Nógrád. 1972. január (28. évfolyam. 1-25. szám)

1972-01-19 / 15. szám

üala$sng\armatra gépkocsival szállítják az újságot Kora reggel az előfizetőknél A posta kézbesítők azt mond- Ják: néha késnek még, de többségben időben megérkez­nek Balassagyarmatra , a na­pilapok és a kora reggeli órák­ban kézbesíthetik az előfize­H ságot. mert a postahivatal is késve kapta meg'. A fővárosi napilapok útja a következő volt: Indulás a Keleti pá­lyaudvarról reggel öt óra kö­rül. Innen Aszód, ahol a kül­Tolnai József és felesége brigádtagok, akik azt vállal­ták, hogy öt bérházban szerveznek új előfizetőket tőknek. Ez tulajdonképpen természetes dolog. Akkor még­is akiért foglalkozunk vele? Mert Balassagyarmaton az újságok előfizetői éveken ke­resztül későn kapták meg a napilapokat. Délután két óra­kor, vagy ennél is későbben. Igaza volt annak idején Mo­hos Istvánná előfizetőnek, amikor a késés miatt le akar­ta mondani a napilapot. Vésztergom Hedvig, a ba­lassagyarmati postahivatal ve­zetője elmondotta: a kézbesí­tők azért vitték késve az új­deményt átrakták a balassa­gyarmati vonatra, amely kb. fél nyorckor érkezett meg a városba. A posta csak ezután tudott vele foglalkozni — de megfeszítetten —, hogy a kéz­besítők legalább kilenc óra­kor útrakelhessenek. Érthető, ha egyre több előfizető nem tartott igényt a lapra. Hosszú évekig kereste a Budapest—Vidéki Postaigaz­gatóság a megoldást, míg vé­gül ötszázezer forint ráfordí­tás árán Balassagyarmaton az előfizetők a kora reggeli Plhács Gyulámé brigád tag a Ba«ny1Tlbor, a hírlap- ... . . - « , kézbesítők Sagvari Endre Szó­belváros lurlapkézbes.toje. c,aUstll Brigádjának vezetője, Szintén új előfizetők szerve- ^ a kézbesítés nehéz műn- j zésére vállalkozott kaját Irányítja Április elsején kezdődik az akció Csak az ügyintéző változott A SZOT és a Belkereske­delmi Minisztérium megálla­podása alapján 1972-től a Belkereskedelmi Minisztérium vette át a SZOT-tól a dolgo­zók és nyugdíjasok kedvezmé­nyes tüzelőakciójának felső­szintű intézését A SZOT-tüzelőakció 20 év­vé:. ezelőtt, tehát abban az időben kezdődött, amikor igen nehezen lehetett saénhez-fá- hoz jutni. Az akció intézését a SZOT azért adta most át a Belke­reskedelmi Minisztériumnak, mert a tüzelő már nem hiány­cikk, az akció tehát lényegé­ben kereskedelmi ügyletté vált. A feltételek, a kedvez­mények továbbra is változat­lanok. A Belkereskedelmi Mi­nisztérium — ugyanúgy mint eddig a SZOT — 600 és 900 forintos kedvezményes vásár­lási utalványokat bocsát ki, s a tüzelő árát a dolgozók hat, a nyugdíjasok 12 hónap alatt törleszthetik. A .hitel tovább­ra is kamatmentes. A Belke­reskedelmi Minisztérium egyébként az akcióba a fűtő­olajat is bevonta, tehát a jö­vőben azt is megvásárolhat­ják részletre az utalvány­tulajdonosok. A szakszervezetek különbö­ző szervei ezentúl is részt vesznek az akció, társadalmi jellegű munkáiban, a kedvez­ményes tüzeiőutalványokat a vállalatoknál ezentúl is a szakszervezeti bizottságok közreműködésével és egyetér­tésével osztják ki. A dolgozók és nyugdíjasak kedvezményes tüzelőakciója a szokásos időben, április else­jén kezdődik. (MTI) órákban kézhez kapják a na­pilapokat, s munkába indulás előtt tájékozódhatnak a kül- és belpolitikai eseményekről. A kézbesítők elmondták: elő­fordul időközönként, hogy még most is késnek, de leg­több esetben a kora reggeli órákban helyszínre érnek a hírlapok. Milyen megoldást találtak a postai dolgozók, hogy javíta­ni tudták a lakossági szol­gáltatást Balassagyarmaton? A Budapest—Vidéki Posta- igazgatóság anyagi lehetősé­gének figyelembevételével a Gyarmatra szállításra gyors­járatú autót állított be. Ezt megelőzőleg számítást végez­tek, hogy melyik megoldás a legcélravezetőbb; a vasúton való szállítás, vagy a külön gépkocsi. Igaz, az előbbi nem olyan költséges mir.t • emez, mégis az utóbbit választották a szolgáltatás megjavítása ér­dekében. A gépkocsi a kora hajnali órákban indul Buda­pestről. Hat órára már Ba­lassagyarmaton van. A kéz­besítők a küldemény átvéte­le után azonnal indulhatnak. Baranyi Tibor, a kézbesítők Ságvári Endre Szocialista Brigádjának vezetője azt mondta: „Számunkra nagy öröm, ha időben az olvasók­hoz továbbíthatjuk a lapot”. Megtörtént velük, amikor ko‘ ra reggel bekopogtattak Imre László balassagyarmati lakos­hoz, azzal fogadta őket: „A tegnapi újságot hozták?. Tolnai József — aki fele­ségével közösen végzi a kéz­besítés nem könnyű munká­ját — mondta el. hogy most örömmel dolgoznak, mert nem szemrehányást, hanem elismerést kapnak az előfi­zetőktől- Arra vállalkoztak, hogy új előfizetőket szervez­nek az országos lapok és a megyei lap számára. Pihács Gyuláné kézbesítő, aki a bel­városban dolgozik, úgy vé­lekedik, ha mindig időben az olvasóhoz juttathatja a lapo­kat akkor többen előfizet­nek. A balassagyarmati posta- hivatal megvizsgálta azt is, hogy a városban működőkét hírlapárusnál a megváltozott körülmények után emelke- dett-e az eladott lapok szá­ma. Koplányi Jánosné is, Tu- lák Éva is bizonyították, hogy emelkedett Szeretnénk a közvélemény nevében megköszönni a pos­tának, hogy Balassagyarma­ton. javította a szolgáltatást. — B — A c§ehsz!ovák > mezőgazdasági repülés Nemrégiben egy angol lap­ban elismerő sorok jelentek meg a csehszlovák mezőgaz­dasági repülés helyzetéről- Különösen a géppark fejlő­dik. mind mennyiségi, mind minőségi szempontból igen szép ütemben. A statisztikai áda- tok szerint 1968-ban a repü­lőgépes kezelés 655 ezer hek­tárra terjedt ki. Már 1966-tól a korábbi típusú gépek zö­mét újabb és korszerűbb gé­pekkel váltották fel. Az új géptípust igen jól át­gondolt szerkezeti megoldá­sok jellemzik, amelyek sok­éves gyakorlati tapasztalatok alapján forrottak ki. A gépet 315 lóerő teljesítményű csil­lagmotorral szerelték fel. Uta­zósebessége 180 km/óra, hasz­nos vegyianyag-terhelése 6Ó0 kg. Műanyagok a gyógyászatban A műanyagok egyre na­gyobb teret hódítanak világ­szerte. A Moszkvai Textilipa­ri Intézetben olyan műszálat állítottak elő, amely megfe­lelő megmunkálás után érté­kes sajátságokra tesz szert. Az elméleti munka eredmé­nye már a gyakorlatban is jelentkezik: különleges, a vér­alvadás folyamatát ötszörösé­re gyorsító gézt gyártanak. Készítettek már különleges baktériumvédő szövetet is; az ebből készített orvosi kö­penyeket nem szükséges fer­tőtleníteni. Az MHSZ életéről... Az MHSZ Nógrád megyei vezetőségétől kaptuk a tájé­koztatást, hogy ebben az év­ben három helyen kerül be­mutatásra gazdag képanyag­gal az a mintegy negyven tablóból álló kiállítás, amely az MHSZ életét mutatja be. Nem hiányoznak a kiállítás anyagából azok a technikai eszközök sem. amelyeket a különböző klubok használnak munkájuk során, A tartalmas anyagot először április 4—11. között Szécsényben mutatják be, majd ugyanebben a hó­napban, 13—20. között Rét- ságon láthatják az érdeklő­dők. A salgótarjáni járásban Nagybátonyban május 11—30. között lesz MHSZ-kiállítás. * AI pears Gyula SIÓ. évfffforgiuii&iőpci Alpári Gyula, a magyar és a nemzetközi munkásmozga­lom kiemelkedő harcosa kora ifjúságától kezdve négy és fél évtizeden át megszakítás nélkül küzdött a nemzetközi mun­kásmozgalom forradalmi harcainak első vonalában. Tizen­nyolc esztendős ifjúként lépett a századfordulón a szociál­demokrata pártba, és csakhamar a magyar ifjúmunkás-moz­galom egyik vezetője lett. Ezzel egyidejűleg az opportunista vezetés ellen fellépő pártellenzék kimagasló alakja. A Nép­szava és az Ifjúmunkás közli cikkeit mindaddig, amíg a ha­tározott kritikai hang nem haragítja meg a part opportunis­ta vezetőit. A szociáldemokrata párt 1919-es kongresszusán a népszerű munkáspolitikust kizárják a pártból. Alpári a 2. Internocionáléhoz fellebbez, s bar Lenin, Rosa Luxemburg és Clara Zetkin mellette állnak, az Internacionálé opportunista többsége jóváhagyja kizárását. Alpári mégsem lett vesztes. Mint egyik cikkében írja, a kizárás ellen folytatott harc idején ismerte meg Lenint, s a Leninnel való megismerkedés hatása döntő befolyást gyako­rolt Alpári egész további pályafutására Alpári Gyula 1919 márciusában a munkáspártok egye­sülésével került az egységes munkáspártba és élete végéig hű maradt a kommunista mozgalomhoz. A Tanácsköztársa­ság idején a külügyi népbiztos helyettese, s közvetlenül Kun Béla mellett dolgozik. A Tanácsköztársaság bukása után a Csehszlovák Kommunista Párt német nyelvű szekciójának meg­alakításában működik közre. Ekkor már a nemzetközi kom­munista mozgalomban is jól ismerték Alpári Gyulát és amikor 1921-ben a Kommunista Internacionálé 3, kongresz- szusa a többbi között egy nemzetközi tájékoztató és propa­gandaorgánum kiadását határozza el, ennek megszervezé­sével Alpári Gyulát bízzák meg. 1932-ben már nyilvánvaló, hogy a német munkásosztály nem tudja megakadályozni a fasizmus hatalomra jutását. A helyzetet előre látva 1932-ben Svájcban megszervezi a Rundschaut, az Inprekorr testvérlapját, mely arra volt hivatva, hogy az Inprekorr feladatait folytassa. Az új világháború közeledtével a lap számára is fel­vetődött a lét és nemlét kédése. Ezért Alpári a Komintern utasítására két új lapot indított, egyiket Brüsszelben Monde címen, a másikat Stockholmban Die Welt címen. A Monde a háború kitörése ulán még egy rövid ideig megjelenik, de a stockholmi Welt-et 1942-ig adják ki. Alpári Franciaország­ban reked a háború kitörésekor és az illegalitásba szorított Francia Kommunista Párt értesítőjét szerkeszti. A német csapatok Párizsba való bevonulása útón Al­pári Gyulát a Gestapo letartóztatja. Először Berlinbe vi­szik, majd onnan Sachsenhausenba. Egy alkalommal Hein­rich Himmler SS birodalmi vezető meglátogatta a sachsenha- useni fasiszta koncentrációs tábort. Valószínűleg ezen a lá­togatásán mutatták be Himmlernek a tábor nevezetes tagját. Júliust, valódi nevén Alpári Gyulát. Himmler szeretett volna többet tudni a kommunista pártok, a forradalmi munkásmoz­galom életéről, szervezeti helyzetéről, stratégiájáról és takti­kájáról. Himmler az életet ajánlotta fel Alpárinak, ha cseré­ben börtönében megírja emlékiratait és a nácik rendelkezé­sére bocsátja az őket érdeklő adatokat. Papírt, írószert és világosabb cellát kap. Alpári elvtárs ekkor hozzálát, hogy megírja élete utolsó művét, amelyben halált megvető bátor­sággal és nyíltsággal vádiratot ír a fasizmus és a gyilkos náci uralom ellen, Közben úgy tesz, mintha teljesítené a tőle megkívánt munkát, végül azonban mégis rájöttek, hogy Al­pári ír ugyan, de egyáltalán nem azt, amit a fasiszták tőle várnak. 1944. július 17-én a kiváló marxista újságírót, a kommu­nista internacionálé hűséges, megbízható és "tehetséges har­cosát, a Kommunisták Magyarországi Pártjának nagyszerű alakját a német fasiszták meggyilkolták. Kivégzésének nem maradt élő szemtanúja, csak az időpontot jegyezték meg azok, akiket eltávolítottak a közelből arra a kis időre, ne­hogy elmondhassák az utókornak, hogyan halt meg meg­győződéséért e nagyszerű kommunista. Julius elvtárs — Alpári Gyula — ma lenne 90 esztendős. A salgótarjáni körzeti pártszervezetek életéből A következetesebb munka eredménye Károly-aknáa, Bag!ya$alján szóvá tették A salgótarjáni körzeti pártszervezeteknél az éves beszámoló taggyűlések már befejeződtek. Megtörtént a pártszervezetek értékelése. Úgy gondolom, érdemes né­hány gondolatban összefog­lalni — elemezni — e tag- j gyűlések tapasztalatait. Nem kívánok kitérni a szervezés eredményeire, a hozzászólók számára, a tag­gyűlési beszámolók elemzé­sére, mert azok általában jók voltak. Inkább arról szeretnék szólni, átfogó érté­kelést adni ami e taggyűlé­sek eredményeit elősegítet­ték. Az eredményekről azt kell mondani — amit az egyik taggyűlési felszólaló mon­dott el a pártvezetőség szá­mára — „A beszámoló tük­rözte az éves munkát, a fejlődést, és ezért elisme­réssel kell adózni a párt­vezetőségnek, mert a párt- szervezet vezetősége harcolt a célkitűzések, a munkater­vekben foglalt feladatok végrehajtásáért.” Ez a rö- , vid, tömör felszólalás is mu­tatja, az egyik leglényege­sebb feladatot teljesítették pártszervezeteink: úgy dol­goztak, hogy a pái-thatáro- zatok szellemében sajátos körzeti — területi — jelle­gű feladatok sokaságát tűz­ték napirendre. Ez tetszett a párttagságnak és a lakosság­nak egyaránt. Nem véletlen tehát, hogy az utóbbi évben általában javult a taggyűlé­sek látogatottsága, nagyobb a párttagság aktivitása. A másik tanulság': párt­szervezeteink többet támasz­kodnak a tömegszervezetek­re, különösen a Hazafias Népfront helyi bizottságaira. Nem véletlen, hogy szinte minden taggyűlésen utaltak a közös erőfeszítésekre, me­lyekben a népfront jó part­ner volt. A harmadik tanulság: a párttagság aktivitását, bizal­mát növelte, erősítette a vá­ros első számú vezetőivel való gyakoribb találkozás pártnapokon, összevont kör­zeti tanácskozásokon, ahol a pártvezetők, tanácstagok, népfrontvezetők vethették fel gondjaikat. Az eredmények mellett szóim kell a felszínire jött hibákról Is. Ezeket a gondo­kat részben a párttagság, részben a városi pártbizott­ság küldöttei is felvetették. Nézzünk ezek közül is né­hányat! A pártszervezeték — több mint felénél — a bírálat ál­talános volt. Nem beszélt névre szólóan a párttagság­gal járó kötelességek elha­nyagolásáról, csupán úgy, hogy „egyes párttagjaink” elhanyagolják a pártrendez­vényeken való részvételt, a pártmunka végzését. Joggal tették szóvá — szinte köve­telőleg Károly-aknán, Bag. lyason és másutt is, hogy vonja felelősségre a pártve­zetőség a mulasztókat. De többet kell tenni a tömeg­szervezetek további erősíté­sének segítéséért is. Ez el­sősorban a Hazafias Nép­front területi bizottságaira vonatkozik, hiszen a nép­front a párton kívül felöleli az összes tömegszervezetet és -mozgalmat. A város előtt álló hatalmas építési, gazda­sági és politikai feladatok csak úgy valósulhatnak meg jól, ha az összefogás fon­tosságát a két nagy osztály mellett, minden réteg látja, átérzi és cselekvőén részt, vesz a nagy célkitűzések megvalósításában. Át kell tömi azt a konzer­vatív szemléletet is, hogy a körzeti pártszervezeteknél nincs lehetőség a párt tag­építő munkájára. Azok a körzeti pártszervezetek dol­goznak jól, előrelátóan, ame­lyek a decemberi taggyűlé­seken egyik fontos feladat­ként jelölték meg, hogy a tömegszervezetekben és tö­megmozgalmakban jól dol­gozó nőket, fiatalokat meg­nyerik a pártszervezetele számára. Egyébként hasznos dolog — és ezt tanácsoljuk —, hogy a körzeti pártszerveze­tek vezetősége a legközeleb­bi vezetőségi ülésen tűzze napirendre a decemberi taggyűlések tapasztalatainak értékelését, és a kitűzött fel­adatok végrehajtásáért ne­vezzenek meg felelősöket. Ezzel nemcsak a pártvezető­ség és a tagság aktivitását segíti elő a pártvezetőség, de egyben már most, az év ele­jén jó alapot teremt az 1972-es év végi beszámoló­hoz, a pártvezetőség újjá- választásához. Igaz, erre még sok idő van, de jó dolog, ha mát; most gondolunk erre. B. B; ! NÓGRÁD - |?72. január 19., szerda 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents