Nógrád. 1971. december (27. évfolyam. 283-308. szám)

1971-12-07 / 288. szám

Tájékozódó vizsgálódó* Képernyő előtt F-es gyerekek városon és falun dlaftféjűMi A városi és járási népi el­lenőrzési bizottság a közel­múltban tájékozódó vizsgáló- dúst tartott Balassagyarmaton, iiletve a iárasban néhány ál­talános és középiskolában Pedagógusokat, néhány ßzülöt is bevontak e munkába. A cé: az volt, hogy megközelítően hű képet kapjanak a fizikai dolgozók gyermekeivel való törődésről, különösen a te- hsiséges fiatalokkal való fog­lalkozás formáiról. A tapasz­talatok összegzése megtörtént. A kép általában megnyugta­tó. A jövőben is a folyamatos­ságra kell törekedni e tevé­kenységben is, amely az ok­tató-nevelő munka központi kérdése az iskolákban. A járás iskoláiban egyéb­ként zömmel paraszt- és mtpi- kásszülők gyermekei tanul­nak. a balassagyarmati Balas­si Gimnáziumban is ötvenszá­zalékos ez az arány. A meg­látogatott iskolákban 70—80 százalékban fizikai dolgozók gyermekei tanulnak. Szüleik a termelőszövetkezetekben, a városban, vállalatoknál dol­goznak. Balassagyarmat meg­látogatott két általános isko-- Iájában is 50 százalék felett van az arány. Általános tapasztalat, hogy az iskolák tanulmányi átlag- eredményéhez képest a fizikai dolgozók gyermekeinek tanul­mányi átlaga egy-két tizeddel alacsonyabb. A Balassi Gim­náziumban az iskolai, illetve a fizikai dolgozók gyermekei­nek átlaga azonos, 3,4. Ér- 6ekvadkerten az iskolai átlag 3.6, a fizikai dolgozók gyerme­keié pedig 3,3. Cserhátsu- rányban az Iskolai átlag 3.2, a fizikai dolgozók gyermekei­nek átlaga 3. Érsekvadkerten' az értelmiségi dolgozók gyer­mekeinek átlaga ugyanakkor 4.6. E statisztikai adatok is bizonyítják azt az ismert tényt, hogy a fizikai dolgozók gyermekei hátrányosabb hely­zetben vannak, például az ér­telmiségi szülők gyermekei­hez képest. Ez abból U adó­dik, hogy — amint azt a vizs­gálódás is bizonyítja — a szülők otthon nem tudják se­gíteni, ellenőrizni gyermekeik tanulását. (Természetesen, más körülmények is döntő­en e vonatkozásban.) Az iskolákban egyébként mindenütt vezetnek nyilván­tartást a fizikai dolgozók gyermekeiről, az iskolai, az osztályfőnöki munkatervek­ben rögzítik a tennivalókat. A tehetséges fiatalokról külön is tudnak, s eszerint foglalkoz­nak velük. A vizsgált iskolák nevelői ismerik a rendelete­ket, s ennek szellemében dol­goznak. A községi tanácsok vezetői szintén ismerik őket. A gond tehát nem is itt je­lentkezik. Inkább ott. hogv a tanácsok ugyan ismerik a ren­deletet, de esetenként és he­lyenként a gyakorlatban nem tesznek meg mindent érvé­nyesülése érdekében. Érsek­vadkerten e fiatalok érdeké­den sem a tanács, sem a köz­ségben levő intézmények ré­széről különösebb erőfeszítés nem történt. Másik példa; a cserhátsurányi termelőszövet­kezet 15 szakmunkástanulót alkalmaz, azonban végzettsé­güknek megfelelő munkát nem tud adni nekik. Ez arra ve­zethet — mint ahogyan sok példa is volt már erre —, hogy a fiatalok, fa fizikai dol­gozók gyermekei „elidegened­nek” a mezőgazdasági mun­kától. Ezt megfelelő foglal­koztatottsággal. törődéssel el lehetne kerülni. Az iskolákban a szakkörök szerepe nagyon jelentős. Ezek tematikája lehetőséget nyújt a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek a fejlődésre. Nem volt ilyen egyértelműen kedvező a kép a vizsgált is­kolákban, a tanulmányt verse­nyekkel kapcsolatban. Az a Érted bírálunh) nem ellened sBiBimimii iBBBBIflUBIIII A KISZ VIII. kongresszusát előkészítő programban a KiőZ Nógrád megyei Bizott­ságával közösen, bekapcsoló­dott a Nógrád megyei MOKÉP is. amely november 16-tól, de­cember 3-ig, terjedően kong­resszusi ifjúsági filmnapokat szervezett. Tizenkét község és megyénk mindkét városa be­kapcsolódott az ifjúsági film­napok rendezvényeibe, amely­nek keretében 15 moziban 16 féle ifjúsági jellegű filmet mutattak be. Több mint 110 előadáson, csaknem 18 ezer néző látogatta az ifjúsági filmhét műsorait. A filmhét megnyitójára Sal­gótarjánban a József Attila megyei Művelődési Központ nagytermében került sor, s ugyancsak itt zajlott le de­cember 3-án, a záróünnepség is, amelynek keretében fiatal alkotók kisfilmjeit vetítették. A záró díszelőadás keretében, amelyen többek között részt vett a Balázs Béla Stúdió két alkotója, Schiffer Pál rendező és Halász Mihály operatőr is, a következő filmeket vetítet­ték: Hosszú futásodra mindig számíthatunk (Gazdag Gyula), Te (Szabó István), Vízkereszt (Sára Sándor), Boldogság (Csá- nyi Miklós), Variációk egy té­mára (Szabó István), Fekete vonat (Schiffer Pál) és a Nász­utak (Szomjas György—Halász Mihály). A film vetítésére az érdéig lödő fiatalokon kívül többen megjelentek a város és a me­gye kulturális vezetői köréből is. A késő estig tartó vetí­tést a Balázs Béla Stúdió kép­viseletében megjelent Schiffer Pál és Halász Mihály jelenlé­tében széles körű vita követte. Tekintettel a jelenlevő alkotók­ra, a vita központjában a sza­bolcsi ingázók és kijárók prob­lémáját napirendre tűző Feke­te vonat és az olasz fiúkra „harapó”, úgynevezett digózó leányok problémáját tárgyaló, Nászutak című kisfilm állott. A vita során, amelyet Csongrádi Béla, a Salgótarjá­ni városi Tanács munkatársa vezetett, többen felvetették, hogy a Fekete vonat jófor­mán csak kérdéseket vet fel, s nem tesz kísérletet a megol­dásra, mások az ilyen irányú kritikákból idéztek azzal, hogy nem értenek egyet az elma­rasztaló kritikákkal. Hiszen a művészet azzal, hogy a kér­dést felvetette, megtette a ma­gáét, a megoldás már nem az ő feladata. Ezzel kapcsolatban kért szót Schiffer Pál és Ha­lász Mihály is. Mindketten ki­fejtették a Fekete vonat és a Nászutak példájával alátá­masztva, hogy a Balázs Béla Stúdióban egy idő óta ko­moly kísérletek folynak arra vonatkozóan, hogy a fiatal al­kotók minél közelebb jussanak az élethez és valós problémá­kat tárjanak fel. Mint min­den kísérlet, ezek a művek js tulajdonképpen csak kezdet­nek számíthatók, egy folya­mat legelejének, amely most van kibontakozóban. Minden- esetre, a művészet oldaláról tekintve már az önmagában pozitív eredmény, hogy sike­rült közérdeklődést felkeltő, különböző emóciókat megindí­tó alkotásokkal a közönség elé lépni. (Kérdezték az elvet is: „Érted bírálunk, nem elle­ned!”) A vita több mint másfél órán át tartott, ami azt bizo­nyítja, hogy a fiatal moziláto­gatók körében a riport- és dokumentumfilmeknek is jövője van, az érdeklődés irá­nyukba is sokoldalúan meg­nyilvánul. L. Gy. 4 NÓGRÁD — 1971. december 7., kedd Jelenet A nagybőgő története című tévéfilmből tapasztalat, hogy a tanul­mányi versenyekre a tanulók kijelölésénél nem voltak a ne­velők egységes szemléleten a fizikai dolgozók gyermekei­vel szemben. A balassagyar­mati Balassi Gimnáziumban a 101 tanulóból 46 volt fizikai dolgozó gyermeke, s ez jó arány. A balassagyarmati Pe­tőfi Általános Iskolában 36- ból csak hét, a Bajcsy isko­lából 36-ból 11. És a falvak­ban? Ott jobb a kép. Érsek­vadkerten 30-ból 21, Nógrád- kövesden 28-hól 25. Cserhát- surányban 14-ből 12 volt fizi­kai dolgozó szülő gyermeke a tanulmányi versenyeken. A korrepetálásokkal kapcso­latban is akad gond. Érsek­vadkerten a napközi otthon­ban heti hat órában korrepe­tálnak • a nevelők. A nem nap­közis fizikai dolgozó szülők gyermekeit is hívják, szívesen látnák őket. A nevelők vi­szont panaszkodnak, hogy a behivottak nem járnak korre­petálásra. Mi a helyzet a továbbtanu­lással, a pályaválasztással kapcsolatban ? Általános vé­lemény, hogy csak igen kis hányadában érvényesül a ta­nulók tehetségének, hajlamá­nak megfelelő pályairányítás. Főleg a szülők elképzelése dönt ez esetben. Itt érdemes még egy dologra felhívni a figyelmet. Volt rá példa, hogy fizikai dolgozó szülő kimon­dottan sértőnek találta azt, hogy az ő gyermekével meg­különböztetett figyelemmel foglalkoznak az iskolában. Sértőnek véli a különfoglal- kozást. E szemlélet ellen már csak azért is fel kell venni a küzdelmet, mert éppen arról tereli el a figyelmet, ami e „külön foglalkozások” lénye­ge Nevezetesen a hátrányok behozásának csökkentéséről, amely elsősorban a fizikai dolgozó szülők gyermekei ér­dekében történik. T. E. A Déryné Színház premierje Balassagyarmat színházlátogató közönsége számára rangos ese­ménynek ígérkezik a Déryné Színház premierje. A színház, az országban először, megyénk má­sodik városában mutatja be Shakespeare Szentivánéji álom című darabját december 18-án. Az országos premierre előrelátha­tóan a Déryné Színház igazgatója, s a rendező is a városba látogat. A színház előadásai Balassagyar­maton általános érdeklődést vál­tanak ki, vonzzák a közönséget. A város lakossága színházi igé­nyeinek megfelelő színvonalas előadásokat láthat a Déryné Szín­ház előadásában. Mindenheti élményeimnek egyike, az újonnan megjelenő Rádió és Tévé Újságban kö­zölt műsor böngészése. Mit kínál a jövő héten a tévé? Valóságos felfedezésszámba megy ez a műsorböngészde, Az elmúlt hét csemegéjét számomra a Tartson velünk Matyóföldre! című dokumen­tumműsor jelentette. A do­kumentumműsorok amúgy is kedvenceim közé tartoznak, ez a film pedig már előzetesében is megannyi érdekességet kí­nált. Különösen, amikor mű­sorvezetőnek nem valami is­mert riporterünket konferálta be az újság, hanem ezt ol­vastam: műsorvezető dr. Ro­many Pál, az MSZMP Bács megyei Bizottságának első tit­kára. Sr ez máris kételyekre adott okot. Az országunk egy ré­szét bemutató műsor vezetésé­hez — úgy gondoltam —, nagy rutinnal rendelkező, jó ripor­ter kell. Vajon a megyei párt- bizottság első titkára, hogyan oldja meg, ezt a nem könnyű feladatot? Nem fogunk-e va­jon protokolszöveget, a csak a jóra szorítkozó bemutatást hallani? Nem lesz-e a műsor íze valami ilyen: „hát igen, eredményeink vannak, de azért akadnak még hibák is"? Mindezek után, felfokozott érdeklődéssel ültem a képer­nyő elé, hogy megnézzem a matyóföldi műsort. Előtte még összegeztem gyorsan: mit is tudunk Matyóföldről? Szép a népviselet, kapósak a matyó babák, amelyekkel utcai stan­dokon, vásárokon, vagy éppen kedves vendégek fogadásán, mint ajándékkal találkozunk. Legtöbbünk ezt ismeri Matyó- földből, nem többet. A műsor azonban elvezetett bennünket a matyóik szűkebd hazájába. Igen, láttuk a nép­művészet gyönyörű darabjait is, de elsősorban nem ez ra­gadta meg a nézőt. Hanem pél­dául a tsz-elnökkel való be­szélgetés, amelyből megérez- tünk valamit a matyó falu pa­rasztjainak küzdelméből. El­mondta az elnök, hogy kevés a jó földjük, sokat kell ve- rítékezniük, hogy a sovány földből jó termést csikarjanak ki. Büszkén mutatott végig a tájon: íme, megvalósult a falusiak régi álma, gyümöl­csöst telepítettek. Aztán láttuk a takaros, tisz­ta, cifra matyószobát, amelyre oly rátartiak voltak Matyóföld lakói. És nem sokkal később, a martinászhoz hívott ben­nünket vendégségbe a műsor­vezető, dr. Romány Pál. A verandán ülve, egy tányér sü­temény mellett mesélt a mar­tinász arról, hogy a kohók mellett dolgozik, s amíg mun­kahelyére, s onnan haza érke­zik, napi három órát kell utaz­nia. Mióta csinálja ezt? Har­minc éve — volt a válasz magától értetődő természetes­séggel. A matyó falut csatornázzák. Az utcák feldúltak, a trapéz- nadrágos, fiatal lányok óvato­san kerülgetik a buckákat. Elementáris munkába fogtak itt az emberek. A falu lakói­nak mindössze néhány kút ad — rossz vizet. Irt kellett adni végre a bajra. Vízművet építenek hát. Jódarabot kiha­rapnak a gépek, a főidből, s már kezd kirajzolódni a jó víz „forrása”, a vízmű. Nem a párt megyi első tit­kárának láttuk a műsorveze­tőt, hanem matyóföldinek, aki jól ismeri, mi van az em­berek fejében és szívében. Megnyíltak előtte Matyóföld lakói. Beszéltek a volt cifra nyomorúságról, a mindennapi búzán megvett, kivarrt szok­nyákról. A gazda keserűségé­ről, aki látta, mint fogy az éltető mag a hombárból, s mint lesz cifrább az eladó lány, a menyecske. És megmu­tatták a matyóföldiek az új üzemeket is. A matyó asszo­nyok gépek mellett dolgoznak. Kezdetben durva munkán, ma már finom alkatrészek kerül­nek ki kezük alól. Feltárulkozott a képernyőn hazánk egy darabja. Matyó­föld „televíziós” térképe el­készült. Az utazónak oly szép és változatos, s ma már egyre gyarapodó földjüket ma­guk a lakói mutatták be a né­zőnek. A Tartson velünk Matyó­földre! című műsorral új so­rozat, s új műfaj is indult a tévében. Várjuk a folytatást, Magyarország teljes feltérké­pezését! Változatos, érdekes műsort ígér a tévé mai műsora. 18 óra 10 perckor A párttal, a nép­pel ... címmel, az elmúlt négy év ifjúsági krónikáját láthat­juk. 18.50-kor, a Napilapok, hetilapok címmel, kapunk vá­logatást a világsajtóból. A té­véhíradó után, Verdi: Traviata című operájából készült ooe- rafilmet sugározzák. Végül. 21.55-kor Csehov: A nagybőgő története című művének tévé­filmváltozatát tekinthetjük meg. Szendi Márta ANDR2EJ ZBYCH (Lengyelből fordította: Varsányi István) 62. Rövid tanmesét mondott a különböző magas törzs karok tevékenységéről, amelyek, 76- osok helyett tiszteket kül­denek különleges feladatok megoldására. Biztosan nem lesz elragad­tatva, ha embereket kell ad­nia a vár átkutatására, de a feladatot természetesen vég­rehajtja ... Az is kérdés, hogy egyáltalán meg kell-e bízni ilyen feladattal? Ha semmit sem találnak, a vak­tában végrehajtott keresgélés pedig sok idejüket veszi igénybe, és figyelmeztetés le­het amazok számára ... Fel­tételezhető, hogy a németek előkészítették az archívum megsemmisítését. Kloss elhatározta, hogy előbb egyedül végez felderí­tést. Ha meg tudná állapíta­ni, mit tud Inge valójában... És ki a nagybácsi láncosku­tyája? ________ Inge az ajtónál álldogált és cigarettázott. Kloss hozzá lépett és rátette a kezét a vál­lára. A lány nem húzódott el. — Miért nem* ülsz le? — Már éppen menni ké­szültem. — Várj még. Az asszony, akiről beszéltél, él? Inge hallgatott. Tekintete egyszeriben gyanakvóvá vált: — Miért kérdezi? — Tehát él — gondolta Kloss: — Ellenkező esetben Inge másként reagált volna: Ring titkának elárulásától nem félhet, hisz nem tud ró­la: Az asszonyt félti: — Azért kérdezem — kör veszélyben van: A vár- mondta —, mert ha él, ak- ban lakott? — Igen — súgta Inge. — És látta — folytatta Kloss. f közben igyekezett el­képzelni a jelenetet. Emléke­zett a fogoly kihallgatására. Ez a német. Broil, két teher­autóról és egy személygépko­csiról beszélt. — És látta — ismételte —. amikor befutott a két tehergépkocsi és a sze­mélyautó. Lerakták a csoma­gokat. .. — Honnan tudja? — kiál­tott fel a lány. Riadt elképe­déssel bámult rá. Az az asszony tudia. hová rejtette Ring az okmányokat — gondolta Kloss. Tisztában volt azzal is. hogv a további kérdezősködésnek nem volna értelme. A vár. hatalmas épületkomplexum, kert park. csónakkikötő a vízparton, minden bizonnyal pincék, vermek és föld alatti átjárók- Hány emberre volna szükség, hogv mindent körültekintően átkutassanak?... Nekünk nem kell sietnünk, de a németek­nek nincs idejük.... bármi­kor megsemmisíthetik az archívumot. Mindezt újra át­gondolta és arra a következ­tetésre jutott, hogy a várbeli asszony megtalálása nagvon fontos lenne. Inge tudja, hol kell keresni őt. Megmondja vajon? Nem, maidnem biztos, ho-gv nemi még a bizalmát is elveszti, ha ezt most megkérdezné tő le. Nowakkal kihallgattathat- ia Ingét az egység parancs­nokságán. Ez is kockázatos... Sok időbe telik és türelem kell hozzá, és az eredmény... — Mire gondol? — kérdez­te Inge. — Vigyázz magadra — mondta. — És ha segítségre volna szükséged... — Köszönöm... — suttogta. Eltűnt a sötét folyosón. Néhány másodpercre rá sikoltani hallotta, felrántotta az ajtót és revolverét kibiz­tosította. A szobából kiszökő fénynyaláb bevilágította a fo­lyosót. — Semmi. semmi, nincs semmi baj. — Berta hangia nyugodt volt. sőt talán egv kissé csúfolkodó is. — Fräulein Inge nagyon ideges. Nem ismert meg a sötétben. Kloss visszatért szobájába, eloltotta a villanyt és kinyi­totta az ablakot. A házban teljes csönd urolkodott. de Kloss tudta. hogv legalább ketten virrasztanak. Inge és az. akit Ring itt hagyott. Nem téved valón, amikor azt kép­zeli, hogv Ring embere ebben a házban lakik? Nem. nem valószínű. hogv feltételezése hibás. Bár arra Is gondol, hogv még a várban is lehet valaki. (Folytatjuk) j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents