Nógrád. 1972. január (28. évfolyam. 1-25. szám)

1972-01-20 / 16. szám

As (flans Kammnninfa Párf vélemény* Nem lehet semmiféle visszaüt A KGST végrehajtó bizottságának ülésén résztvevő magyar küldöttség. A delegáció ve­zetője (jobbról a második) dr- Vályi Péter, miniszterelnök-helyettes Mától ismét tárgyal Kohl és Bahr Bonn vonakodik az elismeréstől Leone olasz köztársasági el­nök a kormányalakítási meg­bízást megelőző tárgyalásai harmadik napján a pártok vezetőit és parlamenti cso­portvezetőit hallgatta meg. A konzultációsorozatnak ezen része két napot vesz igény­be. Szerdán elsőnek az Olasz Kommunista Párt képviselői, Luigj Longo főtitkár, Ingrao, a párt képviselőházi csoport­jának vezetője és Pema, a szenátusi csoport helyettes vezetője jártak az elnöki pa­lotában. Az Olasz KP-nak a kormányválsággal kapcsolatos álláspontját egyébként a ked­den befejeződött központi bizottsági ülés határozata tartalmazza. Ez a határozat mozgósítja a párttagokat, a lakosság va­lamennyi dolgozó antifasiszta rétegét, a fiatalokat, hogy kö­zös harccal lépjenek fel az ország súlyos politikai és társadalmi válságának de­mokratikus megoldása érde­kében. A határozat leszögezi: „Nincs visszaút, néni lehet kérdésessé tenni a demokra­tikus és munkásmozgalom utóbbi években kiharcolt tár­sadalmi és politikai vívmá­nyait. Ellenkezőleg, előre kell lépni a demokratikus hala­dás, a reformok, a társadal­mi tervezés útján. Tovább kell fejleszteni a békére és nemzeti függetlenségre törek­vő külpolitikát a leszerelés és az általános biztonság ér­Reston sajnálkozik Ki rántja ki a vietnami szőnyeget ? Nixon elnököt rendkívül ér. zékenyen érintette Edward Kennedy szenátornak az a vádja, hogy az amerikai csa­patkivonások elhúzásával megkísérli életben tartani a saigoni rezsimet legalább ad­dig, amíg nem biztosította mandátumának meghosszab­bítását a novemberben sorra kerülő elnökválasztásokon. A Nixon-kormány válasz­tási elképzeléseibe nem illik bele az ismét felforrósodó vi­ta a vietnami háború kérdé­séről. A Fehér Ház változat­lanul azt sugalmazza, hogy az elnök „kirántja a vietnami szőnyeget” demokrata párti el. lenfelei alól. Ezek kortesbe­szédeikben arra emlékeztetik a választókat, hogy a Fehér Ház lakója még mindig nem teljesítette 1968-ban tett vá­lasztási ígéretét a háború be­fejezésére. James Reston, a New York Times elnökhelyettes szer­kesztője szerdai elemzésében sajnálkozását fejezte ki ami­att, hogy a demokrata párti elnökjelölt-pályázók a válasz­tási küzdelem középpontjába állították a vietnami háború kérdését. A cikkíró szerint ez megnehezíti Nixon elnök szá­mára, hogy kompromisszumos rendezést érjen el, mivel azt a hitet keltheti Hanoiban, hogy az amerikai közvéle­mény elfogadna „egy megalá­zó, katasztrofális megfutamo- dást”. (MTI) dekében. Ezek alkotják egy­ben a gyors és eredményes gazdasági fellendülés feltéte­leit is.” Az OKP azt várja a jöven­dő kormánytól, hogy az nem alkalmaz diszkriminációt a baloldallal szemben, nem ke­rüli meg az égető problémá­kat, határozottan fellép a szélsőjobboldal, az újfasiz­mus ellen és megakadályoz­za a válásellenes népszava­zást, amely csupán az ország mesterséges megosztását cé­lozná konzervatív és reakci­ós törekvések szolgálatában. Mindennek hiányában az OKP számol azzal az eshe­tőséggel, hogy csak az idő Az új egyiptomi kormány első ülésén elhangzott beszé­dében Szadat elnök megerő­sítette azt a meggyőződését, hogy az Egyesült Államok az Indokínában és Pakisztánban elszenvedett kudarcok után most a Közel-Keletre összpon­tosítja erőfeszítéseit, közvetle­nül is részt vesz az árab né­pek ellen folytatandó izraeli agresszióban. Ezt a megítélést egyrészt az a titkos megálla­podás támasztja alá, amelynek értelmében Izrael Washington segítségével amerikai fegyve­rek, így Phantom repülőgép­motorok gyártására rendezke- zik be, másrészt az a bejelen­tés, hogy az izraeli katonai fölény ellenére további Phan­tom szállítmányokat bocsáta­nak az agresszor rendelkezé­sére. Izrael ezzel új szerepet kap az Egyesült Államok ter­veiben: olyan arzenállá alakul, amely az imperialista célok­nak megfelelően amerikai fegyvereket szállít Afrika és Ázsia különböző térségeibe. Mindez azt követeli meg tő­lünk, hogy gazdaságunkat va­lóságos hadigazdasággá vál­A munkásőrség fennállásának másfél évtizedes jubileuma al­kalmából Papp Árpád, a mun­kásőrség országos parancsno­ka tartott sajtótájékoztatót a Parlamentben előtti általános választások hozhatnak megoldást. A kommunista párt képvi­selői után Leone a keresz­ténydemokrata vezetőket, For- lani főtitkárt, Andreotti és Spagnolli parlamenti cso­portvezetőket fogadta. A DC képviselői az előző napi ha­tározatuknak megfelelően a négypárti középbal kormány visszaállítására tettek javas­latot. A miniszterelnöki poszt­ra a kereszténydemokraták sorrendben — most már hi­vatalosan — Colombót. Ru­mort, Andreottit, Tavianit és Spagnollit jelölték. Fanfani és Moro nem pályáznak a cím­re. (MTI) toztassuk — jelentette ki az egyiptomi államfő —, s min­den kincsünket, eszközünket, lehetőségünket a harc szolgá­latába állítsuk. Az elnök figyelmeztetett rá, hogy a harc hosszú és ke­mény lesz. Ami a harc kato­nai vonatkozásait illeti ezt Szádok hadügyminiszterrel együtt magára vállalja. Belpolitikai kérdésekről szólva Szadat kijelentette, hogy „törvényes keretek kö­zött tiszteletben tartjuk a demokráciát és biztosítjuk a szabad viták lehetőségét. De akkor, amikor Amerikával ál­lunk szemben, egyáltalán nem tűrjük el olyan erő létezését, amely belülről gyakorolna ránk nyomást.” Az egyiptomi ENSZ-küdött- ség ideiglenes vezetőjeként New Yorkba utazott dr. Ahmed Oszmán, hogy ott Jar­ring ENSZ-megbízott rendel­kezésére álljon. Jarring közölte El-Zajjattal, hogy az 1971. február 8-i me­morandum alapján próbálja felújítani közvetítő misszióját, arra igyekszik pozitív választ kapni Izraeltől. Ez az Igyeke­zete mindeddig nem járt eredménnyel. Áz A1 Gumhuri- ja értesülése szérint lehetsé­ges, hogy Jarring, aki kiutat keres a jelenlegi zsákutcából, jelentést tesz a Biztonsági Ta­nácsnak. (MTI) Sokakra hatott váratlanul Anvar Szadat egyiptomi el­nök bejelentése a kormány átalakításáról. Szép számmal akadtak kárörvendő megfi­gyelők. akik nem kis önelé­gültséggel emlegették: az Egyiptomi Arab Köztársaság­ban lám nem szilárdul a sta­bilitás. a tavaly tavaszit kö­vetően kirobbant a második válság. Nos, a személyi ellen­tétekre kártyázóknak ismét nem lett igazuk, mert ezt a mostani kormányátalakítást nem holmi hatalmi törekvé­sek motiválták, hanem az élet diktálta, s amikor Sza­dat, valamint az Arab Szo­cialista Unió Központi Bizott­sága meghozta a döntést, számtalan oldalról elemezte az ország holnapját. Egyiptom előtt lényegében ma három nagy feladat áll. Mivel Izrael változatlanul ki­tart expanziós politikája mel­lett. nem vonul ki a meg­szállt arab területekről, a konfrontáció veszélye nem múlt el. Ezért állandóan erő­síteni kell az ország védelmi képességét. Ahhoz azonban, hogy Egyiptom megfelelő ka­tonai potenciállal rendelkez­hessék, elengedhetetlen a kor­szerű, nagyobb hatékonyságú ipar, a termelés fokozása. S mert e két tennivaló végre­hajtása csak úgy képzelhető el. ha fokozódik az EAK né­pének egysége, erősíteni szük­séges a népi erők szövetsé­gét. Amikor tehát Szadat és az ASZÚ a kormányalakítás mellett döntött, nem azt vet­te figyelembe, hogy a volt miniszterelnök már koros, ha­nem az ország fejlődését cél­zó feladatok megvalósítását. S a kormányváltozást első­sorban ebből a szempontból i kell értékelni. Knorr nyilatkozata Nincs ésszerű ok a halogatásra Lorenz Knorr, a Német Békeunió nevű nyugatnémet párt vezetőségi tagja a TASZSZ tudósítójának adott interjújában kijelentette: minden feltétel megérett ar­ra, hogy már 1972-ben meg lehessen tartani az európai biztonsági értekezletet Egyetlen ésszerű okot sem lehet felhozni az értekezlet összehívásának további halo­gatására — jelentette ki az is­mert nyugatnémet közéleti személyiség. A halogatás ugyanis a „hidegháború” hí­vei és a „hidegháborúból” hasznot húzó hadimonopóliu- mok malmára hajtja a vizet. A biztonsági konferencia megnyithatná az utat az euró­pai kollektív biztonsági rend­szer létrehozása felé, nagy szerepet játszhatna a népek közötti gazdasági, tudomá­nyos-műszaki és kulturális kapcsolatok fejlődésében. A konferencia megtartását köve­tően pedig Közép-Európában kezdetét vehetné az általános leszerelés folyamata — mon­dotta Knorr a TASZSZ tudó­sítójának adott interjújában. (MTI) Mint ismeretes, a kormány élére Szadat — az ASZÚ tel­jes egyetértésével — dr. Aziz Szidki volt miniszterelnök­helyettest nevezte ki. Szemé­lyében egy olyan ötvenegy eve? .Politikus került kulcs- pozícióba. aki kimagasló mun­kaképességű, mégpedig az Egyiptom számára oly fontos iparszervezés területén. Több lap nevezte már „az egyip­tomi ipari forradalom építé­szének”. Ezt a címet méltán érdemelte ki, hiszen már a Harvard Egyetemen készített diplomamunkája is arról szólt hogyan lehetséges hatékonyan és eredményesen fejleszteni az EAK iparát. Eltekintve az 1965-ös megszakítástól — ami­kor Ali Sz/ibri akkori kor­mányfővel támadt nézetelté­rése miatt lemondott az ipar­ügyi minisztérium vezetésé­ről — 1953-tól lényegében az egyiptomi ipar fejlesztésével és fellendítésével foglalko­zott. Ami a 26 tagú kabinetet illeti, két dolgot figyelhetünk meg. Az egyik a fiatalítás, a másik pedig, hogy a kor­mánytagok között a korábbi­nál többen vannak mérnö­kök, jogászok, professzorok, a tudományos és műszaki vi­lág legismertebb egyiptomi személyiségei közül. Röviden úgy mondjak ezt, hogy túl­súlyba kerültek a technokra­Egon Bahr, a nyugatnéiftet kancellári hivatal államtitká­ra szerdán tanácskozott a három nyugati nagyhatalom bonni nagykövetével. A talál­kozó abból az alkalomból tör­tént. hogy csütörtökön foly­tatódnak az NDK fővárosá­ban a két német állam tár­gyalásai. egy általános for­galmi szerződés megkötéséről. A két állam első nemzet­közi érvényű megállapodása nyomán jogosan lehetne arra számítani, hogy hamarosan eredményesen záruljanak az általános forgalmi ; szerződés­ről tartandó további megbe­szélések is. E feltevéssel ellentétben azonban Bonnban sokkal tar­tózkodóbb álláspontra he­lyezkednek és a „várhatóne­hézségekről” beszélnek. A hi­vatalos derűlátás csupán ar­ra a megállapításra szorítko­zik, hogy „az idén lehetséges” az újabb, megállapodás. Kohl és' Bahr államtitkár tárgyalásainak sorön követke­ző fordulója várhatóan két na­pig tart. Conrad Ahlers, kormány- szóvivő szerda délutáni sajtó­értekezletén közölte, hogy a ták. Ez azonban mintha eb­ben az esetben nem fejezné ki híven a valóságot, mivel a kormány ilyen irányú ki­bővítése egyben azt a célt is szolgálja, hogy a korábban meghirdetett nagy nemzeti program megvalósításába a nép minél szélesebb rétege kapcsolódjék be. A képvise­lők a kormányban vannak, a következő lépés már az, hogy a cél érdekében megfelelő­képpen irányítsanak és moz­gósítsák az ország erőit. Főként szélsőséges nyugati körök vélték úgy, hogy a kormányátalakítás változást hoz majd Egyiptom külpoliti­kájában. Különösen annak örültek volna, ha Kairó az arab nemzet háta mögött va­lamilyen kompromisszumot köt Izraellel, s ezzel egyidő- ben feladja azokat a kapcso­latokat, amelyek a Szovjetuni­óhoz és a többi szocialista országhoz, illetve a harmadik világnak azokhoz az állama­ihoz fűzik, amelyek eddig az arabok pártján álltak. Ala­posan csalódniok kellett azon­ban, hiszen a kairói diplomá­cia élére Murad Ghaleb ke­rült, aki korábban tíz évig Egyiptom moszkvai nagykö­vete volt, Favzi kormányá­ban pedig a külügyi állam­miniszter posztját töltötte be. Ghaleb jól ismeri azokat a tényezőket, amelyeknek alap­csütörtökön felújítandó tár­gyalássorozaton nem csupán az általános forgalmi szerző­dés megkötéséről lesz szó — hanem arról is, hogv a szer­ződés megkötését követően, milyen formában folytatód­janak a két német állam meg­beszélései. Mint ismeretes, az eddigi tárgyalások csak egyes tech­nikai kérdéseket szabályoz­tak. a két német állam kap­csolatainak átfogó rendezése azonban még hátra van. A „hogyan tovább” formájáról Bonnban még teljesen kiala­kulatlanok a véleménvek, csu­pán annyi látszik bizonyos­nak, hogy az NSZK továbbra is vonakodik az NDK nem­zetközi jogi elismerésétől. Általános elvül eddig an.y- nyit jelöltek meg, hogy az NDK, s az NSZK viszonyát, valamilyen megállapodásban kell rendezni, amely formáját tekintve lehet égy „alapszer­ződés”. vagy más szóval „ál­talános szerződés”, vagy pe­dig — mint Ahlers a sajtóér­tekezleten megjegyezte — „több részletmegállapodás lán­colata”. (MTI) ján létrejött a Szovjetunió és Egyiptom együttműködési es barátsági szerződése. A foly­tonosságot azonban az is bi­zonyítja, hogy Szadat a volt miniszterelnököt és külügy­minisztert elnöki külpolitikai tanácsadóknak nevezte ki. A hatnapos háború óta már jó idő eltelt, Izraelt azon­ban még mindig nem sike­rült rávenni a Biztonsági Ta­nács 1967. novemberi határo­zatának végrehajtására. Ez azt mutatja, hogy a közel- keleti válság még mindig nem oldódott meg, s ezért Egyiptomra, mint az arab világ vezető országára to­vábbra is nagy feladatok vár­nak. A Libanon ellen inté­zett legutóbbi izraeli táma­dások tanúsítják, hogy Tel Aviv változatlanul katonai döntést igyekszik kicsikarni. Az ENSZ-főtitkár különmeg- bízottja. Jarring svéd diplo­mata változatlan akarattal fá­radozik a politikai rendezés megteremtésén, erre azonban Golda Meir kormányának ma­gatartása miatt egyré keve­sebb a remény. Szadat elnök több beszédé­ben hangsúlyozta: a jelenlegi megoldatlan állapotokat nem lehet az idők végtelenségéig fenntartani. Feltehető tehát, hogy a jövőben bizonyos vál­tozások következnek be Kai­ró politikájában, hiszen a megszállt arab területek fel­szabadítása és egyáltalán a közel-keleti probléma végér­vényes megoldása sokáig nem halasztható. Erre célzott az új kormányfő is, amikor bejelentette: hamaroson a parlament elé terjeszti a kon­frontáció időszakának megfe­lelő intézkedések programját. Sz. I. A Csehszlovák Antifasiszta Harcosok Szövetségének ha­zánkban tartózkodó küldöttsége január 18-án koszorút he­lyezett el a Kerepesi temető Munkásmozgalmi Pantheonján NÓGRÁD - 1972. január 20., csütörtök Izrael agresszióé arzenállá alakul ÍJj kormány Egyiptomban Az élet diktálta a változást

Next

/
Thumbnails
Contents