Nógrád. 1972. január (28. évfolyam. 1-25. szám)

1972-01-22 / 18. szám

Ki mit tud? Az Idei Ki mit tud? juhi- csoport 5; hangszeres zene: leurttd verseny lesz, 1962-ben, egyéni 16, csoport 8; vers- és tíz éve indult útjára ez a ve­télkedő. A most kezdődő program a meghirdetések so­rában. az ötödik. A megyei, járási, városi rendező szer­veknek arra kell törekedni­ük, hogy a vetélkedőről min­den fiatal tudomást szerez­zen, s főleg: minden tehetsé­ges ifjú nevezzen be a ver­senyre! A Népművelési Intézet, il­letve az állami népművelési apparátus idén a korábbinál nagyobb mértékben vesz részt a vetélkedősorozat megszer­vezésében. Gazdaként. Hiszen <■ vetélkedők nemcsak a fia­talok versenyzésére, a közön­ség szórakoztatására nyújta­nak lehetőséget, hanem arra is, hogy valamennyi művé­szeti ágban megvizsgálhassuk az ifjúság széles rétegeinek ízlését, a művészeti nevelés­ben elért eddigi eredménye­ket A járási, városi váloga­tókra február 6-án Diósjenőn, prózamondás: egyéni 40; ama­tőr színjátszás, irodalmi szín­padok: 4 csoport; bábművé­szetre nem érkezett nevezés; néptánc: 12 csoport; egyéb: egyéni 8, csoport 4. Kiemel­kedő létszámmal szerepel Ba­lassagyarmat, leggyengébb a nevezés a salgótarjáni járás­ban, amely pedig például két­szer akkora, mint a szécsé- nyi. Salgótarján város neve­zéseivel sem lehetünk egészen elégedettek, főként a közép­iskolák nem jeleskedtek. A teljesség igénye nélkül pár megjegyzést teszünk. Mint mondottuk, a Ki mit tud vetélkedő előkészítését, szervezését idén kiejlölten a művelődési otthon hálózat További tanulságok Ügy látszik a jelentkezé­sekből, hogy a bábmozgalom mélyponton van. Bábozóknak például 1969-ben volt utol­jára szervezett továbbképzés. Miért? De úgy tudjuk, isko­lai bábcsoportok működnek megyénkben. Ki gondolt — vagy nem gondolt — rájuk a szervezésnél? Több jelentke­zőre számítottunk az amatőr színjátszók, irodalmi színpa­dok közül is. Négy cso­port jelentkezett, fele annyi sem, mint például há­rom hónapja a balassagyar­mati irodalmi színpa­di napokra. Hol vannak ezek a csoportok? És főleg: hol maradtak a középiskolások? A kisterenyei gimnáziumból végzi. Ügy tűnik, e hálózat a többen jelentkeztek, mint pél­szervezésben egyedül ma­radt. Nógrád megyében ezért is kevesebb a jelentkezés az országos átlagnál. Az alap­19-én Nógrádmegyeren, 20-án szervezésnél éppen ezért fel­Pá&ztón, 26-án Kisterenyén (Salgótarján város és járás), 27-én Balassagyarmaton (vá­ros és járás) kerül sor. A me­gyei "bemutató, ahol már or­szágos zsűri válogat az elő­döntőkbe, Salgótarjánban lesz március 12-én. A területi dön­tök április 1-től 15-ig zajla­nak, az elő- és középdöntők­re május 1-től június 30-ig kerül, sor a Televízió képer­nyőjén. Az országos döntő pedig július 1-től 10-ig tart. Miről tanúskodnak a nevezési lapok ? S most néhány adat ágaza­tonként a nevezésekről. Vo­kális zene (ének): egyéni 30, merül például a KISZ és a tanácsi népművelési appará­tus felelőssége is, mert nem fordítottak olyan figyelmet e versenysorozatra, mint lehe­tett volna. Természetesen, az intézményekben is említhe­tünk hiányosságokat. Például az 1072-es évi munkatervek­ben sem szerepelt sok helyen kellő súllyal a Ki mit tud? A megyei KISZ nagy összeg­gel segíti a rendezvénysoro­zatot, az ifjúsági szervezet fe­lelősségének emlegetésekor el­sősorban az alapezervezetek hiányosságaira kívánunk utal­ni. VE IEHENYUNK j Többször szóvá tettük már, hogy nagyon értékes és ta­nulságos műsorok a késő esti órákra maradnak, pedig eze­ket jó lenne a fiatalabb korosztálynak is megnéznie vagy meghallgatnia. Ilyen volt a csütörtöki műsorban az óperzsa művészetet bemutató érdekes adás is, amelynek bizony bár­mikor előrébb a helye a könnyű fajsúlyú filmeknél. Ebben a későre hagyott műsorban izgalmas betekintést nyertünk ez­úttal a képzőművészet bölcsőjébe. Az óperzsa művészet, amely az úgynevezett elámi művészet helyére lépett, rend­kívüli hatással volt a művészetek európai és ázsiai alakulá­sára. A perzsa művészet (időszámításunk előtt 539—331-ig állt fenn az óperzsa birodalom) elsősorban udvari művé­szet, fő célja az uralkodó dicsőítése volt, de mint ilyen is monumentálisát és maradandót alkotott. Míg a mezopotá­miai építészetre a nyers és égetett téglaanyag a jellemző, addig Pasargad,ai, Susa és Persepolis királyi palotáiban már a követ használták építőanyagul, főleg oszlopok, ajtóki és ablakkeretek céljára. Csodálatos emlékek elevenedtek meg előttünk ezen a művészettörténeti érdekességű filmen: lát­hattuk a persepoliti palota óperzsa damborművén az adó­fizetők menetét, a különféle királyi palotákat és temetkezé­si helyeket, a Dáriusok emlékét őrző hatalmas alkotásokat. A legendás hírű Dárius császárnak az emléke is úgy su­gárzott. hogy még gyengébb kezű utódai is ebből a kisugár­zó hatásból éltek, sőt a művészetben is megfigyelhető to­vább élő emléke. III. Dárius királlyal azonban véget ért az óperzsa művészet, Makedóniai (Nagy) Sándor hódító hábo­rúban térdre kényszerítette a hatalmas perzsa sereget és a Dáriusok utódát, s ennek következtében behatolt és elter­jedt a görög művészet ezen a területen is. Igaz ugyan, hogy a Seleukidák birodalmában még csaknem egy századon át megfigyelhető az óperzsa- művészet hatása. Jó film volt. Ér­deklődéssel várjuk a jövő pénteki folytatást. A mai, szombati műsorból olvasóink figyelmébe ajánl­juk a Michal úr kalandjai című, magyarul beszélő legyei rövidjátékfikn-sorozatot, s annak is 3. részét (15.50), az An­tennát, Benedek István műsorvezetésével (17.55), a francia képzőművészeti filmsorozatot (18.85) és a Nagy utazás című, magyarul beszélő francia filmet (22.20). L. Gy. Hadik Gyula és Jánossy Ferenc kiállítása A balassagyarmati Hor­váth Endre Galéria idei ki­állítási programja is sokszí­nűnek, változatosnak ígér­kezik. Az eddigi hagyomá­nyoknak megfelelően rend­szeres időközönként jelent­kezik tárlattal a galéria, sor kerül fiatal alkotók be­mutatkozására is. A városi Mikszáth Kálmán Művelő­dési Központ galériájában február 6-án nyitják meg Hadik Gyula szobrászmű­vész és Jánossy Ferenc fes­tőművész közös kiállítását. A megnyitót Réti Zoltán, Balassagyarmaton élő fes­tőművész mondja. A tárlat február 24-ig lesz megte­kinthető, naponta 16—19 óráig, vasárnap 9—13 óráig NÓGRÁD — 1972, január 22., szombat dául a salgótarjáni Madách és Bolyai Gimnáziumból együttvéve. A salgótarjáni közgazdasági szakközépiskolá­ból egyáltalán nem érkezett nevezés, a nagybátonyi gim­náziumból és az ipari szak­munkásképző intézetből sem. hogy csak a legelszomorítóbb példák közül említsünk néhá­nyat. Továbbá: Salgótarján körülbelül háromszor akkora város mint Balassagyarmat, jelentős intézményhálózattal, számos iskolával stb., mégis Balassagyarmat kimagaslóan több fiatalt nevezett. És hol maradtak például a néptánccsoportok, Röpülj pá­va-körök, amelyekről annyit beszélünk. Ügy tűnik, a továbbiakban — a gondok ellenére —■ sok örömünk is lesz még a Ki mit tud? versenyeken. Nem áll szándékunkban megkon­gatni semmiféle vészharan­got. Szándékosan szólunk azonban a hiányosságokról, elsősorban a jövő érdekében. Nem hisszük, hogy a művé­szeti mozgalom olyan szinten áll megyénkben, mint aho­gyan ez a jelentkezésekből ki­derült. Az ifjúság művészeti nevelése is bizonyára számos eredménnyel dicsekedhet kö­zépiskoláinkban. A Ki mit tud ? szervezésének elmulasz­tott lehetőségei arra figyel­meztetnek, hogy sokaknak — kinek-kinak a maga helyén — többet kell tenni annak ér­dekében, hogy az országos művészeti akció megyénkben is eredményes legyen. Koszorúzás Salgótarjánban A Mikszáth-emlékünnepsé­gek programjaként ma dél­után egy órakor koszorúzási ünnepségre kerül sor Salgó­tarjánban. A városi tanács művelődési osztálya és a Mártírok úti iskola szervezé­sében megkoszorúzzák Mik­száth Kálmán mellszobrát a Mártírok úti iskola előtt. Az ünnepségen Csongrády Béla, városi népművelési felügye­lő mond beszédet, ezt köve­tően műsorra kerül sor. Töb­bek között szerepel a Mártí­rok úti iskola kórusa is. A meghívottak között a társís- kolák küldöttei is részt vesz­nek a koszorúzáson. Varsányi dalosok Az országos népdalverse­nyeket, a Röpülj páva-körök tevékenységét Varsányban is régóta figyelemmel kísérik. A közelmúltban a községben is létrehoztak egy népdalkó­rust, amely jelenleg is mű­ködik. A csoport eddig már a környező falvakon kívül Csehszlovákiában is szere­pelt. Varsányban sokan él­nek, akik szeretik felelevení­teni a régi népdalokat. E te­vékenységnek a községben hagyománya van. A csoport a népdalokon kívül műdalo­kat, tréfás versmondásokat, szokásokat (fonóházi jelene­tek stb.) is gyűjt. Múzeumi program A Központi Múzeumi Igaz­gatóság propaganda- és műve­lődési csoportja megjelentet­te a budapesti múzeumok programját. Számos új kiál­lításról adnak hírt. A Ma­gyar Nemzeti Galériában be­mutatják Kohán György vá­logatott rajzait, s megrende­zik Egry József emlékkiállí­tását. Január végétől Remé­nyi József gyűjteményes ki­állítására is sor kerül. A ki­advány beszámol a múzeu­mok állandó és időszaki kiál­lításairól, új múzeumi kiad­ványokról, közli a tárlatveze­tések januári programját, az előadások idejét. Szelíd mot Szokás mondani, hogy Ame­rika a nagy méretek orszá­ga. Az amerikai filmekről is tudja mindenki, hogy több­nyire a látványosság, a szu­perszínek, a szélesvászon előnyeit használják fel a semmit-, vagy kevesetmon. dás leplezésére. A Szelíd motorosok. Dennis Hopper filmje a szabály igaz­ságát bizonyító kivétel. Hopper a manapság kiala­kulófélben levő új művész­típus szinte közismert alakja, mobil szobrász és fényképész, filmrendező és színész. Első filmjéért (melyet csütörtökön mutatott *be a Salgótarjáni November 7 Filmszínház) a legutóbbi Caness-i fesztiválon a .,legjobb első mű’’ díját kapta. A film America kapitány (Peter Fonda) és Billy (Den­nis Hopper) motoros útjáról minősítéssel. agresszív, antiszociális tagjai nak képviselője. Csupán he­lyüket nem lelő emberek, akik marijuanával üzletelnek, né­ha elszívnak egy kábítószeres cigarettát, s rohannak New Orleans-ba különös formájú motorkerékpárokon. A Film and Television Da­ily kiritiku&a a lap 1969. aug. 18-i számában ezt írja Hopper filmjéről: „Sok vonat­kozásban nagyszerű film, drá- maiság, izgalom váltakozik vontatottabb, müvészkedó részletekkel.’’ A film valóban szinte min­den vonatkozásban nagyszerű. A drámaiság nem a dráma törvényei szerint jelenik meg, hanem rejtett feszültségként az egész produkción eluralko­dik. A „művészkedés’’ ez esetben nyugodtan helyette­síthető a valóságot sokkal in­kább megközelítő „művészi" László közöl képeket. Maga az uta- zás csak arra jó. hogy szitu­ációkat teremtsen, olyan hely­zeteket, amikor az fndiánze­kés, hosszú hajú Billynek és társának alkalma nyílhat fi­lozófiájuk kifejtésére. Ez a filozófia egyszerű és tiszta: az állítólag szabad országban mértéktartóak, szabad emberként akarnak soha nem uralkodik el a lat- aini vány az intellektuális kepsik rovására. Ártatlan Rázásuk két epi- Külön S2Ólni kell a film zódja bizony tja hogy szándé- aenéjér61 mel a mű balla„ kuk, elkepzeLesuk megvalósít- daszerűségét hangsúlyozza ki.' hatatlan. A hozzájuk csatla- Bob D lan Jimi Hendrix. kozo alkoholista úri fiút (Jack G Coffin. David Axelrod A két kulcsszereplő Peter Fonda és a rendező Dennis Hopper tökéletesen alakítja Ginsberg. Corso és James Be­an nemzedékének késői kép­viselőit. Kovács felvételei A vásznon, Nicholson) egy déli állam se. riffje és polgárai agyonverik, ők maguk is hivatalos ember által pusztulnak el. Az ok el­képesztő: a polgároknak nem tetszett, hogy ez a két ember más mint ők. Nem tudták el­viselni külsejüket, ártatlansá­got sugárzó viselkedésüket. Mert ez a két motoros nem a hírhedt „motoros szekták” stb. beatballadái önálló élet­re is képesek. A két esztendővel ezelőtt készült film a humánus nyu­gati produkciók leghaladóbb vonulatához tartozik. A tár­sadalom és az egyéniség konfliktusának drámai képle­te. Hann Ferenc 1 Zenei események Az elkövetkezendő időszak- Iájának kamaracsoportjai ad- ban több megyei jellegű ze- nak számot tudásukról az neiskolai rendezvényre ke- itt megrendezendő megyei rül sor. Salgótarjánban, az kamarazenei fesztiválon. Már- állami zeneiskolában február cius 18-án Balassagyarmaton 19-én rendezik meg a külön- kerül sor arra a megyei jel- böző szólóhangszeres diákok legű négykezes zongoraver- megyei válogatóját. A vetél- senyre, amelyen ugyancsak a kedő fiatalok ezt követően zeneiskolák növendékei mé- több országos verseny dön- rik össze tudásukat. Március tőjére indulnak eredményeik 25-én pedig a három zene­alapján. Március 5-én Nóg- iskola tanárai adnak hang- fád megye három zeneisko- versenyt Salgótarjánban. Tóth Elemér /Vx/VVWXfVV'VVVtcVVVVVVVXcVVVVO/VVVVVVVVvVVOSVVVVVVVVVVVVV'VVVVVV'VVVVVWV'V/WWWWVIMWVVWWIi« vUikszáth Kálmán: KÍSÉRTET LUBLÖN 21. venni mindenét. A síron túli nem akarja, hogy a lakásából kidobták, a síron ember károsodjék.’ szegény A híres rézöntő (a felvidé­ki tornyok öreg harangjain még most is rajta van a ne­ve), keresztet vetett magáira, s vacogó fogakkal hebegte: — Lerontotta a felsőbbség! Kaszpereknek rémesen vil­logtak a szemei, valami po­kolzöld tűz látszott bennük. — Hát a tyúk hova lett? — kérdé tompa, síri hangon... — Eltűnt, elvitték. összeszisszent, azután a Ma* tuska arcába köpött, és visz- szament a lovához. A réz­öntő jól látta (s eskü alatt vallotta másnap a kúrián). hogy Kaszperek sántikálva , .... ... _ , ment a lováig. A bal lábára termetéről az arcáról, a Pal- bicegett. k0 Panpajarol. Délcegen, ruganyosán pat- Mind jobban-jobban elve- tant a nyeregbe, megsarkan- szett a szem elől. Még úgy tyúzta a Palkót, s ökleivel fél füllel hallani lehetett va- megfenvegette az ablaknál lami gyanús mendemondát, dermedten álló Mátyás mes- De az is csak úgy több hét inneni lakását pedig földdel egyenlővé tették. Valahol pe­dig csak lennie kell az elkár- hozott léleknek is. Vajon hol volt most? Még látták egy darabig a szomszédos falvakban kóvá­lyogni. Itt-ott ráösmert vala­ki. és hírül hozta Lublóra. Nem a szokott nyalka ru­ha volt rajta — nem az, amelyikben eltemették; egy­szerű fekete bársonydolmányt viselt, tompa orrú, űrias csiz­mát és fekete kalapot. Ügy nézett ki, mint egy királyi hivatalnok — de azért mind­járt rá lehetett ösmerni a valamit — fent a toronyban a harang csengett-bongott mélabúsan, semmit el nem árulva abból, hogy bent a ko­lostorban rendkívüli dolgok történnek. A fejedelemasz- szony, gróf Straden Hanna, aki naplót vezet minden nap­ról, tudom teleírja a maival a zárda minden papírosát —• csak elég lenne! Már korán reggel kopogtattak a kapuajtón a kalapáccsal, mely az akkori divat szerint nak a szokásai. Azért, ha ki- egy láncon csüngött a kapu­sértet is, nem olyan szamár félfán. az.) A nehézkes kapus (a het­A „király embere” csak- ven esztendős páter Lauren- ugyan járt faluról falura, és tius) félretolt egy kockát a beváltotta a rossz aranyakat kis ajtón, mire az így tá- igazi értékre. (Mégis derék madt nyíláson két vadászt becsületes ember ez a mi ki- pillantott meg puskával avál- rályunk! Szereti a népet!) lükön és tülökkel a nyakuk- Mikor a hamis pénzeket ban. Zöld hajtókás zubbonyt hozták, mindig megkérdezte: viseltek, térdig érő tiroli nad­(Ostobaság! .— mondták a lublóiak. No, ez ugyan nem a mi Kaszperekünk. Mások an­„Hol vetted, hol találtad?” — A Litmanova felé veze­tő úton találtam, az öreg híd­nál. — Nagyon jól van fiam. A király embere ezek után rágot és harisnyát. Stájeros zöld kalapjuk fajdkakastol- lal volt díszítve. A kapusnak nem volt sza­bad beereszteni a zárdába idegent, csak a fejedelem­tert. azt kiáltotta vészjóslón; múlva bukkant ki, néha csak ,s — Ha elvittétek a tyúkot, a körme hegyeivel és talán kozt me^ maid eljön helyette a kakas, nem is összefüggésben Kasz- E1 is jött. vörös tarajával, perekkel, lángból szőtt hatalmas szár­nyaival. Eljött, hogy megesve természetesen átment Litma- asszony engedelmével. Két novára. Ott is találkoztak ha- kérdést kellett intézni a kis mis aranyak, amiken a be- nyíláson át. s az arra adott csületes megtalálók nem bírtak feleletet megvinni a fejede- túladni. sőt már majdnem lemasszonynak. keveredtek. Ezek ■ Ki vagy? — Ez volt az olyan arany volt, egyik kérdés. amit a Jarowka nevű akol­Egy úr jár a Szepességben, t . , , , így beszélték, aki mindenütt az egesz Lublot. hadd legyen kihirdeti a talvakban, néhol hat szántóföld mindenütt.. ... ...... Két helyen gyulladt ki Lub- kl 15 doboljak: ló városa azon az éjszakán- „Adatik tudtára mindenki- A kárvallott polgárok (két nek akiket illet, hogyha va- egész utca leégett) megint 'akinek hamis aranypénze csak a magisztrátust szidták’ lenne, jelentkezzék a faluhá- — ök az okai! Mit avat- zánál, hol is igazi aranyra nál rúgott fel talpával a Pla- wikék bornyas tehene, mikor a kis Apolka haza hajtotta. így ment a király embere faluról falura. A hamis ara­nyak mindent elbeszéltek, hí­vogatták, vezették. a kémlelőlyuk­fülét, az idegen A kapus hoz tette a a száját. — Hát nem ösmersz? Laurentius köhécselt egyet, azután újra kiszólt kedélyesen. — De bizony, mintha lát­Egyszer csak ott talalta tam volna már a fizionómiá- magát a bozlácsnyaí kolostor dat valahol, e'őtt . , , Csend volt körös-körül, csak ~ SUgta koznak a természetfeletti dől- vagy ezüstre váltja fel a fel- az óriási tölgyek ingatták nang gokba? Senkitől se lehet el- séges királynak embere, aki lombjaikat. Susogtak, zúgtak (Folytatjuk) A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents