Nógrád. 1971. december (27. évfolyam. 283-308. szám)

1971-12-28 / 305. szám

Képernyő előtt Aki a világ harmóniáiét kérésiéi Emlékezés Keplerre tak kiváncsiak: milyen sorsot Kepler édesanyját is csilla- vádolják és börtönbe Ma, amikor az ember a vi­lágűr mind távolabbi pontjain írnak elő számukra a adja le névjegyét, szinte min­den iskolás gyermek ismeri Kepler, a nagy német csilla- amiből már azért is sok ve­meg- vetik. gok. A naptárkészítés is szó. Csak hosszas eljárás után ros teendői közé tartozik, sikerül magát tisztázni a mél­Romantikus krimi — Jókai modorában tatlan vádak alól. Madách Imre „Az ember tragédiája” című művének hét jelenetében is Kepler a állapította meg, hogy a boly helyesnek, ellentétben a Juli- főszereplő. A Vili színben a ánus-naptárral. gász és matematikus megálla- szedelem származik rá, mert pításait, amelyekkel a bolygók ő a Föld pályafutásával egye- mozgástörvényeit rögzítette, ö ző Gergely-naptárt fogadja el gók a Nap körül olyan ellip­szis alakú pályán keringenek, bizonytalan társadalmi hely. Erre az időre esik első há- zetű ember, akinek nemessé­amelynek egyik gyújtópontjá- zassága is Barbara Müller von gét Rudolf császár ban a Nap van. A bolygók Mühlegg-gél egy tehetős mól- üggyel-bajjal tudja elismer- pályamenti sebessége napkö. nárnak lányával. A leány hu- tetni, áll szemben a nemesi zelben nagyobb, mint naptá- szónkét éves kora ellenére már előjogokat fitogtató urakkal, volban. A bolygók pályaele- kétszeresen elözvegyült és rá- Kepler méltósággal hangoztat* mei közötti matematikai ősz- tarti apja csak Kepler neme- ja a szellem magasabbrendű- szefüggés felismerésével meg- si levelének beszerzése után ségét: „Kétséges rang-e hát állapította, hogy a bolygók hajlandó hozzájárulni az es- szellem, tudás? (Homályos helyzete valamely időpontra küvőhöz. Az esküvű „baljós származás-e a sugár). Amely bármikor kiszámítható. csillagzat’’ alatt zajlott le, s az égből homlokra szállt? / Johannes esztendővel Kepler négyszáz Kepler hiába remélte tőle csa- Hol van nemesség más ezen ezelőtt 1571. de- ládi életében a harmóniát. A kívül?” és ilyen öntudat­cember 27-én született Weil műveletlen, a tudósi munkát tál csak még borzasztóbbá vá- der Stadtban. Apja kalandos lebecsülő, az anyagi nehézsé- lik. hogy koldulnia kell az életű zsoldos katona volt, ezért geket nehezen elviselő asszony udvar és a nemes világ ke­nem lehetett szárnyaló társa gyeit, az aranycsinálás haszon­talan kísérletei közben el kell mi- titkolnia, amit lelke a tudo­gyermekei neveléséről nagy­apja, a köztiszteletben álló polgármester gondoskodik. Egyetemi tanulmányai idején már lelkes híve Kopernikusz ra menekülnek, a Vas megyei tanainak, amelyeknek lénye- Petáncon élnek. a tudósnak. A protestánsüldözések att rövid időre Magyarország- mány tiszta világából felfo­gott. ge, hogy nem a Föld, hanem a Nap a középpont. Mint sze­1601-től kezdődően Prágá­ban él II. Rudolf udvari csil­A X. szín Keplere pedig a francia forradalom csodálatos látomása után bátran adja ki gény sorsú diák lelkésznek ké- lagászaként. De sem ekkor, tanítványainak a jelszót: sem a későbbiek folyamán a szabadba, az embernek joga szül, de a Formula concor diae-t az egyetértés formulá­ját, amely az egyházi tanítá­sok tiszteletben tartására kö- munkájához szükséges lenne. nem kapja meg azt az anyagi van sutba dobni az előítélete- támogatást, amely nyugodt kei, a szabályok helyett a ter­mészet és az egyéniség tör telezne, nem hajlandó aláírni. Papíron ugyan tisztes fizetése vényeit követni. 1594-ben a grazi protestán- van, de o kincstár mindig je- sok meghívják tartományi ientős összegekkel tartozik matematikusnak. A világmin- neki és a behajtásra semmi denség harmóniájának kutató- remény. Még egy dolog van Bár második házassága bol­dog volt, hét gyermekük szü­letett, az anyagi nehézségek, a régi és új állandó összeüt­ja itt kénytelen horoszkópok életében, ami nagyon rossz közése nehezítették tudomá készítésével, időjárás-jövendő- hatással van rá. A XVII. szé­lessel foglalkozni, mert az zadban valóságos tömegőrület­emberek elsősorban arra vol- té lett a boszorkányüldözés, Baráti levél idős Szabó István szobrászművészhez Kedves Pista bátyám! Elég régen jártam nálatok, s amiért soraimmal felkeres­lek, annak több oka van! Mindenekelőtt nagyon boldog új esztendőt kívánok ne­ked és kedves családodnak- 1969-ben is nagyon ezerettem volna beszélni veled a könyvről, a Fába faragott esztendők­ről, de nem sikerült. Nem tudom, hogy mikor találkozha­tunk, ezért írnom kell. El kell mondanom neked, hogy mit jelent nekem a könyved. Ügy érzem, joggal mondhatom el úgy is a véleményemet, mint aki életed'jó részét ismerem, és azonos környezetben éltünk. De úgy is elmondhatom, mint az egyik legrégibb bányászfamíl^a leszármazottja, hi­szen az öreg Eichberger bácsi is rokonságunkba tartozott. Minden ősöm bányász volt, és végigélte az általad megfara­gott évszázadokat, s azok minden szenvedését. A te küzdelmes életed új erőt ad nekem is. Hányszor voltál mélyponton, és mindig újra nekivágtál az életnek. Volt erőd újrakezdeni! Hallottam néhány fecsegő véleményt is könyvedről. A te életedről, életművedről csak az mond­hat véleményt, aki ismerte legalább egy kicsit az életedet. Ügy éreztem a könyved olvasásakor, hogy veled beszélge­tek! A szived diktált minden sort, nem szépítettél, nem vál­toztattál semmit, s ez a könyv és a te életed legnagyobb ér­téke. Művészeted óriási értéke mellett ezért lesz idős Szabó Istvánnak — az embernek — az élete örök példakép fiatalsá­gunknak. Ezért éltem át én is szinte egész ifjúságomat újra a könyved olvasásakor. Szinte láttam a napsütötte Zagyva­partot, ahol ifjú éveimet töltöttem én is, gyermekeiddel. Lát­tam Icukát, Pistit! Láttam a melletted szinte hősként helyt­álló kedves feleséged szelíd arcát! Veled jártam a Mátra ös­vényeit és a bánya mélyét, ahol apáink verejtékeztek. És nem szégyen leírni: veled könnyeztem a nehéz napjaidban. Én is azt írom le most, amit a szívem diktál, de az igazság is ez! A te művészetednél, Pista bátyám, csak egy van nagyobb, a végtelenül igaz és őszinte emberséged. Határtalan szereteted az emberiség iránt. Ez adja művészeted nagyságát. Nem vagyok én sem műbíráló, sem kritikus. Az élet­ben azonban nagyon sokat tapasztaltam. Népünk nevelője vagyok. És a mi bányásznépünk fiaiért meg is tettem min­dent. Talán nem tudtam gondolataimat most úgy leírni, ahogy berniem vannak, de tollat kellett fognom, hogy írjak hozzád. Vedd úgy soraimat, hogy csak egy kis töredékét tudtam el­mondani annak, amit érzek művészeted, igaz életed, ember­séged iránt. És tudod te, Pista bátyám, hogy amikor meglá­togattunk Benczúr falván, a kisterenyei bányászgyerekekkel, az elsősorban azért volt, hogy példaképet lássanak maguls előtt az én tanulóim. Hogy el tudják majd mondani unoliáik- nak is: ők találkoztak Nógrád megye és hazánk egyik nagy művészével, s a művészek között az egyik legemberibb em­berrel: idős Szabó Istvánnal. Emlékszel milyen öröm volt — szinte könnyeztünk — amikor mutattad egyiknek is, má­siknak is, hogy ez itt a nagyapád, ez meg az apád! Vagy amikor felismerted egyik-másik gyereket az apjáról, vagy nagyapjáról? Mindezek most végigvonultak előttem, hogy olvastam az életed történetét. Még egy ok, ami miatt irok, hogy Németh Miska (a volt kocsmáros) fényképnegativjai között ráakadtam vagy nyolc régi szobrod felvételére, továbbá a kisterenyei szobrod ava­tásának és más eseményeknek a képeire. Drága Pista bátyám! Addig is amíg találkozunk, fogadd szeretettel soraimat. Köszönök neked ismételten mindent. Azt. hogy Ú1 életkedvet kaptam életedből- Köszönöm egész családom és bányász őseim nevében is, kiknek nehéz életét fába vésted, s igy nekik örök emléket állítottál. Fenyvesi József kisterenyei iskolaigazgató NÓGRÁD — 1971. december 28., kedd nyos munkálkodását. Így is igen termékeny volt. „Oly korban élt, amelyben a termé­szeti folyamatok általános tör­vényszerűségeinek eszméje még egyáltalán nem volt biz­tosítva" — írta róla Einstein. És ezért csak csodálhatjuk, hogy volt hite és ereje az ál­tala felismert és máig is időt­álló törvényszerűségek elis­mertetéséért harcolni. Regensburgban halt meg 1630-ban. A barátai által fel­állított síremlékre saját ver­sét vésették: „Valamikor az eget mértem, / A földi ár­nyat mérem most. / Égből származott a szellem, / Mi itt nyugszik, a testnek az árnya.” A magyar olvasók jó ismer- tetőt kapnak Kepler küzdel­mes életéről, ha elolvassák Száva István „Az ég törvé­nye” című életrajzi regényét. Jelenet a „Táncolj a Broadwayn” című amerikai filmből, a Tv december 25-i, szomba­ti műsorából Ma, kedden (9.00—11.05) Szünidei matinéval kedves. A karácsonyi kettős ünnep- lás a múlt század kései ro- nap a bőség zavarát hozta a mantikájába ágyazva, sajá­televízió műsorában. Nemcsak tos történelmi hátterével, .... ... fiataloknak, a karácsonyi ajándékokban, alakjaival különleges atmosz- étel-italokban dúskáltunk, de férát áraszt — mindvégig le­A délutáni műsorban elsőnek a színvonalasan szórakoztató, bilincselő, s a karácsonyi mű- mlntumfilm^évén01^^!^^- kellemes programokban is. Én sorba eme sajátosságaival re- mentumfilm réven megismer ezúttal csak az ünnep első mekül beillett. A szereplő­napjára térnék ki. együttes is elsőrangúan szolgál­A bőség jellemzésére elég, ta a romantikus hátterű bűn- deeember hón-D két érdekes ha végiggondoljuk vasárnap a ügy kívánalmait Mindenek- JtfP »«.müvéről reggel 9-tol éjfélig tartó mű- előtt Garas Dezső, a rejtélyes sort. A teljesség nélkül: Egri életű kisvárosi főpénztárnok csillagok, riportfilm egy 24 alakjában, de markáns alakí- gyermeket nevelő asszonyról, tást nyújtott Bárdi György, népdalcsokor, Flinstone család, Kállai Ferenc, Dégi István, noKDeil a hetjük a világ legrangosabb húsz trófeáját. A Tárlatról tárlatra című sorozat (18.00) két érdekes képzőművészeti eseményéről, Petrov Vodkinnak, a század- eleji orosz festészet egyik leg­jelentősebb alakjának műcsar- Fiatal Képző­»»(«(«(.puwT, «mim, /vattai r erein;, /»taait, - Cfiidióiánnk a hu­tévéjáték Jókai regényéből, Koncz Gábor, kitűnőt Huszti karácsonyi sanzonválogatás, Péter is. Izgató jelenség volt Humoristák klubja stb. Én- a pikáns szépségű Torday Te- körSt^tha^uW18 25W ri. a különös história végső Jókai regényének a Magyar vesztese. dokumentumfilm-sorozat ötö- A Jókai-regény tévéfilmvál- dik részét. A Falusi vasárnap tozata egyben arra is felhívta című dokumentumfilm egy a figyelmet, hogy eddig szin- falu lakóinak vasárnapi prog- te feltáratlan, kimeríthetetlen ramját mutatja be (18.45), vé* kincsestár kínálkozik klasszi- gül az esti főműsorban kusainkban — így Jókaiban is (20.00) Dosztojevszkij világhí- — a tévé rendelkezésére, rfl regénye, A félkegyelmű Csak élni kell a lehetőségek- színpadi adaptációját kapjuk Jókai' Három királyok, csillaga kel> ezzel az irodalmi i*"«- a Nemzett Színház együttesé-. című regénye alapján készí- retterjesztésnek is sok értékes nek előadásában, tett. A nagyszabású pénzrab- szolgálatot tehet. (barna) Televízió és a Pathé Cinema koprodukciójában készült té­véfilmváltozata érdekelt, s .mint kiderült, nem alaptala­nul, mert A vasrács a nagy mesélő színesen mozgalmas és izgalmas története. Tulaj­donképpen egy múlt századi krimi, melyet Rényi Tamás Csukly László \XWVWV\A»nAA/WV\>V\XVA»^A»<\A>d/XX\/V'\/VX/V\A»'V/N<d/V'\/VrfVVVVA/VVVVVVV'\^ Mikszáth Kálmán: KÍSÉRTET 1. JÖ>? A KASZPEREK! Ez a rémkiáltás zúdul a hancura közé (vagy az any­juk, vagy a pesztonka hang­ja), mire a gyermekeim ijed­ten rebennek szét, ki az ágy alá. ki az almáriom mögé. Jaj a Kaszperek, a Kaszpe­rek! A virgonc porontyok egy­szerre megszelídülnek; csönd LUBLÓN ta a varsói kereskedőnek öi aranyon. Később vette a to­kaji borokat a Hegyalján hár rom aranyon, és eladta a var­sói kereskedőnek két ara­nyon. Csernyiczky ennélfogva gazdagodott. Kaszperek pedig szegényedett. , Hogy mi vitte erre a bolond ' dologra Kaszoereket, az ak­esattog is valami, ott künn a nek. mert hasonlít ahhoz, ele- kor élő borkereskedőnek vál- levegőben. •. Talán a lovának venebb. pezsgőbb volt idegen- tig törték rajta a fejüket, de a patkói. ben mint ma, mikor ismét nem is csodálom — pedig Hihetetlen bár a történet, visszakerült az édes anyai hiába törték, mert azt csak de feleljen érte Bél Mátyás* szárnyak alá. egy regényíró találhatja ki uram és a „Liber Actorum”,** a várban székelő sztarosz- —. miután Bél Mátyás semmi melyet Vilsinszky Ferenc nó- ták sok gondot fordítottak egyéb felvilágosítást nem tárius mester hagyott ránk intézményeire, kereskedelmé- hagy, hacsak azt nem: hogy ékes lengyel nyelvezetben. Ha re, s Lubló mind nagyobb igen keveset tartózkodott ott- őkegyelmeik bolondot írtak a virágzásnak indult. A négy- hon Lublón. pedig háza volt könyveikben miért legyen az szögű piacot gyönyörű lábas ott, és a felesége is benne la- nekem hibám? házak díszítették, melyeknek kott a gyermekeivel, míg el­De ezeken kívül még sok nyílt csarnokaiban a kereske- lenben Varsóban nagyon be­lesz, de milyen csönd, szinte más forrás is megerősíti, hogy hők portékái voltak kirakva, retett lenni ahol Pedig Kaszperek Mihály kétszáz év Főleg aranyművesek, gyolcso- csak Csernyiczky Jaroszlav- előtt mi mindent műveit éle- sok, gombkötők és borkeres- nak volt háza, és a Cser­iében és holta után- Valószí- kedők voltak nagy számban- nyiczky felesége lakott ben- nűleg vígan élt. mert borok- Kaszpereknek már az apja ne’ . falak fosztanak, válnak, fnint kai kereskedett, a gégéje so- Is borkereskedő volt. Tokaji ugy- ugy- s^kat beszeltek a a köd, s messze előcsillan hasé lehetett száraz, valamint borokat szállított egy varsói eo?os,z n;vf.‘Yfk; ,ev Cser" a zsebe sem volt üres. S borkereskedőnek, név szerint nyiczky kitiltotta volna egy­azonfelül olyan 6zén felesége Csernyiczky Jaroszlavnak, ki- szer a házából ki tudja, volt, hogy magát a lublói nek összeköttetései voltak tapasztalt? — de, hogy sztarosztát is a hides lelte egész Szentpétervárig vagy később mégse bírt er* még azon túl is. lentállni az olcsó borliferáníF ___ „„ „ ,JL» Űgv bizony, a sztaroszta, a Különös dolgokat beszéltek nak- De mindegy. Ami volt, m ostanság fehér lovon és ve- nagyságos Lubomirszkv Tiva- már az öreg Kaszperek üzle- régen volt. Juventus ventus. rés ruhában. Épp ezen indok- dar kormányzott a város fö- téről is. (Azaz, hogy még alt- Kaszperek lassanként meg- nál fogva nem lehet kémény- lőtt, mert a 1ó Lubló még kor nem volt öreg.) Örökösen orsf?edett. 6 val06zmuleg Cser­seprő sem. mert attól félnek rrtindia lengyel szón volt, útban volt Tokaj. Lubló és nyiczkyné is, mire a bor árat ugyan a gyerekek, de szintén ahogy azt századok előtt meg" Varsó között: Varsóba tuta- fölemelte: — végre egy na- nem jár fehér lovon; sőt nem boldogult Zsigmond király el- jokon járt a Poprád vizén, °°n m®Snalt Kaszperek, és hallik a szívecskéik dobogá­sa. Szemeiket behunyják, de azért mégis látják a jöttét- A Kaszperek. száguldó fehér paripán, veres ruhában. Az olvasó, fogadni mernék, azt hiszi most, hogy tán Kasz­perek, a nevelő úr jön. Ügy utána, ám, de a nevelők nem járnak is huszár Kaszperek. mert az zálogosította. ugyan lovon jár. de nem fél­nek tőle a gyerekek — még kevésbé valami vásott everek, aki birkózásban őket földhöz vágja, vagy a játékaikat el­szedi, mert már :étszáz esz a Kaszperek gyerek volt. De mindegy, azért Kaszpe­rek mégis eljöhet, minden percben itt toppanhat. Huh, Tokaiba gyalog. S itt» a Hegy- »«Rhalt Csernyiczky is A hegyen fekvő város, me- alján vette eleinte a finom végezzék egymással dolgukat lyet „Lőcse leányának” nevez- borokat két aranyon, és elad- a másvilágon. De azért az összeköttet es ‘ nem szakadt meg a két bor­*=Bél Mátyás, 1723-ban te fel a Kaszperekről szóló tetták' tovább*a\rmát Q*r* annak több megjelent Prodromusában van csodatörténetet, a hivatalos mint kétszáz esztendeje, hogy a Kaszperek-legenda egy va- Jegyzőkönyveket és kihallgatá- maraar, A Ka^znprplr tmlt riániA-ia woöímm sokat A '-'S’CmyiCZKy Mlnaly, 6S 3^ soKat s hozzácsatolva. A Kaszperek fiúk közül is Mihály vá- m*yyVanß3?1 nyelven írott vette át a borüzletet, va quart kódexet a lubloi level ­(Folytatjuk) riációja megírva. **=Vilsinszky Ferenc, rosi nótárius 1718-ban jegyez- tárban, őrzik-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents