnyugtató megoldás az lenne, ha az állami tulajdon első számú képviselői az egyéni érdekeket alárendelnék a népgazdasági érdekeknek. E követelmény megvalósítása segíti a mai gazdaságirányítási rendszer kibontakozását, a helyes elképzelések megvalósulását. Venesz Károly NÓGRAD — 1972. január 22., szombat f
