Nógrád. 1971. december (27. évfolyam. 283-308. szám)

1971-12-07 / 288. szám

Fehér Lajos December 5.én este megér* k veit Tanzániába Fehér La- j’ i. a Minisztertanács elnftk- h lvettese. aki Bárd Miklós- nagykövettel képviseli hazán­kat az ország függetlenségé­nek 10. évfordulója alkalmá­ból rendezett ünnenságeken r rideüleg odaérkezett a két c" :éa közötti együttműködés­ről folytatandó tár’válások cél'óból dr. Soós Gábor, a mezőgazdasági és élelmezés. Tanzániában agyi miniszter első helvette- se. Kelenh'gyi Emii, az OKISZ elnökhelyettese és Ko­vács György, a V1TUK1 he­lyettes 'igazgatója A kor­mányküldöttség fogadására a Dar es Salaam.i repülőtéren megjelent Rashidi M Kawa- wa, a Tanzániaj Egyesült Köztársaság második elnök- helyettese és Wilbert Chagula energiagazdálkodási miniszter. (MTI) I Kát Ilon«; ín elegeit Kambodzsában a hazafias pótlási vonalak szempontjá- erők két napig tartó harc bői. Bat Dong ugyanis egy uiiui hétfőn elfoglalták a fő- használaton kívüli vasútvonal várostól körülbelül 25 kilo- és négy országút keresztező­méternyire fekvő Bat Dong désénél fekszik. Az utak kö- városát. A kambodzsai kato- zül kettő egyenesen Phnom nai parancsnokság közlése Penh-be, másik kettő pedig szerint a kormánycsapatok az 5-ös és 4-es számú főút- helyi idő szerint hajnali há- vonal felé vezet. Beszámoló­rom órakor ürítették ki a vá" jában a Reuter megjegyzi, rost. Bat Dong ellen pénte- hogy az amerikaiak által ki­ken kezdődött meg a heves Képzett kormánycsapatok a tüzérségi támadás s eleste közlekedési vonalak felszaba- újabb veszélyt jelent a fővá- dításáért vívott egyhetes si- rost nyugat felől védő kor- kertelen harcuk során jelen- mánycsapatok, valamint a tős veszteségeket szenvedtek. Phnom Penhbe vezető után- (Reuter) Rendkívüli állapol Dél-Koreában Pák Csöng Hi dél-koreai el- rendkívüli állapot bevezetésé- nök hétfőn rendkívüli állapo- re. Aggódóan nyilatkozott tot hirdetett ki az országban, azokról a kapcsolatokról, A köztársasági elnök azzal amelyek az utóbbi időben — indokolta meg döntését, hogy Kína ENSZ-felvételét követő- úgymond „gyors változások en Peking és Tokió között mentek végbe a nemzetközi kialakultak, nem titkolta at- helyzetbeif”. Pák Csöng Hi, a tól való félelmét sem, hogy Kínai Népköztársaság közel- az. Egyesült Államok esetleg múltban történt ENSZ-felvé- csökkenti, vagy kivonja az telét, továbbá „az Eszak-Ko- ENSZ-lobogó alatt, Dél-Koreá- rea felől fenyegető veszélyt” ban állomásozó csapatait, jelölte meg legfőbb okként a (AFP) Nincs idegesség az NDK fővárosában Schütz blokádja a nyugat-berlinieket sújtja A Német Demokratikus Köztársaság fővárosában to­vábbra is minden készen áll az NSZK kormányával kö­tendő tranzitforgalmi egyez­mény parafálására, s dr. Günter Kohrt államtitkár kész Ulrich Müller szenátusi igazgatóval együtt oarafálni az NDK kormánya és a nyu­gat-berlini szenátus egyez­ményét is. Kohrt arra is kész. hogy a demokratikus Berlin­ben fogadja Müllert a parafá- lás körülményeiről való tár­gyalásra. vagy e módozatok­kal kapcsolatos megbeszélés­re. de — amint ezt az NDK fővárosának mértékadó poli­tikai körei hétfőn hangzotat- +ák — arról szó sem lehet. hogy az NDK engedően a nyugat-berlini szenátus és személy szerint Klaus Schütz kormányzó polgármester kö­veteléseinek. és lényeges vál­tozásokat eszközöljön azon a megállapodáson, amelyet Mül­ler már egvszer elfogadott és a maga részéről is lezártnak tekintett. Amint ez a Die Welt című Springer-lan hétfői számának nyugat-berlini kiadásából ki­derül. a szenátus néav úiabb követeléssel állott elő: 1. Nem akar beleevezni az NDK kormányának abba a ja­vaslatába. hogy a nyugat­berlini lakosok egv évben 30 napot, azaz egv teljes hóna­pot tölthessenek az NDK te­rületén. beleértve annak fő­városát is. Schütz az eszten­dőnek mind a 365 napjára szabad átjárást követel a nyugat-ber.liniek számára. Ez az NDK fővárosának életét egyszerűen felborítaná, s lé­nyegében az 1961. augusztus 13-a előtti állapotokat állíta­ná vissza, azaz megszüntetné az NDK fővárosa és Nvugat- Berlin között létesített szilárd állami határvonalat. 