Nógrád. 1971. december (27. évfolyam. 283-308. szám)

1971-12-25 / 304. szám

s = Mohorai dalosok Mohorán is so­kan kapcsolták be a tévét a Röpüli páva vetélkedő műsoraira. Ké­sőbb is szívesen nézték a képér nyőn szereplő együtteseket, öröm­mel hallgatták a szép dalokat. Aztán egyszer csak azt mondták Mohorán.: — Mi sem va­gyunk alantabb valók, mint akik a tévében és a rádióban a kame­rák, vagy a mik­rofon. elé állnak' A szándéktól már csak egy lé­Elébe teszik a babot a lavórba Az én kezem, kérges kezem addig meg sem áll Míg egv lavór babot be nem hagyigál” Mariska néni fiatalos, tisz­ta csengésű hangja betölti a kiskonyhát. Örömöt szerez neki a dal, nem kéreti magát, máris másikba kezd: „Már minálunk learatták a búzát Hátrafelé hordja a szél a pelyvát...” —- Ügy szokott az lenni — mondja aztán —, hogy Da“ róczi Ferenc legépeli a szöve­get. amiket. el kel! aznap nótázni. Sokszor még tízkor is ott vagyunk- Csak az a kár. hogy a fiatal lányok nem jönnek közénk, nem is na­gyon tudják xnár a régi dal­pés volt az elha­tározás. Röpülj „Dallal vertük ki az almot a szemünkből” lamokat páva-kör alakult Daroczi Ferencet a magyar­a faluban. nándori iskolában kaptuk A szervezkedés felett Je® — Mariska néni sok régi „ceruzavégre”: Jéerencné. a mohorai iskola nótát tud. úgy mondják. — Sok daloló ember van tanítónője bábáskodott- A fa- — Tudok, bizony! Még fia- Mohorán, hagyományai van- luban jártunkkor őt nem ta- tál koromból való mindegyik, nak itt a nótázásnak. Vagy 30 láltuk otthon, férje az iskola A mohorai dohánycsomózóba évvel ezelőtt működött már a igazgatója azonban szintén jártunk, s hajnalonként dal- faluban egy kitűnő kórus. jól ismeri a kör megalakulá­sát és munkáját: — Felléptek nálunk a he* rencsényi ..pávások”. A mű­sor nagyon tetszett minden­kinek. Akkor határoztuk el. hogy Mohorán is megalakít­juk a Röpülj páva kört. Gyűj­töttük és még most is ku­tatjuk a régi mohorai népda lókat. Nincs gondunk a re­pertoár összeállításával, ha­csak a bőség gondja nem. — Szívesen fogadták az emberek a kezdeményezést? — Nem kellett itt kérni senkit sem, jöttek az első szó­ra! Főleg persze az időseb­bek­így alakúit meg a dalos­kar Mohorán. Az ősszel már komolyan munkához látott a 27 énekes. Daróczi Ferenc, e tnagyamándori iskola igazga­tóhelyettese elvállalta a kör vezetését Minden hét pén­tekjén este 6 órakor össze­gyűlnek a dalosok a mohorai kultúrházban: a közös ének­lésben, a régi szép dalok fel- frissítésében lelik örömüket. A dalkör „korelnöke* Kleb- niczki Pálné- Mariska néni már a 72. évében jár, de az énekesek egyik leglelkeseb" Érdemes búvárkodni a mo­Amit ők elvetettek, azt gon' dozgatjuk, nevelgetjük mi to­vább. Aratási dalokat, szüreti nótákat, summásdalokat és különböző ünnepek dalait gyűjtik Mohorán, ezeket ren­dezik csokrokba- — Felvettem a kapcsolatot dr. Manga Jánossal is, ér­demes lenne a Rádiónak fel­figyelnie arra, ami most Mo­horán történik. A daloknak több olyan új variánsát éne­kelték szalagra a idősebbek, amiket még nem is hallottam. A madárka, madárka, csacso­gó madárka kezdetű dalnak például egy egészen új for­májával ismerkedtünk meg. Az Este. este, de szép csil­lagos este című nóta is egv smeretlen variációjában él a 'községben- Olyan népdalkin- pse van a falunak, amelyben írdemes búvárkodni. Gyakran átrándul Mohorá- •a a magyarnándori Állami Gazdaság által patronált hat­ágú citerazenekar. hogy ze- -ével kísérje a dalosokat. De :kad zenész helyben is. Mé­száros Mihály például szépen tárogatózik, s állandó vendé­ge a kör foglalkozásainak. Igényesek a mohorai dalo­sok — elsősorban önmaguk- ___________ kai szemben. Szeretik a nép* v Töv" tel vertük ki az álmot a sze- dalt, vérükben vannak a régi KJSKOi-ynaoan münkbőL nóták. N'em bániák a íárad. borai népdalkincsben” bike. Nemcsak nőt ázik, ha­nem a dalok gyűjtésében is szíweHélekkel részt vállal. Otthon, a fllflrnlk.tfü*.0 tüz-j8* \ Azzal feláll a kis sámliról, Ságot sem. amivel a hossza­SSSÄ'ÄL* “ <**t •— • • —ü a»ta,a. próbák járnak énekel: És később tálán a fiatalok „Ha bemegyek este a is kedvet kapnak tőlük.. • rakodóba pzendi Márta fazék fedőjét dühösen get) a gőz. mesél: — Mondták, hogy rég: nó­tákat gyűjtenek, meg énekel­nek a kultúrban. Jeliné kül­dött meghívót nekem is a kisunokámmal, gondoltam el­megyek. megnézem mit csi­nálnak- Aztán ott is ragad­tam azonnal Elmetorna Cereden Területünk felszabadítása címmel vetélkedőt rendezett a Cered területi KISZ-csúcs- vezetőség a ceredi kultúrpresz- szöban. Részt vett a versenyen a terület öt KlSZ-alapszerve- zete, valamint a területi BM Határőrség KISZ-szervezete. Ifjúságpolitikai helytörté­neti és sporttémákból állítot­tak össze a kérdéseket, a ver­senyzők ezekből a témákból mérték össze tudásukat Az eredményhirdetés után Pá! Vilmos, a területi pártbizott­ság titkára, s egyben a zsűri elnöke megköszönte a fíata lóknak a jó versenyt, s érté­kes jutalmakat nyújtott át a legjobbaknak. Azt tervezi a Cered területi KISZ-csúcsvezetőség, hogy a jövőben több alkalommal sor' kerít hasonló elmetoma meg­rendezésére. A régi vágatban A külszinen elcsendesedett fáradtságot, pedig már hosszú tők odaérnék, már csak mu- minden. Az utolsó szénnel ra- utat megtettek. tatai tudják hol a vész. khtt *s végigfutott a _ Te, én füstszagot érzek A rajparancsnok rövid, ha­ifotelpalyán. A bánya is ün- — szólal meg Kovács és meg- tározott utasításokat ad. Üzem- nepre készül. Az aknakas meg- áll. Figyelnek. Mélyet szip- be helyezik a készülékeket, és egyszer megtette az utat a pantanak a levegőből, azután munkához látnak a bánya- Bzivattyukezei okkel, őrökkel, a régi vágat felé szaporázzák mentők. Vízzel locsolják a tü- ekik karácsonykor sem pi- a lépéseket. Messziről, mintha zet, majd megkezdik a légelzá- lienhetnek. A banyát nem le. csillagszórót gyújtottak volna, ró gát építését, hét magára hagyni. Az elemi Már futnak és a kihúzó lég- . , ,, - „ erők, a tűz, a víz, gaz soha áram egyre sűrűbb a füsttől. a1A ket or.taf®le ^motyog ““nyugsalt' v“zé,íö ieh**- "■»><*» «« MII OLVASSUNK? Lapozgatás a fenyők alatt Mire ezek a sorok megje- szép fenyő, 6, jő fenyő, hü- táját ellenfele és a többiek lennek, már mindenütt fel- séges a te lombod! Te zöld fölött is zsarnokoskodó Ka- ragyogtak a fenyőfák, s alat- vagy nemcsak nyáron át, locsaival, átéli az ébredő tűk a szeretet kifejezéseként./de télen is, ha hó leszállt. Ó. szerelem apró megrázkódta- ki-ki megtalálta a neki szánt szép fenyő, ó, jó fenyő, hű- tásait. A fordulatos regény ajándékot. Közöttük, remél- séges a te lombod! Ö, szép jó rajza a mai városi gyér- jük sok-sok könyvet is. A fenyő, ó, jó fenyő, nagyon mekek világának, békesség ünnepe különben tetszel te nékem. Karácsony- Jó szórakozást és hasznos is alkalmas, hogy az együtt tájt oly érdemes fa egy sincs, ismereteket is nyújt Roszkin: pihenő család megossza az oly örvendetes. Ó, szép fe- „Csehov élete” című műve. örömöket, lapozgassunk hát nyő, ó, jó fenyő, nagyon tét- A számos korabeli fénykép­gondolatban a szebbnél szebb szel te nékem. Ö, szép fe- pel színesített kötet megis- könyvekben. nyő, ó, jó fenyő, ruhádtól mértét a nagy orosz elbeszé­hadd tanuljak! Reményed és lő munkásságával, írói tevé- A verset kedvelők szép hűséged ád erőt minden idő- kenysége mellett orvosi mű­ajándékot kaptak a világ- kbn G, szép fenyő, ó, jó ködésével megmutatja, hogy irodalom gyermekverseit fenyő ruhádtól hadd tanul- sokszor azért választotta a nyújtó „Fecskeköszöntő” cí- jak'”” rövid elbeszélések műfaját, mű gyűjteménnyel, amely- A legkisebb olvasók két mert ahogy ő is vallotta:sok ben száztizenhét költő kala- nagyszerű könyvön gazda- mindent el kellett mondania uzol el a mesék világában, a godhatnak: Móra Ferenc: „A az orosz életről és talán érez­csodák lehetőségei között, az didergő király” című mesé- te is, hogy csak negyvennégy évszakok szépségeiben, az jén, Kass János illusztrációi- évet élhet, állatok és emberek _ gazdag val, és egy népmesegyűjte- Gyerekeknek és felnőttek* világában. Sok a népkölté- ményen „A kiskakas gyé- nek egyaránt szól a második szeti alkotás is a kötetben, mánt félkrajcárja”-n. Arany világháborúban elpusztult László gyűjtéséhez Réber Antoine de Salnt-Exupery László készített rajzokat. francia író remekműve: „A Kellemes és hasznos ol- kis herceg”, vasmányt nyújt Lipták Gá- a B—12-es bolygón egy kis- bor újabb kötete „A Duna- fiúcska öszekülönbözik ked- Tisza regéi”, amelyben foly- veit rózsájával. Haragjában, tatja a már több kötetre rú- hogy bosszút álljon, elindul a gó vállalkozást Ezúttal azo- világmindenségben és más­kat a regéket, mondákat, más bolygókon megismerke­történeteket dolgozta fel, dik emberekkel. állatokkal, amelyek a Duna és Tisza vi- Földünkön a rókával találka­dékén keletkeztek, ehhez a zik. s első alkalommal mind­tájhoz, történeti emlékeihez járt játszani hívja. „Nem kapcsolódnak. Beszél az látszhatom veled, mert nem aranymosó szegény embe- vagyok megszelídítve” vála" rekről. akik a Dunából akar- szolja a róka- Mit jelent az. ják, ha nem is a gazdagsá- hogy megszelídíteni? Olyas­got, de legalább az élethez alT*it, az emberek na­szükségest kimosni, mesél a ?yor) elfelejtettek: kapcsola szentesi táltosról, a saját fi­át kivégző győri főbíróról, a bölcskei sziget keletkezésé­ről, a szentendrei fiúkról, a Álljon itt az ünnep hangu­latát visszaadó német nép- költészeti alkotás Weöres Sándor fordításában; „Ö, és «lire a kashoz érnek, már Tóth János és Kovács Má- tanakodásra. Vissza a legkö- té együtt indulnak a sötét vá- zelebbi telefonig. alig bírják. Nehéz műszak volt gáton. Ütjük eiore megható- A mentoallomason eles han- az bvbk rozott. Szótlanul ballagnak, gon felberreg a készülék. Az * , , csak a biztonsági lámpák fé- ügyeletes riadt arccal veszi a . . ,ogy eraK maguxat,em­nye világít. Egyre kínosabb a jelentést. Riadói Nem kérdez „eK‘ ez az axnavezeto el­csend, csak néha ropog egy- senki, csak a mentőkészülékért 80 szava, amikor kezet szorít egy ácsolat. Az első frontfej- ugrik, és máris fut a gépko- köröné?1felismerés tésen mindent rendben talál- csira. Bekapcsolják a kék valV , .,,?!Z?n. ’,az . s €1,e' nak. A bányászok kitakarítot- fényt, a szirénát és felbőg az a ,.e'ytaasert- *8Z ták, még a szénfalat is kitá- erős motor. ^u’ott> bányamentők masztották. A kőzetayomásnak Lent óráknak tűnnek a per- érkeztek, a veszélyt el­enged egy-egy acéltám, amit a cek. A két fáradt ember zi- háríthatják, pattogás jelez. hál az ijedtségtől és a futás- Lent folyik a harc az elemi « karácsonvfát feldísz{. tói. Csak jönnének már. A erővel, de most is mint any­tették-e SfotthS - szólal helyet n€m ha^ák el* de te- nyiSZ°r’- VégUl- gyaZ az embel' hetetlenek az NÓORÁD - 1971. december 25., szombat _, . , . . „ . . au elemi erővel a természet felett. Igaz, sok ve­meg Tóth, de inkább csak szemben Nem tudnak mit rejték árán, de a bányát meg. maganak teszi fel a kérdést. kezdenj, A csend is kínos. Ül- mentették. Azután hosszas beszélgetés nek, de a verejték szakad A kdt őt a külszínen mér arról, hol. mi lesz a kara- egész testükről. Szólnának, de megpihen, azután hazaindul r csonyfa alatt. Annyira belefe- nincs mit. A szikrák egyre jói'’Végzett munka tudatában ledkeztek, hogy nem érezték a sűrűbben hullanak. Ünnepelni karácsonyt ülni ­___________________________, Dobogás hallik messziről. Er. családdai, ’ahol mit sem tudta!­I rL f.™1' a veszélyről. tot teremteni. Az okos róka figyelmezteti a kis herceget- az ember csak azt ismeri meg igazán, amit megszelídít* csongrádi nótáriusról. Ahogy i^aSTmegis­„A regélő Magyarország” töb- hogy barmit !S igazan megis^ bi kötetében merjenek. Csupa kész dolgot len a kiáltás, és mire a men­B. J. . , ... ... iAfahyhíd-Ba- vas4roinak a kereskedőknél, laton k°rnyekl, Regelo Du- Qg mjvej barát kereskedők nantui Delibab az Alföld. nem léteznek. az emberek’ a Sarkányfeszek, Észak-Ma- nek nincsenek is barátaik, gyarország mondavilágát ad- A beszélgetés során meg” ja) itt is nyugodt hömpöly- világosodik előtte mit is je” gésű, szép elbeszélő stílusa lent számára a B—12"es kis- és nyelve is vonzóvá teszi a bolygón hagyott rózsája. Hogy hasznos kötet forgatását az több számára, mint a Csutak színre lépése óta Földön talált ötezer rózsa, Mándy Iván neve méltán mert azt ő öntözte, védte, szerepel a legnépszerűbb if- A mese hősei mi vagyunk, júsági regényírók között az elidegenedés korában élő „Csutak és a szürke ló” után emberek. Nekünk Jkell eav- most ismét jelentkezik a mást kölcsönösen measzelídí” szerző Ezúttal „Csutak a lenünk, kapcsolatot teremteni mikrofon előtt” mutatja meg a természettel, óvni az élet ügyességét, találékonyságát, minden vonatkozásában a jót de azt is, hogy a siker nem a rossztól. y teszi elbizakodottá. megma- Ennek a szép gondolatnak rád eredeti ébredező kamasz- a jegyében kívánjuk, hogy ta~ nak. Csutak egy gyermekda- lálianak sok gyönyörűséget rab szereplőjeként mégis- olvasmányaikban, amelyek a merkedik a Rádió világával, csaladok bensőséges ünnenén Zoli bácsi, a pedagógusnak gazdagon kínálják a szellem is kiváló rendező irányftásá- táplálékát vai sikerrel vívja meg csa- Csukjy Lásalé

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents