Nógrád. 1971. december (27. évfolyam. 283-308. szám)

1971-12-28 / 305. szám

A kétezredik névadó

A Salgótarjáni várral Tanácson még 1960-ban Kezdték eí a társadalmi névadók és esküvők rendezését. Az eltelt 11 esztendő alatt népszerűvé váltak Salgótarjánban a városi tanács ilyen rendezvényei. Egyre több szülő viszi gyermekeit, hogy ünnepélyes kereteit között kapja meg a gyermek az utónevet, a névadó szülők társaságában. Gyakoriak a csoportos névadó ünnepségek. Ez évben az Állami Építőipari Vállalat, a

Textilipari Vállalat, a Budapesti Kötő HTSZ exportüzeméből, a Nógrád megyei Tanács dolgozóinak gyermekei és most karácsony első napján városunk egyik fiatal, vállalata a Tiszántúli Gáz- szolgáltató és Szerelő Vállalat rendezett „hetes” névadó ünnepséget a dolgozók kicsinyeinek. Öt kislány és két kisfiú volt az ünnepelt. Az ünnepség után a vállalat megbízottja 500—500 forintos betétkönyvet ajándékozott a

Koppány György felvétele

kicsik szüleinek. Amikor a házasságkötő terem kiürült, ahol a társadalmi ünnepségeket rendezik, egy gyors számolást végeztünk Medved Sándor anyakönywezetővel és kiderült, hogy az eltelt 11 év alatt a Salgótarjáni városi Tanácson 2000 újszülöttnek adtak nevet társadalmi ünnepség keretében. A kétezredik csöppség' Balogh Erika volt, akinek szülei a Tiszántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalatnál dolgoznak.

Folytat jak n hányással; k o r r u sí I ésé t

Negyven százalékkal több növényvédő szer — Koncentrált beruházások

a nehézipar jövő évi terveben

1972-ben hat százalékkal növekszik a nehézipar termelése, ezen belül legnagyobb mértékben az alumíniumkohászaté és a vegyiparé, ösz- szegezték a jövő évi tervet a N1M miniszteri értekezletén.

A rendelkezésre álló energiaforrások a következő évben is biztosítják a népgazdaság energiaigényének kielégítését, és lehetővé teszik az energiafelhasználás további korszerűsítését. A szénhidrogének részaránya várhatóan 46—47 százalékra növekszik, a szén részaránya pedig tovább mérséklődik. A kőolajtermelés lényegében az előző év szintjén marad, A villamosenergia-termelés nyolc százalékkal nő. ez részben a Gagarin Hőerőmű 200 megawattos gépegységének üzemeltetésével biztosítható,

másrészt pedig az importot növelik.

Az alumíniumkohászat termelési értéke 18,2 százalékkal emelkedik. A timföld- gyártás az új ajkai timföldgyár részleges üzembe helyezésével mintegy százezer tonnával növekszik.

11.9 százalékkal emelkedik a vegyipar termelése, amqly tovább segíti a mezőgazdaság korszerűsítését. A tervek szerint 114 ezer tonna nitrogén és 197 ezer tonna foszfor műtrágya-hatóanyagot állítanak elő. Negyven százalékkal emelkedik a növényvédő- szer-terrnelés, amellyel már nagy mennyiségű importot takarítanak meg.

A nehézipar üzenteiben 1972-ben 21 milliárd forint

értékű beruházásra kerül sor. Legtöbbet fordítanak a vegyipar fejlesztésére, nagyságrendben ezt követik a bányászati és villamosenergia- ipari, valamint az alumíniumkohászati beruházások. Megkezdik a nyiráddeáki puszta területén lelt bauxit feltárását, illetve a bányanyitást. A Tiszai Vegyikombinátnál 1072-ben fognak hozzá a negyedik ötéves terv egyik legnagyobb beruházásának, az olefinprogram megvalósításának munkálataihoz.

A termelés növekedésével párhuzamosan emelkedik a nehézipar üzemeinek műszaki színvonala is. a szénbányászatban tovább folytatják a gépesítést és az automatizálást. a kőolaj- és földgázbányászatban elsődlegesen a kutatófúrásokhoz szükséges műszereket és rétegnyitó eszközöket fejlesztenek ki, s tovább korszerűsítik az adatfeldolgozást is. A központi gázprogram végrehajtásában a fogyasztók biztonságos ellátásáért elsősorban az új tárolók építése szerepel főfeladatként.

A vegyipar fejlesztésében legfontosabb feladatnak ítélték egy új kísérleti növéoy- védőszer-üzem létesítését, valamint a korszerű folyékony mosószergyártás technológiájának, és a kombinált műtrágyáknak a kidolgozását.

Eredmények, tervek, gondok asz éleimiszer~gassdaságban

Irta; ür. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter Eredményes

be most, amikor összefoglaljuk 1971. évi munkánkat. A számvetés elkészítésének, s az új esztendő tennivalómais; megfogalmazásakor jóleső érzés az ország lakosságának elmondani, hogy az élelmiszer - gazdaság 1971-ben legfontosabb termelés- és gazdaságpolitikai feladatait teljesítetté. Sőt — az árvíz okozta károk és az aszály ellenére — célkitűzéseinket minden eddiginél nagyobb tervszerűséggel valósítottuk meg. Ez azt is bizonyítja, hogy a gazdaságirányítás rendszere megállja a helyét, s a termelőszövetkezetek. állami gazdaságok, a feldolgozó és értékesítő vállalatok vezetői jobban éltek az önállóság adta lehetőségeidtől. Parasztságunk, az élelmiszer- és fagazdaság különböző területein dolgozók hozzáértő, szorgalmas, lelkes és mindenekfelett eredményes munkával bizonyították, hogy helyeslik és támogatják ag- rárpoLitikámkat.

Az 1971-es esztendőben a fejlődés üteme összességében valamivel meghaladta a tervezettet. A mezőgazdasági termelés nemcsak az 1970. évinél több 9 százalékkal, hanem kereken 3 százalékkal haladta meg az eddig legjobbnak ítélt, rekordnak számító 1969-es év színvonalát is. Az élelmiszeripar 8 százalékkal termelt többet 1970-hez képest, s ennek nyomán 1971-ben az élelmiszerek többségéből az igényeknek megfelelő, kiegyensúlyozott volt az ellátás.

Az elmúlt esztendőre visszatekintve két olyan eredményt szeretnék kiemelni, amilyenre eddig még nem volt példa, s amelyek népi államunk gondoskodásának, a mezőgazdaság fejlesztésére irányuló intézkedéseinek gyümölcsei. Az egyik: a 30,7 mázsás hektáronkénti búzatermelés, amely a magyar mezőgazdaság történetének legkiemelkedőbb ilyen eredménye. A másik: a sertéstermelés eddig még nem tapasztalt arányú fejlődése. A jelenlegi sertésállomány nagyobb, mint hazánk történetében bármikor volt. Minőikét eredmény alátámasztja pártunk és kormányunk következetes termelés-, gazdaság- és életszínvonal-politikáját. Az ország kenyérgabona-szükségletét — most már több éve — biztonságosan hazai termésből elégítjük ki. Ehhez még azt szeretném hozzátenni, hogy búzánk beltartalmd értéke jó, s így belőle jó minőségfi kenyér süthető! Ugyancsak a lakosság jobb ellátását, tette lehetővé a hústermelés, ezen. belül elsősorban a sertéstermelés gyos ütemű növekedése. Nemcsak táplálkozási kultúránk javítása, hanem exportunk miatt is örvendetes a sertéstenyésztés fejlődése.

A búza, a kedvező rizs

A ^ olajosmagtermés

mellett kedvezőnek kell minősítenünk a hústermelés alapját képező kukorica hektáronkénti 36 mázsás hozamát is, amely meghaladja az előirányzottat. Fontosnak ítéljük meg azt is, hogy az élelmiszeriparban — a már említett kedvező fejlődési ütemen túl — a termeles növekedésének mintegy 95 százaléka a munkatermelékenység növekedéséből fakadt.

Az eredmények indítékainál — az alkotó emberi munka mellett — a műszaki-anyagi ellátás javulására kell utalnunk. A huzamok növekedésének jelentős tényezője, hogy nemcsak az egy hektárra jutó műtrágya hatóanyag-felhasználás növekedett 17 százalékkal, hanem javult a nitrogén, foszfor és kálium aránya, s a komplex műtrágyákból is több jutott. A mennyiségi növekedés mellett a

minőség javulását eredményezte, hogy a

A paivarciezermester

Pafvarcon mindenki ismeri Reznicsek Istvánt, a talu ezermesterei. Csak Pista bácsinak szólítják ifjak, idősebbek egyaránt, Nemcsak kora miatt — nemrég töltötte be hatvanadik életévét —, hanem tiszteletből is.

A hatvan év inkább gyérülő. ősz haján, ráncosodó, de még mindig vígkedélyü arcán látható. Humora, frissesége vetekedik a harminc—negyvenévesekével. Kezei most is biztosan fogják a szerszámot. Hol kőműveskanalat, hol szekercét. Most legújabban a Patvarcra , települt budapesti Elektronikai Kisipari Szövetkezet üzemében a fúrógép, köszörűgép gombjait kezeli szakértelemmel.

— A nyugdíjra nem gondolt még? — kérdezem, miközben pihenésre állítja a köszörűgép apró motorját

— Arra még ráérünk! — nevet huncutul. Azt utoljára hagyjuk. Nem szeretek én tétlenül élni — fordítja komolyabbra a szót. Életemben dolgoztam, munkás voltam. Munkásnak születtem. . '

Kérdés* nélkül folytatja.

— Itt van ez az ipari üzem. Dicsekedhet vele a község. Jelenleg már több mint harminc embernek, főleg nőknek ad munkalehetőséget. Én itt mindenes vagyok. Ha kell járdát építek, betonozok, megjavítom a központi fűtés kazánját, vagy az elromlott vízcsapot. Díszfákat ültetek az üzem körül, és ha nincs más — tárja szét karját — mint most is, beállók a termelésbe.

— Pista bácsi keze aranyat ér — erősíti meg Bauer László, az üzem fiatal*vezetője.

— Nem csalódtunk benne, amikor a tanács elsőnek ajánlotta. Sok gondtól mentesít bennünket.

— Korábban a termelőszövetkezet tagja volt — emlékeztetem.

— Igen — nyugtázza. — Ott is igyekeztem becsületesen dolgozni. Mondhatnám alapító tagja voltam a termelőszövetkezetnek, mint most az ipari üzemnek.

— Hívtak, javasoltak és én vállaltam. A vezetőség elengedett. Jő ott lenni, ahol az emoer érzi, még szükség van rá.

Pista bácsira szükség van. Talán sokan nem tudják Reznicsek István, itt, a jelenlegi üzem helyén kezdte meg munkáséletét. Valamikot- a jelenlegi épület helyén szeszgyár volt, Butüer báró szeszgyára. Tizenkét évesen birkózott a nehéz hordókkal, vödrökkel, dézsákkal. Keresete sokszorta kevesebb volt mint a felnőtteké, pedig azok is keveset kerestek. Olykor éhbérért dolgoztak -napi tizenkettő—tizenhat órát Mint mondja, sok-sok teherrel a háta mögött tért ide vissza, és most érzi itt fiatalnak magát.

Napi nyolc órát dolgozik kék munkaköpenyben. Meleg étel az

üzem étkezőjében naponta biztosítva. Munka után fürdési leine- tőség, és sorolja tovább a kedvezményeket.

— Úri munkások vagyunk már — tér vissza huncutkás mosolya.

Pieznicsek István munkáját elismerték a termelőszövetkezetben is. Az építőbrigád tagjaként részese voit annak, hogy új gazdasági épületek magasodnak a tsz- majorban. Keze munkáját dicséri a gyümölcsös kialakítása is.

Az almafák, melyeket társaival ültettek meghozták első termésüket, ebből már mint, ipari munkásnak terítenek fel a déli étkezésekhez. Nagy szeretettel és élvezettel kóstolgatja. Sok éven át megbecsült tagja volt a helyi tanácsnak is. Véleményeivel, javaslataival és nem utolsó sortján közvetlen gyakorlati munkájával is hozzájánilt Patvarc község új ’ arculatának kialakításához. Híviák tanácselnöknek, a termelőszövetkezetbe brigádvezetőnek. Mindig szeiényen hárította el az ajánlásokat.

— Nem nekem való az — mondogatta. Szegényebb lennék, ha nem azt végezném, amit szeretek — jelentette ki.

így a község, a termelőszövetkezet és most legújabban az ipari üzem lett gazdagabb egy munkaszerető, mindienhes értő munkás-1 emberrel.

Háthai Otto

felhasznált növényvédő és gyomirtó szerek értéke 34 százalékkal volt több az 1970. évinél. Fokozódott az igény a szakosított állat- tenyésztő telepekhez szükséges gépi berendezések iránt. A technológiai rend megtartását segítette a gépi beruházások 10 százalékos növekedése, s javult az alkatrészellátás is

Az imént vázolt fejlődés gondokkal is járt. Ezekkel szembe kell néznünk, s az akadályokkal meg kell küzdenünk. A gondokat vizsgálva szembetűnik j hogy technológiailag megoldott és jövedelmező ágazatokban, mint például a gabona- és kukóricatermesztés. a sertés- és baromfitartás, javult a termelési kedv és növekedett a termelési színvonal. Ahol a hagyományos technológia, a soli kézimunkaigény, a dráguló beruházások miatt romlott a jövedelmezőség, ott csökkent a termelési kédv. Az ebből keletkező feszültségek ellátási nehézségekben, a Ikapcsolódó iparágakban pedig a kapacitások kihasználatlanságában jelentkeztek.

A «iliiufiilí Lfi/iil azokat kívánom

A «JMUUOU hüílll kiemelni, amelyek

életszínvonal-politikánk maradéktalan megvalósítását gátolják. Ilyen jellegű nehézségeink vannak a zöldségtermesztésben, ahol az 1970-ben megkezdődött visszaesés 1971-ben tovább folytatódott. Ebben az ágazatban nemcsak a terület csökkent, hanem a hozamok sem kielégítőek. Bár az utóbbi évtizedben 59 százalékról 80 százalékra növekedett a nagyüzemek részesedése a zöldségtermesztésben, a nagyüzemi technológiák mégsem terjednek el. Ehhez járul, hogy nem- volt megoldott a jövedelmezőség sem. Hasonlóan a munkaigényesség és az alacsony jövedelem miatt, gondok voltaic a cukorrépa-termesztésben, ahol. az elmúlt két év kedvezőtlen időjárása is csökkentette a hozamoikat.

Kedvezőtlen, hogy a szarvasmarha-állomány nem növekszik, a tehénállomány pedig csökken. Az alacsony szálas- és iomeg- takarmány-hozam miatt a tejtermelés és -felvásárlás elmaradt a tervezettől. Országos jelenség, de az élelmiszer-gazdaságot is érinti, hogy a beruházások tervszerűsége tovább romlott. Sok a befejezetlen építkezés, nagyok a költségek. Több állami gazdaság és termelőszövetkezet ugyanakkor elhanyagolja a gépesítés fejlesztését.

]Jón jfi j.,„7 tennivalója bőven az

*ucu IS íc»* élelmiszer-gazdaság dolgozóinak. Hiszen egy — az említett gondok: ellenére — kimagasló, termelési sikerekkel bővelkedő esztendő eredményeit kell 2—3 százalékkal túlszárnyalni. Ezért mondjuk ay 1972. éri tervet feszítettnek. Ugyanakkor reálisnak is nevezzük, mert javul az anyagi-műszaki megalapozottság. Feladatunk kettős. Műiden erőt latba vetve küldeni az elért sikerek megtartásáért, sőt fokozásáért, másrészt az élelmiszer-gazdaságban jelentkező feszültségeket csökkenteni, illetve mérsékelni kell.

Az előzőekben felsorolt termelési, 8 termeléspolitikai nehézségek orvoslására komp-1 lex intézkedéseket tervezünk. Olyan intézkedésekről van szó, melyek egyrészt a termelési technológia javítására, az árutermelés fokozására ösztönöznek, s javítják a jövedel mezőséget, másrészt kedvezően hatnak a fogyasztói árak alakulására is. A zöldségtermesztésben az erőket a leginkább igényeli paprika-, paradicsom-, s vöröshagyma-termelés fejlesztésére összpontosítjuk. Egyben segítjük a „hagyományos” — részes, családi — művelési formák és a házikertek fejlesztését is. Intézkedéseket hozunk a cukorrépa-termesztés gazdaságossá gának fokozására, különös figyelmet fordítunk a korszerű vetőmagvak, gyomirtó vegyszerek, betakarító gépek időbeni beszerzésere.

ahol — átmenetileg — szigorú rendszabályokhoz kell nyúlni. Ilyen a szarvasmarha-tenyésztés. A nőivarú állomány védelme érdekében az 1972. év elejétől újból szigorú keretgazdálkodást léptettünk életbe. Ugyanakkor korszerűsítjük az utódellenőrzést es a mesterséges megtermékenyítést. Még az év első felében ismételten a kormány elé tárjuk a szarvasmarha-tenyésztésben kialakult helyzetet, s javaslatokat teszünk a kedvezőtlen tendenciák fokozatos megváltoztatására.

A beruházásoknál erőinket a folyamatban levők mielőbbi befejezésére koncentráljuk. Javítanunk kell a beruházási munka színvo- • nalán is, az eddiginél nagyobb gondot fordítunk a munkaintenzív kultúrák gépesítésére.

Ha gazdaságpolitikai intézkedéseink a jó és hatékony munkával találkoznak, akkor az 1972. évi terv nemcsak megvalósítható, de túlteljesíthető. Úgy vélem, ehhez biztos alap az élelmiszer-gazdaság dolgozóinak munkaszeretete, termelési kedve. Egyre több gazdaságban, feldolgozó és értékesítő üzemben tesznek erőfeszítéseket a jobb munka- és üzemszervezés révén a belső tartalékok feltárására. Az elmúlt esztendőben, örvendete sen nőtt a szocialista brigádok ézáma. s egyre többen gyarapítják — vezetők és dolgozók egyaránt — szakmai tudásukat. Ügy vélem, hogy a tudományosan megalapozott vezetés, a megnövekedett szaktudás és dicséretes szorgalom azok a döntő tényezők, amelyek a munkatermelékenység növelését, a terv túlteljesítését lehetővé teszik.

Amikor az rlmúlt

dós munkáért köszönetét mondok az élelmiszer-gazdaság minden dolgozójának, egyúttal kérem, vessék latba erejüket és tudásukat ax 1972. éri feladatok sikeres megvalósításáért Ehhez jó erőt, jó egészséget, boldog új esztendőt kívánok!

Van oiyan terület