Nógrád. 1972. január (28. évfolyam. 1-25. szám)

1972-01-20 / 16. szám

Szerződéskötések építőanyagok importjáról Szécsényben kielégítő, Litke környékén nem A tüzelőéi látást vizsgálta a széesényi járási JSEB A járás területén a szén-, faallátást a széesényi és lit- kei TÜZÉP-telepek, a fűtő­olaj-ellátást pedig az ÁFOR széesényi kirendeltsége és a két ÁFÉSZ végzi. Mindkét telepen leginkább a kányá- si kocka- és diószén a ke­resett, ezekből azonban az igényeket — a szezonban — nem tudják kellő mértékben kielégíteni. Ezért előtárolá- sokat kénytelenek alkal­mazni: Szécsényben 120, Litkén pedig 24 vagon szén került tárolásra Szécsényben általában ki­elégítően oldották meg a szén fóliás tárolását. Ennek ellenére is a hosszú, száraz nyár következtében nagyobb mérvű elporlódás követke­zett be. Litkén a fóliás tá­rolást nem szakszerűen ol­dották meg, így a tárolt szén nagy része megporladt, lakossági értékesítésre alkal­matlanná vált. Az ellenőr­zés időszakában 7 vagon szén volt mintegy 90—95 százalékos portartalommal tárolva. 1971. évben — az elmúlt időszakhoz képest — mint­egy 30 százalékkal csökkent a szilárd tüzelőanyag iránti kereslet. Ezen belül a koksz forgalma 10—15 százalékkal növekedett, a brikett iránti kereslet változatlan. A szén iránti kereslet jelentős csök­kenő tendenciát mutat. Kü­lönösen a darabos szén iránti kereslet csökkent mintegy 35—40 százalékkal. A lakosság évről évre na­gyobb mennyiségben szerez be olajkályhákat, egyre töb­ben térnek át a koksszal történő fűtésre. A társas- házépítés állandó növeke­dése folytán növekszik a központi fűtésre való átté­rés. A TÜZÉP-telepek veze­tői igényfelméréseket vé­geztek, de az eltolódásokat nem sikerült tökéletesen fel­mérni. Részben, mert nem rendelkeznek ilyen irányú információval, másrészt a járáson kívüli beszerzés közrejátszik. A széesényi TÜZÉP-telep szénellátása általában meg­felelőnek értékelhető. Az el­lenőrzés időszakában 52 va­gon szén volt a telepen, mely a folyamatos beérke­zések mellett a mindenkori igényeket biztosítja. Elma- rasztalólag állapította meg a vizsgálat, hogy a litkei TÜZÉP-telepen az ' ellen­őrzés időszakában lakos­ság részére értékesíthető szén egyáltalán nem volt. A szövetkezet vezetősége a szén folyamatos szállítása sürgetésénél sem volt követ­kezetes. Csak telefonon reklamáltak, ahelyett, hogy személyesen keresték volna fel a szállítót — a nógrádi szénbányát — és Írásban is sürgették volna az esedé­kes szállításokat. A tüzelőanyagok elszállí­tása általában 6—8 napon belül biztosított, 8 napon túl csak abban az esetben húzódik el a szállítás, ha hosszabb ideig nem érkezik szén a telepre, vagy ha a fogyasztó nem fogadja el a tárolt szenet. Szécsényben a TEFU-kirendeltség szer­ződés útján, a. tsz állandó lovasfogatokkal, kis részben pedig magánfuvarozókkal történik a szállítás. A litkei körzetben a ház­hoz szállítás nem megoldott. A fogyasztók egy része ké­sedelmesen kapja meg a szenet, részben, mert a sze­zonidőszakban a szén beér­kezése nem folyamatos, rész­ben, mert a szállítókapa­citás nem biztosított a szük­séghez mérten. A szövetke­zet nem győzi az időben történő szállítást saját gép­kocsival, a tsz-ek viszont az alacsony fuvartarifa miatt nem vállalják a tüzelőszál­lítást. Az ellenőrzés idősza­kában is számos leadott igény volt besorolva. Mindkét TÜZÉP esetében nagyban befolyásolja a téli szállítások torlódását, hogy a lakosság nyáron csak mi­nimális mennyiségben vá­sárolt szenet. A fogyasztók a nyári idényár alkalmazása ellenére is kevésbé élnek az előbeszerzés lehetőségével. A SZOT-tüzelőutalványok évről évre csökkennek. A tüzelőolaj-szezonban történő árusításnál is idő­leges kiesésék vannak, első­sorban a nagybani árusítás­nál. A kis tételű árusítás — hordós tételen aluli meny- nyiség — az üzemanyagtöl­tő állomáson történik. Itt általában folyamatos az igények kielégítése. A nagy tételű árusítás a kirendelt­ség telephelyén történik, a szezonidőszakban több eset­ben két-háromnapos ki­esés is van, készlet hiányá­ban. Az ÁFOR nem rendel­kezik kellő tárolási kapaci­tással, a vasút pedig a nö­vekvő szállítási igényeknek nem tud maradéktalanul eleget tenni. Az ellenőrzés időszakában nem volt fűtő­olaj, még a tsz-ek részére sem tudtak üzemanyagot — gázolajat — kiszolgálni. Az ÁFOR-telepről az olaj ház­hoz szállítása nincs biztosít­va. A kirendeltségen a la­kosságnak tüzelőolajra órá­kig kell várnia. Az AKÖV darabárus járata nem vál­lalja a vidéki kiszállítást, mert a várakozási időt nem tudja a szállítási tarifában érvényesíteni. A lakosság tüzelőolaj-előbeszerzése, il­letve tárolása — tárolóhor­dó hiányában nem oldaható meg. Az ÁFOR és az ÁFÉSZ. nem rendelkezik hordóval, hogy azt szállítás­ra kölcsönözhetné összefoglalva megállapít­ható: a járás területén — a litkei körzet négy köz­sége kivételével — a lakos­ság ellátása a szezonidő­szakban általában megfele­lő. A forgalomba hozott tü­zelőanyag a kereskedelmi szabványnak általában meg­felel, a nyári tárolású szenet leértékelik, vagy kirostálva hozzák forgalomba. A vidé­ki lakosság tüzelőanyag- szállítási — helyközi szállí­tási — feltételei nem meg­oldottak, 6—8 napon belül kapják meg a tüzelőanya­got, Litke esetében még ez sem mondható el. Az egy­re növekvő tüzelőolaj-igény zökkenőmentes kielégítésé­nek technikai és személyi feltételei nem biztosítottak. A NEB a problémák meg­oldására javaslatát megtet­te. Pilinyi János járási NEB-elnök Mint ismeretes, az idén mérsékelt ütemben, 3—4 szá­zalékkal nő az építőipar ter­melése, az építőanyagok gyár­tása pedig ennél nagyobb mértékben, 6—6,5, sőt a leg­fontosabb építőanyagokból 8— 10 százalékkal fokozódik. En­nek ellenére 1972-ben is je­lentős mennyiségű építőanya­got kell importálnunk. Mint a Ferunion Külkeres­kedelmi Vállalatnál elmond­ták, számukra a legna­gyobb feladat a hiányzó ce­ment beszerzése. Az első je­lentős szerződéseket már alá­írták: szovjet, román, cseh­szlovák, NDK-beli és török vállalatoknál eddig körülbe­lül 600 ezer tonna cementet kötöttek le, s a további szer­ződések előkészítésére is fo­lyamatban vannak a tárgya­lások. Téglából, a több mint két­milliárd darabos hazai gyár­táshoz viszonyítva, viszony­lag kis mennyiséget — né­hány tízmilliót — keli kül­földről beszerezni, ezekre a szerződéskötések már lénye­gében létre is jöttek. Azbeszt építőanyagokból — sima te­tőfedő palából, hullámlemez­ből, azbesztcement nyomócső­ből — nagyjából ugyancsak lekötötték már a vállalatok által megrendelt mennyisége­ket. Egyébként a külföldön viszonylag drága sima tető­fedő palából az idén jelentő­sebben növeli termelését a hazai ipar, ezért e cikkből az importot csökkenthetjük, viszont fokozódik a behozatal hullámlemezből. Azbesztce­ment nyomócsőből a magyar ipar szintén sokkal többet gyárt mint tavaly, ezért e termékből az importot az el­múlt évihez képest ötödére csökkenthetik. Néhány más építőanyagból is lényegesen kevesebbet hoz­nak be mint 1971-ben. Fal­burkoló csempéből például a hazai termelés oly nagy­mérvű növekedésére számí­tanak, hogy körülbelül egy­millió négyzetméterrel keve­sebbet kell importálni, mint az elmúlt évben. Növekszik viszont a síküvegimport, amelynek két legfőbb beszer­zési forrása a Szovjetunió és Csehszlovákia. Mai kommentárunk Zárszámadás idején Megkezdődtek o termelőszövetkezeti zár­számadások. Valamikor a régi világban legföljebb a tollfosztások tették változatossá falun a téli napokat, most az egész évi mun­kát összesítő, a jövőt megjelölő tanácskozá­sok vonják magukra o földművelő emberek figyelmét. A közgyűléseken a tsz-tagok sa­ját tevékenységüket teszik mérlegre, a ma­guk sorsáról döntenek. A megyében első­nek megtartott ecsegi zárszámadó közgyűlé­sen is többen felszólaltak és a munka ered­ményeinek tudomásul vétele mellett a hol­napról beszéltek. Termelőszövetkezeteink többségének tag­sága az elmúlt esztendőben becsületesen dolgozott, nincs szégyenkeznivalója. Nehéz esztendő után, kedvezőtlen időjárás mellett olyan veszteségeket keiiett pótolniuk, amiket a két évvel ezelőtti mostoha időjárás oko­zott. Mezőgazdasági üzemeinket az elmúlt évben érvénybe lépett módosított gazdasági szabályozók is érzékenyebben érintették , mint az alföldi üzemeket. Az időjárás sem kedvezett minden növényféleségnek, mert igaz, hogy búzából jó termést takarítottunk be, de például a kukorica alatta maradt a tervezettnek. Nagy bogyósgyümölcs-termesztő szövetkezeteinket is megdézsmálta o száraz­ság. Van olyan tsz, ahol emiatt hárommillió forinttal kevesebb a bevétel. Sok megpróbáltatást vészeltek át o mező- gazdaság dolgozói, amíg eljutottak a zár­számadáshoz. Néhány gazdaságunk, mini mindig megalakulása óta, kimagasló telje­sítményt tud felmutatni, de a legtöbb tsz- ben — sajnos — meg kell elégedni a szeré­nyebb eredményekkel. A termelőszövetkezet dolgozói Pilinyben szintén azt mondták: nem minden növényre kedvezett az időjárás. A szabályozók is na­gyobb megfontolásra, jobb munkára kész­tették a tsz-eket, ha felszínen akartak ma­radni. Ezt mind saját bőrükön érezték. Hoz­zátették: ha ők, a megyénk mezőgazdasági üzemeire legjellemzőbb gazdasága mégis jó eredmények tudatában tarthatják meg a zárszámadó közgyűlést, azért van, mert fo­kozottabb gonddal, nagyobb erőkifejtéssel, a piacok időben való felismerésével, a min­dig friss információ birtokában végezték munkájukat. Méghozzá január elsejétől egé­szen december harmincegyig, a legkisebb megtorpanás nélkül. Áz az igazság, hogy ahol mindennel szá­molva, előre megfontoltan dolgoztak, és a munkát szívvel-lélekkel végezték, ott az idő­járás, a más fékező körülmények csak rész­ben befolyásolták az eredményeket, Ez vi­szont most, a zárszámadás idején legyen minden üzemben tanulság. Ha az eredmény a várakozás alatt maradt, azt ne fogjuk tel­jes egészében az időjárásra, és a módosí­tott gazdasági szabályozókra, hanem vizs­gáljuk meg önmagunkat is, megtettünk-e mindent annak érdekében, hogy a tagságnak megfelelő eredményekről adhassunk most számot. Félreértés ne essék: Nógrád megye me­zőgazdasági üzemeinek nincs szégyellniva- lójuk. Produkáltak. Méghozzá nem is kicsi eredményeket. De elérhettek volna nagyob­bakat is, ha a munkát szervezettebbé teszik. A mezőgazdasági üzemekben még felmér­hetetlen tartalékok rejlenek. Ezeket kell fel­színre hozni. A zárszámadó közgyűlések a legalkalmasabbak arra, hogy erről nyíltan beszéljenek. A gondosan előkészített közgyű­lésen — ahol nem a számok halmazával árasztják el a tagokat, — ahol már évek során kialakult jó viszony van a vezetőség és tagság között, ott biztosan szót értenek az emberek. Termelőszövetkezeteink többségében nem lesznek kápráztató eredmények, de nyugta­lanságra okot adóak sem. Azoknak az üze­meknek, amelyek minden erőfeszítés ellené­re is veszteséggel zárnak, az idén is támo­gatást nyújt az állam» A közgyűléseken kell megalapozni az idei jó gazdasági évet, amely remélhetően sok örömet tartogat a mezőgazdasági dolgozóknak. —il­ly/ név — új wépeh i a VSZV-ben Üj névvel kezdte az új évet a VSZV gyára Salgótarjánban. Az elfogadott új név Vegyiműveket Építő és Szerelő Vál­lalat. Jő ütemben halad a gyár építése, a gyár belterületén pedig az Egri Közműépítő Vállalat az utakat készíti Mivel tető alá került a nagycsarnok, így megkezdődhetett a már megérkezett több millió forint értékű különböző gépek beállítása. Képünkön egy automata gyorsvágó berendezést csomagol ki Csatai István lakatos Már ez az év is sok milliós termelési feladatot irányoz elő a salgótarjáni gyáregységben. Jelenleg 140-en dolgoznak és az év végéig ez a szám a terv szerint 400-ra emelkedik. A műszerautomatikai üzemben Rónai Tibor művezető és Szabó István műszerész a pincehelyi propán-bután gáz lefejtő állo­más központi vezérlőtábláját szereli Koppány György felvételei [~ NÓGRÁD - 1972, januói 20., csütörtök 3 ' I v

Next

/
Thumbnails
Contents