Nógrád. 1971. december (27. évfolyam. 283-308. szám)

1971-12-07 / 288. szám

A s*ociali*ía briifáduki Megteremtették a zavartalan termelés fettételeit A Salgótarjáni Kohászati üzemek életében gyors ütemű az a termeiésfeifutás, ame­lyet a negyedik ötéves terv időszakára terveztek. A válla­lat termelése öt év alatt mennyiségben 35, értékben pedig 43 százalékkal emelke­dik A termelékenység emel­kedésének évi üteme átlago­san nyolc százalékos lesz. Ért­hető tehát az az igyekezet, amellyel a zavartalan terme­ié« feltételeit igyekszenek megteremteni. Az év minden hónapjának, sőt minden mun­kanapjának fontos helye van ebben a tervben. A nyári idő­szak fokozott szabadságolását is nagy körültekintéssel és terv- szerűséggel bonyolították le. Egyrészt, hogy biztosítsák a dolgozók pihenését és felüdü­lését, másrészt a tételes rende­lések kielégítésének és a terv­be vett termelésfelfutás felté­teleinek is eleget tudjanak itenni. Most újabb erőpróba előtt áll a gyár vezetőinek előre­látása és szervezőkészsége. A tél ugyanis minden alkalom­mal visszatérően nagy alkal­mazkodó készséget igényel. Technikailag is, emberileg is olyan felkészültséget kíván, amely zavartalanná teszi még a leghidegebb napok terme­lését is. Nos a gyárban a karban­tartó és szolgáltató gyárrész­leg külön tervet készített a hideg téli napok zavartalan termelésének biztosítására. Külön értekezéseket folytattak a termelő üzemekkel és az igényeknek megfelelően pon­tosan felmérték, hopv mit kell tenniök a zavartalan termelés érdekében. Az elmúlt évben a téli felkészülések során mintegy félmillió forint érté­kű munkát végeztek. A tava­lyi tapasztalatok felhasználá­sával azonban most tételesen is, nagyságrendben is bővült a téli felkészülés igénye. A KSZGY szocialista bri­gádjai már hetek óta a téli felkészülésen fáradoznak. Sze­retnék elérni, hogy minden termelő munkahely az emberi igényekhez igazodva, megfele­lően meleg és fűtött legyen, s a gépek is zavartalanul dol­gozhassanak és szolgáltassák a megnövekedett feladatok maradéktalan teljesítését. Az idei téli felkészülés al­kalmával több mint 600 négy­zetméter üvegezést végeztek. A tetőfedésre összesen három- és félezer négyzetméter igény jelentkezett, de a KSZGY szo­cialista brigádjai a munka során több új tetőszerkezeti problémával is találkoztak, s az eredeti tervtől eltérően, mintegy 3800 négyzetméter te­rületen végezték el a tető­fedést. Ugyanigy eltértek a jelzett igénytől a nyílászáró szerkezetek lecserélésénél is, hiszen az üzemek részéről jelzett 35 darab ajtózár he­lyett 59 ajtózárat cseréitek !e. Emellett a hamar sötétedő külső és belső munkahelye­ken mintegy 250 villanyégő lecserélésével biztosították a jó világítást. A huzalműben üzembehe­lyeztek egy mozdonyt, amely hozzájárul a termeléshez szükséges gőxmenyiség bizto­sításához. A huzalmű munka­helyein viszont a megfelelő hőfokot hat új melegítő üzembehelyezésével szeretnék biztosítani. A tél hidegével legjobban a külső munkahelyeken kell megküzdeni. A külső munka­helyek dolgozói részére már kiosztották a téli munkaruhá­kat. Védőételre és védőitalra a hűsítő italokat is beleszá­mítva, egész évben 400 ezer forintot fordítanak. A téli előkészületek azon­ban csak akkor éreztetik ked­vező hatásukat, ha a dolgo­zók könnyelműség nélkül maguk is úgy használják fel ezeket a lehetőségeket, hogy az mind emberileg, mind gaz­daságilag a legjobban gyü­mölcsözzön. Orosz Béla Etilénvezeték az NDK és Csehszlovákia között Megállapoilás olefinek termeléséről ' Az NDK és Csehszlovákia a feldolgozóipar részéről, mind építeni, mégpedig olyan ter­I Egymillió-hetvenezer gyerek tanul az általános iskolákban Befejezéshez közeledik a Művelődésügyi Minisztérium- ban az idei tanévkezdés sta­tisztikai felmérése. Az álta­lános iskolákra vonatkozó adatok már rendelkezésre állnak. Ezekből kitűnik, hogy az ország 5351 általános isko­lájában 1 070 000 gyermek ta­nul nappali tagozaton. Érde­kes. hogy az I. és a Vili- osztályosok száma csaknem azonos: az előbbi 138 714. az utóbbi 138 859. Figyelemre­méltó. hogy a tanköteles ko­rúak 98.2 százaléka iár isko­lába. Említésre érdemes az is. hogy az I. osztályosok kö­zül 78 000 (56,4 százalék) elő­zőleg óvodás volt. további 27 000 „ú jonc” pedig iskolára előkészítő foglalkozáson vett részt. A felső tagozatos diákok 95,3 százaléka szakrendszerű oktatásban részesül. Minden 100 felső tagozatos órából 74-et szaktanárok tartanak. A napközis csoportok száma az előző tanévhez viszonyítva 335-tel emelkedett, s jelenleg 221 000 általános iskolásról gondoskodnak napköziben. Szakosított tantervű osz­tályban csaknem 70 000-en tanulnak. Közülük ’ 32 000 nyelvi tagozatos. a többi ének . matematika . testneve­lés szakosításé osztályban. A 31 630 általános iskolai tante- ter 30,7 százalékában két„két- műszakos” az oktatás. Jelen­tősen csökkent a 40-en felüli tanulócsoportok száma: az öt évvel ezelőtti 5000 helyett ma már csak 484 ilyen nagv- létszámú osztály van. A fel­ső tagozatosok 4.3 százaléka, az alsó tagozaton a gyerekek 16 százaléka folytatja tanul­mányait összevont osztálybar A -dolgozó ember mxo Igái a I «I Ikiw _ magyar sajtó napját december 7-én tartjuk, ami- /m kor ötvenhárom esztendővel ezelőtt megjelent a Vörös Üjság. Ilyenkor számvetést folytatnak a toll emberei: vajon kötelességüknek eleget tettek-e? Az idei sajtó napja, elmondhatjuk, többet jelent a megszokott, ismétlődő megemlékezéseknél. Jóllehet ünnepi bensósége nem változott. Tartalmában viszont sokkal gazdagabb lett. Munkánk megbecsülésének tartjuk, hogy a közelmúltban pártunk vezetőinek részvételével megtartott újságíró ak- tivaülésen pártunk Központi Bizottságának titkára, a saj­tó munkáját így összegezte: „A Központi Bizottság im­már nem az előlegezett, bizalom, hanem az eddigi tapasz­talatok alapján, teljes bizalommal várja, sőt elvárja a sajtó támogatását, s arra mindenkor és mindenben szá­mít.” A sajtó napján egyáltalán nem ünneprontó kötelességünk átgondolni, eleget tettünk-e a pártunk kérésének, jól szol­gáltuk-e népünk érdekeit, hűségesen tükröztük-e megyénk társadalmi valóságát. A hétköznapok megszokott kísérője az újság. A ma embere rendkívüli módon érdeklődik az ország, a megyé­je, de a világ dolgai iránt is. Ennek az érdeklődésének a kielégítését a sajtóban találja meg. Ezért nagy az új­ságíró, a sajtó dolgozójának a felelőssége. Jól kell politi­zálnia, hírközlési tevékenységének pontosan eleget kell tennie. Az aktívaülésen szó volt a társadalom és a sajtó összeforrottságáról, szoros kapcsolatáról. Pártunk első tit­kára elmondta, hogy a másfél évtizedes fejlődésünkhöz a sajtó tevékenyen hozzájárult. Részese az elért eredmé­nyeknek. Mint politikai, hatalmi eszköz magasabb szín­vonalra fejlődött, jobban politizált mint korábban. Hír­közlő tevékenysége is javult. A sajtó dolgozói azonban sokasam lehetnek elégedettek munkájukkal. Szinte napon­ta mérlegre kell tenniük, hogy mivel maradtak adósak. Természetesen ebben a munkában a sajtó dolgozói is se­gítséget várnak azoktól az intézményektől, vállalatoktól, állami szervektől, amelyeknek éppen tollával nyújt se­gítséget az újságíró. A sajtó napja alkalmából újból fogadalmat teszünk, hogy munkánkkal minden tekintetben a dolgozó ember érdekeit szolgáljuk. Segítünk abban, hogy a jó, a hasznos közkinccsé váljék. Ugyanakkor elítéljük a maradit, meg­bélyegezzük a hibákat. Mindezeket világosan, pártosan, harcosan, félreérthetetlenül, mert erre tanít a párt, ezt kívánja tőlünk a munkásosztály. A mi sajtónkat megyénk dolgozó népe, a maga saj­tójának vallja. Naponta a kezébe veszi, olvassa. Nekünk ez a legfontosabb. A magyar sajtó napja alkalmából küldött jókívánsá­gokat megköszönjük. Büszkék vagyunk, hogy népünket szolgálhatjuk. kormánymegállapodást kötött az olefinek termelésének és felhasználásának területén folytatandó hosszú lejáratú gazdasági és tudományos-mű­szaki együttműködésről. A megállapodás a két or­szág gazdasági és tudományos­műszaki együttműködési bi­zottságának határozatait va­lósítja meg. Fontos hozzájáru­lást jelent a KGST XXV. ülé­sén a tagországok szocialista gazdasági integrációjának az elmélyítésére elfogadott komp­lex program realizálásához. Az átfogó együttműködésnek nagy jelentősége vati a két ország petrokémiai iparának továbbfejlesztése szempontjá­ból. A megállapodás hosszú távra szóló kölcsönös ellátást irányoz elő petrokémiai nyersanyagokból. A két állam ennek alapján fog együttmű­ködni a magas értékű mű­anyagalapanyagok és vegyi műszálak termelésében, mind Szirákon, régi probléma volt az asszonyok munkába állítá­sa. Ezen segítettek azzal, hogy a budapesti Hazai Fésűfonó- es Szövőgyár, valamint a szi- ráki ÁFÉSZ bérmunkaszerző­dést kötött a szövőgépekről le­kerülő szövődéi és fonodái hi­bás anyagok kijavítására. Februárban kezdődött meg a munka, és jelenleg már 54-en dolgoznak Szirákon, akik a hibás anyagokat kijavítják. 1972. év végére, száz főre kí­vánják fejleszteni a kivarró üzemet. Különböző anyagok, így terliszter, peszter, jeszter és albaszmoking szövetek hi­báinak kijavítását végzik most. Az ÁFÉSZ és a budapesti gyár között ötéves szerződés jött létre. Havi 160—200 vég hi­bás textiláru javítását végzik el, a főleg fiatalokat foglal­koztató üzemben. étűfRfiány György felvételé Gondboii a i&üzpont Xéglőrca szükség «ícibi pedig fogyasztási cikkekben a lakosság részéről mutatkozó, fokozódó szükséglet kielégíté­sére. A nyersanyagok továb­bítására etilénvezeték épül a két országnak, a kooperáció­ban részt vevő vegyi kom­binátjai között. Az ADN-nek adott interjú­jában Alois Hloch csehszlo­vák külkereskedelmi minisz­terhelyettes hangsúlyozta, hogy a megállapodás realizá­lásával — az eddigi legna­gyobb szabású gazdasági együttműködés a két ország között — mindkét fél sok milliós beruházásokat takarít meg. Egyidejűleg hozzátette, hogy a Szovjetunióból évek óta biztosított olajszállítások nélkül a nagy volumenű kö­zös terv végrehajtása elkép­zelhetetlen lenne. A megállapodás értelmében, az NDK a következő években hatalmas etilénüzemet fog melési kapacitással, ami fel­tétlenül további beruházásokat tesz szükségessé az NDK vegy­iparának egyéb területein, mert teljes kihasználása kü­lönben nem lenne biztosított. Mivel ezek a beruházások mégsem valósíthatók meg egy­idejűleg, az etilén egy részét az észak-csehszlovákiai Zalu- ziba fogja továbbítani feldol­gozásra az e célbpl építendő 135 kilométer hosszú vezeték. Egyelőre ott áll majd rendel­kezésre továbbfeldolgozó ka­pacitás: termékeit részben is­mét visszaszállítják az NDK- ba. A közös terv megvalósítá­sának második szakaszában Csehszlovákiában létesül majd egy nagyüzem etiléngyártásra. Az együttműködés célja fon­tos alapanyagokat nyerni a műanyaggyártáshoz. Megvaló­sítása közvetlenül érezteti majd hatását mindkét ország belföldi piacain, az áruválasz­tékot gazdagítva. Télen általában már „csendesül” az építőipai- egyébként sem rohanó ira­ma. A hátralevő belső mun­kák, vakolások, szakipari teendők ellátása jelent ke­reseti lehetőséget az építő­ipari