2. A második követelés: ..az eljárások egyszerűsítése” azaz a szenátus el akarja tö­rölni a vízumkényszert. 3. A nyugat-berlini szenátus ragaszkodik ahhoz, hogy a nyugat-berlini lakosok saját személygéplcocsijaikat !is hasz­nálhassák az átkelésnél. Az NDK kormánya a betegek és testi fogyatékosok részére ezt engedélyezi is, mások részére azonban nem. 4. Schütz ragaszkodik ah­hoz, hogy a Kohl—Bahr egyez­ményt se parafálják addig, amíg nem kerül sor a Kohrt —Müller megállapodás para­fálására. Ez az újabb össze­kapcsolás ellentmond a négy­oldalú egyezménynek, amely kimondja, hogy Nyueat-Ber- lin nem az NSZK része. A Német Demokratikus Köztársaság fővárosában egyébként semmiféle ideges­ség nem tapasztalható. Azt azonban őszintén sajnálják, hogy Klaus Schütz nolgármes- ter az egyezmények parafálá- sának mostani blokádjával lehetetlenné teszi, hogv a nyugat-berliniek már az idén karácsonykor és újévkor fel­kereshessék* az NDK területét. (MTI) Nők klubja nyílt Nők klubja nyílt tegnap dél­után a Salgótarjáni ÉMÁSZ- székházban a vállalati nőbi­zottság szervezésében. A szék­házban több mint 50 lány és asszony dolgozik, számukra nyújt majd havonta progra­mot a klub. Első ízben beszámoló hang­zott el az országos nőkonfe­renciáról. ezt több mint har­mincán hallgatták meg. Ezt követően a jelenlevő asszo­nyokat és lányokat megvendé­gelték. A további programban egészségügyi előadás, nyugdí­jasok napja, fenyőünnepély, farsangi batyubál, nőnapi ün­nepség, kül- és belpolitikai beszámoló szerepel. Tervezik az asszonyok egy többnapos csehszlovákiai ki­rándulás megszervezését is. Az autóbuszt a vállalat bizto­sítja. JÜ NÓGRÁD — 1971. december 7., kedd Szilárdan védelmezzük a szocialista erők egységét Edward Gierek beszéde a LEME VE kongresszusán A Lengyel Egyesült Mun­kapárt VI. kongresszusának vitaindító referátumát „A párt feladatai a Lengyel Nép- köztársaság további szocialista fejlesztése terén” címmel Ed­ward Gierek, a KB első tit­kára mondotta el. Bevezetőben hangoztatta, hogy a kongresszusnak, a szer­vezeti szabályzatban foglaltnál egy évvel előbb történt össze­hívása a párttagság akaratát tükrözi. „A pár: azt várja tő­lünk — mondotta —, hogy a két kongresszus közötti idő­szak értékelése feltárja a tár­sadalmi jelenségek lényegét. Kiapadhatatlan erőforrássá válik az a tapasztalat, amelyet a part a maga tevékenységé­ből leszűr, mind a pozitív té­nyeket, mind a hibákat, mu­lasztásokat illetően. Gierek méltatta azt a rend­kívüli társadalmi aktivitást, amely a kongresszus előkészí­tését jellemezte. Kiemelte, hogy a KB irányelvtervezeté- ről"valóban az egész népet át­fogó párbeszéd folyt. A mun­kásosztály kezdeményezései­nek hatalmas ereje szilárd anyagi realitássá vált. A ne­héz napokban a munkásosz­tály olyan kötelezettséget vál­lalt, amely egy szóval jelle­mezhető:- „segítünk”. És a munkásosztály teljesítette vál­lalt kötelezettségeit: segített. — A kongresszus előtti vita megmutatta, hogy a társada­lom tudatában mélyen gyöke­ret vert a párt vezető szerepé­nek felismerése. Ez a legérté­kesebb politikai tőkénk, ez akciónk sikerének fő feltéte­le. A pártkongresszus előtti te­vékenységéről szólva Edward Gierek méltatta a tavaly de­cemberi és ez év februári KB- plénumok határozatainak je­lentőségét. „Pártunk — muta­tott rá —, a decemberi ese­ményekből levonta az összes szükséges következtetést.” Harcot az elhajlás ellen — Az előző vezetés politikai hibái és a módszereiben mu­tatkozó torzulások — amelye­ket a KB 7. és 8. plénu­ma felszámolt —, elsősorban a szocialista építés általános le­nini törvényszerűségeinek megsértéséből fakadtak. A párt, amely helyreállította a lenini normákat, mélységes hálát érez a testvérpártok, el­sősorban az SZKP iránt, ami­ért megértették a lengyelor­szági nehézségek lényegét, és testvéri segítséget nyújtottak azok leküzdéséhez. — Pártunk határozott küz­delmet folytat a marxizmus— lenini zmustól idegen eszmei áramlatok és irányzatok ellen, s miközben megalkuvás nél­kül harcol az ideológiánk alapjait támadó revizioniz- mussal, felszámolja a dogma­tikus torzulásokat, a szubjek­tivizmust is. A párt tevékeny­ségének .fő gyengéje a leg- ütóbbi években, valamint az 1956—1959-es időszakban is az volt, hogy a szocialista tör­vényesség helyreállításával, a egyidejűleg, kompromisszumot szektás hibák felszámolásával kötött a revizionizmussal, és a LEMP ideológiájától idegen irányzatokkal. A KB első titkára ezután áttekintette a lengyel mun­kásmozgalom múltját. Részle­tesen szólt a Lengyel Kommu­nista Párt örökébe lépő, Len­gyel Munkáspártról, amely harminc évvel ezelőtt alakult meg. — Most, a Lengyel Munkás­párt megalapítása 30. évfor­dulójának előestéjén — muta­tott rá a szónok —, megálla­píthatjuk, hogy azok a fő társadalmi és politikai elvek, amelyket a párt a háború és a fordulat éveiben meghatáro­zott, kiállták a történelem próbáját. Nagy ügyelem az ifjúságra Tekintettel arra, hogy a köz­ponti bizottság írásban előter­jesztette kongresszusi beszá­molóját, Gierek beszédében csak a lengyel társadalom és gazdaság fejlődésének né­hány kulcskérdését érintette. Hangoztatta, hogy az új öt­éves terv célkitűzései nagyok és nehezek, de megvalósítá­sukhoz megvan a reális alap. Az ország termelő potenciálja igen nagy, megfelelő számú szakember áll rendelkezésre, a KGST keretében állandóan bővül a komplex együttműkö­dés. A lengyel párt vezetője utalt arra, hogy a termelés „A”- és „B”-szektora közötti arány, a mostani tervidőszak­ban módosul. Noha a terme­lési eszközök termelése válto­zatlanul gyorsabb ütemben nö­vekszik, mint a fogyasztási ja­vaké, a két szektor fejleszté­sének üteme jóval közelebb kerül egymáshoz. Gierek ezután részletesen szólt a lakáshelyzetről. „Pár­tunk, a lakáshelyzet megjaví­tását a legfontosabb kérdés­nek, halaszthatatlanul meg­oldandó dolognak tartja” — mondotta egyebek közt A szociális kérdéseket érint­ve kiemelte, hogy a szocialista szektor dolgozóinak 20 szá­zaléka már rövidített munka­időben dolgozik, az általános, ötnapos munkahét bevezetésé­re azonban csak később, foko­zatosan kerülhet sor. Elsősor­ban a bányászatban történnek majd ilyen értelmű intézkedé­sek. A pártvezetés véleménye szerint az egészségre fögártal- masabb ágazatokban, és ott, ahol a női munka van túl­súlyban, lépéseket kell tenni a nyugdíjkorhatár leszállítására. „A szociális problémák meg­oldásában, az idén nem kevés történt, a legfontosabb pedig az, hogy lefektettük egy új, aktív társadalompolitika alap­jait” — hangsúlyozta. Eoyüft a párlonkívüliekkcl Edward Gierek ezután a kongresszuson elfogadóra ke­rülő országépítő program si­keres végrehajtásának feltéte­leit fejtegette, majd arról szólt, hogy a LEMP megkü­lönböztetett figyelmet fordít az ifjúságra, az ifjúság prob­lémáinak megoldására. „Az ifjúságnak és az ifjúsággal együtt építjük az országun­kat” — mondotta. — Pártunk vezeti a szocia­lista építőmunkát. Tevékeny­sége során" szorosan együtt­működik a két szövetséges párttal, a parasztpárttal és a demokrata párttal, amelyek elismerik vezető szerepét. Né­pünk érdeke, hogy állandóan erősítsük kapcsolatunkat a pártonkívüliek széles tömegei­vel. Fokozzuk a pártonkívüli­ek társadalmi aktivitását, fe­lelősségteljes tisztségeket és feladatokat bízzunk rájuk — mutatott rá. E. Gierek a továbbiakban hangoztatta a szocialista tör­vényesség erősítésének -szüksé­gességét, s pozitívan értékelte a belügyi szerveknek az utób­bi hónapokban a lengyel köz- biztonság és rend megszilárdí­tására tett lépéseit. A Lengyel Egyesült Mun­káspártról szólva a KB első titkára kiemelte, hogy a párt vezető szerepe biztosításának alapja: helyes politikája és sorainak tömörsége, erkölcsi­politikai egysége. „1971-ben új tapasztalatokat gyűjtöttünk, amelynek a pártélet tartós alapjává kell válniuk. Megte­remtettük a párt egységének a cselekvés és nézetazonosságon nyugvó tartós alapját” — hangsúlyozta. — A párt eszmei munkájá­ban még sok a hiányosság. Elkezdtük e hiányosságok pót­lását s a megkezdett munkát következetesen tovább foly­tatjuk, mert tudjuk, hogy ahol gyenge és határozatlan az ideológiai front, ott mindig megjelenik az ellenség és igyekszik deformálni a közvé­leményt. Bizfos láncszem az együttműködésben A LEMP kulturális politiká­jával kapcsolatos néhány megállapítás után E. Gierek. a párt és az állam nemzetközi kapcsolatairól szólt. Nyomaté­kosan aláhúzta, hogy „Len­gyelország továbbfejlődésének ' távlatai, a nép alapvető célki­tűzéseinek megvalósítása dön­tően a Szovjetunióval folyta­tott együttműködéstől, a Szöv-. jetijnió testvéri támogatásától függ. Ez politikánk vezérel­ve”. — Igen nagyra értékeljük a Szovjetunió, Csehszlovákia és az NDK párt- és állami veze­tőivel nemrég lezajlott talál­kozóink eredményeit. Erősít­jük barátságunkat és együtt­működésünket Magyarország­gal, Bulgáriával és Romániá­val. Elégedettek vagyunk, hogy kedvezően alakulnak kapcsolataink a szocialista Jugoszláviával. — Szilárdan védelmezzük a szocialista erők egységének pozícióját. Pártunk szembe­száll minden szakadár irány­zattal. s különösen a veszélyes szovjetellenes nacionalizmus és sovinizmus élesztősével. A lengyel párt vezetője a továbbiakban az európai helyzettel foglalkozott. Rámu­tatott. hogy az európai béke és biztonság tartós alapjainak megteremtéséhez vezető úton jelentős állomás a tavaly de­cemberben aláírt lengyel- nyugatnémet államközi szer­ződés. — Most alapvető jelentősé­gű — folytatta, — az európai, biztonsági és együttműködési értekezlet előkészítése, hogy a konferenciát még 1972-ben megtartsák. Edward Gierek újból meg­ismételte felhívását a szom­szédos országokhoz: „Váljék a balti-tengeri medence a béke térségévé”. A Szovjetunió, Lengyelország és az NDK kö­vetkezetesen erre törekszik. — A Lengyel Egyesült Mun­káspárt — hagyományainak, a lengyel dolgozók érzéseinek megfelelően ;— a jövőben is a nemzetközi kommunista mozgalom szilárd láncszeme lesz. Váljék ez a kongresszus mérföldkővé a hazánk jólété­nek megteremtéséhez vezető úton — fejezte be beszédét a KB első tiíkára. ■mzi iiadisal—psalciszfőni háború (Folytatás az 1. oldalról) lül másodszor is holtpontra ju­tott tanácskozásait a hindusz- táni szubkontinensen kialakult veszélyes helyzetről. A vita záró szakaszában a tanács elé terjesztett három határozati javaslatról kellett dönteni. A szovjet javaslatot, amely a konfliktust előidéző kelet-pakisztáni válság politi­kai megoldásának biztosításá­val kapcsolta össze az ellensé­geskedések megszüntetésének szorgalmazását, két szavazat­tal egy ellenében, 12 tartózko­dással, elvetették. Az egyetlen ellenszavazatot a Kínai Nép- köztársaság képviselője, Huang Hua adta le, ily módon első ízben alkalmazva vétójogát a BT állandó tagjaként. Ezután került volna szava­zásra a kínai határozati ja­vaslat. amely az „indiai ag­resszió” elítélését követelte és a Bangla Desh-mozgalmat egy­szerűen „India által kreált felforgató szervezetnek” minő­sítetve, arra szólította fel a tagállamokat, hogy ..támogas­sák Pakisztán népét az indiai agresszió ellen folytatott igaz­ságos harcában”. Minthogy nyilvánvalóvá vált, hogy a kí­nai javaslatot egyetlen más tagállam sem támogatja, Hu­ang Hua az utolsó pillanatban kérte, ne bocsássák azt most szavazásra, mondván, hogy még további konzultációt akar folytatni. A konfliktus érdemi vonat­kozásait., okait és megoldási lehetőségeit illetően, a vita ke­vés új mozzanatot hozott a va­sárnapra virradólag lezajlott, hatórás vitához képest. Egyér­telműen kikristályosodott azonban az, hogy Peking a leggátlástalanabb szovjetelle- nes rágalomhadjárat fóruma­ként akarja felhasználni a Biztonsági Tanács nyilvános­ságát. Huang Hua szinte ima­malom gépiességével megis­mételt szovjetellenes kiroha­násait a karzat közönsége a szórakoztató műsoroknak ki­járó derültséggel kísérte. George Bush, amerikai ENSZ- képviselő alig szólt hozzá a vitához. Jakov Malik, a Szovjetunió képviselője, ak; több alkalom­mal volt kénytelen határozot­tan rendreutasítani a tárgytól állandóan elkalandozó kínai képviselőt szovjetellenes rá­galmai miatt, végül megje­gyezte: az imperialistáknak és a militaristáknak kitűnő szó­rakozást nyújt Huang Hua mutatványa. Az imperialisták­nak immár nem kell fáraszta­niuk magukat szovjetellenes rágalmakkal — megbízható szóvivőre találtak a KNK kép­viselőjében. A Hindusztán-félszigeten ki­alakult eseményekkel kapcso­latban a TASZSZ nyilatkoza­tot adott ki, amely többek kö­zött megállapítja: A Szovjetunió nem marad­hat közömbös a végbemenő eseményekkel szemben, figye­lembe véve azt a körülményt is, hogy azok a Szovjetunió ha­tárainak közvetlen közelében zajlanak le, következésképpen érintik a Szovjetunió bizton­ságának érdekeit- is. A Szovjetunió, a Hindusz- tán-félszigetet fenyegető. ka­tonai veszély láttán — amely- lyel szemben nem maradhat közömbös, egyetlen békeszére- tő ország sem — állást foglal a vérontás haladéktalan meg­szüntetése mellett, és amellett, hogy politikailag rendezzék Kelet-Pakisztánban á helyze­tet, a kelet-pakisztáni nép törvényes jogainak és érdekei­nek tiszteletben tartása alap­ján. A szovjet kormány ugyan­akkor úgy véli, hogy minden ország kormányának tartóz­kodnia kell az olyan lépések­től, amelyek ilyen, vagy olyan módon azt jelenthetik, hogy belsodródnak a konflik­tusba, vagy előidézik a hely­zet további súlyosbodását a Hindusztán-félszigeten. A hétfői kínai lapok fő fá­mája az India és Pakisztán közötti háború, amelyben Kí­na, mint a Zsenmin Zsipao le­szögezi „határozottan támo­gatja” Pakisztánt, de a pekin­gi vezetés mindeddig nem je­lezte mit jelent ez a morális segítségen túl. A pártlap „kommentátora” aki mögött a pekingi megfigyelők általában magas rangú kínai vezetőt sej­tenek — hétfőn, „leplezetlen agresszióval” vádolta Indiát, másrészt pedig azt állította, hogy a szubkontinensen az Indiának nyújtott szovjet Se­gítség miatt éleződött ki a helyzet. A vasárnapi kínai la­pok külön kommentárban foglalkoztak az indiai—szov­jet kapcsolatok alakulásával, és hevesen támadták a Szov­jetuniót a „szovjet” szót ál­talában a kínai propaganda által kikovácsolt „szocíálimpe- rializmus” kifejezésével he­lyettesítve.

Next

/
Thumbnails
Contents