dolgozóknak. A válla­latok, szövetkezetek már az 1972. évi tervek kidolgozá­sán fáradoznak. Évi kapa­citás felmérése, építőanyag­ellátás. Itt álljunk meg egy szóra. Az idén is sok ma­gánépíttető panaszkodott, hogy a TÜZÉP a szerződés­ben lekötött salakblokkot, téglát, csak késedelmesség­gel tudta biztosítani. Me­gyénkben jó pár téglagyár található, így a téglahiányt nehezebb megmagyarázni. Emri Katalin, az Északma­gyarországi Tégla- és Cse­répipari Vállalat mályi központjából a napokban láto­gatást tett Szécsényben, ahol a terület téglagyárainak helyzetéről kérdeztem: — A szó legszorosabb ér­telmében bajban van a köz­pontunk. A kérdés adott. Érdemes-e fenntartani a Malyitól kétszáz kilométer távolságra levő gyáregysé­geinket? Ami a szécsényi járást illeti, három tégla­gyár is található, az ipoly- tarnóci, ludányhalászi és szécsényi. A háromból csu­pán kettő áll felügyeletünk és irányításunk alatt, mivel az ipolytarnóci téglagyárat átvette a helyi termelőszö­vetkezet üzemeltetésre. — Milyen kapacitással dolgoznak ezek a téglagyá­rak és milyen fejlesztést terveznek jövőre? — A szécsényi téglagyár az idén nyolcmillió nyers­tégla gyártását tervezte, s ebből már csak négyszáz- ezer legyártása van vissza, ami decemberben, ha az időjárás engedi, teljesíthető. Ludányhalásziban 11,5 mil­lió nyers és 10,5 millió ége­tett téglát terveztek. A nyerstégla tervet már túl-' teljesítették 300 ezer darab­bal. A jövő évi tervekről. Fejlesztésről alig beszélhe­tünk, ami jelentős a környé­ken, Mátraderecske gyárat fejlesztjük 40 milliós beru­házással. Az előbb azt mondtam, adott a kérdés. Nos, ezek a téglagyárak ugyan nem veszteségesen üzemelnek, de a nyereség sem jellemző rájuk — mondja Emri Katalin. Néhány érdekesség ezek­ről a gyárakról. Az átlag- keresetet illetően a szé­csényi gyáregységben 2100 forint az átlagkereset, míg Ludányhalásziban nőknél 1400-—1800 forint, férfiaknál 2500—3000 forint körül mo­zog. A dolgozók létszáma 65, illetve 94 fő, mely szinte hónapról-hónapra változik. A két téglagyárban évi ti­zenkilenc és félmillió darab tégla kerül legyártásra. Ha azt vesszük alapul, hogy egy épülethez, családi házhoz körülbelül 30 ezer darab tégla szükséges, ez a tégla­mennyiség 670 darab csalá­diház épület felépítéséhez elegendő. A járás negyedik ötéves tervében 1000 darab lakás felépítése szerepel. Tovább játszva a számok­kal ez évi 250 lakás felépí­tését jelenti. A túltermelés jelentkezése azonban még­sem reális, mert valahol ezek az anyagok „elvesz­nek.” A közületi építkezé­sekhez szükséges téglákat is innen biztosítják a járás­ban, S miért van két szom­szédos téglagyár átlagkere­sete között ennyi különb­ség? A kérdések megvála­szolásához mérlegelni kell néhány helyi sajátosságot is. Az ipolytarnóci termelő- szövetkezet átvette saját ke­zelésébe a helyi téglagyárat. Meglátta a benne rejlő le­hetőségeket, mivel rendel­kezik építőbrigáddal, így valóban célszerű, legalább el tudja látni építőrészlegét téglával. Csak közben ez építőrészleg megszűnt. A témától kicsit eltértem, de ez is „érdekesség.” A gyárakat illetően való­ban gondokkal küszködhet a mályi központ, mivel a fej­lesztéshez szükséges mini­mális összeget sem biztosít­ja, s így nem véletlen, ha esetenként még lóvon tatásé szállítással is találkozunk a gyárak területén. S talán ez az oka annak is. hogy a tég­lagyárak a jövő évi tervei­ket nem tudják emelni, hisz’ a meglevő tervszámok telje­sítése is nehézkes. Téglára szükség van —ez nem vitás. Az építőipar leg­fontosabb alapanyagáról van szó, még akkor is, ha ez a központtól kétszáz kilomé­terre fekszik. — szabó —• NÓGRÁD — 1971. december 7., kedd 3

Next

/
Thumbnails
Contents